GAZDASÁGPOLITIKA
Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén
az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet
és a Balassi Kiadó közreműködésével
Készítette: Pete Péter
Szakmai felelős: Pete Péter 2011. június
2
2. hét
Ismétlés: merev áras, keynesi modellek Pénz, infláció, seigniorage
Pete Péter
(Régi) keynesi modell
•
Árupiaci kereslet:•
Y = D(Y, r, T) + G IS görbe•
Formálisan hasonló RBC-hez, de•
statikus, nincs jövő•
a magatartásoknak nincs mikro alapja, ad-hoc aggregált magatartási függvények•
Árupiaci kínálat•
Nincs modellezve, rövid távon a kereslethez igazodik, a keresleti egyenlet tehát egyben árupiaci egyensúly feltétel.•
Pénzpiaci egyensúly•
M/P = L(Y, r) LM görbe•
Hosszú táv, flexibilis árak, Y = Y*•
Output a potenciális szinten3
•
Potenciális output – munkanélküliség természetes rátája•
Rövid táv, P konstans, a merev árak miatt az output eltér a potenciális szinttől.•
Pozitív vagy negatív output gapGazdaságpolitika
•
Monetáris politika (M→r→I→Y) és fiskális politika (G,T→Y) alkalmazható a kereslet manipulálására,•
stabilizálásra, vagyis az output gap csökkentésére, eltüntetésére.•
Ha az árak tökéletesen flexibilisek lennének, akkor ilyen stabilizációra a keynesi modellekben sem volna szükség.•
Keresletteremtés recesszió ellen4
A modell tulajdonságai
• Nincs magyarázat a potenciális kínálatra (exogén).
• Statikus, ezért nem tudja illusztrálni az inflációt,
• nincs mikro alapja.
• A fentiek miatt a várakozások csak exogén módon szerepelhetnek,
• viszont az output (foglalkoztatás) ingadozások csillapításában szerepet ad az anticiklikus gazdaságpolitikának, bár a fentiek miatt a probléma túl egyszerűnek látszik.
• Lucas-kritika stb.
AA-DD modell (Krugman–Obsfeld)
•
A fenti keynesi modell egy nyitott gazdaságú variációja•
Y = D(Y, T, eP*/P) DD görbe•
R = R* + (ee - e )/e•
M/P = L(Y, R)•
Ha a második két egyenletből R helyére behelyettesítünk és rendezzük e-re•
e = f(…M, P, Y , ee …) AA görbe5
Gazdaságpolitika
•
Más az árupiaci transzmisszió (előző modellben a reálkamatláb, itt a reálárfolyam), de a modell szerkezete azonos.•
Hosszú táv: Y konstans a potenciális szinten.•
Rövid táv: P konstans, output gap keletkezik →stabilizációs politika•
További cél és eszköz, külső egyensúly (CA), valutaárfolyam, le- és felértékelésAA-DD modell
Eddigi modellek
•
Jó kiinduló alapok, de a gazdaságpolitikai dilemmák elemzéséhez árnyalni kell őket.•
RBC tökéletes verseny felől – piaci tökéletlenségek okozta problémák felé•
Keynesi statika és mikro alap nélküliség felől a biztosabb közgazdasági6 megalapozás, dinamika, várakozások beépítése felé
•
Maximálisan építünk az eddigi makro tanulmányokra, makro és nemzetközi tananyag átismétlése hasznos lesz.Flexibilis árak
• Flexibilis árak mellett a pénz semleges, reálhatás nincs = ( t, t + t+1)
t
t LY r
P
M π
• Ahol 1 1−1
= +
+ t t
t P
π P a következő időszakra várt infláció
• Y és r értékei a reálösszefüggésekből adottak, M csak P-re és П-re hathat.
• A jólét szempontjából a nominális változók „nominálisak”, érdektelenek. Akármilyen árszínvonal vagy infláció elérhető, de nincs jelentősége.
Monetáris politika?
•
Lehet-e szerepe mégis a pénzkibocsátásnak?•
Fiskális jövedelemszerzés, seigniorage•
Seigniorage: pénzkibocsátás monopóliumából származó állami jövedelem•
A pénz olyan megtakarítási forma, amely nem fizet kamatot. Ha a privát szféra ebben a formában takarít meg, akkor ezzel a kibocsátója költségmentesen jut forráshoz.7
Seigniorage: monopoljáradék
•
Nemcsak állami szerv teremt pénzt, bankok számlapénzt teremtenek. De ez utóbbi nem monopólium, a monopoljáradék keletkezését a verseny korlátozza.•
Minél nagyobb a verseny, annál jobban.•
Makroökonómiai modellekben a pénzügyi közvetítést kiegyszerűsítjük, a bankok pénzteremtési járadékával nem foglalkozunk.Seigniorage
•
Pénzkínálat = monetáris bázis M•
Seigniorage: nominális pénzállomány növekményének reálértéket t t t
t t
t t t
t t
t P
M P
M M
M M P
M
S M − × =σ
− =
= −1 −1
•
ahol σt a pénzkínálat növekedési rátája (figyeljünk, a nevezőben Mt-van)•
S = M növekedési üteme X reálpénzállomány•
Seigniorage keletkezik, ha M növekszik.•
M nő, ha:1. nő a gazdaság (Y), ezért nő a reálpénzkereslet
2. P nő, infláció van, vagyis változatlan reálpénzállomány esetén is nagyobb M kell. Ez utóbbi az inflációs adó.
•
r változása csak rövid távon érdekes, hiszen r-nek nincs trendje.•
Jelen elemzésben Y és r exogén (konstans), csak inflációs adó van.8
Relevancia
1. Magas infláció, hiperinfláció, legtöbbször fiskális kényszer eredménye. Ez a
„klasszikus” eset, az alábbi elemzés elsősorban erre vonatkozik.
2. Költségvetési vitákban időnként felmerül az „olcsó” finanszírozás ötlete „…a jegybank restriktív monetáris politikájával túlzottan felhajtja a kamatokat, s ezzel meggátolja az államadósság finanszírozását. Ha ezt nem tenné, csökkenthetőek volnának a költségvetés kamatkiadásai…” (Matolcsy)
3. Ha túl magas az államadósság, felmerülhet a szándékolt vagy kényszerű „elinflálás”
mint az államcsőd (default) alternatívája.
•
Vigyázzunk: elinflálás, pontatlan kifejezés, többféle dolgot jelenthet.1. A költségvetés kiadásait (állami béreket, nyugdíjakat) nominálisan rögzítik, miközben a vártnál nagyobb infláció csökkenti azok reálértékét. Ez nem seigniorage, ez a költségvetés reálkiadásainak csökkentése.
2. Az államadósság jórészt fix nominális kamatozású (nem indexált) kötvényekben van, a vártnál nagyobb infláció az ilyen kötvény reálértékét úgy csökkenti, hogy nincs magasabb kamat, ami kompenzálna. Ez sem seigniorage. Ilyen helyzet gyakran előfordul, de csak akkor, ha az infláció váratlan, tartósan nem fenntartható, hiszen a nominális kamatok igazodnak.
Seigniorage
•
Az infláció miatt a pénztartóknak növelniük kell a nominális pénzállományukat, hogy fenntarthassák reálpénz-állományukat, így tranzakcióik szintjét. Ez tartósan is fennmarad, és akkor is van, ha előre számítanak az inflációra.•
Mérsékelt infláció esetén 1. és 2. sokkal jelentősebbek a fiskális pozíció szempontjából.9
Seigniorage keletkezése – gyakorlat
•
Nincs olyan költségvetési bevételi tétel, hogy Seigniorage•
A jövedelem a jegybanknál keletkezikGyakorlati megfontolások, mérési nehézségek
Steady state seigniorage
•
Mekkora a tartósan megszerezhető seigniorage? A reálpénzkereslet П függvénye (Y és r konstans)) (
+1=
tt t t
t
P
S σ M π
•
Ha σ konstans, és a rendszer stabil (valami stacionér állapotba tart) akkor itt σ = П érvényes. Ha a pénzkínálat növekedése örökké eltérne az inflációtól, akkor a reálpénz állománya vagy eltűnne, vagy minden határon túl nőne.) ( π πL S =
Belföldi vagy külföldi kamatozó eszközök
Banki tartalék (kamat?) Készpénz, kamatmentes
10
• Maximális seigniorage
) 1 (
0 )
(
−
=
×
∂
∂
=
∂ + ∂
=
∂
∂
π π π
π π π π
L L
L L S
• Maximális (steady state) seigniorage annál az inflációs rátánál van, ahol a pénzkeresleti függvény infláció szerinti rugalmassága egységnyi. Ugyanaz a logika, mint maximalizálni a teljes bevételt.
