mmm
Tanulmányi kirándulások visszacsatolt területeinkre
Nemrég külön értekezlet foglalkozott a visszacsatolt magyar területek utazási, vendégforgalmi és tanulmányi-kirándu- lási kérdéseivel. A szabadidőmozgalom szempontjából is igen nagy jelentőségű tárgyalások anyagául az a javaslat szol- gált, amelyet Hallósy István, az Orszá- gos Magyar Idegenforgalmi Hivatal ve- zetője készített és ismertetett.
A visszacsatolt országrészek és az idegenforgalom kérdésének egymással való kapcsolata kettős célt szolgál: egy- részt az idegenforgalom fokozását, amely főleg anyagi és megélhetési kér- dés, mert a környező területeiket el- vesztett városok csak úgy tudnak meg- élni, ha az őket eddig tápláló, elszakadt falvak helyett átvonuló turisztikai for- galmat nyernek. A másik szempont: a nemzetnevelés kérdése. Igen fontos, hogy a trianoni magyarság minél na- gyobb tömegekben keresse föl és ismerje meg a visszacsatolt területeket, de fon- tos az is, hogy a visszacsatolt területek magyarsága is megismerje viszonyain- kat és egybeforrjon a trianoni Magyar- ország különböző vidékeinek lakosságá- val.
A visszacsatolt területek tanulmányo- zásával kapcsolatos programm is két részre osztható: az egyik az úgyneve- zett azonnali programm, a másik pedig egy távolabbi programm, amelyet arra az időre kell előkészíteni, amikor a visszacsatolt területek idegenforgalma már bizonyos mértékben állandósult és a húsz év utáni összehasonlító, ú j be- nyomások keresésével kapcsolatos gyors és lázas ritmus helyett ez a folyamat bi- zonyos állandó és egyenletesebb kere- tek közé idomul át. A z értekezlet rész- letesebben csak az azonnali program- mal foglalkozott, amelynek lényege az, hogy a visszacsatolt területekre való uta- zások révén elősegítsük a magyarság
hazafias hangulatát és hogy ilymódon a visszacsatolt területek egyúttal kere- sethez is jussanak.
Ennek az azonnali programmnak esz- közei — többek között — a következők:
mindenekelőtt a húszéves cseh elnyo- más múzeuma volna megszervezendő (esetleg a kassai postapalotában), s ez felölelné mindazokat az emlékeket, ame- lyek a húszéves megszálláshoz fűződ- nek s amelyek a magyarság ottani éle- tét, szenvedéseit stb. illusztrálják. To- vábbá ünnepségeket ke lene rendezni a visszacsatolt területeinken élő nemzeti kisebbségeinkkel való együttélésünk és barátságunk kidomborítására. Ugyanígy szlovák-magyar és ruszin-magyar kiállí- tásokat lehetne rendezni, természetesen mindig kedvezményes árú vonatok be- állításával az ország minden részéből, lehetőleg úgy, hogy az ünnepségekről helyszíni közvetítésekben a rádió is be- számoljon. Éppen így országra szóló, sőt idegenforgalmi szempontból még azon is túlmenően nagyszabású ünnepségek kö- zött kellene újra felállí.ani ezredéves műemlékeinket, például a húsz eszten-, dővel ezelőtt ledöntött munkácsi-vári turulmadár emléket. Végül intézménye- sen kellene gondoskodni arról is, hogy a visszacsatolt területek egyéb látvá- nyosságai (a gyönyörű és a régi templo- mok, várak, kastélyok és paloták, vala- mint múzeumok stb.) kényelmesen, ol- csón és szakszerű kalauzolás mellett meglátogathatók legyenek. Ezzel kapcso- latban képes ismerte'.ő füzeteket kellene kiadni és azokat a legszélesebb körben terjeszteni, hogy a tanulmányi kirándu- lásokon résztvevők tudják, hogy mit, mikor, hol és történeti vagy egyéb szem- pontból miért érdemes megtekinteni.
