GAZDASÁGPOLITIKA
Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén
az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet
és a Balassi Kiadó közreműködésével
Készítette: Pete Péter Szakmai felelős: Pete Péter
2011. június
2
GAZDASÁGPOLITIKA
Sillabusz
A kurzus a klasszikus makroökonómiai gazdaságpolitika (fiskális és monetáris politika) eszközeinek működését, a politikák céljait és hatásmechanizmusait tekinti át.
A fő feladat az, hogy a hallgatók a Makroökonómia és a Nemzetközi Gazdaságtan kurzusokon megismert alapmodelleket alkalmazni tudják a gazdaságpolitikai kérdések elemzésére. Ennek megfelelően az ismert alapmodelleket kiterjesztjük, részletezzük, kiegészítjük az egyes szakterületek specifikumaival.
A korábbiakhoz képest nagyobb hangsúlyt fektetünk a gazdasági dinamika és a várakozások, információs problémák elemzésére. A modellek alkalmazása során szóba kerülnek az empírikus mérés és tesztelés problémái, a taglalt modellek magyarázó erejét támasztják alá azok az egyes országok makroökonómiai történetéből választott esettanulmányok, amelyeken a modellek működését illusztráljuk.
A kurzus nagyobb részében a monetáris politikával, a pénz és a jegybanki politika makroökonómiai befolyásoló képességével foglalkozunk. Vizsgálunk tökéletes árrugalmasságot feltételező (inflációs, illetve seigniorage) valamit ragadó áralkalmazkodást feltételező (új keynesi) modelleket. Utóbbira támaszkodva áttekintjük a fejlett országok által követett monetáris politikai rezsimeket, különös súlyt helyezve az inflációs célkövetés rendszerére.
A fiskális politika esetében azokat a körülményeket részletezzük, amelyek megnehezítik egyes fiskális politikai akciók hatásának előrejelzését. Áttekintjük a fiskális multiplikátorok jelentését és a méretükkel kapcsolatos szakmai vitákat.
Egyes témaköröket a hallgatók önállóan dolgoznak fel, és a feldolgozott irodalmat prezentációk formájában adják elő. Ahol ez lehetséges, külső szakértők, meghívott előadók ismertetik a gazdaságpolitikai döntéshozás (pl. Magyar Nemzeti Bank) hazai gyakorlatát
3 Heti tematika:
1. hét
Bevezetés, a korábban megismert – zárt és nyitott – makroökonómiai alapmodellek átismétlése. A leíró és a gazdaságpolitikai (normatív) szemlélet ütköztetése
Irodalom:
• Kötelező:
• Friedman: A pozitív közgazdaságtan módszertana. Megjelent: Milton Friedman [1986]: Infláció, munkanélküliség, monetarizmus. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest
• Mankiw (1989): Real Business Cycles: A New Keynesian Perspective, The Journal of Economic Perspectives, Vol. 3, No. 3
• Mankiw (2006): The Macroeconomist as Scientist and Engineer, The Journal of Economic Perspectives, Vol. 20, No. 4
• Ajánlott
• Horváth Áron–Szilágyi Katalin: Konszenzusból nyugvópontra: elmélettörténeti áttekintés a makroökonómia viharos évtizedeiről, Külgazdaság 2004/11.
• Ismétlés:
• Williamson: Makroökonómia, Osiris kiadó, Eltecon-könyvek sorozat, Budapest, 2009. 9.–10. fejezet
• Krugman–Obstfeld: Nemzetközi Gazdaságtan, Panem Kiadó 2003. 18. fejezet
2. hét
Merev áras modellek. Tökéletesen flexibilis árak. Pénz infláció, seigniorage.
Hiperinflációs modellek. Az előretekintő várakozások szerepe és a gazdaságpolitika hitelessége.
Irodalom:
• Mankiw: Makroökonómia, Osiris kiadó, Budapest 2002. 8–9–10 fejezet
• Krugman–Obstfeld: Nemzetközi Gazdaságtan, Panem Kiadó 2003. 16. fejezet
• Görömbey–Pete (1998): Makromodellek, egyetemi jegyzet, Debrecen
4
• Sargent: Hogyan ért véget négy súlyos inflációs időszak? in: Sargent (2005):
Infláció és racionális várakozások, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
3. hét
Sargent és Wallace seigniorege modellje. A fiskális és a monetáris politika dinamikus viszonya
Irodalom:
• Görömbey–Pete (1998): Makromodellek, egyetemi jegyzet, Debrecen
• Sargent: Hogyan ért véget négy súlyos inflációs időszak? in: Sargent (2005):
Infláció és racionális várakozások, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
• Sargent–Wallace: Egy kis monetarista számtan, In: Sargent (2005): Infláció és racionális várakozások, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
4. hét
Prezentációk
Infláció és inflációs várakozások
5. hét
Ragadós árak. Neoklasszikus szintézis. A nominális és a real gazdasági változók egymásra hatása, a Philips görbe. Monetáris politikai gyakorlat a 80-as években.
