MAKROÖKONÓMIA
MAKROÖKONÓMIA
Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén
az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet,
és a Balassi Kiadó közreműködésével.
MAKROÖKONÓMIA
Készítette: Horváth Áron, Pete Péter Szakmai felelős: Pete Péter
2011. február
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék
MAKROÖKONÓMIA 1. hét
Bevezetés
Horváth Áron, Pete Péter
Bevezetés, ismétlés
• Közgazdaságtan: a társadalmi-gazdasági jelenségek egymásra ható egyéni döntések (magatartás) következményei
• Mikroökonómia vs. makroökonómia; az érdemi különbség a vizsgálat tárgyában, a magyarázni kívánt jelenségek körében van
• A 70-es évekig a módszertan, a magyarázatra alkalmazott modellek jellege, természete is
erősen különbözött, ez azóta sokat közeledett
Cél
• Empirikusan megfigyelhető jelenségekre keresünk magyarázatot
• A konkrét, az egyedi kezelhetetlenül
sokféle, már a tények azonosításánál is az általánost, a bennük rejlő közöst keressük
• Ugyanezért a jelenségek magyarázatához is az általánost megragadni kívánó
egyszerűsítéseket, logikai konstrukciókat, modelleket használunk
Modell
• A valós jelenség leegyszerűsített képe, csak annyit tartalmaz a valóságból,
amennyi az adott jelenség
megmagyarázásához szükséges
• Ha a modell jól magyarázza a
megfigyelést, akkor felhasználható
„kísérletezésre”, „ha ez megváltozik, akkor ez és ez várható” típusú latolgatásra,
előrejelzésre
Makroökonómia
• A tömeges egyéni döntéseknek nem az egyes gazdasági szereplőkre, hanem a gazdaság
összteljesítményére, az egész gazdaság
viselkedésére gyakorolt hatásával foglalkozunk
• Definiáljuk a gazdaság egészét jellemző
(aggregált) változókat, leírjuk ezek időbeli és egymáshoz képesti alakulását és megpróbáljuk megmagyarázni, hogy miért úgy történnek a
dolgok, ahogy történnek
Mit vizsgálunk?
• A makroökonómiai jelenségeket az
aggregált változók mozgásával írjuk le
• A változók (egyebek közt): kibocsátás (GDP, Y) és összetevői; fogyasztás (C), beruházás (I), kormánykiadás (G),
foglalkoztatás (N) és munkanélküliség, árszint (P), kamatláb (r), bérek (w),
pénzállomány (M)
Output
• A gazdasági növekedés a reál GDP időbeli (hosszabb távú) emelkedése
• Hosszabb távon a gazdaságok nőnek
• Az üzleti (konjunktúra) ciklus a GDP növekedési trend körüli ingadozása
• A gazdaságokat a növekedési trend körüli rendszertelen időközökben bekövetkező eltérő időtartamú és méretű visszaesések (recessziók) és fellendülések jellemzik
USA: GDP/fő 2000. évi árakon
Magyarország:
GDP/fő 2000. évi árakon
Tényadatok átalakítása
• Növekedés: logaritmikus transzformáció
• A logaritmikus skálán mért GDP meredeksége a növekedés üteme
• Cikluskomponens: a trendtől való eltérés százalékos mértéke
USA: GDP/fő és trend (log.)
Magyarország:
reál GDP és trendje
Magyarország:
GDP logaritmikus skálán
USA: GDP/fő trendtől való
eltérése (%)
Magyarország:
GDP trendtől való eltérése (%)
Gyakran felmerülő kérdések a makroökonómiában
• Miért nőnek a gazdaságok, mi okozza az időbeli és országok közti különbségeket?
• Befolyásolható-e és hogyan a növekedés kormányzati politikával?
• Mi okozza a ciklusokat, vannak-e hasonlóságok a ciklusokban, vagy mindegyik egyedi?
• Lehet-e mérsékelni a ciklikus kilengéseket, hogyan, és ha igen, érdemes-e?
• Egyaránt vizsgálhatók-e a hosszabb
periódusok, vagy egyes rövidebb epizódok?
Foglalkoztatottság Magyarországon
Fogyasztói árindex Magyarországon
USA: nominális kamatláb és infláció
Infláció és kamatláb Magyarországon
A költségvetési kiadások alakulása
Magyarországon
A költségvetési kiadások alakulása
Magyarországon
A GDP és a költségvetési kiadások
ciklusának alakulása Magyarországon
Kérdések
• Hogyan alakul a többi makroökonómiai
változó a GDP-hez képest hosszú és rövid távon?
• Felfedezhetőek-e együttmozgások vagy ellentétes mozgások?
• Mi magyarázza ezeket a jelenségeket?
• Lehet-e egyes változók manipulálásával befolyásolni más változókat és hogyan?
Definíciók a méréshez
• GDP, nemzetgazdasági számlák
• Termelési (hozzáadott érték) megközelítés
• Kiadási (felhasználási) megközelítés (Y = C + I + G + NX)
• Jövedelmi megközelítés
• Mérési konvenciók (árak, kormányzat, raktárkészlet stb.)
• Mérési problémák és torzítások
• Példák
Nominál és reálváltozók, árindexek (ismétlés)
• Nominális és reál GDP
• GDP deflátor
• Fogyasztói árindex
• Mérési problémák
Megtakarítás, beruházás, tőke
• Flow és stock
• Y = C + I + G + NX
• S =Y – C – G = I + NX
• S = I + NX
• Zárt gazdaságban a megtakarítás egyenlő a beruházással (tőkefelhalmozással)
• Nyitott gazdaságban a megtakarításból külföldi beruházás is lehet és fordítva
