'5', * BZá—m —510—. ' 1939
Állatállomány a Felvidék visszacsatolt részén. 1)
Le eheptel dans la' zone norol réincorporée. 1)
Résumé. Les conditions du sol et du climat
sur le territoire gui en vertu de la sentence arbitrale
de Vienne est revenu a la Hongrie ont impose' á la population liagrieulture et llélevage. Aussi voyons- nous gue ces deux professions y sont exercées par 58'5% des habitants. Llancien État tchéco-slovague au sol peu fertile et á population dense en a fait pour ainsi dire son grenier, et il va sans dire gue les producteurs slinspiraient en matiere diélevage aussi des besoins du marche'. intérieur. Pour cette raison, ensuite du fait gue Pagriculture développait tou- jours plus sa motorísatiOn, et comme conse'guence des tendances antarcigues diun État (lui, pendant vingt ans, pratiguait une politigue économigue autre gue celle diavant—guerre, Porientation de lűílevage et le nombre" des animaux 'co'mposant Ie cheptel ont subiv un Lchangem'ent profond.
Suivant le, recensement effectué á la fin de l'unnée derniére, on comptait It'/45.766 bovins, soit 11'1% de plus gu,en 1911. Les prix relativement éleve's en Tchéco-Slovaguie, la certitude de trouver acguéreurs au marche' ont créé au profit des éle- veurs de bovins une situation plus favorable gue dans la mére-patrie oil le troupeau bovin 'a perdu pendant la méme période 10'7% de son effectif á la suite de la diminutíon de la consommation de la viande de boeuf, et des difficultés de placement rencontre'es á Pétrang'er. (Pest surtout Ie nombre des boeufs gui accuse un écart important. Le nombre des boeufs par mille arpent est en effet de 19'1% plus éleve' dans le Nord gue sur le terri- toire du traite' de Trianon; c,est gue, dans le Nord, et surtout dans les parties Nord-Est et Est de la province du Nord, les propriétaires font exécuter par des boeufs la majeure partie des travaux de labourage. Dans le Nord, on compte 20'0 arpents de terre arable par boeuf, sur le territoire de Trianon*53'3 arpents. La densíté des taureaur reproducteurs dépasse dans le Nord de 60'0% le chifíre 'correspondant á la mére—patrie; il y a ld un taureau pour 51 vaches, et dans la Hongrie démembre'e á Trianon un pour 58 vaches. Sur Ie territoire récupe'ré, les vaches représentent 41'7%
du troupeau bovin, dans la mere—patrie 50'7%. Ces chifíres montrent gue dans la zone du Nord, l'éle- vage des bovins tendait en premier lieu á produire
1) A községek szerint részletezett adatokat a Magyar Statisztikai Közlemények Új sorozatának 108; (,,Az 1938, évi felvidéki nép—, földbirtok- és állatösslzcírás") kötete tantalmazna. —— Les chifires indígué's par communcs sont dans le 108e volume de la nouvelle série des Publications Sta—
tistigues Hongroises. ,,Az 1938. évi felvidéki nép-, fiildbirtok— és állatösszeirás".
de la viande, du fumier, et de la jorce animale pour la traction; Pindustrie Iaitiére y avait une importance secondaire. La comparaison avec la sta—
tistigue relative á la mére-patrie nous apprend encore gue le Nord, tout en consommant plus de viande de boeuf et en utilisant plus de boeuis de trait, dispose encore d'un excédent notable á
exporter.
Sur Ie territoire ayant fait retour á la Hongrie, on a compté, au moment du recensement, 94.054 chevauzc au service de ljagriculture et des trans—
ports. Ce chiffre est in/érieur de 4'7% á celui gui se rapporte á Pannée 1911. Pendant la méme période, la diminution a alteint dans la mére—
patrie la proportion de 11'0%. En ce gui concerne spécialement' les chevaux de trait, la Haute-Hongrie et la mére-patrie ont une situation pareille: dans la premiere, il faut compter un cheval pour 12'8 arpents dc terre arable, et dans la seconde un pour 11'0 arpents.
Le bétail porcin stexprime pour la province du Nord par 300068 unités, ce gui fait 114'8 porcs pour 1.000 arpents, tandis gue le chiffre correspon—
dant est de 2892 porcs dans la mére-patrie. Le troupeau porcin du territoire recouvré nlatteint donc pas la moitie' du troupeau de la Hongrie démembre'e. La principale raison en est gue la Tchéco—Slovaguie av-ait besoin, pendant toute son existence de vingt ans, diimporter du mais; Féle- vage des porcs ne pouvait donc pas sty développer librement. A I'intérieur des frontiéres de Trianon, les besoins intérieurs e'tant couverts, il y amit en 1935 pour mille habitants 31'0 porcs vendus á Iiétranger, et 2523 poros en 1938. Si on fait déducé tion de cette guantite' á titre d'excédent, il reste toujours pour mille Ilabitants un nombre'de poros plus élevé gue sur le territoire du Nord. Aussi ne t peut on guere compter sur un excédent á exporter de la zone recouvrée.
Le troupeau ovin est en régression tant sur le
territoire recoulvre' gue dans la mére—patrie. Dans la zone attribue'e a la Hongrie par I'arbitrage de Vienne, ce troupeau compte 166942 tétes, 'dépassant Ie'ge'rement la moitié de Peffectíi de 1911. Le gouver- nement thléco-slovague nfest pas venu en aide aux éleveurs de m'outons, parce gue la gualite' de la Iaine du mouton élevé dans le pays ne répondait pas aux exigences des grands tissages de Bohéme et de Moravie, et gulil n,avait pas de difficultés a se procurer les devises avec Iesguelles on payaít la Iaine relativement bon marche' des pays d*outre- mer. La régression du troupeau ovin West certaine- ment pas sans rapport avec la réforme agraire gue la TcIl—e'co-Slovaguie a exe'cutée en expropriant
's
5; szám ——511—— "1939
beaucoup de domaines grands et moyens gui pra- tiguaient I'éIe—vage du mouton avec intensité.
En Haute-Hongrie, on compte 249'2 tétes de bétail pour mille arpents, et 496'0 téies de bétail pour mille habitants; á lfintérieur (les frontiéres de Trianon, les chiiíres correspondants sont (djapres lc recensement de 1935 des animaux) 240'3 respec- tivemení' 434'5. Le niveau de liélevage est donc sensiblement le méme ici et la; dest par rapport au nombre vdes liabitants gaton peut déplorer guel—
ijue insuifisanee. Mais llimpulsion et llappui don—
nés par les groupemenis agricoles et le gouverne- ment font espérer gue les lacunes éventuelles seront bientót comblées, et gue le territoire recouvré contribuera, par liélevagc aussi, á augmenter la fortune nationale et le revenu national.
*
A visszakerült felvidéki területsáv nagy részének népességét a talaj- és a tenmészeti viszonyok _főlég mezőgazdasági termelésre és állattenyésztésre utalják. Ezért ott a la—
kosság legnagyobb része (58'5%—a) mező—
gazdálkodással és állattenyésztéssel foglal- kozik.
Ez az országrész, különösen pedig an—
nak legtermékenyebb és legjobban művelt nyugati területe az elmúlt két évtized alatt amellett, hogy termelésével népességének az őstenmelés termelvényeiben mutatkozó szük- ségleteit fedezte, a cseh-szlovák állam ke- vésbbé termékeny, vagy nagyobb népsűrű-
ségű többi részének is éléstára volt. így a
visszaszerzett területen élő mezőgazdasági népesség termel—ő munkájának a mezőgaz—
daság és állattenyésztés terén főleg az ot—
tani belföldi szükségletekhez kellett alkal-
mazkodnia. ,
Ezeknél az okoknál fogva a visszatért
terület állattenyésztés-e vaz elszakítás előtti állapothoz képest az idők folyamán módo- sult. De az idegen állam kötelékében eltöl—
tött (idő alatt többek között még a né- pesség élelmezési igényeinek változása, a motorikus munkagépeknek a mezőgazda- ságban—történt, időközi elterjedése, a tenge- rentúli juhtenyésztés s gyapjútermelés majd—
nem minden versenyt legyőző térhódítása az állattenyésztés alakulására nagy befo- lyást gyakorolt. Ezenfelül az a körülmény, hogy ez a földterület a békekötés előttitől eltérő gazdaságpolitikát folytató államnak volt a része, az állattenyésztés terén is mó- dosulásokat idézett elő. Ennek következté- ben azután a multhoz képest nemcsak az állatlétszám, hanem az állattenyésztés iránya is többé-kevésbbé megváltozott.
A visszacsatoltészaki területen az 1938.
évi december hó 15-én végrehajtott állat- számlálás adatai szerintl), a szarvasmarha-
állomány 345.766 darabból állott és 11196—
kal nagyobb volt, mint az 1911-ben2) foga—
natosított számlálás idején (l. az 1. számú kimutatást).
A cseh—szlovákiai viszonylag magasabb—
állatárak, a biztOS belföldi piacok s általá- ban az fin—ellátási törekvések eredményes——
sége folytán az elmúlt két évtized alatt a szarvasmarhatenyésztés ott aránylag kedve- zőbb helyzetben volt, :mint az anyaország—
ban. A trianoni határokon belül ugyanis az állomány főleg a marhahúsfogyasztás ha—
nyatlása s a külföldi értékes—ítési nehézsé-
gek miatt ugyanaz alatt az idő alatt 10'7%—
kal csökkent. *
A szarvasmarhalétszám a visszakerült terület legnagyobb részén általában emel—
kedett, csak az érsekújvári és galántai, to- vábbá munkácsi és a somorjai járásban csökkent némileg.
Az állomány sűrűsége (l. a 2. sz. kimu-v tatást) jóval nagyobb, mint, az anyaország——
ban, mert ezer kuat. hold területre a vissza-
csatolt területen 166'9 db, (vagyis 40'6%-kal több szarvasmarha jut, mint a trianoni te—
rületen 1935-ben (118'7 db). '
Az állomány sűrűsége azonban nem a szántóföldi termelés szempontjából legelő—
nyösebb helyzetben levő Kisalföld felszaba—
dult részein a legnagyobb, hanem a rét- és legelőt-erülettel jobban ellátott keleti részen fekvő Ung és Zemplén vármegyében, ahol ezer kat. bold területre 235'8, illetőleg 206'9 szarvasmarha jut. Nyitra és Pozsony k. e. e.
vm.—ben 179'6, Komárom vármegyében csu—
pán 172'9, Gömör és Kishont k. e. e.
vm.—ben 138'3, Esztergom vármegyében viszont már csak 1319 szarvasmarhát te- nyésztenek a gazdák az említett terjedelmű területen.
Északon valamennyi szarvasmarhanem sűrűsége nagyobb az anyaországinál (l. a
1) Ennek az állatszámlálásnak adatai a Szemle 1938. november—decemberi fiizetében közzétett adatoktól némileg elt—érnek, mert ott az 1937 ja- nuár 1-i állapot szerint végrehajtott cseh—szlovák állatszámlálás adatai járásonkint, a határmenti já- rásokban pedig a terület arányában állapittattak meg, tehát nem voltak egész pontosak.
2) A február 28-i állapot szerint. Az a körül—
mény, hogy az állatszámlálást az év két különböző időpontjában tartották, amikor az ellxések és az állatvágások a létszámot más és más irányban be- folyásolták, az összehasonlítást megnehezíti.
5. szám —512'—— 1939
1. Az állatállomány járások és törvényhatóságok szerint 1911-ben és 1938-ban.
Cheptel par arrondz'ssement, comitat et ville autonome em 1911 et 1938.
*) Vm. : comitat; j tjv : villa autoname.
_ arrondíssemmt ; mv. : m'lle départementale ; .) Egy község (Naprágy) -— Une commune (Naprágy).
Szám szerint. — En tétes.
Szarvasmarha Ló Sertés Juh Számos állat
Törvényhatóság, járás __Éetes a comes Chevaux Poros Montons Gros betazl
és mV.*) d a r a b -— t 2 t e s
1911 1938 1911 1938 1911 1938 1911 1938 1911 1938
Abaúj-Torna vm.
Cserehát _ encsi j_ 7.367 10. 639 2.037 2.057 6.695 6.695 9.845 4.630 11.728 14. 498
Füzér — gönci j_ _ 4.287 5. 516 942 928 2.272 2.527 2.863 1.134 5.969 7.063
Kassai j. . . . 9.837 10. 583 2.183 2.795 5.393 4.949 5.161 3.331 13.614 14. 700
Tornai j. . . . . . . 3.803 4. 749 935 658 3.575 3.302 5.388 3.812 5.992 6.398
Összesen -— Totaux 25.294 31.487 6.097 6.438 17.936 17.473 23.257 12.407 37.803 42.659
Kassa !]v. 514 946 1.526 621 1.264 1.302 102 2.455 2.803 2.073
Bars és Hon! k. e. e. vm.
Ipolysági 13 _ _ _ _ _ _ _ 9.115 10.882 3.622 4.297 11.428 12.696 30.991 19.953 18.122 19.713
Lévai _j_ _ _ _ _ _ _ _ 16. 620 16.905 8.479 8.009 18.164 19.297 8.263 5.540 29. 558 29.328
Szobi j _ _ _ _ _ _ _ _ 2.062 2.895 823 430 2.162 1.659 3.269 1.306 3.644 3.788
Verebélvi j _ _ _ _ _ _ 8.082 8.336 3.014 2.869 6. 843 7.098 9.018 2.442 13. 366 12.869 Összesen _ Totaux 35.879 39.018 15.938 15.605 38.597 40.760 51.541 29.250 64.690 65.698 Beren: és Ugocsa k. e. e. vm.
Beregszászi j_ _ _ _ 16.306 19.036 3.816 3.120 8.668 11.654 11.099 8.066 22.966 25.296 Munkácsi j_' _ _ _ _ _ _ _ 9.675 9.634 1.878 1.375 5 768 4.591 6.130 ' 1.182 13.319 12.045 Tiszaújlaki j _ _ _ _ _ _ 10.296 11.163 2. 051 2.169 4.364 4.718 10.918 7.811 14.312 15.056
Munkács mv. 611 595 403 261 430 460 —— 162 1.100 964
Összesen ——Totaux 36.888 40.428 8.148 6.926 19.230 21.433 28.147 17.221 . 51.697 53.361 Esztergom vm.
Párkányi j. 11-479 12269 5.270 4.930 20.050 16.408 19.022 3.898 22.661 20.870
Gömör és Kishont vm.
Putnoki 5.1) . . . . . . 257 185 125 82 184 264 837 1.200 503 440
Rimaszombati j_ 16.912 20.002 4. 442 4.325 20.364 17.366 43.820 23.205 29.809 30.121 Rozsnyói j _ _ _ 9.030 10.282 1. 977 1.514 8.054 5.658 10.700 4.425 13.688 13.370 Tornaljai J' . . . . 8.862 10.226 2.484 2.590 9.971 11.664 24.546 18.503 15.795 16.999 Összesen —- Totaux 85.061 40.695 9.028 8.511 38.573 34.951 79.903 47.388 59.795 60.930 Komárom vm.
Dunaszerdahelyi j_ _ _ 19.694 23.101 4.912 5.551 19.009 24.490 6.562 4.647 29.064 34.015 Komáromí j_ _ _ _ 14.032 17.120 4.701 5.236 18.299 22.902 9.911 5.177 22.384 27.454
Ógyallai 1 10.721 12.421 4.418 4.138 13.242 14.623 11.469 3.123 18.934 19.795
Somorjai j . . 11.159 10.329 2.906 2.762 10.603 15.977 4.163 1.257 16.602 16.413
Komárom mv. . . . 512 528 1.747 387 1.259 586 169 314 2.628 1.063
Összesen — Tolaux 56.118 63.499 18.684 18.074 57.412 78.578 32.274 14.518 89.512 98.740 Nógrád vm.
,'
Balassagyarmati 14.869 5.598 1.355 1.718 4.980 7.463 10.448 3.788 8.265 9.187
Losonci i . . . . . . . 7.924 9.125 2.475 2.261 10.193 10.252 23.345 10.126 14.772 14.449
Salgótarjáni ]. . , . . . 609 1. 066 202 180 588 608 1.882 806 1.117 1.398
Szécsényi 1. . . 1.315 1 325 503 550 1.626 1.765 4.790 1.310 2.622 2.359
Összesen — Totaux 14.717 17.114 4.535 4.709 17.387 20.088 40.465 16.580 26.776 27.398 Nyitra és Pozsony k. e. e. vm.
Érsekújvári j_ 22.713 21.225 8.041 6.846 21.540 17.136 34.675 4.226 38.530 31.921
Galántai j 20.904 19.026 4.570 4.858 12.911 17.192 391 778 28.095 27.400
Vágsellyeí j 9.214 9.711 4.638 4.376 9.072 8.475 1.801 465 15.846 15.829
Összesen —Tolaux 52.881 49.962 17.249 16.080 43.523 42.806 36.867 5.469 82.471 75.150 Um: vm.
.
Nagykaposi j_ 10.007 13.038 3.119 3.317 5.565 5.983 1.499 762 14.389 * 17.629
Ungvári j 13.078 14. 636 3.547 3.581 6.105 6.575 4.513 2.717 18.297 19.804
Umzvár mv. . 664 697 383 334 409 258 — 26 1.129 1.085
Összesen —Totaux 23.749 28.871 7.049 7.232 12.079 12.816 6.012 8.505 88.815 88.519 Zemplén vm.