Ilyen szempontból a legfontosabb a ma- gyar történelemnek az a korszaka, amely Rákóczi nevével függ össze (Borsi vára, ahol Rákóczi született s amelyet a cse- hek istállónak használtak; Sárospatak vára, Tokaj, Füzér, Regéc, valamint Kassa, ahol a fejedelem sírja van). Ez volna az úgynevezett ,, Rákóczi-túra, amelynek Zrínyi Ilona munkácsi emlé- keivel és Bercsényi ungvári em'ékeivel kiegészítve, nemzetnevelési szempontból is nagy vonzóereje volna.
A népművelési szempontból sok fi- gyelemreméltó gondolatot felölelő ter-
343
K E C S K E M É T - N A G Y B U G A C P U S Z T A I I S K O L Á N Á L TARTOTT K U K O K I C A C S U H É - F O N Ó É S K O S Á R F O N Ó T A N F O L Y A M
K E C S K E M É T - K Ö C S Ö G P U S Z T A I I S K O L Á N Á L TARTOTT F A B A G Ó T A N F O L Y A M
szórókkal legyenek fölszerelve; az ezek mellett ülő népművelési titkár vagy utazásvezető közléseivel állandóan tuda- tosítsa azokat a látnivalókat és tanul- ságokat, amelyek mellett az utasok eset- leg észrevétlenül elhaladnának. De éppen így igen fontos volna az is, hogy a haza- utazás során a kirándulás vezetője a résztvevőkkel együttesen összefoglalja az utazás tanulságait és hogy arról a részt- vevők esetleg később Írásban is beszá- moljanak.
Teljes mértékben osztjuk a nagy gya- korlati érzékről tanúskodó, szakszerű tervezet készítőjének azt a megállapítá- sát, hogy csakis egy így megszervezett tanulmányi kirándulás után érzi majd a
„filléres utas" azt, hogy lélekben gaz- dagodott, felfrissült és munka utáni sza- badidejét jól használta föl.
Szívből óhajtjuk, hogy a szép programm mielőbb megvalósuljon és az a 100.000 pengő, amelyet erre a célra a tárcanél- küli minisztérium biztosítani kíván, e nemzetnevelési szempontból is felmérhe-
Hivatal kérdőíve a falusi szabad- időmozgalom előfeltételeiről
A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal szabadidőmozgalmi tanulmányi bizott- sága nemrég feladatkörébe iktatta a falusi szabadidőmozgalom előfeltételei- nek tanulmányozását, s ennek előkészí- tésére külön kérdőívet bocsátott ki az egyes tagállamokhoz. Bár már a kérdőív szövegezése is elárulja, hogy a szóban- lévő bizottság teljesen elméleti síkon mozog és az egyes országok sajátosan jellegzetes viszonyait nemigen ismeri, de azért, mint az e téren jelentkező- első ily irányú nemzetközi kísérletről, tanulságosnak tartjuk magyar szempont- ból is néhány sorban megemlékezni.
A kérdőív három fejezetben vizsgálja a falusi szabadidőmozgalom előfeltéte- leit, berendezésében a falusi lakosság demográfiai tényezőinek vizsgálatával foglalkozik. Különös részletességgel tár- gyalja a kérdőív azt, hogy mily hatás-
K E C S K E M É T - F E L S O S Z E N T K I R Á L Y P U S Z T A I G A Z D A K Ö R R E N D E Z É S É B E N TARTOTT SZABÓ-VARRÓ T A N F O L Y A M
345
sal vannak a lakosság foglalkozási és szociális összetétele, sűrűségi, települési
•és lakásviszonyai a falusi szabadidő- mozgalom megszervezésére?
További kérdőpontok azt vizsgálják, hogy a munkaidő tartama, a munka- szokások, az idényszerű mezőgazdasági munkák, a teljesített munka természete mennyiben vannak hatással a szabadidő- mozgalom megszervezésére, majd, hogy ez utóbbinak mi a hatása a lakosság élet- színvonalának, kereseti és lakásviszo- nyainak alakulása és az általános okta- tási színvonal fejlődése szempontjából?
