február Szakmai felelős: Pete Péter 2011. Készítet te: Horváth Áron, Pete Péter MAKROÖKONÓMIA

MAKROÖKONÓMIA

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet

és a Balassi Kiadó közreműködésével

Készítette: Horváth Áron, Pete Péter Szakmai felelős: Pete Péter

2011. február

2

MAKROÖKONÓMIA

4. hét

Egyidőszakos modell

Horváth Áron, Pete Péter

Modell

Szereplők:

 Fogyasztó: maximalizálja hasznát, ennek megfelelő szintű fogyasztási cikket keres és munkát (időt) kínál

 Termelő: fogyasztási cikket kínál és munkát keres, profitot maximalizál

 Kormányzat?

Kormányzat

 A társadalom (reprezentatív fogyasztó) számára hasznos javakat produkál, de ezek szintjéről nem a fogyasztó dönt, számára a kormányzati tevékenység exogén

 „Termelésének” nagyságát kiadásainak G szintjével mérjük (lásd GDP elszámolások)

 A kiadásokat az adóbevételek finanszírozzák, egy periódus van, nem lehet kölcsönkérni

 G = T (nincs költségvetési deficit)

 Később részletesen vizsgáljuk, hogy ez a feltevés nagyon korlátozó-e vagy sem

 A modellben (egyenlőre) nincs pénz, a kormányzat „természetben” szedi be az adókat, és felhasználja a jószágokat

 G (és persze a vele egyenlő T) szintjének meghatározása a fiskális politika

3

Modell

 Megoldása: az exogén változók (h, z K G) adott értékei mellett keressük az endogén változók (C, N^d, N^s, П, Y, w, T) azon értékeit, amelyek esetében a szereplők

viselkedése összhangban van

 Működtetése: Megváltoztatjuk az exogén változók valamelyikét, és megfigyeljük, hogyan módosulnak az endogének egyensúlyi értékei. Ekkor az exogén

megváltozása oka az endogén megváltozásának (következmény)

Összhang: a versenyzői egyensúly kritériumai

 A kialakult w, П és T mellett a fogyasztó – miközben betartja költségvetési korlátját

– úgy választja meg fogyasztását és munkakínálatát, hogy maximalizálja a hasznát

 A kialakult w mellett a termelő az adott technológiát használva úgy választja meg munkakeresletét, hogy az azzal termelt Y profitja outputszinten maximális legyen

 A munkapiac egyensúlyban van, a kialakult reálbér mellett a kereslet és a kínálat egyenlő

 A termelő profitja megegyezik a fogyasztó profit/osztalék jövedelmével

 A kormányzat betartja költségvetési korlátját (G = T)

 Ez a modell versenyzői egyensúlya

Következmény

 Ha a fentiek teljesülnek, akkor az árupiac egyensúlya adódik

 Ha a fogyasztó költségvetési korlátjába a termelő problémájából behelyettesítjük a profitot és tudjuk, hogy a munkapiac egyensúlyban van, akkor

 C + G = Y adódik

 Walras-törvény

4

Diagram – termelő

Termelési lehetőségek határa

MRT, transzformációs határráta, az az átváltás, ahogy egységnyi időt a technológiával átválthatunk jószággá.

Ez azonos a munka határtermékével

Az outputot termeljük, az idő meg csak úgy van, de objektíve csak egymás rovására növelhetők

5

PPF és kormányzat

A kormányzat az output G = T részét elvonja, a fogyasztó csak a BD szakaszon választhat fogyasztás és szabadidő között

Egyensúly

6

Algebra

Egyensúlyban Nd = Ns = N

Négy egyenlet, négy endogén változó, N, C, w, és П. Helyettesítsünk П-t a fogyasztó költségvetési korlátjába, majd c-t a munkakínálati egyenletbe. Egyenlővé téve a munkakeresleti függvényt a munkakínálatival kiejtjük w-t, marad egy egyenlet N-ben

Hatékonyság

 Hatékony: aminél nincs jobb

 Pareto-hatékonyság: egyik szereplő helyzete sem javítható anélkül, hogy egy másiké ne romlana

 Miután jelen modellünkben csak egy fogyasztó van, és a termelői jövedelmet is ő kapja, a Pareto-hatékonyság itt azt jelenti, hogy adott erőforrások (idő) és

technológia mellett elvileg sem található a fogyasztó számára jobb megoldás. Egy mindenható társadalmi tervező sem tudna jobbat produkálni

Fogyasztó:

Z

(1 + N) = w Termelő:

Fogyasztó:

Z

(1 + N)Z = w (1 + N) = w Termelő:

7

A versenyői egyensúly hatékony

Ha nincsenek piaci kudarcok (externáliák, monopóliumok, információs problémák) akkor a versenyzői egyensúly Pareto-hatékony

Kompetitív piac vagy társadalmi tervező

 A kompetitív piacon egyéni döntéshozók árjelzésekhez igazodva hoznak egyéni döntéseket, amiket a piaci automatizmus hangol össze

 A társadalmi tervező a cél, az erőforrások és a termelési lehetőségek ismeretében közvetlenül hoz döntést az erőforrások leghatékonyabb felhasználásáról

8

Algebra – társadalmi tervező

Max U = lnC + ln(h – N) C = zln(1+ N) – G

Mindenható és okos társadalmi tervező persze nincsen, a kérdés számunkra nem

filozófiai, még kevésbé világnézeti. A társadalmi tervező problémáját technikailag sokkal könnyebb megoldani, mint küszködni a termelői és fogyasztói viselkedéssel. Ezért

időnként, (ha tudjuk hogy a versenyzői egyensúly megoldása azonos lesz a tervezőével) akkor a tervezőét oldjuk meg

Esetünkben azonos? Házi feladat

G növekedésének hatása

 G és egyben T növekedése a fogyasztótól jövedelmet von el

 Tisztán jövedelmi hatás, ha C is l is normál, a fogyasztó mindkettőből kevesebbet akar.

