Készítette: Pete Péter

GAZDASÁGPOLITIKA

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet

és a Balassi Kiadó közreműködésével

Készítette: Pete Péter

Szakmai felelős: Pete Péter 2011. június

2

3. hét

Seigniorage és előre tekintés Egy dinamikus modell

Pete Péter

Monetarizmus

• Az infláció a pénzkínálat dinamikájától függ. → Magas infláció ellen a pénzkínálat szűkítésével, a dinamika lassításával lehet fellépni.

• Hosszú távon, steady state-ben ez igaz. A dinamikus pálya más lehet.

• Mai szigorítás, ha hiteltelen, eredménytelen lehet.

• Hitelesség, mit értsünk rajta?

Pénzkínálat és inflációs dinamika

1

1 1

+

+ +

=

t

π

γ σ γ

γ π

• Átrendezve

) (

t

π γ π π

σ − = −

−

3

• Ha σ^t > П^t → reálpénzkínálat nő, ha fordítva, akkor csökken.

• A reálpénzállomány nő (csökken), ha az infláció lassulását (gyorsulását) várják.

• Inflációs várakozások növekedése a (reál-) pénzállomány leépítésével jár.

Seigniorage

• Eddig: monetáris politika → a pénzkínálat (dinamikájának) manipulálása, a modellben σ exogén.

• Monetáris politika célja (általában sokféle lehet) a konkrét környezetben fiskális jövedelem szerzése.

• Ha a gazdaságpolitika célja S, akkor ezt célszerű exogénnek tekinteni.

1

− +

= e

S

σ

S

t t

σ γ π 1 ln

1

=

+

• S konstans (S = S felülvonás), a kormányzat igyekszik a pénzkínálati rátát igazítani úgy, hogy S a kitűzött célnak megfelelő legyen.

• Kitérő: tudják-e az országgyűlési képviselők, hogy mi az a seigniorage?

• Akkor hogyan döntenek róla?

4

Konstans seigniorage görbe

• A görbét a pénzpiac egyensúlyi feltételéből nyertük, tehát σ^t és П^t+1 összetartozó értékei mellett egyensúly van.

• Minden S-hez tartozik egy görbe.

Steady state

• σ^t = σ és П^t+1 = П minden t-re.

• S nagyságától függően lehet két egyensúly, egy egyensúly, vagy egy sem hosszú távon.

5

Dinamika

• Átrendezve

) )(

1

(

1 t t

t

t

π γ π π

σ −

= − +

−

• Ha σt > Пt+1, akkor a jövőre várt (és ténylegesen bekövetkező) infláció lassul, ellenkező esetben gyorsul.

) (

t

π γ π π

σ − = −

−

6

A teljes rendszer

• A magasabb inflációs pont stabil, az alacsonyabb nem.

• Ha tudjuk, hogy mely időpillanatban érünk a stacionér állapotba, onnan rekurzíve kiszámolhatjuk, hogy mekkora az infláció a jelenben.

• Ha azonban nem tudjuk, akkor a rendszer meghatározatlan.

ln

ln S = σ

− γπ

1

1 1

+

+ +

=

t

π

γ σ γ

γ π

• Két egyenlet, három változó (σt, Пt és Пt+1)

• A jelen infláció meghatározhatatlan, hiszen ehhez ismernünk kellene valamely jövőbeli értékét.

7

Következmények

Probléma

• Ha σ endogén, akkor П meghatározatlan.

• A kormány a pénztartók várakozásaihoz akarja igazítani σ-t, amikor el akarja érni S- et. A pénztartók viszont σ értékéből szeretnének következtetni a jövőbeli inflációra.

Körben okoskodunk.

• A rendszer zárásához kell egy jövőbeli esemény, amely rögzíti a jövőbeli inflációs várakozásokat.

8

Modell

• Hosszú távon fenntarthatatlan fiskális helyzet.

• Az adók és a (konstans) seigniorage ma nem fedezi a kiadások egészét, a maradékot hitel finanszírozza.

• Az államadósság folyamatosan nő.

• Mi történik, ha a jövőben valamikor a tovább eladósodás korlátba ütközik?

Kormányzat költségvetési korlátja

• A kormányzat reálkiadásait adókból, adósságnöveléssel és pénzkibocsátással (seigniorage) fedezheti.

t s t t

s t t

s t t t

s t t

t

P

M P M P

B R P

T B

G ( 1

)

− + +

− +

=

Adósságkorlát

• A helyzet nem ma, hanem hosszú távon fenntarthatatlan, mert az adósság folyamatosan nő, és van felső korlátja.

• Ha egy T időpontban ezt elérjük, onnantól nem növekedhet, ettől kezdve csak adók és seigniorage fedezhetik a folyó kiadásokat, és a felhalmozott (állandó) adósság kamatait.

• Az eddig folytatott fiskális politikát legkésőbb T-ben módosítani kell.

9

Alternatív jövőképek

• Jövőbeli stabilizáció, fiskális reform. A deficitet megszüntetik, seigniorage-ra nem lesz többé szükség. (A mi modellünkben Y konstans, ezért) ettől kezdve σ = П = 0.

• Az adósságplafon elérésekor a kormány a teljes pénzfinanszírozásra, a tartósan (steady state-ben) megszerezhető seigniorage elérésére törekszik. Ekkor és ettől kezdve σ = П = 1/γ.

• Ha a T időpontban az eseménnyel a T időszaki inflációs várakozás rögzül, akkor az infláció bármely korábbi (jelen) időszakra meghatározható.

• A két jövőkép a fiskális és monetáris hatóság erőviszonyát illusztrálja. Azt, hogy ha céljaik konfliktusba kerülnek akkor melyik akarata érvényesül.

• A mai infláció szempontjából azonban nem az az igazán fontos, hogy mi fog ténylegesen történni a jövőben, hanem az, hogy ma milyen képünk van a jövőről, mit gondolunk a mai erőviszonyaikról, hogyan viselkednének, ha….

1. rezsim

10

• Az a vélelem, hogy a monetáris hatóság a jövőben jobban érvényesíti akaratát, és képes kikényszeríteni a fiskális takarékoskodást, alacsony inflációs várakozással jár.

Ettől az infláció ma alacsony és csökkenő lesz, noha ma még semmi nem történt.

2. rezsim

• Ugyanakkora mai seigniorage igény és amúgy teljesen azonos jelen helyzet mellett a monetáris hatóság vélt gyengesége elég ahhoz, hogy az infláció magasabb és

növekvő legyen.

• Átmeneti „keménykedés”, a promt pénzkínálat lassítása hiteltelen, és hatástalan.

Valójában az időközben csökkenő seigniorage bevétel gyorsítja az adósság

növekedését, közelebb hozza azt az időt, amikor úgyis gyorsulni fog a pénzkínálat.

• Nem elég ma keménykedni, hitelesség is kell.

11

Alkalmazások

• 1. rezsim: a hiteles fiskális stabilizációs program alacsonyabb szinten rögzíti az inflációs várakozásokat. Már ma, tehát akkor, amikor még nem is csináltak semmit.

Ez kisebb és csökkenő inflációval jár. Lásd Sargent, a nagy inflációk vége.

• 2. rezsim Sargent–Wallace a 70-es évek vége, 80-as évek elejének magas inflációját a magas USA államadósság „elinflálásával” kapcsolatos várakozásokkal hozza összefüggésbe.

• 3. Jelen válság után: kell-e félni az inflációtól?

Inflációs modellek értékelése

• Normális körülmények között korlátozott empírikus relevancia

• Tökéletesen rugalmas árak, klasszikus dichotómia

• A pénz, monetáris politika makro szerepe a seigniorage megszerzésére korlátozódik.

• Ilyen gazdaságpolitikai szándék csak rendkívüli esetekben fordul elő.

• Az előretekintő várakozások, inflációs félelmek következményeinek illusztrálására alkalmas.

• Gazdaságpolitikai célok a seigniorage-nál közvetlenebbül kötődnek a pénz, monetáris politika rövid távú reál hatásaihoz.

• Mérsékelt infláció mellett a váratlan infláció árragadósságok miatti hatása a kormányzati bevételekre is nagyobb lehet. Lásd „elinflálás”

• Mérsékelt infláció mellett az árragadósságok miatti reálhatás, a kamatlábon, vagy kis nyitott gazdaságban a reálárfolyamon keresztül érvényesülő kereslet manipuláció lehetősége sokkal fontosabb, mint a seigniorage.

12

• A pénz mennyiségére, a reálpénzkereslet stabilitására építő nominális modellek a pénzkereslet növekvő instabilitása miatt teret veszítettek. M0 ugyan mérhető, de korántsem stabil függvénye Y és r-nek.

Irodalom

• Görömbey-Pete (1998): Makromodellek, egyetemi jegyzet, Debrecen

• Sargent: Hogyan ért véget négy súlyos inflációs időszak? In: Sargent (2005): Infláció és racionális várakozások, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

• Sargent–Wallace: Egy kis monetarista számtan, In: Sargent (2005): Infláció és racionális várakozások, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest