STATlSZTlKAl lRODALMl FIGYELÖ
102
hogy meghatározott tevékenységi kör mely vállalatoknál jelentkezik. Az ilyen igényű információs rendszer létrehozása viszont — főleg vállalati, de esetenként üzemi szinten is - a jelenlegi megfigyelési kör (illetve gya- koriság) kiterjesztését kívánja meg.
A szerző az 1983. évi adatok alapján rész—
letes táblázatokban mutatja be a vállalatok számának és nettó termelési értékének meg- oszlását főbb ágazatok, nagyságcsoportok és tulajdonformák szerint. Utal az évente meg—
figyelt és az e körön kivüli egységek szá—
mára. arányára is. A tájékoztató számítások szerint a nagyságkritérium (20 vagy több foglalkoztatott) érvényesítése íévente mint- egy 5200 új egység feldolgozását igényelné, foglalkoztatott) érvényesítése évente mint—
18000 új egység bevonásával kellene szá—
molni. Gyakorlati okokból a kívánt reprezen- tációs arány eléréséhez ezért e kritériumok kombinációját célszerű alkalmazni.
(Ism.: Tűű Lászlóné)
KÉNYSZERlNTÉZKEDÉSEK HATÁSÁNAK MÉRÉSE AZ OLAJSZEKTORBAN
(Zur Wirksamkeit von Massnahmen bei Versor—
gungsengpössen im Mineralölsektor.) — DIW Wo- chenbericht. 1987, aug. 6. 438—443. p.
A Nemzetközi Energiaügynökség 1974. évi ajánlásait követve a Német Szövetségi Köz—
társaságban is programot dolgoztak ki a kő- olajbeszerzés esetleges zavaraiból eredő ne- hézségek leküzdésére. A rendelkezésre álló kőolajkészlet az ország 105 napi olajfo—
gyasztásának felel meg, s a jövőben ezt 115 napi szintre fogják emelni. A feltételezett olajválság esetén — a hatályos törvények elő- írásai szerint — olyan kényszerintézkedések vezethetők be, mint például
— a fűtőolaj-kiszállítás mérséklése, az üzemanyag- töltő állomások nyitvatartási idejének korlátozása, a tartalék kannák feltöltésének tilalma:
— a nagy üzemanyag—fogyasztású sportrendezvé—
nyek (motorral. autóval, repülővel, csónakkal stb.) betiltása;
-— :: sebességkorlátozás bevezetése az autópályán és egyéb utakon, a magánautózás betiltása vasár- nap, illetve a hét végi ingázó forgalomban: '
— az üzemanyagok, könnyű fűtőolajok kereskedel- mi forgalmának korlátozása.
E korlátozó intézkedésekből következő megtakarítások számszerűsítését 1984-re, va—
lamint — előrejelzésekre alapozva —— 1995-re végezték el. A kormány felhívásával a lakos- sági fogyasztás mérséklését eredményező ajánlásokkal elérhető rövid távú megtakarí- tásokat összevetették az ország éves fogyasz—
tásával. Eszerint megtakarítható
—— az évi 33,ó.4_illetve 28 millió tonna könnyű fű- tőolaj-felhasználásnak 26—28 százaléka,
—— az évi 36, illetve 39 millió tonna üzemanyag—
felhasználósnak 6—8 százaléka.
A kényszerintézkedések között szereplő se- bességkorlátozás és a közlekedési tilalmak megtakarítási potenciálját az határozza meg, hogy az ország kőolajszükségletének felét a közlekedés használja fel, a magánautókhoz és egyéb gépjárművekhez vásárolják ennek kétharmadát. 1984-ben a Német Szövetségi Köztársaságban 252 millió magángépjármű- vet tartottak nyilván (92 százalékban benzin- motorral), és számítások szerint ezekkel 314 milliárd kilométer utat tettek meg (egynegyed részben autópályán, egyharmad részben la- kott településen belül). Előrejelzések szerint 1995—ben az ország 30,1 millió magángép- járművével 350 milliárd kilométer utat tesz- nek meg, ennek közel 30 százalékát autó—
pályán. A tanulmány ezekből az adatokból
—- a megoszlások becslésével — következtet a közlekedési korlátozás, illetve tilalom éves üzemanyag—megtakaritásainak összetevőire, figyelembe véve az utazások célját, valamint a fajlagos üzemanyag-fogyasztás úttipuson-
kénti alakulását.
A Német Szövetségi Köztársaságban 1970- ben 4110, 1984-ben 8080 kilométer volt az autópálya-hálózat teljes hossza; 1970—ben a nem autópályán bonyolított helyközi forga—
lom aránya 49, 1984-ben csak 43 százalék volt (1995-ben 40 százalék), a városi forga- lom aránya is csökken (37, 32, illetve 1995—
ben 30 százalék), Ez azért lényeges az üzem- anyag-megtakarításban, mert a városi (,,in- dulj—állj" típusú) közlekedésben 10—20 szá—
zalékkal nagyobb a fogyasztás, mint a hely- közi forgalomban. A környezetkímélést cél—
zó eddigi önkéntes sebességkorlátozással kapcsolatban (óránként maximum 100 kilo- méter autópályán) 30 százalékos megtakarí- tást mutattak ki, de az alkalmazandó szigo—
rá közúti ellenőrzés ennél lényegesen na- gyobb megtakarítást is eredményezhet a vizsgálatok szerint. Lényegesen szerényebbek a nem autópályán bonyolított magánforga- lom megtakarítási lehetőségei, mivel jelen- leg is óránként 75 kilométeres átlagsebes—
séggel közlekednek, így ezen az úttípuson mért összes fogyasztás legfeljebb 7 százalé- kát (évente körülbelül 700000 tonna) érheti el a megtakarítás. Valamennyi úttípuson a magánautók fogyasztását sebességkorláta- zással körülbelül 8 százalékkal lehet mérsé- kelni. Nem hagyhatók figyelmen kívül a ked—
vezőtlen hatások sem; ezért azt is mérlegel—
ni kell, milyen a járműhasználat összetétele utazási célok szerint. 1984-ben az összesen 314 milliárd kilométeres útnak közel egyhar—
madát a szabadidő, 30 százalékát a munká—
ba járás, 19 százalékát helyközi szolgálati és üzleti utak, 11 százalékát a bevásárlás ér- dekében tették meg, s nem várható jelentős
módosulás 1995—ben sem.
A megtakarítási lehetőségek felmérésére részletes vizsgálatot végeztek a vasárnapi
