• Nem Talált Eredményt

február Szakmai felelős: Pete Péter 2011. Készítet te: Horváth Áron, Pete Péter MAKROÖKONÓMIA

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "február Szakmai felelős: Pete Péter 2011. Készítet te: Horváth Áron, Pete Péter MAKROÖKONÓMIA"

Copied!
5
0
0

Teljes szövegt

(1)

MAKROÖKONÓMIA

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet

és a Balassi Kiadó közreműködésével

Készítette: Horváth Áron, Pete Péter Szakmai felelős: Pete Péter

2011. február

(2)

2

MAKROÖKONÓMIA Sillabusz

Készítette: Horváth Áron, Pete Péter Szakmai felelős: Pete Péter

A tantárgy célja és tartalma: A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a mikroökonómiai alapokról építkező makromodellek strukturájával, általános jellemzőivel.

A tárgy felépíti a klasszikus, flexibilis áras RBC modellek alaptípusát, majd ezt követően az ármerevségre építő keynesi modellekbe ad betekintést. Ezek alapján röviden értékeli zárt gazdaságban a gazdaságpolitikai beavatkozások hatását.

Kötelező irodalom:

Stephen D. Williamson: Makroökonómia, Osiris Kiadó, 2009. kijelölt fejezetei (1-12.) Kurzus menete heti bontásban:

1. hét

Bevezetés: makroökonómiai tények és mérés

A legfontosabb makroökonómiai változók jelentésének és mérésének átismétlése, pontosítása, Jövedelem-kiadás azonosság átismétlése, pontosítása. Stilizált tények a változók viselkedésére a növekedés és a ciklusok folyamatában. A makroökonómiai modell készítésének célja. Mikro-alapú makroökonómia. Makro statisztikai mutatók és adatbázisok

(Williamson 1-2. fej.) 2. hét

A gazdasági ciklusok jellemzői

Ciklusok fogalma, tulajdonságai és empirikus jellegzetességei. Ciklusok leíró és normatív megközelítése. Tulajdonságok, mérés, perzisztencia, együttmozgások.

Hasonlóságok és különbségek a fejlett és feltörekvő országok ciklusai között (Williamson, 3. fej.)

(3)

3

3. hét

Fogyasztó és termelő

A fogyasztói és termelői magatartás modellje. Egyensúlyi modellek, versenyzői

egyensúly. Reprezentatív fogyasztó, költségvetési korlát, a fogyasztási és munkakínálati döntés, Reprezentatív termelő, termelési függvény, profitmaximalizálás és

munkakereslet.

(Williamson 4. fej.) 4.hét

Egyidőszakos modell

Egyperiódusú zárt gazdaság modellje. Kormányzat. Termelői és fogyasztói döntések versenyegyensúlya. Optimum. A Robinson-gazdaság működése. Kínálati sokkok hatása, fiskális politika és termelékenység változások. Modell eredmények és tények.

(Williamson 5. fej.) 5. hét

Gazdasági növekedés I.: Solow modell

A növekedés tényei. Megtakarítás és beruházás, tőkefelhalmozás, népességnövekedés.

Egyensúly, steady-state. Parametrikus változások, megtakarítás, népességnövekedés, technikai fejlődés (TFP) hatása a jövedelem szintjére és a növekedés ütemére. A megtakarítás aranyszabálya. Solow-maradék, a TFP mérése. Eredmények és tények (Williamson 6. fej.)

6. hét

Gazdasági növekedés II. Endogén növekedés

Konvergencia. Tények. Tartós termelékenységi különbségek lehetséges okai. Emberi tőke, beruházás emberi tőkébe. Endogén növekedési modell emberi tőkével.

Gazdaságpolitikai opciók, oktatás és képzés. Konvergencia az endogén növekedési modellben.

(Williamson 7. fej.) 7. hét

Intertemporális fogyasztási–megtakarítási döntés

Intertemporális fogyasztói döntés, intertemporális haszonfüggvény és költségvetési korlát, jövedelmi és helyettesítési hatások. Kétperiódusú fogyasztói modell exogén jövedelemmel. Fogyasztássimítás. Ricardói ekvivalencia, következményei és korlátai.

Társadalombiztosítás.

(4)

4

Kitekintés, fogyasztói optimalizálás végtelen időhorizonton.

(Williamson 8. fej.) 8. hét

Intertemporális reálmodell RBC – Real Business Cycle

Kétperiódusú reál (RBC) modell beruházással. A modell felépítése: reprezentatív fogyasztó jószágkereslete és munkakínálata, reprezentatív termelő munkakereslete és beruházási döntése. Versenyegyensúly, grafikus elemzés.

(Williamson 9. fej.) 9. hét

Intertemporális reálmodell RBC – Real Business Cycle II.

A modell működtetése. Sokkok hatása a piacokra és a változókra. Ideiglenes és tartós fiskális expanzió hatása. Tőkeállomány változása. Változás a jelen és várt tényező termelékenységben. Empírikus illeszkedés, a modell mint ciklusmagyarázat.

(Williamson 9. fej.) 10. hét

Pénz és monetáris politika

A pénz fogalma, a pénzmennyiség mérése. Reál és nominál eszközök. A pénzügyi rendszer közvetítő szerepe. Klasszikus dichotómia. Monetáris politikai szabályok.

(Williamson 10.fej.) 11. hét

A pénzkereslet mikroökonómiai megalapozása

Pénz, pénztartás, a pénzkereslet mikroökonómiai alapjai. MIU, finanszírozási korlát. Egy egyszerű modell finanszírozási korláttal. Kétperiódusú monetáris modell, reakciók

pénzpiaci és reál sokkokra.

(Williamson 10.fej.) 12. hét,

Keynesista-modell I. Merev (ragadós) árak

Ármerevség, keynesi depressziós modell, multiplikátor. IS-LM rendszer, a modell tulajdonságai és egyensúlya, alkalmazkodás sokkokhoz. Hosszú táv-rövid táv, stabilizációs politika. Aggregált kereslet.

(Williamson 12. fej.)

(5)

5

13. hét.

Keynesista-modell II.

A merev bérek modellje. Aggregált kínálat merev bérek mellett. AS-AD. Alkalmazkodás sokkokhoz a keynesi modellben. Gazdaságpolitikai opciók. Stabilizációs politika. Hosszú és rövid táv. Empírikus illeszkedés.

(Williamson 12. fej.)

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

• Consumer: maximizes utility, demand consumption goods, supplies labor (time).. • Producer: maximizes profit, supplies consumer goods and

Készítette: Horváth Áron, Pete Péter Szakmai felelős: Pete

 A 70-es évekig a módszertan, a magyarázatra alkalmazott modellek jellege, természete is erősen különbözött, ez azóta sokat

 Az üzleti (konjunktúra) ciklus a GDP növekedési trend körüli ingadozása?.  A gazdaságokat a növekedési trend körüli rendszertelen időközökben bekövetkező

Egyensúly akkor van, ha a piaci árak szabadon alakulnak ahhoz, hogy a kialakuló egyensúlyi áron annyit vesznek, amennyit venni akartak, és annyit adnak el, amennyit el akartak

 Miután jelen modellünkben csak egy fogyasztó van, és a termelői jövedelmet is ő kapja, a Pareto-hatékonyság itt azt jelenti, hogy adott erőforrások (idő) és.

 Állandósult állapotban az egy főre eső output (alacsonyabb, de) konstans, az aggregált kibocsátás továbbra is n ütemben nő, a magasabb népesség növekedési

 Ha technológiához való hozzáférés azonos, akkor különböző s-sel és n-nel bíró országok életszínvonala eltér ugyan, de azonos ütemben nőnek.  Ez sem igazolható