Bodrogközí j, 10.132 11.224 3 083 2.673 9.972 7.767 7.995 9.649 16.008 16.415
Sátoraljaújhelyi j , 8.673 10.753 2. 080 2.256 5.407 5.699 5.735 5.707 12.409 14.720 Összesen ——Totaux 18.805 21.977 5.168 4.929 15.879 13.466 13.730 15.356 28.417 81.135 Mindönze -—— Total général 311335 345.706 98.687 94.054 281429 300068 331320 168942 499440 516527
k. e. e. vm. : comitats provísoz'remmt réunís;
2; Az állatállomány járások és törvényhatóságok szerint 1938—ban.
Chaptel par arnmdissement, comitat et vílle autonom, en 1938.
A területhez és lakossághoz viszonyitva. — Par rapport au territoire et á la population.
tjv — vill: autonome.
1) Egy község (Naprágy) -— Une commune (Naprágy).
* Vrn. : comüat; j.—_ arrondissement, mv.—.— m'lle départementale; k. e.
Szarvas- Számos Szarvas- Számos
marha Ló Sertés Juh állat marha Ló Sertés Juh állat
Bétes ?: Chevaux Porcs Mouions Gros 82165 [1 Chevaux Parc: Moutons 03—05.
Törvényhatóság, járás comes betutl comes betut!
és HIV-') 1000 kat. hold területre számítva 1000 lakosra számítva
chiű'res calculés pour 1000 arp. c. chiű'res calculés pour 1000 habitants
d a : a b —— t e t e s '
Abaúj-Torna vm.
Csel-ehát — encsi j. . 163'1 31'5 102 6 71 '0 2222 572 2 1106 3601 2490 7797
Füzér _ gönci j, . . . . . 1868 814 85 6 384 2392 445 2 749 2039 91 5 5793
Kassai i. . , . . . . . . 1536 40'6 71 8 483 2134 370 5 97 8 173'4 1l6'6 514'7
Tornai i. . . . . . . . . 123'1 17'1 856 858 165'9 5653 78 3 3929 3940 7616
Összesen —- Totazm: 155'7 31'8 86'4 61'4 211'0 463'3 94"! 2570 1896 627'2
Kassa liv. 58-9 88-6 804) 152'6 1288 162 10"? 22-4 42-8 85"?
Bars és Hont k. e. e. vm.
Ipolysági 3, 1303 516 152 1 2388 2360 3547 1401 4140 6504 6425
Lévai j. . . . . . . . 1548 73-13 176 7 508 2686 3201 15l—7 3654 1051 555 2
Szobi j. . . . . . . . . 1459 217 83 6 658 191-0 355'4 528 203"? 1608 465 0
Verebélyi í. . . . . . . 1603 551 136 5 469 2474 8294 1133 2804 964 5084
Összesen —— Totaux 147-5 590 1541 11015 2481 838'5 133'4 848'3 2501) 5611!
Beren és Ugocsa k. e. e. vm.
Beregszászi j 208 1 341 1275 88-2 276-5 345 7 56 7 2118 146 5 459 4
Munkácsi j 172 6 246 822 212 2159 372 9 53 2 1777 45 8 466 4
Tiszaúilaki j. . 2072 40-11 87 6 1451 2796 4474 86 9 1892 313 2 6034
Munkács mv. 739 324 571 201 1197 21 9 9 6 169 6 0 35'8
Összesen ——Tolaua: 198'3 88'1 102'6 82'8 %? 808'7 52 5 . 161'0 129 4 401'0
Esztergom vm. ( ', '
Párkányi i. . . . , . . . 1811! 58-13 176'4 411) 2241! 8081 1281) 40932 972 5201!
Gümör és Kishont! vm.
Pgtnoki 5.1) _ . . . . . , 150 8 66'8 215'1978'1 358'6 468'7 205-5 661' 7 8.0075 1.102'7 Rimaszombati j. . . . , . 155 5 836 135'1184'6 234-2 479 0 103-6 416 0 555 8 721- 5
Rozsnyói i.. . , . . . . 116 6 172 64 2 502 151' 6 3649 537 . 200 9 157 1 ' 4745
Tornaljai i . . , . . 183'9 33'9 1526 2421 222 4 461 4 1168 525 9 834 1 7665
Összesen — Totanx ISS-8 281) 118-7 160-8 971) 4400 921) 877'8 511 ? 658-7
Komárom vm.
Dunaszerdahelyi i. . . . 197 2 474 2091 397 2906 491 8 118-2 5214 990 724-4
Komáromi j . . 1667 51'0 222'9 504 2673 404' 6 1238 5418 1224 6488
OEYallai j.146'6 48'8 172'2 36'8 233'2 349'6 1165 411 5 879 5578
Somorjai í . . 177'9 47'6 275'2 21 '7 2826 4410 117 9 682 1 537 7005
Komárom mv. . . 1149 842 127'6 683 2314 30' 2 22 2 33 6 18'0 60'9
' Összesen — Totmw 172'9 49-2 214-0 895 2689 sss :! 109 1 474-3 876 5901
Nőm-ád vm.
Balassagyarmati j, , , , 167-0 512 222 7 1130 2741 4694 1440 625'7 317 5 7702
Losonci i. . . . . 126-3 813 141 9 140 2 2000 2484 61'5 2790 275 7 3932
Salgótarjáni i 239'8 40'5 136'8 68 8 314' 4 468'3 79 1 _ 2672 134 4 6140
! Szécsényi 1.124'0 51'5 16572 122 7 220 8 5820 241 6 7751 575 4 1.036'0
' Összesen —Tolaum 141'5 890 1861 ISS-4 2265 815'5 868 8701 2364 5051) Nyitra és Pozsony k. e. e. vm.
Érsekújvári l'. 156'7 505 . 1265 319 235'6 225'4 727 182-0 449 8390
Galántai 11202'8 51-8 188'1 8-3 2918 308 0 786 278-3 126 448 5
Vágsellyei j . 1983 894 1730 95 3231 271' 4 1223 2368 130 442 3
Összesen — Tolanx 17913 578 153'8 19'7 270'1 2007 88'9 223'3 28'5 8921
V Un: vm.
Nanykavosi 1.244'7 622 1123 143 3308 7474 1901 3430 43 ? 1.010'0
Ungvári] . . 2301 563 103'4 42-7 311'3 431'7 1056 1940 80 1 58490
Ungvár mv. 2052 98-3 759 7-6 319'5 30'8 14—8 114 1'2 48'0
' Összesen —Toluux 285'8 001 IM'ő 291 320? 388'4 97'8 178'8 47'4 520'5
Zemplén vm.
' Bodroyzközi j. . 211 4 504 146'4 1818 3094 4527 1078 313 4 3892 662 2
Sátoraljaúíhelyi i. . 202 4 42'5 107'3 1075 2771 481'3 1010 255 2 255'6 6590
Összesen —-— Totaux 2069 464 1268 1441; 2982 406'2 104'6 285-8 8258 0601!
XlőlhiudB-uo -— Total général 168'9 45—4 ill-8 806 8491 8890 908 288-2 1808 496'0
;
e. vm. : comitats pravisoirement réunls;
5. szám
3. Szarvasmarhaállomány.
Elfectif des bétes á comes.
A vissza—
csatolt . .
északi A trianoni Áll atfaj területen Magyarorszagon
, . - Zone nord Hongrie de Trianon
Spemj'icatzon rém-
corporate—
1938 1935 ; 1938 a) szám szerint
nombres abs.
Tenyészbika —— Tau—
reaum reproductews 3.216 16.682 17.212 Tehén — Vaches . . 165061 972918 917294 Okör —— Boeufs 60.256 182667 190992 Egyéb szarvasmarha
Autres bétesácornes 117233 747 .474 756.533
Szarvasmarha össze- ]
sen — Total des
345166. l,9l9.741 1,882.031 bétes á comes
b) 1000 kat. hold területre számítva —pour 1000 arp. c.
Tenyészbika -— Tau-
— reaua: reproducteurs 1'6 1'0 1'1 '_I_'ehén — Vaches . . 796 6032 56'7
Okör —— Boeufs 29'1 1123 118
Egyéb szarvasmarha
Autres bétes iz corn es 56 '6 462 468 Szarvasmarha össze-
sen -— Total des *
bétes á comes 166'9 118'7 116'4
c) 1000 lakosra szamitva par 1000 habitants Tenyészbika —— Tau-
reaua: reproducteurs 3'1 19 19
Tehén — Vaches . . 1585 1088 1010
Okör — Boeufs 579 204 210
Egyéb szarvasmarha
Autresbétesácomes 112'5 83'6 83'3 ' Szarvasmarha össze-
sen %— Total des
bétes á comes 332'0 2147 2072
3. ,sz. kimutatást). Különösen nagy a kü- lönbség az ökörlétszámban, vágó- és igás- ökörből ugyanis a terület ezer kat. holdjára a visszatért törvényhatóságokban 29'1 db, vagyis 157'5%-kaa1 több jut, mint nálunk (113). A felvidéki gazdák a talajmunkákat főleg északkelet—en és keleten jobbára ilyen ígavonókkal végeztettek s a sovány és a hizlalt ökrök amott a belföldi piacokon könnyebben voltak értékesíthetők, mint a trianoni területen.
Ezer kat. hold területen 1'6 db tenyész-
bikát írtak össze és így ott egy bikára 51,
nálunk pedig 58 tehén jut. A szarvasmarha- tenyésztés tehát a visszaszerzett felvidéki
területsávban apaállattal viszonylag jobban van ellátva, mint az anyaországban. A te-
——514—— 1939
hénle'tszám sűrűsége is (79'6) 32'2%—kal meghaladja a trianoni terület eredményét;
fölénye azonban ebben a vonatkozásban nem nagyon jelentős. Ha figyelembe vesz- szük, hogy az egész állománynak a vissza-—
csatolt területen csak 47'7%-a tehén (165061 db), ugyanakkor a trianoni Ma- gyarországon 50'7%—a, kitűnik, hogy amott a szarvasmarhatenyésztés elsősorban ahús——
és a trágyatermelésnek, továbbá az igaerőu nyer—esnek szolgálatában áll s a tejtermelés csak másodrendű fontosságú.
Az állománynak a lakosság számához viszonyított adatai szerint az északi terület- sávban 1000 lakosra 3320, az [anyaország—
ban pedig csak 2147 db szarvasmarha jut.
A trianoni területen ilyen sűrűség mellett a belföldi marha— és .! borjúhússzükségletek fedezésén felül a lakosság ezrére 1935—ben 88 db, 1938-ban 7'6 db külföldön értékesi—
tett szarvasmarha esett.
Még ha figyelembe vesszük is, hogy a visszacsatolt területen a gazdasági munká—
kat főleg ökrökkel végeztetik és, hogy a, marhahúsfogyasztás ott nagyobb, mint nát—- lunk, számolni kell azzal, hogy e területnek.
elég jelentős külföldi értékesítésre váróx szarvasmarhafeleslege van,
Az egyes állatfajok közül 1000 lakosra ökörböl 183'8%-kal, tenyészbikáb—ól 63'2%- kal, tehénből 45'7%—ka1 és egyéb szarvas—
marhából, így borjaiból', üszőből, tinóból, továbbá selejt— és vágóbikából együttvéve,
34'6% —kal több jut, mint az anyaországban.
Az egyes vármegyék közül legnagyobb:
a valószínű felesleg Zemplén és Abaúj—- Torna vármegyében, amott ezer lakosra 466'2, emitt pedig 463'3 db szarvasmarha,.
vagyis több, mint kétszerannyi jut, mint a bési döntés előtt Magyarországon. A nagy——
kaposi járásban a szarvasmarhalétszám aránylag még nagyobb, amennyiben ott a, lakosság ezrére nem kevesebb, mint 7474, vagyis 125'1%-kal több szarvasmarha esik, mint az északi területen. Az ellenkező vég—- letet, a városokat nem számítva, 'a vág- sellyei járás (2714 (db), a losonci járás.
(248'4 db) és az érsekújvári járás (225'4db) képviseli. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a lakosság számához viszonyított ál—
latállomány még ezeken a minimumot je—
lentő területeken is nagyobb, mint a tria—
noni országos átlag. ,'
Az egyes szarvasmarhalfajtákról adatok nem állanak rendelkezésre, ismeretes azon;
ban, hogy—az igénytelen! és nagyvellenálló- képességű magyar—erdélyi fajta 'marha at
5. szám _
visszacsatolt terület északkeleti és keleti ré- szén, a kevésbbé ellenálló, de jó tejelő és
aránylag korábban fejlődő szimmentáli és más piros-tarka fajták a nyugati és az északirészeken, a kistestű borzderes fajták pedig —'—az északkeleti területsávon vannak leginkább elterjedve.
', "Mindezek az adatok azt mutatják, hogy a visszacsatolt területen a szarvasmarha- tenyésztés (meglehetősen fejlett s a létszám tekintetében felülmúlja az anyaországi ered- ményt. Az állománynak kör és az ivar sze- rinti tagozódása a 20 év alatt kialakult szükségletekhez igazodik s az anyaországi- tól többé kevésbbé eltér. E területnek visz-
szatérése a szarvasmarhateny észtést ott új
helyzet elé állította. Addig is, amíg a fel-
vidéki ,marhateny—észtés az új helyzet nyuj- totta lehetőségekhez megfelelően alkalmaz- kodik, főleg az élőállat- s az állatitermék- értékesítés terén irányításra és támogatásra szorul, annál is inkább mert eddigi fo—gyasztóterületétől országhatár választja el s a trianoni terület maga is számottevő fe leslegekkel rendelkezik. Ezért a visszacsa- toltteriilet fel-eslegeinek elhelyezése a bel—' földi értékesítés? megszervezése mellett a külkereskedelmi tárgyalásokon fontos sze- rephez juthat
A Felvidék hazatért rés-zénösSzes—en 94.054 db ló került számlálásra; az állo-
mány az 1911. évhez képest 4'7%-kal csök—
kent. Az anyaországban 'a *létszám hanyat—
lása alig 1'O%-os.,A visszaesés mértékében mutatkozó különbségnek az a magyarázata, hogy, azoknak a gazdasági milnkálatoknak nagy részét, amelyeket az anyaországi gaz- dák főleg lovakkal végeztetnek, a vissza- tért területen részben gépi erővel, részben ökrökkel látják el. Végeredményben azon- ban a lovak igaereje szempontjából az anyaország és a visszacsatolt Felvidék kö- zöttesak kismértékű különbség van, mert egy lóra az anyaországban 110, az északi területen pedig 128 kat. hold szántóföld jut Ezzel szemben a Felvidéknek ökörigá- val Való ellátottsága összehasonlíthatatlanul kedvezőbb, amennyiben a trianoni terüle- ten egy ökörre'53',3 az északi területen pedig csak 200 kat hold szantóföld meg- munkálása jut.
A lóállomány nem mindenütt csökkent, egyes járásokban, így a kassai, ipolysági, tiszaújlaki, tornaljai, dunaszerdahelyi ko—
máromi balassagyanmati, galántai, nagy- kaposi és sátoraljaújhelyi jarásban legutóbb meghaladta az 1911. évi létszámot.
—— 5l5'—f É, ,1939
A visszacsatolt területen ezer kat; hold
területre átlagosan 45' 4'" db vagyis 17" 2%-
kal kevesebb ló jut, mint az anyaországban Az állomány sűrűsége a vármegyék közül legnagyobb Ung vármegyében, ahol .a felü-' let ezer kat. hol-djára 60'1, továbbá Bars és Hont k. e. e. vm. területén, ahol ugyan- ekkora területen 59 0 lő találtatott A maxi—
mumot a lévai járás adata mutatja; ott az említett területegységen 733 db lovat írtak össze A gazdaságok lóálloímánya legkisebb Gömör és Kishont, valamint Abaúj—Torna vármegye határain belül. Amott _28' 9, emitt pedig 318 db ló esik ezer kat hold terü-
le tre .
A kor és; az ivarr szerinti megoszlásról beszámoló adatok (1. a 4. sz. kimutatást) azt mutatják, hogy a 3 éVen aluli lovak kivéte—
lével, az egyes "lön—ernek sűrűsége általában kisebb az anyaor'száginál. Különösen kevés a területhez viszonyítva a 3 éven felüli mén Ebből az állatnemből ezer kat. holdra (O' 4) feleannyi se jut, mint az anyaország ban (0'9). Valószínű, hogy az állatszámlá- tások időpontja közötti különbség az oka annak, hogy a három" éven" aluli, még nem teljes értékű lovak sűrűsége az anyaországi-
náíl 11'0%—kal nagyobb az északi részen,
ott ugyanis ezer kat. holdra 9'1, a trianoni területen pedig 8'2 ilyen korú ló jut.
A lótenyésztésnek a kellő színvonalra emelése érdekében szükséges, hogy meg- felelő számú és fajtájú tenyészmének bo- csáttassanak ott az állattenyésztők rendel-
kezésére, annál is inkább, mert ennek a te-
rületnek gazdái épenűgy; mint, a hazai gazdálkod—ók, nagy szeretettel és hozzáértés- sel foglalkoznak lótenyésztéssel.
* A fajta szerinti megoszlásról csak annyi ismeretes, hogy északon épen úgy, mint a' trianoni hazában, a gazdák főleg melegvérű lovakat tenyésztenek. Hidegvérű lótenyész—
tés egész jelentéktelen és ilyenfajtájú lovak kisebb számban csupán a nyugati részen működő nagyobb ipari gazdaságokban ta—
láthatók.
Cseh—Szlovákia kukoricatermelése a bel—
földi szükségleteket a kedvezőtlen termé- szeti adottságok miatt sohasem fedezte, ezért az ország állandóan tetemes kukorica—
behozatalra szorult. Az ország sertéstenyész- tése azonban a lakosságot a szükséges mennyiségű s—ertéshússal, zsirral és szalon—
nával még így sem tudta ellátni, mert a ser- téstenyésztés meglehetősen szűk keretek között mozgott, úgyhogy ezekből a termé-'