Maximális seigniorage
Dinamika
•
Steady state, állandósult állapot, ekkor σ = П minden időpontban.•
Dinamikus elemzés az állandósult állapothoz vezető út.•
Ekkor σt és Пt+1 időben változik, és nem egyenlő egymással.•
Пt+1 a jövőre várt infláció. Racionális várakozások esetén ez a ténylegessel azonos.11
•
Ehhez specifikáljuk a pénzkeresleti függvényt.1
− +
= ce
tP
M
t
t γπ
•
A konstans Y és r hatását a C konstansba vontuk össze. Vesszük az egyenlet logaritmusát, és úgy választunk egységet, hogy logC = 0 legyen. γ a pénzkereslet infláció szerinti rugalmassága)
(
t 1 tx t
t
p p p
m − = − γ
+−
Ahol mt =logMt
p
t= log P
tt t t
t
t P P
P
P − = −
= + +
+ 1 1
1 1
π
•
Átrendezve1
t
1 1
P 1
++ +
= + m
tP
tγ γ γ
•
A jelenlegi (log) árszínvonal a mai pénzkínálat és a jövőre várt árszint súlyozott átlaga.•
m mai növekedése növeli az árszínvonalat, de a várt jövőbeli árszínvonal emelkedése is növeli a mai árszínvonalat.•
A jövőbeli árszínvonal ugyanígy a jövőbeli pénzkínálattól és a későbbi árszinttől függ.•
Kifejtvei t i
i
t m
P +
∞
=
∑
+
= +
0 1
1 1
γ γ γ
•
Az árszint a jövőbeli várt pénzkínálatok súlyozott átlaga.•
A súlyok γ függvényei, összegük 1.12
Kitérő a várakozásokról
•
Múltba tekintő, adaptív•
Racionális, konzisztens, vagy előre tekintő•
A jövő változó értéke egy valószínűségi változó, meghatározott eloszlással.•
A racionális várakozás ennek várható értéke. Determinisztikus modellben a jövő előre kiszámítható, a racionális várakozás tökéletes jövőbelátást jelent. (1 valószínűséggel bekövetkező dologra számítunk.)•
Másfajta várakozás nem volna konzisztens.Dinamika
•
Ha m konstansm m
P
i
i
t
=
+
= + ∑
∞=0
1 1
1
γ γ γ
•
Az árszínvonal megegyezik a pénzkínálattal (c = 1).•
Ha m nő (és a várakozások szerint öröké ezen a szinten marad), akkor p arányosan nő.•
Jövőre várt pénzkínálati sokkok a mai árszintre is hatnak.13
Példa
•
A pénzkínálat megnő t+k-banInfláció
1 1
1
1
1 1
) 1 1 (
) 1 (
1
+ +
−
−
+ +
= + + −
+ + −
=
−
=
p t t t t t t tt
P P m m P P π
γ σ γ
γ γ
γ γ
π
•
A jelenbeni infláció a jelenbeni pénzkínálat növekedési ütemének és a jövőbeli (várt) inflációnak súlyozott átlaga.•
Kifejtvei t i
i
t +
∞
=
∑
+
= + σ
γ γ γ
π
0
1 1
1
•
A jelenbeli infláció a jelen és jövőbeli pénzkínálati növekedési ráták súlyozott átlaga.14
Következmény
•
Az előretekintő várakozások miatt ugyanakkora mai infláció a pénzkínálat nagyon sokféle lefutásával összefér.•
Lehet ma alacsony és csökkenő infláció, noha σ magas, ha a jövőre alacsony pénzkínálati dinamikát várnak•
Alacsony σ ma járhat együtt magas inflációval, ha a jövőre magas pénzkínálati dinamikát várnak.•
Az infláció nem csak a jelen monetáris politikájától függ.Kontextus
•
Nagy infláció•
Nem kötnek hosszabb távú nominális szerződéseket.•
Emiatt a nominális merevségek kisebb jelentőségűek, az egyéb alkalmazkodási nehézségektől is eltekintünk.•
Előretekintő várakozások•
A meglepetés az, ami igazán számít.15
Váratlan vs. előre várt pénzkínálati gyorsulás t-ben
Példák
•
Nagy inflációk vége•
Hogyan alakulnak ki hiperinflációs helyzetek?•
Sargent–Wallace példáiban: hiteles stabilizációs politika meghirdetésekor az infláció csökkenni kezd, noha a pénzkínálat még gyors.•
Hitelesség jelentősége, tudják, elhiszik, hogy a jövőben lassulni fog.16
