a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ

Digitalizálta

a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ

1826

, ,

ERTEKEZESEK

A MATHEMATIKAI TUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL.

KIADJA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉJUA.

A III. 0 SZ T Á LY REND EL E T É B

Ö

L

SZERKEBZTJ

SZABÓ JÓZSEF,

OSZ1'ÁLYTITKÁR.

VII. KÖTET. II. SZÁM. 1879.

- - -- -- - - -

ÁLLÓ CSILL.AGOK

ZINKEPENEK MAPPIROZÁSA.

ÚJ :MÓD ZER

A (' 'ILLAGO'K 8ZINKFJPÉT KÖNJ: YE

r MEGFIGYJ~LHE'l'XT.

KO'NKOLY MIKLÓS

L. TAGTÓf,,

RUDA PEST, 1879.

A 1\1. T! D. AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ-RlVATALA.

(Az akadémia épületében.)

. r·

,,

'i

1

1

1 1

ÁLLÓ CSILLAGOK

SZINKEPENEK MAPPIROZÁSA.

ÚJ 1 tLÓD ZER

A ( ' 'ILLAGOK

I K~ l~'l'

KÖ NYEN MEGF IGYELHE ' l 'N I .

KONKOLY MIKLÓS

J„T A •TÓL.

El a III. oszt.!l.lyülésén 1878. május 21.)

BUDA .PEST , 1878 .

A ?ti. TUD. AKADKMIA KÖNYVKIADÓ-HIVATALA. (AzAkadémia épületében.)

Budapest, 1879. Az A t b e n a e u m r. társ. könyvnyomdája.

Á l ló cs i l lagok spectrumának egy új megf igye- lés i módja .

Az á l ló cs i l lagok spec trumának meg f igye lése egy ik a ne - hezebbek közé tar toz ik , me lyekke l néha-néha meg ke l l küzdenünk . Hugg ins mérése i t , me lyeke t néhány á l lócs i l lag spec trumán te t t , hasadássa l e l lá to t t spec troscoppa l te t te meg f i -

l l

összekö t te téséve l a 8 , 15 hüve lyes Refrac- torán ; hogy hasadássa l a l ig lehe t 5 -6 -od nagyságu cs i l lag spec trumá t meg f igye ln i , vagy abban

l

vona lak fekvésé t pon -

to

an megmérn i , kü lönösen megv i lág í to t t szá lakka l ,

ll l

l

az kézze lfogha tó do log . Vog l , Secch i , D ' Arres t , s én mérése inke t m ind hasadás né lkü l i spec troscoppa l eszközö l tük henger lencséve l ; Secch i egyedü l próbá l ta a szá las m icrome ter t a lka lmazn i az á l ta lunk haszná l t transparen t sca la he lye t t , azonban ö a henger lencsé t az ocu lár és szem közé he lyez te , az a m icrome ter szá la i t , me l lyek X a lakban á l lanak , rú tu l e lferd í te t te , s m in t az As trophys ica egy ik e lhuny t nagy ba j- noka ve lem több izben közö l te , az t a legnagyobb ba j ja l b ir ta csak haszná ln i , - s s ikerü l t is nek i a henger lencse á l lásá t e l ta lá ln i , az több óra i kerü l t , s add ig vo l t jó , m ig vé le t len szeméve l vagy orráva l hozzá nem ér t a nagy tudós jezsu i ta pa ter a müszeréhez .

Secch i mód já t sz in tén több izben próbá lga t tam , s daczára , hogy egy a lka lomma l

M l

kap tam egy k is henger- lencsét , me ly á l l í tó lag a szá laka t nem deformálná , k isér le tem ha tározo t t eredmény né lkü l i marad t . Ez a lka lomma l a müszerben az üvegek a sorrendben á l lo t tak : ob jec t iv (vagy tü- kör) 3 pr ismábó l á l ló Am ic i-fé le egyenes lá ta tu pr isma , pók - háló keresz t , az ocu lár , henger lencse , s végre a szem .

ll. T. AKAD. ÉRT. A MATH. TUD.KŐRÉB 1879. vn.^K.2. sz. 1

*

4

^{KONKOI.Y MIKLÓS}

Ez év ápr i l lege l nap ja iban megkap tam B rown ing tó l a nagy spec troscopomhoz va ló m icrome ter t , me ly egy Campbc l l- fé le spec trograph . - Ezen lényegében egy szá las m ic- rome terre l ana log , azon hozzáadássa l , hogy ha a csavar fe je s a 100 részre osz to t t dob jobbró l van , a zekr énycn k ivü l , mel y- ben a szá lak vannak , balra a csavar egy négysze res gyors- eme lkedésü csavarba ezen gyo rseme lkedésü csava r egy mögö t te szánon egy lemez t veze t , me ly egy va ló á- gos hosszu osz tógépe t képv ise l . A lemezre ,

