• Nem Talált Eredményt

Kohlhauser, W.: A személygépkocsi-állomány várható fejlődése Ausztriában 1975-ig

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Kohlhauser, W.: A személygépkocsi-állomány várható fejlődése Ausztriában 1975-ig"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

STATIS ZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

775

A Német Szövetségi Köztársaság Sta—

tisztikai Hivatalának számításai egy 4 tagú (két felnőtt, két gyermek) bérből élő

,,típus család" fogyasztásaira vonatkoz- nak. Franciaországot IDO—nak véve, az 1964. évi árindexek a következők:

Egyesült Allamok ... 126

Svájc ... 115

Svédország .. ... 111

Olaszország 112 Német Szövetség 100 Franciaország 100 Belgium ... 96

Egyesült Királyság ... 95

Ausztria ... 83

Hollandia ... 79

Az Európai Szén— és Acélközösség ada—

tai, valamint egyes díjtételek (villany, gáz, vasúti tarifa stb.) hivatalos árai alapján vizsgálták a fontosabb fogyasz—

tási csoportok 1958 és 1964 közötti árvál—

tozását a Közös Piac országaiban. Ebben

az intervallumban a fogyasztói árindex Franciaországban 29, Olaszországban 24, Hollandiában 20, a Német Szövetségi

Köztársaságban 15 százalékkal növeke-

dett. Belgium indexe 11, Luxemburgé 8

százalékos növekedést mutat, e két utób-

bi index azonban nem hasonlítható ösz—

sze a többi országéval, mivel nem tar—

talmazza a lakbérek változását. A leg—

nagyobb emelkedést éppen a lakbérek mutatják (Hollandia 30, Német Szövet—

ségi Köztársaság 36, Franciaország 67, Olaszország 760/0). 50 százaléknál maga—

sabb a friss zöldség árak emelkedése

(Franciaországban és Olaszországban), a napilapoké (Franciaország, Olaszország, Luxemburg), a cipőjavításé (Franciaor—

szág), a széné (Olaszország) és a vasúti szállításé (Olaszország). Ezek a tételek általában a többi országban is jelentős

mértékben drágultak. Néhány cikk ára

csökkent, különösen a nylon harisnyáe' (Olaszországban, a Német Szövetségi Köztársaságban és Belgiumban 10 száza—

léknál nagyobb mértékben), a tojásél (fő—

ként Hollandiában) és a pörkölt kávéé (a Német Szövetségi Köztársaságban és Belgiumban 10 százaléknál nagyobb mér—

tékben).

(Ism.: Szilágyi György)

KOHLHAUSER, W.:

A SZEMÉLYGÉPKOCSl-ÁLLOMÁNY VÁRHATÓ FEJLÖDÉSE AUSZTRIÁBAN 197540.

(Die voraussichtliche Entwicklung des Be—

atandes an Personenkraftwagen bis 1975.) ——

Monatsberichte des Österreichischen Institute:

für Wirtschaftsforschung. 1965. 11. sz. 400—411. p.

Ausztria személygépkocsi-állománya a többi nyugat-európai országhoz képest

viszonylag későn indult fejlődésnek. Az

importkorlátozások megszüntetésével a forgalomba hozott személygépkocsik

száma l954—től ugrásszerűen növekedett.

1950-ben az osztrák személygépkocsi—park 52000 darabból állt, az 1958. évi állo—

mány ennek 5,6—szerese, az 1964. évi pedig

13,5—szerese volt és elérte a 700000 dara-

bot.

A fejlődés üteme 1950 és 1964 között

meghaladta számos nyugat—európai or—

szág személygépkocsi—állományának növ

vekedési ütemét, az 1000 lakosra számí—

tott állománysűrűségi mutató tekinteté—

ben azonban egy sor európai ország meg—

előzi Ausztriát. Az ezer lakosra jutó sze—

mélygépkocsi—állomány 1964—ben Svéd- országban 220, Dániában 144, Svájcban

141, az Egyesült Királyságban 139, Bel—

giumban 134, a Német Szövetségi Köz—

társaságban 133, Ausztriában 97 volt.

Több ország adatainak tanulmányozá—

sából azt a következtetést lehet levonni, hogy a fejlődés nem törvényszerű, mivel újabban olyan országokban nőtt a fejlő—

dés üteme, amelyek egyébként jelentős gépkocsiállománnyal rendelkeznek; más

országokban viszont bizonyos mérséklő—

dés jelei mutatkoznak.