Külön fejezet foglalkozik azokkal a kez- deményezésekkel és szervezési munkák- kal, amelyek a szabadidőmozgalmi törek- véseknek „mozgalommá" való kiépítését biztosítják, továbbá azzal, hogy ezek az akciók mennyiben szolgálják a falusi la- kosság érdekeit.
A kérdőív harmadik fejezete részlete- sen sorra veszi mindazokat az akciókat és eszközöket, amelyek a mozgalom szervezeti kereteit élő tartalommal töl-
tik ki. A z erre vonatkozó egyes kérdő- pontok címei: 1. Olvasás (könyvtárak, olvasótermek, népszerű kiadványok, folyóiratok stb.). 2. Kulturális nevelés (népművelés, továbbképzés, felnőttokta- tás, népfőiskola, szabadegyetem, tan- folyamok stb.). 3. Ünnepek — hét- vége — ünnepélyek. 4. Zene, dal, hang- verseny, tánc. 5. Színház. 6. Mozi, film.
7. Rádió. 8. .Népművészet (viselet, kézi- munka, szokások stb.). 9. Sportok, népi játékok. 10. Kirándulások, turisztika, utazás, üdülés. Végül a két utolsó kérdő- pont: „Melyek a falusi lakosság szabad- időmozgalma terén az egyéb jellegzetes kulturális megnyilvánulások?" — „Miként alakul a szabadidőtöltési alkalmak sor- rendje az egyes megnyilvánulások ked- veltségi mértéke szerint?"
A vázlatosan felsorolt kérdőpontok abból a szempontból mindenesetre tanul- ságosak, hogy egy-egy falu lakosságának munka utáni szabadidőtöltését mily sok- féle külső körülmény befolyásolja, — sokszor előmozdítja, de még többször akadályozza. Kétségkívül ugyanilyen ta-
N É P I T Á N C O K E G Y F I R E N Z E I K E R T B E N
J , ) ÍJ. 1 ! I j I Mil M l i l l l l i n i i l i l l l l i i l i i ' f j f "y f y i f f 'Ty** t^yV* • * * mm tw "• • T • ^
fjtü&fr»» v «•"
1 * /.-> 4.« K ^ f & V f t . - VH *rá •
H A N G O S F I L M — O N D A U T O M O Z I E L Ő A D A S VE L E N C É B E N A SZT. M A R K T É R E N . E Z R E K H A L L G A T J Á K .
O N D O P E R A E L Ő A D Á S — A I D A — R Ó M Á B A N , Ó R I Á S I T Ö M E G E K H A L L G A T J Á K
347
Városi színház — Népopera —
„Szabadidő-népszínház"
A magyar szabadidőmozgalom hívei- nek egyik legrégibb törekvése egy nagy befogadó képességű, filléres helyárak me.lett kizárólag népszerű színművek és operettek (tarka estek) bemutatásával foglalkozó „szabadidő-színház" megvaló- sítására irányul. Bár egyes színházaink egy-egy ily jel.egű előadás keretében már eddig is foglalkoztak és foglalkoz- nak ily akciókkal — egyes nagyobb üze- mek és vá lalatok egy-egy előadás ösz- szes jegyeinek megvételével (a színház kibérlésével) teszik lehetővé alkalmazot- taik részére az olcsó, vagy éppen ingye- nes színházbajárást —, a színház csakis akkor lesz igazán „népszínház", a töme- gek színháza, ha — mint külföldön is sok helyen — nálunk is megvalósul a ki- zárólag szabadidő-célokat szolgáló „Nép- színház", „Népopera" filléres intézménye.
