Az 1961. évi népszámlálás és foglalkozási összeírás programmja a Német Szövetségi Köztársaságban

(1)

1068 srnwzszmxm IRODALMI' nezem

általában a trend alapján történő előre—

becslés. Nehézséget jelent az is, hogy minden új adat esetén az egész számítást újra el kell végezni. Mozgó átlag módszerével viszont egyáltalában nem lehet _előrebe—

csülni, sőt ez a vizsgált időszak kezdő és végpontjai-a sem szolgáltat trendértékeket, ami különösen rövid idősorok esetén nagy hátránya a módszernek.

A'szerző dolgozatában olyan módszert ismertet trendszerkesztésre, amely bizo- nyos mértékig kiküszöböli az említett hiá—

nyosságokat. A módszer alapelve, hogy két négyzetösszeg lineáris kombinációja:

n— 1

2 (Ti—r— 2Ti "l— Ti—HV %

is:!

T!

4— h 2 (Y,-—— Tir (h 2 0 /1/

inl

legyen minimális, ahol Y,- az idősor meg- figyelt értéke az i-edik időpontban, T, pedig a meghatározandó trendérték. Ez azt jelenti, hogy a trendértékek második difierenciái négyzetösszegének és a trend—

értékektől való eltérések négyzetösszegé—

nek lineáris kombinációját kell minimalif zárni. Az így nyert trendértékeket kvázi-

lineáris tremleknek nevezi a_szerző (lineá- ris trend esetén a második differenciák, ,s így négyzetösszegiik is zérus).

Diüerenciálva ' ! 1/-et rendre Ti , ._ . . , T szerint, és a deriváltakat zérussel téve

egyenlővé, egy n egyenletből álló az isme—

retlenes lineáris egyen-leterendszert ka—

punk, amelynek matrixa mindkét átlát—a szimmetrikus. Ez az inverz martini-s is fennáll, sőt azt is ki lehet mutatni, hogy az inverz matrixban minden sor és minden oszlop összege 1. így a keresett trend—

értékek az eredeti idősor tagjainak súlyo—

zott átlagaként adódnak, súlyolmak itt

negatíy értékeket is megengedve.

A megoldás, közelebbről az egyes trend- értékek meghatározásában szereplő súlyok

temészetesen függnek az Ill-ben szereplő

h értékétől. A szerző megadja a megol——

dást mint h függvényét ng 7—re,_ 8 g n g 5 15—re pedig h ! l—r—e adja meg 'a trend- _

értékek meghatározásához szükséges sú—

lyok értékét. Tekintve, hogy hesszetib idő—

sor esetén elég sok számolást igényel a pontos megoldás, n 2 8—ra közelítő for—

mula is szerepel a dolgozatban, amely gyakorlatilag kellő pontosságot biztosít.

A módszer illusztrálására a szerző két példát ad.

(Ism.: Éltető Ödön)

DEMOGRÁFIA

Az 1961. évi népszámlálás és foglalkozási összeírás programja

a Német Szövetségi Köztársaságban

(Das Programm der Volks- und Bel-uts- winking 1961.) —- Wirtschaft und Statistik. 1961.

4. sz. MKP—229. p.

A közeljövőben a Német Szövetségi Köztársaságban több összeírást —— nép—

számlálást, a nem mezőgazdasági munka—

helyek és üzemek összeírását, forgalom—

számlálást -— hajtanak végre. Szerzők az 1961. június 6-i eszmei időponttal végre—

hajtandó népszámlálás szervezetét, vég—

rehajtását, célját, az anyag csoportOSítását és feldolgozását ismertetik.

A népszámlálási program összeállításá—

nál elsősorban a nemzetközi együttműkö—

désből indultak ki, s ennek megfelelően figyelembe vették az ENSZ-nek a világ- népszámláláSsal kapcsolatos ajánlásait.

Másrészt a hazai igények is több változ—

tatást tettek szükségessé. A korábbi nép—

számlálásoknál ugyanis a népesség szá—

mának és kor, nem családi állapot sze—

rinti megoszlásának meghatározása volt a a döntő, a foglalkozási összeírást pedig

külön hajtották végre. Az 1961. évi nép—

számlálásnak viszont -— a lélekszám és a területi megoszlás megállapítása mellett

—- legfőbb célkitűzése a népesség gazda- sági és társadalmi összetételének vizsgá—

lata. Ehhez —— tekintettel az _élet— és gaz-—

dasági körülmények jelenlegi nagyfokú differenciáltságára —— számos körülmény figyelembevétele szükséges. A megtelelő kérdések a háztartási összeíróíven szere—

pelnek.

Az összeíróívek szerkesztése már 1958—

ban megkezdődött, amikor a Statisztikai Hivatal elkészítette a tervezetet. A terve-r zeteken azóta számos változtatást hajtot—

tak végre. Az elfogadott összeíróívek ——

szemben a korábbiakkal —— nemcsak át- fogóbbak, hanem differenciáltabbak is lesznek.

