Új létfenntartási költségindex a Német Szövetségi Köztársaságban

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

443

ismerettel. A szakmai munkához szüksé- ges képzés megszerzése szempontjából is

meglehetősen kedvezőtlen képet nyújta—

nak a statisztikai adatok. Az 1961-ben felső iskolát végzett fiúk és lányok közül min- den 6-ra jut egy olyan, aki olyan szakmai képzésben vesz részt, ahol elsajátíthatja azokat az ismereteket, amelyek az ipar vagy a gazdasági élet egyes területein

szükségesek. Az 1961. év egyébként is az

elhelyezkedési viszonyok szempontjából meglehetősen kedvezőtlen volt.

Ha a felső iskolát 1961-ben végzettek munkanélküliségi arányát az előző évek hasonló adataival vetjük egybe, azt ta—

pasztalhatjuk, hogy a jelzett korosztály el—

helyezkedési viszonyai évről évre jelentős mértékben romlanak. Az 1960—ban Vég- zettek munkanélküliségi aránya például egyharmaddal volt kedvezőbb, mint az

1961. évieké.

Az elhelyezkedés szempontjából lénye- gesen kedvezőtlenebb azoknak a helyzete, akik nem tudták elvégezni a felső iskolát.

1961. június és október között 350 000 ta—

nuló fejezte be az elemi képzést adó is—

kolát, illetve hagyta el a felső iskolát

anélkül, hogy azt elvégezte volna. Ezek-

nek kétharmada volt a 18. életévében.

Ebben a csoportban a munkanélküliek

aránya 27 százalék. 1959—ben is kétszer

olyan magas a munkanélküliek aránya, mint a felső iskolát végzetteknél. Ezeknél

a munkanélküliek nagyobb arányát azzal

magyarázzák, hogy a technika fejlődése következtében a munkásoknak egyre kom-

plikáltabb berendezésekkel kell dolgozniok, amely a képzettség szinvonalának emelé—

sét kívánja meg. Olyan követelmény ez, amelynek a felső iskolát nem végzettek egyre kevésbé tudnak megfelelni.

A felső iskolát végzett elhelyezkedettek munkaügyi statisztikája is eléggé kedve- zőtlen. A férfiak nagyobb része olyan te—

rületen tudott állást kapni, amely kép-

zettséget vagy egyáltalán nem vagy csak

részlegesen igényel. A nők helyzete ebből a szempontból kedvezőbb. Itt ugyanis a munkavállalóknak mintegy kétharmada került viszonylag jobban fizetett admi- nisztrativ beosztásba.

A felső iskolát nem végzettek hátrányo—

sabb helyzete ebből a szempontból is ta-

pasztalható. Ebben a csoportban 10 közül

csak egy jutott viszonylag jobban fizetett

" munkakörbe. A felső iskolát végzetteknél ugyanez az arány 10-ből 4.

Még nagyobb a különbség a nők elhe-

lyezkedési viszonyait illetően. A nőknek

csak egyhatoda tudott adminisztratív munkakörben elhelyezkedni.

A tanulmány arra is fényt vet, hogy a

faji megkülönböztetés következményei milyen mértékig érvényesülnek az elhe- lyezkedési viszonyokban. A ,,nem fehé—

rek" hátrányos helyzetét ma már az is-

kolai képzettségre vonatkozó adatok is

tükrözik. A felső iskolát nem végzettek csoportjának 20 százaléka ,,nem fehér". A

felső iskolát végzetteknek 9, valamelyik kollégiumba (főiskolára) beiratkozottak—

nak 6 százaléka tartozik ebbe a csoportba.

A felső iskolát végzett munkanélküliek aránya kétszerese a többi ugyanolyan ko—

rúakénak. A talált munkalehetőségek is

sokkal,, rosszabbak. Az 1959—1961 között végzetteknek mintegy a fele képzettséghez nem kötött munkát végez (A többi felső iskolát végzetteknél ez az arány 20 szá—

zalék.) A szóban forgó csoportban minden

6 munkavállaló közül 1 dolgozik -admi—

nisztratív munkakörben.