Szerző tanulmányában a lakosság gép—

kocsivásárlásainak motívumait behatóan vizsgálja. Az 1964. évi adatok szerint a

vásárlók 73 százaléka új vásárlóként lé- pett fel, míg 27 százaléka régi gépkocsi—

jának pótlására vásárolt gépkocsit. 1964—

ben gépkocsivásárlásra fordították a sze—

mélyes rendelkezésű jövedelmek 3,3 szá—

zalékát, összesen mintegy 4,8 milliárd schillinget.

A fejlődés kezdeti időszakában még

nagy kereslet mutatkozott a kisebb hen-

gerűrtartalmú kocsik iránt, de 10 év ada—

tai azt bizonyítják, hogy az igények egyre

inkább a nagyobb kocsik felé tolódnak

el. Ennek alátámasztására elég megemlí—

teni azt, hogy 1955-ben a személygépko—

csik 3,6 százaléka volt 1501—2000 cm3 hengerűrtartalmú, 1964—ben már 19,7 szá—

zalék jutott ebbe a kategóriába. Szerző véleménye szerint ebben az újabb kisko—

csi—típusok jelentős áremelkedése mellett, annak is szerepe volt, hogy a gépkocsi—

állomány fejlődésével egyre több hasz—

nált, de kedvező feltételek mellett besze- rezhető nagyobb kocsi is piacra került.

A keresletet befolyásoló számos té—

nyező felsorolása után szerző megálla—

pítja, hogy a gépkocsivásárlók gyakran más alapvető szükségletük korlátozása

árán elégítik ki igényüket és több ország

adatainak vizsgálata azt is megállapí-

(2)

776

'totta, hogy a gépkocsiállomány növeke—

dési üteme olyan években is emelkedett,

amikor a reáljövedelmi szint stagnált

vagy éppen csökkent.

Ausztria 1975. évi várható személygép—

kocsi-állományának meghatározására

szerző több számítási eljárást alkalmaz.

E számítások eredménye szerint az or- szág gépkocsi állománya 1975-ben

1390 000 és 1800 000 darab között leSZ, legvalószínűbb a mintegy 1,56 millió da—

_rab körüli állomány. Ennek alapján az ezer lakosra jutó gépkocsik száma az

1964. évi 97—ről 1975—ig maximálisan

240-re, minimálisan 185-re növekszik.

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

A maximum meghatározásánál feltéte-'—

Iezték, hogy Ausztria gépkocsiállománya a következő 11 év során ugyanolyan ütemben növekszik, mint amilyen átla—

gos ütemben hat európai ország gépko—

csiállománya fejlődött azóta, hogy ezen országok a jelenlegi ausztriai színvonal—

nak megfelelő fejlettségi fokot elérték.

A minimum meghatározásánál azt az.

átlagos fejlődési ütemet tételezték fel

1964 és 1975 között is, ami Ausztriában 1956—1964 között kialakult.

(Ism. : Arányi Emil)

BIBLIOGRÁFIA

A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárába az alábbi fontosabb könyvek érkeztek be:

STATISZTIKA! ÉVKÖNYVEK

Annuarlo statistico italiano 1964. Roma. 1965—

Isiiiétukto Centraie di Statistica. XXII, 458 p,. 32 t., 1 r .

Olaszország statisztikai évkönyve, 7964.

I 32 c 113/1964 Anuarul statistic ai R.P.R. i965. Bucuiestl. 1965. , IIDGirectia Centrala de Statistica. 669 p., 13 t., I meil.:

8 p.

Románia statisztikai évkönyve, 7965.

l 44 C 2/1965 Budapest statisztikai évkönyve 1965. Kiad. a Központi Statisztikai Hivatal Budapest Városi Igazgatósága. Bp. 1965. Stat. Kiadó soksz. 294 p.

1 1 B 117/1965 Budapest statisztikai zsebkönyve 1965. Kiad. a Központi Statisztikai Hivatal Budapest Városi Igazgatósága. Bp. 1965. Közgazd. és Jogi Kiadó, Alföldi ny. 318 p., 16 t.

I 1 D 4/1965 Karmannűj sztatiszticseszkij szpravocsnik Ger- manszko] Demokraticseszkoj Reszpubliki 1965 g.

