STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
443
ismerettel. A szakmai munkához szüksé- ges képzés megszerzése szempontjából is
meglehetősen kedvezőtlen képet nyújta—
nak a statisztikai adatok. Az 1961-ben felső iskolát végzett fiúk és lányok közül min- den 6-ra jut egy olyan, aki olyan szakmai képzésben vesz részt, ahol elsajátíthatja azokat az ismereteket, amelyek az ipar vagy a gazdasági élet egyes területein
szükségesek. Az 1961. év egyébként is az
elhelyezkedési viszonyok szempontjából meglehetősen kedvezőtlen volt.Ha a felső iskolát 1961-ben végzettek munkanélküliségi arányát az előző évek hasonló adataival vetjük egybe, azt ta—
pasztalhatjuk, hogy a jelzett korosztály el—
helyezkedési viszonyai évről évre jelentős mértékben romlanak. Az 1960—ban Vég- zettek munkanélküliségi aránya például egyharmaddal volt kedvezőbb, mint az
1961. évieké.
Az elhelyezkedés szempontjából lénye- gesen kedvezőtlenebb azoknak a helyzete, akik nem tudták elvégezni a felső iskolát.
1961. június és október között 350 000 ta—
nuló fejezte be az elemi képzést adó is—
kolát, illetve hagyta el a felső iskolát
anélkül, hogy azt elvégezte volna. Ezek-
nek kétharmada volt a 18. életévében.Ebben a csoportban a munkanélküliek
aránya 27 százalék. 1959—ben is kétszer
olyan magas a munkanélküliek aránya, mint a felső iskolát végzetteknél. Ezeknéla munkanélküliek nagyobb arányát azzal
magyarázzák, hogy a technika fejlődése következtében a munkásoknak egyre kom-plikáltabb berendezésekkel kell dolgozniok, amely a képzettség szinvonalának emelé—
sét kívánja meg. Olyan követelmény ez, amelynek a felső iskolát nem végzettek egyre kevésbé tudnak megfelelni.
A felső iskolát végzett elhelyezkedettek munkaügyi statisztikája is eléggé kedve- zőtlen. A férfiak nagyobb része olyan te—
rületen tudott állást kapni, amely kép-
zettséget vagy egyáltalán nem vagy csak
részlegesen igényel. A nők helyzete ebből a szempontból kedvezőbb. Itt ugyanis a munkavállalóknak mintegy kétharmada került viszonylag jobban fizetett admi- nisztrativ beosztásba.A felső iskolát nem végzettek hátrányo—
sabb helyzete ebből a szempontból is ta-
pasztalható. Ebben a csoportban 10 közül
csak egy jutott viszonylag jobban fizetett" munkakörbe. A felső iskolát végzetteknél ugyanez az arány 10-ből 4.
Még nagyobb a különbség a nők elhe-
lyezkedési viszonyait illetően. A nőknek
csak egyhatoda tudott adminisztratív munkakörben elhelyezkedni.A tanulmány arra is fényt vet, hogy a
faji megkülönböztetés következményei milyen mértékig érvényesülnek az elhe- lyezkedési viszonyokban. A ,,nem fehé—
rek" hátrányos helyzetét ma már az is-
kolai képzettségre vonatkozó adatok istükrözik. A felső iskolát nem végzettek csoportjának 20 százaléka ,,nem fehér". A
felső iskolát végzetteknek 9, valamelyik kollégiumba (főiskolára) beiratkozottak—nak 6 százaléka tartozik ebbe a csoportba.
A felső iskolát végzett munkanélküliek aránya kétszerese a többi ugyanolyan ko—
rúakénak. A talált munkalehetőségek is
sokkal,, rosszabbak. Az 1959—1961 között végzetteknek mintegy a fele képzettséghez nem kötött munkát végez (A többi felső iskolát végzetteknél ez az arány 20 szá—zalék.) A szóban forgó csoportban minden
6 munkavállaló közül 1 dolgozik -admi—
nisztratív munkakörben.
A felső iskolát nem végzetteknél még
nagyobb különbséget tapasztalhatunk a ,,nem fehérek" hátrányára. Az elhelyez—
kedetteknek 80 százaléka csak kisegítő vagy egyéb képzettséghez nem kötött mun—
kát végez.
(Ism.: Csikós Mihály)
ÚJ LÉTFENNTARTÁSI KÖLTSÉGINDEX A NÉMET SZÖVETSÉG! KÖZTÁRSASÁGBAN
(Der neue Preisindex für die Lebenshaltung auf Basis 1958.) — Wirtschaft und Statistik.
1961. 6. sz. 348—350. p. Agrarwírtschaft, 1961.
8. sz. 258. p.
1961 elején a Német Szövetségi Köztár-
saság Szövetségi Statisztikai Hivatala alétfenntartási költségindex eddigi számí—
tási módszerét megváltoztatta és új ala- pokra helyezte. Az új bázisév az előző in—
dexben alkalmazott 1950 helyett 1958. Az
új indexsor kiszámításánál és a bázisév
megválasztásánál tekintettel voltak arrais, hogy az lehetőleg összhangban legyen
az Európai Közös Piac többi országában alkalmazott módszerekkel. Ezek a szem—pontok késztették arra a nyugatnémet
statisztikusokat, hogy az ,,árukosarat" is megváltoztassák, azaz annak összetételét
az 1950 óta az egyes áruféleségek fogyasz—tási arányában bekövetkezett változások—
kal korrigálják. Az új kosárban az élel—
miszerekre fordított kiadások 38,5 száza—
lékát teszik ki egy átlagcsalád összes ki—
adásainak, ez az arány a régi kosárban
még 46,1 százalékkal szerepelt. Azonbanezen az arányeltolódáson belül is további változások történtek a két bázisidőszak közötti 8 év alatt. Csökkent például a ke—
nyér, burgonya és cukor fogyasztására fordított kiadások összege; a hús és hen—
tesáruk, sütemények, gyümölcsök, zöldsé—
444 STATISZTIKAI monALMx nemo
gek, édességek és ezekhez hasonló értéke—
sebb cikkek fogyasztási aránya megnőtt.
A megfigyelések szerint még az olyan
árukon belül is, mint a gyümölcs, zöldség, margarin, hús és hentesáru —— inkább a drágább, jobb minőségű áruk felé tolód- tak el az igények. Az új kosárba már bele—
kerültek olyan élelmiszerek is mint a ba—
romfihús, a gyümölcskonzerv és a kész- étel ,(ez utóbbi a vendéglátóhelyeken el—
fogyasztva). Ennek ellenére az élelmiszer—
kiadások aránya az összes létfenntartási
kiadásoknak 38,5 százalékára csökkent az1950. évi 46,1 százalékról. Ugyanakkor a
háztartási, lakberendezési kiadások aránya4,9-ről 8,6 százalékra nőtt.
Az 1958. évi bázison számított új index-
sor egy olyan négytagú munkavállaló—csa—lád háztartási kiadásain alapul, akiknek
1958—ban létfenntartási kiadása kb. havi570 márka volt.
Az új indexsorban az 1957. évi adato- kat az új kosár szerint kiszámították egy évre visszamenőleg; az 1957 előtti évekre vonatkozóan a régi indexsort kapcsolták
lánoolással az új indexsorhoz: A—korábbi i—ndexsort olyan 4 tagú munkás—,alkalma- , zotti és köztisztviselő családok fogyaszt?
sának összevetéséből számították, akiknek havi létfenntartási kiadása 1950—ben 300
márka körüli volt. * _ )
Az új indexsort —— hasonlóan a korábJ
bihoz —— a bázis—súlyoknak megfekü—
számtani átlagként számítják. Az átlag—.
árakat tartományonként kiszámítják;
ebből készítenek szövetségi átlagot, melyet súlyoznak az egyes tartományok — Iakos- , ságszámával. A szezonális változásokkalf
az indexet korrigálják. _ ,_Az újonnan számított indexsor,á_a végül is nem sokban térnek el a korábban használt sor adataitól.— Az össz—indexet te—
kintve például 1958-at IDO—nak véve, 1960—ban az érték 102,4 — ez '1950—hez ké—
pest 120,5 százalékra nőtt; a régi (1950—es) kosár szerint ez az érték 123,0 lenne, tehát a két indexsor közötti eltérés lO—év alatt
mindössze 2,5 pont.(Ism. : Kőszegi Lászlóné)
KULFÖLDI FOLYÓIRATSZEMLE
. ' EGTI'IMH
BLMEADSM
A Szovjetunió Minisztertanácsa meiiaz'mükm
Központi Statisztikai Hivatal folyóirata
1962. ÉVI n. SZÁM
A Nagy Október az csillaga.
Ezsov, A.: Új szakasz a szocialista országok statisztikájának fejlődésében.
Kolpakov, B.: Az állami statisztikai területi igazgatóságok munkájának első eredményei.
Libkind, A.: A mezőgazdaság belterjességt.L nek statisztikai mutatói.
Kenessey zoltán: A második magyar ágazati
kapcsolati mérleg. _
Vosztrikova, A.: A mezőgazdasági tanácsok egyszeri beszámolója a mezőgazdasági népes- ség nem és kor szerinti megoszlásáról.
Szabinin, P.: Mi akadályozza a statisztikai beszámoló feldolgozásának gépesítését?
Dőerkacs, V.: A munkatermelékenység méré—
sér ]. .
emberiség útmutató
1962. ÉVI 12. SZÁM
Valósitsuk meg az SZKP Központi Bizottsá—
§ának novemberi plénumán hozott határozato—
at. _
Markin, M.: A nyilvánosság bevonása _,a
számvitel tökéletesítésébe. *
'Fílíppov, P.: Új amortizációs normák és a vállalatok gazdálkodása.
Petkevics, K.: A munkatermelékenység növe—
kedési tényezőinek elemzése a szerszámgép—
gyártásban. _ v
Korotkov, V.: Reprezentatív megfigyelés az iparban.
Vosztrikova, A.: A születések nehány adata a Szovjetunióban.
. Pombojarinov, M.: Népi szabadegyetemek.
(Egyszeri felvétel fontosabb eredményei.) Koborov, Ni: A szakemberképzés a Moszkvai Gazdaságstatisztikai Intézetben.
SStaüi csobe
'aXl-s , ' _
A Német Demokratikus Köztársaság—1 Allami Központi Statisztikai Hivatalának
* folyóirata
1962. ÉVI n. SZÁM
Rauch, H.: Feladatok az NSZEP VI. kong- resszusának előkészítésében.
Neumann. KL: Magasabb színvonalra kell emelni a beruházási statisztikát.
Jonas, F.: A beszámolási rendszer megváltoz- Éggsana Német Demokratikus Köztársaságban
—-t .
Pilz, J.: Az építőipar és a részére szállitó ágazatok közötti arányosság.
Braun, E,: A dolgozók képzése és minősítése üzemi és falusi akadémiákon.
Lange, U.-——Thoms, B.: A mezőgazdasági ter—
melést tükröző összefoglaló mutatószámok.
,Egermayer, F.: A korrelációs mutatószámok egyszerűsített számítása. '
Wesche, A.: A anedlinburg—körzeti statiszti—
kai hivatal munkájáról.
Skorn, D.: Az állatállomány számítása és az állati termékek állami beszolgáltatása.