A felső iskolát nem végzetteknél még

nagyobb különbséget tapasztalhatunk a ,,nem fehérek" hátrányára. Az elhelyez—

kedetteknek 80 százaléka csak kisegítő vagy egyéb képzettséghez nem kötött mun—

kát végez.

(Ism.: Csikós Mihály)

ÚJ LÉTFENNTARTÁSI KÖLTSÉGINDEX A NÉMET SZÖVETSÉG! KÖZTÁRSASÁGBAN

(Der neue Preisindex für die Lebenshaltung auf Basis 1958.) — Wirtschaft und Statistik.

1961. 6. sz. 348—350. p. Agrarwírtschaft, 1961.

8. sz. 258. p.

1961 elején a Német Szövetségi Köztár-

saság Szövetségi Statisztikai Hivatala a

létfenntartási költségindex eddigi számí—

tási módszerét megváltoztatta és új ala- pokra helyezte. Az új bázisév az előző in—

dexben alkalmazott 1950 helyett 1958. Az

új indexsor kiszámításánál és a bázisév

megválasztásánál tekintettel voltak arra

is, hogy az lehetőleg összhangban legyen

az Európai Közös Piac többi országában alkalmazott módszerekkel. Ezek a szem—

pontok késztették arra a nyugatnémet

statisztikusokat, hogy az ,,árukosarat" is megváltoztassák, azaz annak összetételét

az 1950 óta az egyes áruféleségek fogyasz—

tási arányában bekövetkezett változások—

kal korrigálják. Az új kosárban az élel—

miszerekre fordított kiadások 38,5 száza—

lékát teszik ki egy átlagcsalád összes ki—

adásainak, ez az arány a régi kosárban

még 46,1 százalékkal szerepelt. Azonban

ezen az arányeltolódáson belül is további változások történtek a két bázisidőszak közötti 8 év alatt. Csökkent például a ke—

nyér, burgonya és cukor fogyasztására fordított kiadások összege; a hús és hen—

tesáruk, sütemények, gyümölcsök, zöldsé—

444 STATISZTIKAI monALMx nemo

gek, édességek és ezekhez hasonló értéke—

sebb cikkek fogyasztási aránya megnőtt.

A megfigyelések szerint még az olyan

árukon belül is, mint a gyümölcs, zöldség, margarin, hús és hentesáru —— inkább a drágább, jobb minőségű áruk felé tolód- tak el az igények. Az új kosárba már bele—

kerültek olyan élelmiszerek is mint a ba—

romfihús, a gyümölcskonzerv és a kész- étel ,(ez utóbbi a vendéglátóhelyeken el—

fogyasztva). Ennek ellenére az élelmiszer—

kiadások aránya az összes létfenntartási

kiadásoknak 38,5 százalékára csökkent az

1950. évi 46,1 százalékról. Ugyanakkor a

háztartási, lakberendezési kiadások aránya

4,9-ről 8,6 százalékra nőtt.

Az 1958. évi bázison számított új index-

sor egy olyan négytagú munkavállaló—csa—

lád háztartási kiadásain alapul, akiknek

1958—ban létfenntartási kiadása kb. havi

570 márka volt.

Az új indexsorban az 1957. évi adato- kat az új kosár szerint kiszámították egy évre visszamenőleg; az 1957 előtti évekre vonatkozóan a régi indexsort kapcsolták

lánoolással az új indexsorhoz: A—korábbi i—ndexsort olyan 4 tagú munkás—,alkalma- , zotti és köztisztviselő családok fogyaszt?

sának összevetéséből számították, akiknek havi létfenntartási kiadása 1950—ben 300

márka körüli volt. * _ )

Az új indexsort —— hasonlóan a korábJ

bihoz —— a bázis—súlyoknak megfekü—

számtani átlagként számítják. Az átlag—.