^{ll l}

a zán ra , a me ly a szá laka t

l

szekrén) k 've l egy so l id egysége t képez , egy befeke t i te t t üveg lemez t ke l l tenn i , s ha

^l

a

l l

spec tra l vona lakra vagy sávok ra a m icro-

me ter pókhá ló keresz t jé t beá l l í t ja , s rnrba m inden beá l l i tás ná l az osz tógép

^l

egy vonás t cs iná l a befeke t i te t t üveg- lemezre , úgy m ire a pókhá ló keresz t te l :a

l

vég ig men t , a sz inképben

l

vona lak az üveg lemezre f ix i rozva- vannak . - Campbe l l s Brown ing a ján l ják az üveg- lemezeke t gyer tyakoromma l befeke t i ten i ;

l

ez t igen nye rs e l já- rásnak tar tom , me ly lye l szép é les vona laka t a l ig lehe t az e czé l ra még is nagyon granu l ierozo t t koromré tegre nye rn i , habár az t k issé köru ton érem is e l , sokk a l f inomabb ré tege t nye rek e czé lra , ha a pho tograph ia i e l járá t köve tem ; t . i . a lemez t le - öu töm jod irozo t t (vagy bronc irozo t t) co l lod ionna l , ezü t sóo l- datban fürösz töm , k iv iszem a napra , s leön töm va gá l icz o lda t - tal s lemosom .

Kisérletet te t tem o lyan lemezekke l is , me lyekné l egy ze- rüen a co l lod ion t fes tem be feke tére , s ámbár ez i okka l jobb a koromná l ,

^l

m ig annál jobba t nem ta lá lok , még is az ezüs t me l le t t maradok , habár annak

l ll

va lam ive l ho z- szada lmasabb is .

A m in t a Campbe l l-ké zü léke t megkap tam , azonna l arra gondo l tam , hogy m i módon lehe tne ez t á l lóc i l lagok pec t ru - mának mapp irozására haszná ln i , s m in t

l

e lgondo lám a k ísér le te t , az s ikerü l t is . Azon me ly a zá laka t szekrényke há tsó részén van , s me ly a pec tro cop

l l

táv - csövébe duga t ik , (ha a készü léke t spec troscoppa l ha zná l juk) egy Merz-fé le 3 pr i mábó l á l ló k is Am ic i-fé le „a v i ion d i rec te«

pr ismasor t dugok , s a henger lencsé t , me lynek egyedü l i czé l ja

,Í.LLÓ CS1LL'1GOK SZ!NKÉPÉNEK MAPPIROZÁSA. 5

az , hogy a cs i l lag-képez te szá la laku spec trumo t e l zé les i tse , a p1 · ismák és a szá lak közé he lyezem . Igy e lé rem czé loma t a né lkü l , hogy henger lencsém a szá laka t e l torz í taná . - Az én e lrendezésem tehá t a : ob jec t iv (vagy tükör) , pr ismasor , henger lencse , szá lak , ocu lár , s végre a meg f i -

l

szeme .

Az igy e lrendeze t t készü lékke l még jó l lehe t a 10

¹ /2

hü - ve lykes ref lec tor seg í tségéve l 7 8-ad rendü cs i l lagok spec - trumá t lá tn i : s azoka t mapp ierozn i. -A z e l járás t anny iva l tar- tom

l

a m icrome tr icus mérésekné l , hogy 1 ) az egész mü t6 te t abso lu t sö té tben lehe t e lvégezn i , a m i nem e léggé

l l l

gyenge tárgyak v izsgá lásáná l ; e l len - ben a m icrome tr icus mérésekhez okve t len leo lvasó lámpára van szükség , a me ly bárm i lyen gyenge is , még is vak í - tó lag ha t a szem re , a a megv i lág i to t t osz tás t a dobon le - o lvas uk ; 2) ped ig hogy ké t cs i l lag spec lrumá t , ha az az üveg - lemezre mapp ierozva van , azonna l egymássa l össze lehe t ha- sonl i tn i , s habár ezen e l járásnak ta lán nem is tu la jdon í tanék akkora pon tosságo t , m in t a spec trum d irec t lefényképezésének , m in t az t a mu l t évben Hugg ins te t te , de okve t len igen sokka l több c lé ta i l fog i t t lá tszan i , m in t Hugg ins fényképe in , s m ig fényképezn i

talcín

Hugg in 18 hüve lyes tükrének gyupon t já- ban legfe l jebb másod

(?)

renc lü cs i l lag sz inképé t lehe t ,

egy éjjel egyet,

add ig ezen e l járássa l 8-adrendü cs i l lagoké t lehe t mapp ierozn i egy é j je l , gyakor lo t t

l l

6 -8 -a t , többe t is .

A m i a leo lvasás t i l le t i , az igen könnyen

l

egy csavar· seg i tségéve l , me ly az üveg lemez fö lé a lka lmazo t t m icroscopo t szá lkeresz t te l e l lá tva ideoda to loga t ja , (ez kü lön- ben a fo tograf ierozásná l is e lkerü lhe t len , hacsak a pho togra- ph iáka t nem akar juk egyszerüen m in t a spec trum arczképé t megnézn i) . Ezen c avar mene tének ér téké t nehányszor ke l l a napspec trumon megha tározn i , s a dobhoz egy táb lácská t sze r - kesz ten i , me ly azonna l hu l lámhosszaságoka t enged leo lvasn i a dobró l , hogy a legkénye lmesebb módon lehessen az á l lócs i l- lagok spec trumában

l l

vona lak hu l lámhosszaságá t íróasz ta lunk me l le t t v i lágos nappa l megha tározn i.

Idá ig ezen müszerre l csak is

l l

k ísér le teke t te t tem ,

6 ^{KONKOLY :MIRLÓS}

s a nap spec trumának nehány részé t mapp ieroz tam ve le , úgy a Hydrogen , N i trogen , s szénhy ru :ogen spec truma inak egy ré- szé t , úgy nehány á l lócs i l lag spec trumá t . Nehány erede t i üveg- lemez t je len ü lésen vo l t sze rencsém a t . Akadém iának bemu ta tn i , nehány lenyoma t ta l együ t t .

M

hogy az üveg- lemez t , me ly re a mapp irozás tör tén ik , azonna l m in t pho tograph ia i nega t ívo t lehe t haszná ln i , ha a spec trumban sö té t vona lak vannak , s ró la egy d iapos i t iv kész í tése u tán , ha fényes cs íkok fo rognak szóban , sz in tén egy poz i t ív lenyoma to t lehe t kész í ten i .

Ugyan ezen berendezésé t a pr ismasornak , s heng er len · e ének lehe t egy közönséges szá las m icrome terbe lehe t dugn i , s a vona lak he lyze te t mapp irozás he lye t t a dobon egysze -

leo lvasn i .

~ ~

Edd ig kü lön n iegje lent

ÉRTEKEZÉSEK

a ma themat ika i t :udományok kö rébö l .

E 1 s ö köt et .

I.Sz i 1y Kálmán. A mechanikai l l egyenleteinek általános 10 kr. polárok. .A. viszonyos polárok elve 20 kr. alakjáról. Székfoglaló .

n.^{Huny ad}y^{Jenö. .A. pólus és a}

UI. V é,s z János .A.. Biztositási kölcsön (új életbiztosítási nem) . 20 kr. l\'.Kr us p é r István. A Schwerdt-féle Comparator módosított alkalmazása 10 kr. V. Vész János .A.. Legrövidebb távolok a körkúpon. Székfoglaló. 10 kr.

VI. T ót h Ágoston . .A.z európai nemzetközi fokmérés és a körébe tartozó goedaetai munkálatok 20 kr. VJ I. Kruspér István..A. párisi meter-prototyp . 10 kr. VIII. König Gyula . .A.z elliptikai függvények alkalmazásáról a magasabb

foku egyenleteJ:: elméletére . 20 kr. IX.Mur ma n n Agost. Európa bólygó elemei, annak tizl észlelt szem-

benállása szerint . 20 kr. X. Sz i1

v

^Kálmán.AHamilton-féle elv és a mechanikai l l máso-

dik tétele . • 10 kr.

XI.Tóth Ágoston. A földképkészités jelen állása, a mint az képviselve volt az antwerpeni kiállitáson. Két táblával . 20 kr.

Másod ik kö te t.

I.:\1 u rma n n Ágost. Freia bolygó feletti értekezés 30 kr. II.Kr u s p ér István. A comparatorokról 1Okr.

III. K rus p ér István. .A. vonásos hosszmlrtékek összebasonlitása folya.

dékban . 1Okr.

IV. Feszt V. .A. közlekedési müvek és vonalok 20 kr. V. Mur ma nA.. Az 1861. nagy lístökös pályájának meghatározása 20 kr. VI. Kruspér J. .A.párisilevéltári.méter-rúd. 10 kr.

Harmadik kö te t.

LVész János Ármin. Adalék a visszafutó sorok elméletéhez. . 10 kr. TI.K o n k o1y Miklós . .A.z ó-gyallai csillagda leirásas abban történtnap- foltok észlelése néhány spectroscopicus észlelés töredékeivel. 1872. és 1873. Három táblával. 40 kr. III.Kondor Gusztáv. Emlékbeszéd Herschel János k. tagfölött . 10kr. IV.B.Eötvös Loránd . .A. rezgések intenzitása, tekintettel a rezgés. forrfLsnak és az l l mozgására . 10 kr. V.Ré t h yMó r.ADiffractio elméletéhez . 12 kri VI. }[ arti n L ajo s. .A.z varfelületek. - .A. vízszintes szél- kerék elmélete. Két értekezés lfrt VII.RétbyMó r. .A. kerületre redukálható l l l ~ elméletéhez 15 kr. VTlI.Ga 1g6c z yKár o1y. Emlékbeszéd Vállas Anta1k. tagfelett. 10 kr.

Negyed ik kö te t .

I. S chuJh o f Lipót.Az 1870. IV. sz. Üstökös definitiv pályaszámitása 10kr. II. S chu 1hofLipót.Az1871.II.sz.Üstökös definitF pályaszámitása.10 kr. III. Sz i1y Kálmán.A elmélet második föi,étele, levezetve azl l 10kr. IV. K o n k o 1 yMiklós. Csi1lagászatimegfigyeléseim 1874 és 1875-ben. 50 kr.

v .

^{K o n k o 1y Miklós. Napfoltok} megfigyelése az 6-gyallai csillagdában. 40 kr. VI. Huny adi Jen(l. .A. kúpszeleten fekvö hat pont feltételi egyenletének különböz(j alakjairól . • . • 20 kr. VII. Réthy Mór. .A. három méretü homogén tér(u. n. nem euklidikus) siktani trigonometriája . 20 kr. VIII. Réthy Mór . .A. propeller és peripeller felületek elméletéhez. 30 kr.

IX. Fest Vilmos. Temesi Reitter Ferencz emléke 10 kr.

Ö töd ik kötet .

I.Kondor Gusztáv. Emlékbeszéd Nagy Károly r. tagfelet: . 10 kr. II. Kenessey Albert. Adatok folyóink vizrajzi ismeretéhez . 20kr.

III. Dr. Hoitsy PáJ.Csillag-észlelés a kelet-nyugot vonalban (egy szám-

táblával.) 30 kr.

IV. H u.u y ady Jenö. .A. kúpszeleten hat pont feltételi egyenletének

l alakjairól. (Folytatás a IV. kötetben ugyane czim alattmeg- jelentértekezésnek.) . 1O kr. V. Huny ady Jenö. .A.pollonius feladata a gömbfelületen . 10 kr. VI. Dr. Gruber Lajos. 2411 Cassiopeiae kettlls csillag mozgásáról . 10 kr. VII. Martin Lajos . .A. változtatási hánylat alkalmazása a propeller-fölület egyenletének lefejtésére. . 20 kr. VIII. Konkoly Miklós . .A. teljes holdfogyatkozás 1877. február 27-én és az 1877. (Borelli)1.számu üstökös színképének mPgfigyelése az ó-gyallai

csillagdán. . 10kr.

IX. K o nji;o 1 y Miklós . .A. napfoltok sa nap felületének kinézése 1876-ban (három képtáblával.) 40 kr. X. K o n k o 1 yMiklós. 160 álló csillagszínképe. Megfigyeltetett az

ó-gyallai csillagdán 1876·ban 20 kr.

Hatod ik kötet .

1. K o 11ko1 y Miklós. Hulló csillagok megfigyelése a magyar korona területén.1.rész. 187 J-1873. Ára . . . . 20 kr. II. K o n k o 1 y Miklós. Halló csillagok megfigyelése a magyar korona te1·ületé11. II. rész. 1874-1876. Ára . . . „ . . . . 20 kr. 111.Az 1874. V. (Borelly-féle) Üstökös definitív pályaszámitása. Közlik dr. Gruber Lajos és K urlander Ignácz kir. observatorok. 10 kr. IV. S che n z 1 Guido. Lehajlás megliatározások Budapesten és Magyar-

ország délkeleti részében. . 20 kr. V.G r u b e r '.Lajos. .A. november-havi hullócsillagokról . 20 kr. VI. K o n k o 1 y Miklós. Hulló C8illagok megfigyelése a magyar korona terii-

letén 1877-ik évben.ill.Rész. Ára . . . 20 kr. VII. K o n k o 1 y Mi k 1 ós. A napfoltok és a napfeliiletének kinézése 1 i7-be11. Ára . . . . . . . 20 kr. VIII. K o n k o 1 y 111ik1 ó s. :iliercur átvonulása a napl . Megfigyeltetett az ó-gyallai csillngdán 1878. május 6-án 10 kr.

He ted ik kötet .

I. K o n k o 1 y Miklós. Mars felületének. megfigyelése az 6-gyallai c"il- lagclán az 1 77-diki oppositió után. Egy táblával. Ara . 10kr.

íluclapest, 1879. Az Ath e naen m r ~. kÖnyvnyomdája.