A háztartási összeíróívek használhatósá- gának megállapítása nemcsak elméleti úton történt. 1959 nyarán és őszén három összeiróíwtervezet kipróbálására 150 köz-- ségben és városi kerületben 8000 háztar- tás bevonásával próbafelvételt hajtottak végre. Ennek tapasztalatai alapján új ház—

(2)

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

1069

tartási ősszeiróivet állítottak össze. Ezt 1960 nyarának elején egy nagyobb méretű próbafelvétellel ismét kipróbálták. Ez a próbafelvétel 100 községre, közigazgatási egységre, 40 000 háztartásra, mintegy 120 000 személyre terjedt ki. A tapaszta—

latok azt mutatták, hogy még az új össze—

íiőív több kérdésére is hiányos és pontat—

lan feleletet adtak a megkérdezettek. Ide tartoznak a beteg— és nyugdíjbiztositásra,

%! mellékfoglalkozásra, mellékmunkákra, a testi fogyatékosságra stb. vonatkozó kér- dések. Ezeket az összeíróívről törölték, és a szükséges adatokat más úton -—- például mikrocenzusok vagy valamely nyilvántar- tás segítségével —— fogják megállapítani.

A Statisztikai Hivatal a népszámlálás—

nál a háztartási összeíróív mellett, inté—

zeti összeíróivet is alkalmaz. A munka egyszerűsítése érdekében azonban intézeti összeíróíven csak a közepes és nagy in—

tézetekben élőket írják össze, a kisebb in—

tézetek lakói háztartási összeíróívet töl—

tenek ki.

Az összeiróivek ismertetése után a szer- zők a véderő és a határőrség, a külföldi hadseregek és missziók tagjainak, vala—

mint a hajókon tartózkodó személyeknek az összeírásával foglalkoznak, majd áttér—

nek az ellenőrzés kérdésére. Az ellenőr- zést elsősorban a számlálóbiztosok és az ellenőrök végzik. Az eddigi tapasztalatok alapján azonban ezek ellenőrzési tevé—

kenységét leszűkítették, csak néhány kér- déssel kapcsolatos feleletek helyességét kell vizsgálniok. Az ellenőrzés másik for—

mája a kettős számbavételek, illetve ki—

maradások elkerülését szolgálja. Erre a célra ellenőrző szelvényeket használnak.

Végül az összeírás pontosságát szúrópró- bákkal is ellenőrzik, illetve reprezentativ úton megállapítják a hiba nagyságát. Erre a célra szolgál:

a) a kiválasztott betűvel kezdődő nevű személyek által kitöltött ellenőrző- lap,

b) a háztartások utólagos reprezentativ felvétele,

c) egyeztetés a népszámlálást követő mikrocenzusok adataival.

Szerzők a következőkben a nép— és fog—

lalkozási összeírás célját ismertetik. Első—

sorban a népesség fogalmával, a népesség nem, életkor és családi állapot, valamint vallás, állampolgárság stb. szerinti hova—

tartozására vonatkozó kérdésekkel foglalkoznak. A foglalkozási tagolódás vizsgá—

latánál kettős csoportosítást alkalmaztak.

(Ez több szempontból eltér a Magyar—

országon alkalmazottól.)

1. Csoportosítás a keresőtevékenység szerint (a társadalmi termék előállításá- hoz valő hozzájárulás szerint):

a) keresők:

dolgozók,

nem dolgozók, 17) nem keresők:

önállók, kereset nélkül, hozzátartozók (eltartottak), nélkül. .

2. Csoportosítás a létfenntartás forrása szerint:

a) keresőtevékenység, munkanélküli segély, b) szociális biztosítási járadék és egyéb kőz-

eszköz _saját vagyon és hasonló, c) a szülő, házaspár, fiú stb. támogatása.

A foglalkozási összeírás anyagát gazda—

sági ágak, egyéni foglalkozás, foglalkozási viszony és szociális helyzet szerint kíván- ják feldolgozni. Az ingavándormozgal—

mat, a munkahely és a lakás között meg- tett utat, a szakképzett személyek számát, a földtulajdont, a belvízi halászatot stb.

is vizsgálni fogják.

Szerzők a háztartás és a család fogal—

mára, szerepére és számbavételére, to—

vábbá a házasság tartamának, a gyerme- kek számának és korának megfigyelésére is kitérnek, végül pedig az adatok feldol- gozásával (a feldolgozás útjával és határ—

idejével), a területi statisztikai program—

mal és az eredmények nyilvánosságra hozatalának kérdéseivel foglalkoznak. E szerint a népesség számára vonatkozó adatok a számlálókörzetekben és közsé—

gekben már 1962 tavaszának elején ren- delkezésre fognak állni,. az első részle- tesebb táblák elkészülése 1962 végére vár-—

ható. Az egész feldolgozási program be—

fejezésére a nagyfokú gépesítés segitségé—

vel az 1963. év folyamán lehet számítani.

(Ism.: Domokos Attila)

kereset

Milic, Vojin:

Társadalmi mobilitás Jugoszláviában (Osvtr na drustvenu pokretljivost u Jugo—

gágvig.) — Statisttcka Revija. 1960. dec. 184—

Szerző tanulmányában a társadalmi mo—

bilitás folyomatát az 1960. áprilisban vég- rehajtott mikrocenzus eredményei alapján elemzi. A mikrocenzus anyagából 10 404 20 éves vagy annál idősebb személyre vo—

natkozó kérdőívet emelt ki és a vizsgálat—

hoz a kérdezett személyek foglalkozására (illetve foglalkozásaira), iskolai végzettsé- gére és a szülők foglalkozására és iskolai végzettségére felvilágosítást adó válaszo—

kat használta fel. A szülők esetében a kérdőív azt a foglalkozást tudakolta, ame- lyet a szülő akkor folytatott, amikor még ő tartotta el a kérdezett személyt, mig a kérdezett személy esetében jelenlegi fog-—