február Szakmai felelős: Pete Péter 2011. Készítet te: Horváth Áron, Pete Péter MAKROÖKONÓMIA

(1)

MAKROÖKONÓMIA

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet

és a Balassi Kiadó közreműködésével

Készítette: Horváth Áron, Pete Péter Szakmai felelős: Pete Péter

2011. február

(2)

2

MAKROÖKONÓMIA

1. hét Bevezetés

Horváth Áron, Pete Péter

Bevezetés, ismétlés

 Közgazdaságtan: a társadalmi-gazdasági jelenségek egymásra ható egyéni döntések (magatartás) következményei

 Mikroökonómia vs. makroökonómia; az érdemi különbség a vizsgálat tárgyában, a magyarázni kívánt jelenségek körében van

 A 70-es évekig a módszertan, a magyarázatra alkalmazott modellek jellege, természete is erősen különbözött, ez azóta sokat közeledett

Cél

 Empirikusan megfigyelhető jelenségekre keresünk magyarázatot

 A konkrét, az egyedi kezelhetetlenül sokféle, már a tények azonosításánál is az általánost, a bennük rejlő közöst keressük

 Ugyanezért a jelenségek magyarázatához is az általánost megragadni kívánó egyszerűsítéseket, logikai konstrukciókat, modelleket használunk

(3)

3

Modell

 A valós jelenség leegyszerűsített képe, csak annyit tartalmaz a valóságból, amennyi az adott jelenség megmagyarázásához szükséges

 Ha a modell jól magyarázza a megfigyelést, akkor felhasználható „kísérletezésre”,

„ha ez megváltozik, akkor ez és ez várható” típusú latolgatásra, előrejelzésre

Makroökonómia

 A tömeges egyéni döntéseknek nem az egyes gazdasági szereplőkre, hanem a gazdaság összteljesítményére, az egész gazdaság viselkedésére gyakorolt hatásával foglalkozunk

 Definiáljuk a gazdaság egészét jellemző (aggregált) változókat, leírjuk ezek időbeli és egymáshoz képesti alakulását és megpróbáljuk megmagyarázni, hogy miért úgy történnek a dolgok, ahogy történnek

Mit vizsgálunk?

 A makroökonómiai jelenségeket az aggregált változók mozgásával írjuk le

 A változók (egyebek közt): kibocsátás (GDP, Y) és összetevői; fogyasztás (C), beruházás (I), kormánykiadás (G), foglalkoztatás (N) és munkanélküliség, árszint (P), kamatláb (r), bérek (w), pénzállomány (M)

Output

 A gazdasági növekedés a reál GDP időbeli (hosszabb távú) emelkedése

 Hosszabb távon a gazdaságok nőnek

 Az üzleti (konjunktúra) ciklus a GDP növekedési trend körüli ingadozása

 A gazdaságokat a növekedési trend körüli rendszertelen időközökben bekövetkező eltérő időtartamú és méretű visszaesések (recessziók) és fellendülések jellemzik

(4)

4

USA: GDP/fő 2000. évi árakon

Magyarország:

GDP/fő 2000. évi árakon

(5)

5

Tényadatok átalakítása

 Növekedés: logaritmikus transzformáció

 A logaritmikus skálán mért GDP meredeksége a növekedés üteme

 Cikluskomponens: a trendtől való eltérés százalékos mértéke

USA: GDP/fő és trend (log.)

(6)

6

Magyarország:

reál GDP és trendje

(7)

7

Magyarország:

GDP logaritmikus skálán

USA: GDP/fő trendtől való eltérése (%)

(8)

8

Magyarország:

GDP trendtől való eltérése (%)

Gyakran felmerülő kérdések a makroökonómiában

 Miért nőnek a gazdaságok, mi okozza az időbeli és országok közti különbségeket?

 Befolyásolható-e és hogyan a növekedés kormányzati politikával?

 Mi okozza a ciklusokat, vannak-e hasonlóságok a ciklusokban, vagy mindegyik egyedi?

 Lehet-e mérsékelni a ciklikus kilengéseket, hogyan, és ha igen, érdemes-e?

 Egyaránt vizsgálhatók-e a hosszabb periódusok, vagy egyes rövidebb epizódok?

(9)

9

Foglalkoztatottság Magyarországon

Fogyasztói árindex Magyarországon

(10)

10

USA: nominális kamatláb és infláció

Infláció és kamatláb Magyarországon

(11)

11

A költségvetési kiadások alakulása

Magyarországon

(12)

12

A GDP és a költségvetési kiadások ciklusának alakulása Magyarországon

Kérdések

 Hogyan alakul a többi makroökonómiai változó a GDP-hez képest hosszú és rövid távon?

 Felfedezhetőek-e együttmozgások vagy ellentétes mozgások?

 Mi magyarázza ezeket a jelenségeket?

 Lehet-e egyes változók manipulálásával befolyásolni más változókat és hogyan?

(13)

13

Definíciók a méréshez

 GDP, nemzetgazdasági számlák

 Termelési (hozzáadott érték) megközelítés

 Kiadási (felhasználási) megközelítés (Y = C + I + G + NX)

 Jövedelmi megközelítés

 Mérési konvenciók (árak, kormányzat, raktárkészlet stb.)

 Mérési problémák és torzítások

 Példák

Nominál és reálváltozók, árindexek (ismétlés)

 Nominális és reál GDP

 GDP deflátor

 Fogyasztói árindex

 Mérési problémák

Megtakarítás, beruházás, tőke

 Flow és stock

 Y = C + I + G + NX

 S =Y – C – G = I + NX

 S = I + NX

 Zárt gazdaságban a megtakarítás egyenlő a beruházással (tőkefelhalmozással)

 Nyitott gazdaságban a megtakarításból külföldi beruházás is lehet és fordítva