árakat tartományonként kiszámítják;

ebből készítenek szövetségi átlagot, melyet súlyoznak az egyes tartományok — Iakos- , ságszámával. A szezonális változásokkalf

az indexet korrigálják. _ ,_

Az újonnan számított indexsor,á_a végül is nem sokban térnek el a korábban használt sor adataitól.— Az össz—indexet te—

kintve például 1958-at IDO—nak véve, 1960—ban az érték 102,4 — ez '1950—hez ké—

pest 120,5 százalékra nőtt; a régi (1950—es) kosár szerint ez az érték 123,0 lenne, tehát a két indexsor közötti eltérés lO—év alatt

mindössze 2,5 pont.

(Ism. : Kőszegi Lászlóné)

KULFÖLDI FOLYÓIRATSZEMLE

. ' EGTI'IMH

BLMEADSM

A Szovjetunió Minisztertanácsa meiiaz'mükm

Központi Statisztikai Hivatal folyóirata

1962. ÉVI n. SZÁM

A Nagy Október az csillaga.

Ezsov, A.: Új szakasz a szocialista országok statisztikájának fejlődésében.

Kolpakov, B.: Az állami statisztikai területi igazgatóságok munkájának első eredményei.

Libkind, A.: A mezőgazdaság belterjességt.L nek statisztikai mutatói.

Kenessey zoltán: A második magyar ágazati

kapcsolati mérleg. _

Vosztrikova, A.: A mezőgazdasági tanácsok egyszeri beszámolója a mezőgazdasági népes- ség nem és kor szerinti megoszlásáról.

Szabinin, P.: Mi akadályozza a statisztikai beszámoló feldolgozásának gépesítését?

Dőerkacs, V.: A munkatermelékenység méré—

sér ]. .

emberiség útmutató

1962. ÉVI 12. SZÁM

Valósitsuk meg az SZKP Központi Bizottsá—

§ának novemberi plénumán hozott határozato—

at. _

Markin, M.: A nyilvánosság bevonása _,a

számvitel tökéletesítésébe. *

'Fílíppov, P.: Új amortizációs normák és a vállalatok gazdálkodása.

Petkevics, K.: A munkatermelékenység növe—

kedési tényezőinek elemzése a szerszámgép—

gyártásban. _ v

Korotkov, V.: Reprezentatív megfigyelés az iparban.

Vosztrikova, A.: A születések nehány adata a Szovjetunióban.

. Pombojarinov, M.: Népi szabadegyetemek.

(Egyszeri felvétel fontosabb eredményei.) Koborov, Ni: A szakemberképzés a Moszkvai Gazdaságstatisztikai Intézetben.

SStaüi csobe

'aXl-s , ' _

A Német Demokratikus Köztársaság—1 Allami Központi Statisztikai Hivatalának

* folyóirata

1962. ÉVI n. SZÁM

Rauch, H.: Feladatok az NSZEP VI. kong- resszusának előkészítésében.

Neumann. KL: Magasabb színvonalra kell emelni a beruházási statisztikát.

Jonas, F.: A beszámolási rendszer megváltoz- Éggsana Német Demokratikus Köztársaságban

—-t .

Pilz, J.: Az építőipar és a részére szállitó ágazatok közötti arányosság.

Braun, E,: A dolgozók képzése és minősítése üzemi és falusi akadémiákon.

Lange, U.-——Thoms, B.: A mezőgazdasági ter—

melést tükröző összefoglaló mutatószámok.

,Egermayer, F.: A korrelációs mutatószámok egyszerűsített számítása. '

Wesche, A.: A anedlinburg—körzeti statiszti—

kai hivatal munkájáról.

Skorn, D.: Az állatállomány számítása és az állati termékek állami beszolgáltatása.