Irodalom:
• Mankiw: Makroökonómia, Osiris kiadó, Budapest 2002. 12. fejezet
• Benjamin M. Friedman (1988): Lessons on Monetary Policy from the 1980s, The Journal of Economic Perspectives, Vol. 2, No. 3
• Marvin Goodfriend (2007): How the World Achieved Consensus on Monetary Policy, The Journal of Economic Perspectives, Vol. 21, No. 4
6. hét
Új keynesi modell. A model tulajdonságai, reálszektor, árazás. Kereslet és kínálat, Új keynesi Phillips-görbe. Log linearizálás.
5 Irodalom:
• David Romer (1993): The New Keynesian Synthesis, The Journal of Economic Perspectives, Vol. 7, No. 1
• Clarida–Gali–Gertler (1999): The Science of Monetary Policy: A New Keynesian Perspective, Journal of Economic Literature, 1999. December
7. hét
Az új keynesi modell működése. Keresleti és kínálati sokkok következményei az inflációra és az output gapre. A kamatszabály működése. Transzparencia és hitelesség.
Irodalom:
• Gali–Gertler (2007): Macroeconomic Modeling for Monetary Policy Evaluation, The Journal of Economic Perspectives, Vol. 21, No. 4
• Bernanke–Mishkin (1997): Inflation Targeting: A New Framework for Monetary Policy? The Journal of Economic Perspectives, Vol. 11, No. 2
8. hét
Új keynesi modell, programozási gyakorlat. A modell számítógépes programozása és futtatása. Impulzus válaszfüggvények.
9. hét
A zéró nominális kamatláb és a likviditási csapda problémája. Nominális horgonyok.
Esettanulmány: a japán válság
Irodalom:
• Ozsvald–Pete: A japán gazdasági válság – likviditási csapda az új évezredben? Közgazdasági Szemle, L. évf., 2003. július–augusztus
• Hoshi–Kashyap (2004): Japan's Financial Crisis and Economic Stagnation, The Journal of Economic Perspectives, Vol. 18, No. 1
10. hét
Prezentációk. Likviditási csapda. Árfolyam alapú stabilizáció. Az árfolyam rezsim megválasztásának problémája.
6 11. hét
A fiskális politika fogalma, lehetséges hatásmechanizmusai. Empírikus nehézségek, az endogenitás és lehetséges kezelési módjai. Becslések a fiskális multiplikátor méretére.
Irodalom:
• Ilzetzki–Mendoza–Végh (2010): How big (small) are fiscal multipliers? NBER Working Paper 2010. október
• Alesina–Ardagna (Large changes in fiscal policy: Taxes versus spending, NBER Working Paper 2009. október
• Barro on fiscal stimulus
• http://online.wsj.com/article/SB123258618204604599.html
• Mankiw: Crisis Economics
• http://nationalaffairs.com/publications/detail/crisis-economics
12. hét
Fiskális politika. Dinamika és előre tekintés. Ricardói ekvivalencia, szerepe és empirikus relevanciája. Egy dinamikus IS-LM modell, a modell felépítése és egyensúlya.
Irodalom:
• Görömbey–Pete (1998): Makromodellek, egyetemi jegyzet, Debrecen
• Robert J. Barro (1989): The Ricardian Approach to Budget Deficits, The Journal of Economic Perspectives, Vol. 3, No. 2
• Douglas Bernheim (1989): A Neoclassical Perspective on Budget Deficits, The Journal of Economic Perspectives, Vol. 3, No. 2
13. hét
Fiskális politika. A dinamikus IS-LM modell működtetése. Előre bejelentett és előre be nem jelentett fiskális expanziók különbsége. Expanzív hatású fiskális restrikciók.
7 Irodalom:
• Alesina–Perotti (1997): Fiscal Adjustments in OECD Countries: Composition and Macroeconomic Effects, Staff Papers – International Monetary Fund, Vol.
44, No. 2
• Giavazzi–Pagano (1995): Non-keynesian effects of fiscal policí changes, NBER Working Paper
• Vincent Hogan (2004): Expansionary Fiscal Contractions? Evidence from Panel Data, The Scandinavian Journal of Economics, Vol. 106, No. 4