Olaszországban: Tespis kordéi (vándor- színházak) szolgálják ezt a célt, Német- országban külön „Kraft durch Freude"- színházak (Berlinben: a Charlottenbur- ger Theater; Bécsben: a Deutsches Volkstheater stb.) gondoskodnak a nagy tömegek színházi, operai, „tarka"-estek keretében való művelődési, illetve szórakozási igényeinek kie'égítéséről.
Hogy ez mily fontos és sürgős feladat, arra nézve igen jellemző fölemlíteni azt a körülményt, hogy például a német fér- fiak és asszonyok sok milliónyi tömege néhány évvel ezelőttig még egy-egy szín- ház-vagy hangversenyterem belsejét sem igen látta. Amikor 1934-ben a „Kraft durch Freude"-mozgalom a berlini Sie- mens-művekben első nagyobbszabású kulturális akcióját rendezte, megállapí- tást nyert, hogy az előadások előtt kérdő- ívek útján megkérdezett férfiak 87'6%-a, az asszonyoknak 81-3%-a még soha i leié- ben operaelőadáson nem vett részt, a férfiak 74'2%-a, az asszonyok 63'8%-a pedig még színházi előadást sem lá'.ott.*
Minthogy a német nép 58%-ának havi átlagos jövedelme a havi 100 márkát nem haladja túl, elképzelhető, hogy eleinte még kedvezményes jegyekkel is mily nehézségekbe ütközött ezeket a nép- rétegeket az operai, színházi és hang-
* Igen tanulságos volna egy hasonló i r á n y ú magyar statisztikai adatgyűjtés megszervezése.
versenyelőadások részére megnyerni. És bár a kereseti viszonyok terén azóta sem állott be lényeges javulás, — a „Kraft durch Freudé" mozgalom révén ma már minden német kéziparos, munkás, kis- hivatalnok stb. hozzájut színházi kultúr- igényeinek kielégítéséhez.
Különösen időszerűnek tartjuk ezzel a kérdéssel foglalkozni éppen most, mert folyó évi június hó végével lejár az a szerződés, amelyet Budapest székes- főváros polgármestere a Városi Színház (azelőtt Népopera) jelenlegi bér.őjével kötött. Értesülésünk szerint Budapest Székesfőváros Népművelési Bizottsága a közeimül.ban részletes elöter jesztisben kérte a Városi Színháznak népművelési
— szabadidömozgalmi célokra való át- engedését. Remélhetőleg az arra illeté- kes tényezők a már említett bérleti szer- ződés lejártakor bizonyára jóindulattal mérlegelni fogják a nevezett Bizottság erre vonatkozó memorandumát, amely- nek elgondolása szerint nemcsak Buda- pest, hanem az egész ország összes vá- rosai és községei hozzájuthatnának végre egy oly önálló szabadidőszínházhoz, amelyben az országos ünnepek alkalmá- val, de máskor is bármikor az ország egész lakossága adhatna egymásnak ta- lálkozót, munka utáni szabad idejének legnemesebb és legcélszerűbb felhaszná- lása érdekében.
Európai Falukonferencia
Ez év júliusában Európai Falukonferen- cia elnevezéssel külön nemzetközi érte- kezlet fog foglalkozni a falusi lakosság kultúrszociális védelmével és az egyes országokban a cél érdekében eddig meg- valósított törekvések gyakorlati eredmé- nyeivel. A z egyes külföldi államok be- számolói sorában Magyarország e téren gazdag anyaggal vehet részt, különösen ami a kulturális segédeszközök (kultúr házak, népkönyvtárak, közrádiók és vetítőkészülékek, gyakorlati szaktanfolya- mok stb.) évről évre fejlődő elterjedé- sét illeti. Nem kétséges, hogy ha nép- művelésünk egyszer a nagy feladatok- kal arányban álló anyagi fedezethez is hozzájut, ez az eredmény még teljesebb és maradandóbb lesz. Remélhetőleg a megnagyobbodott ország új korszakot je- lentő életének küszöbén erre is mihama- rább sor kerül. Czakó István