Izd. Goszudarsztvennogo Central'nogo Sztatiszti- cseszkogo Upravienija. Berlin, 1965. Goszudarsztv.

Izd. 208 p., 3 t., 2 térk.

A Német Demokratikus Köztársaság statisztikai

zsebkönyve, 1965.

I 4 D l/1965 Kratkij sztatiszticseszkíj szbornik RNR 1965 g.

Izd. Centrai'noe Sztatíszticseszkoe- Upravienie.

Bucuresti. 1965. Centr. Sztat. Upravl. 309 p., 12 t Románia statisztikai zsebkönyve, 7965.

I 44 D 6/I965 Padnmju Latvija skaitlos. Statistisko datu kra- jums. Szovetszkaja Latvija v cifrah. Sztatisztio—

cseszkij szbornik. — Izd. Centraia Statistikas Parvalde. Riga. 1965. ,,Statistika." 399 p.

Szovjet Letta rszág számokban.

142 C 298

Petit annuaire statistioue de la Poiogne l965;

Warszawa. 1965. Office Central de Statistigue. XVI, 240 p., 1 térk.

Lengyelország statisztikai zsebkönyve, 7965.

I 42 D 18/1965

Statistical abstract of Ceylon 1964. Colombo"

1965. Department of Census and statistics. XVI, 359 p.

Ceylon statisztikai évkönyve, 7964.

I 54 B 3/1964 statistical abstract of the United States, 1965,.

86th annual edition. Washington. 1965. U.S. Dept._

of Commerce. XII, 1047 p.

Az Egyesült Államok statisztikai évkönyve, 1965, I 72 C 44/1966 Statisticai handbook of Iran 1343 (1965). Tem—au- 1965. Bureau of Statistics, Plan Organization. V,.

126 p., 1 t., 3 térk.

Irán statisztikai évkönyve, 7965.

I 56 D 111965 statistical yearbook 1964. Sztatiszticseszki] ezsc-w godnik 1964. Ed. by the Hungarian Central Sta—A tistical Office. Bp. 1965. 363 p.

Magyar statisztikai évkönyv, 7964.

I 1 C 1/i964x Statistická rocenka Ceskosiovenské Socialistické

Republiky 1965. Vyd. Ustredni Komise Lidové Kontroly a Statistiky. Praha. 1965. Stát. Naklad..

Technické Lit. 612 p.

Csehszlovákia statisztikai évkönyve, 7965.

i 2 C 103/1965 ,Statistisches Jahrbuch der Deutschen Demokrati—

schen Republik 1965. 10. Jg. Hrsg. von der Staat—

lichen Zentraiverwaltung für Statistik. Berlin. 1965 Staatsverlag der DDR. ism. Iapsz. 719 p., 8 t;, 2 tömb A Német Demokratikus Köztársaság statisztikai"

évkönyve, 7965.

I 4 C 17/1965,

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A NÉMET STATISZTIKAI TÁRSASAG FOLYÓIRATA (NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG)..

'sem életük egyéb terveivel, holott az egygyermekes családok úgyszólván mind- egyikének és a kétgyermekes családok több mint a felének vállalnia kellene egy további

egyesített terület (consolidated area), amelyet két vagy több olyan összetevő terület (component area) alkot.. amelyek önmagükban is eleget tesznek az SMSA-t

Nagy volt az emelkedés a tulaj- donosi hozzájárulásnál (42 százalék), bár ez a kategória még így is csak 6 százaléka a hozzájárulásban részesülő összes

Az importált nyersanyagok — bele- értve az esetleg szűkösen rendelkezésre álló olajat — hatásának szimulálása és az import indukálta árváltozások átfogó és

nak jövedelmeit ezek szükségletfedező to- gyasztói kosaraival összefüggésben vizsgál- juk, akkor megállapítható, hogy az egye- dülállók és az öttagú háztartások

Az árutermelés és a szervesen hoz- zákapcsolt szolgáltatások elhatárolását ille- tően azonban nem tisztázott, hogy mi le- gyen a szolgáltatás mennyiségi egysége..

ezért az elméletből kell minél több megszorító tényezőt nyerni ahhoz, hogy a megfigyelésekből megbecsülhetők legyenek az ökonometriai előrejelzési modellek