 Kevesebb szabadidő = nagyobb munkakínálat

 Y nő, w csökken, C csökken, G növekedése fogyasztást szorít ki

 Mivel C = Y – G, ha Y nő akkor lΔCl < lΔGl, a kiszorítás nem teljes

9

Munkapiac

Sztori

 Vigyázzunk! G növekedése nem azért okoz output növekedést, mert a nagyobb kereslet hatására a kínálat nő. A kínálat csak w-től függ, a kereslet pedig T növekedése miatt ugyanannyival csökken, amennyivel G miatt nő

 T növekedése csökkenti a fogyasztó jövedelmét, ezért kevesebbre értékeli a szabadidejét. Csökkennek a forrásai, ezért növeli munka erőfeszítéseit. A magasabb munkakínálat növeli az outputot

Empíria (USA)

 A ciklus tényei: C, N, w prociklikusak (együtt mozognak Y-nal)

 Modell predikciója G ingadozására:

N prociklikus, C és w kontraciklikus.

 Nem valószínű, hogy a ciklusokat az USA-ban döntően a G ingadozása okozza

 Ettől még más országokban lehet G a ciklus forrása (USA sokkal zártabb gazdaság – a modell is) – nyitott gazdaságban más csatornák is vannak

W

N N

N

(T

) W

N

N

N

(T

)

10

TFP növekedése

 Adott K és N mellett nagyobb output és nő a munka határterméke

 PPF kifelé tolódik és meredeksége nő

 C nő, w nő, Y nő N bizonytalan

 Z nő, jövedelem nő, szabadidő kereslet nő, munkakínálat csökken (jövedelmi hatás)

 w (szabadidő ára) nő, kereslete csökken, munkakínálat nő (helyettesítési hatás)

Z növekedése

11

Jövedelmi és helyettesítési hatás szétválasztása

Munkapiac

W

N N

(z

)

N

(z

)

N

(z

)

N

(z

) W

N N

(z

)

N

(z

)

N

(z

)

N

(z

)

12

Sztori

 Hosszú táv (trend)

 Az output és a fogyasztás tartósan nő

 w is tartósan nő, az egy főre jutó ledolgozott órák száma alig változik

 A tények támogatják azt a hipotézist, hogy a TFP növekedése az életszínvonal növekedésének alapvető forrása

 Hosszú távon a bérnövekedés jövedelmi és helyettesítési hatásai kioltják egymást. A ledolgozott órák száma nem nő, noha w nő

 Rövid táv, üzleti ciklus

 Megfigyelés: C,w és N is prociklikus, együtt mozog Y-nal

 Ebből a modell C és w prociklikusságát leírja, N-ét azonban nem, az kellene, hogy N w-vel (és persze Y-nal és C-vel) együtt ingadozzon

 Mi a magyarázat?

Intertemporális helyettesítés

 A jelen modell egyperiódusú, a fogyasztó C és l között helyettesíthet, de különböző időszakok között nem. A valóságban a jelen és jövő között is lehet

átcsoportosítani. Érdemes lehet ma többet dolgozni, hogy a jövőben kevesebbet kelljen

 Ez függ attól, hogy mekkorák a bérek ma a jövőhöz képest

 Tartós bérnövekedés: w ma növekszik, a növekedés fennmarad a jövőben is. Ez nem ösztönöz a szabadidő/munka időbeli átcsoportosítására (ez van a modellben)

 Csak ma nő w, a jövőben vissza fog térni az eredeti szintre, l mai ára nőtt a jövőbeni árához képest. Érdemes ma sokat dolgozni, sokat keresni, a jövedelmet/jószágot átvinni a jövőbe és akkor kevesebbet dolgozni.

 „Kihasználjuk az alkalmat”

 Jószágot vittünk át a jövőbe, de valójában szabadidőt is vittünk át a jövőbe, ma kevesebbet használunk, hogy a jövőben többet lehessen

 Ha a bér csak ma növekszik, a jövőben nem (rövid távú emelkedés) akkor w és N együtt fognak mozogni

13

Kitérő: Intertemporális helyettesítés, algebra

Két periódus, raktározható termék, nincs kormány, fogyasztó problémája Max. U = ln C1 + ln C2 + ln(h – N1) + ln(h – N2)

C1 + C2 = w1N1 + w2N2 + π1 + π2

C1 = C2 C1

h – N1 = w1

C2

h – N2 = w2 W1 = h – N2 W2 h – N1 Megoldás: C1 = C2

C1

h – N1 = w1 C1

h – N1 = w1

C2

h – N2 = w2 C2

h – N2 = w2 W1 = h – N2 W2 h – N1 W1 = h – N2 W2 h – N1 Megoldás: