Krelle, W.: Nemzetgazdasági előrejelzési tapasztalatok a Német Szövetségi Köztársaságban

(1)

658

ezek összehasonlítható termékek árai lenné- nek. Elengedhetetlen tehát mindazoknak a körülményeknek az alapos megfigyelése.

amelyek szerephez juthatnak az árak alaku- lásában. Egyértelmű a helyzet például ható- sági árak. vagy embargók esetében; ilyenkor mindenképpen el kell tekinteni a minő- ségi korrekcióktól.

A fentiekben annyiban egyszerűsítettük a valóságos helyzetet — s ezt a világosabb tárgyalásmód igényelte —, hogy egymástól függetlenül tárgyaltuk a C- és P-tipusú kor—

rekciókat. Elég szép számmal vannak azonban olyan közbenső helyzetek, amikor bi- zonytalan, hogy egyes jellemzők kvantifikál- haták-e? Előfordulhat, hogy azonos helyze- teket egyes országok különbözőképpen érté- kelnek, az egyik megkísérli a számszerűsí- tést, a másik pedig nem. Ezekben a helyze- tekben. csakúgy mint minden korrekciánál.

egyedi elbírálásra van szükség megfelelő szakértők bevonásával.

Alaposan elemezve az 1980-as európai összehasonlítás során végzett korrekciók te- rületén szerzett tapasztalatokat, a szerző kö- vetkeztetéseit ajánlások formájában mutatja be, hangsúlyozva azonban. hogy az ilyen jellegű összefoglaló a legjobb esetben is csak azokra a területekre vonatkozhat. ahol egyrészt a korrekciók szükségessége általá- nosan elfogadott, másrészt a résztvevők kö—

zötti konzultáció megoldott. Az ajánlások közül az alábbiak különösképpen megszívle- lendők:

. -— az összehasonlíthatóság területén jelentkező problémák megoldására a leginkább ajánlott eljá- rás az adott reprezentáns kicserélése. : csak abban az esetben szabad korrekcióhoz folyamodni, ha meg- felelő. közvetlenül beárazhata' reprezentáns nem áll

rendelkezésre;

—ha valamely összehasonlíthatósági probléma 0, illetve P-tipusú korrekcióval egyaránt feloldható.

akkor ajánlatos a C-típusút alkalmazni; '

—-s talán a legfontosabb: az ajánlott formulák szerinti korrekciók sohasem használhatók mechaniku-

san.

(lsm. : Bóday Erzsébet)

KRELLE, W. :

NEMZETGAZDASÁGI ELÖREJELZÉSI TAPASZTALATOK A NÉMET SZÖVETSÉGI KUZTÁRSASÁGBAN (Gesamtwirtschaftliche Prognosesysteme -— Banner Erfahrungen.) Österreichische Zeitschrift für Statistík und lnformatik. 1985. 1. sz. 5—34. p,

A tanulmány - amely az Osztrák Statisz—

tikai Társaság 1984 júniusában tartott ülé- sén előadás formájában hangzott el — há- rom részre tagolható. Az első részben a szerző a nemzetgazdasági előrejelzések alapjául szolgáló mokroelméletekről és az ökonometriáról szól. a másodikban a külön- böző modellek ex post és ex ante előrejel-

STATISZTIKAl lRODALMl FlGYELÓ

zési eredményeit mutatja be és kommentál—

ja, végül néhány következtetését ismerteti.

Minden előrejelzési modell anyagi és ma—

netáris alapját a makroelmélet nyújtja. A nemzetgazdasági előrejelzési rendszerek mi- nőségi korlátai a gazdasági elméletek je- lenlegi helyzetéből erednek, elsősorban ab- ból. hogy messzemenően statikusak. A dina—

mizálás kezdetleges és csupán néhány el—

méleti ágra korlátozódik. Alig ismerjük a ,.berezgési folyamatok" törvényszerűségeit:

ezeket az elmélet mai állása szerint ..ad hoc" alapon kell hozzáfűznünk. (

Az elmélet rendszerint csak a függvények első vagy második parciális deriváltjai elő—

jelét adja meg. azaz például a munka ha- tórterméke pozitív, a határtermék változása a munka növelésekor negativ. Ez a hozadé—

ki törvény. Az elmélet továbbá bizonyos nagyságrendeket is megad. például: a fo—

gyasztási határfüggés O és 1 között. A függ—

vényformát azonban majdnem soha nem szolgáltatja. A gyakorlati ökonometriai szá- mításokhoz azonban minden esetben szük- ség van a függvényes formára. azaz azono—

sítani kell a függvényt. Ez azonban bizonyos önkényességet feltételez. Ilyenkor jól alkal—

mazható —- a tudomány által sokszor segit- ségül hivott - egyszerűség elve, ami azt jelenti. hogy az elméleti követelményeknek megfelelő legegyszerűbb függvénytípust kell alkalmazni. llyen például a termelési vagy a hasznossági függvények loglineáris formája.

Az alkalmazásban természetesen szerepet játszik a felhasználó megítélése és a vizsgá- lat céljo. Az egyszerűség elvétől vezérelve valamennyi folytonosan differenciálható függvény lineárisan approximálható. Ez azonban egy adott pontnak csak szűkebb környezetére érvényes. míg az előrejelzési rendszerek hosszabb időszakra alkalmazan- dók és ilyen esetekben a lineáris megközelí- tés gyakran nem kielégítő.

A szokásos makroelmélet a reprezentatív háztartás vagy a reprezentatív cég elméle—

tén alapszik. Egy elképzelt háztartásrál vagy cégről van szó, amely hasznát. illetve nye- reségét maximalizálja.'ebből keresleti rend- szereket vezetnek le, amelyek a háztartások.

illetve cégek összességére érvényesek. En—

nek az eljárásnak az előnye. hogy további megszorító tényezőket tartalmaz. A keresleti rendszerek elméleti oldalról kevés korlátozó tényezőt tartalmaznak, jóllehet azokra szük- ség van a becslések végrehajtásához. Kellő számú megfigyelés híján az általános keresleti rendszer paraméterei nem határozha- tók meg. ezért az elméletből kell minél több megszorító tényezőt nyerni ahhoz, hogy a megfigyelésekből megbecsülhetők legyenek az ökonometriai előrejelzési modellek para—

méterei. Ha elfogadjuk egy reprezentatív háztartás vagy cég létezését ebből viszony—

(2)

STATISZTIKAI lRODALMl FIGYELÓ

lag erős megszorító tényezők következnek a keresleti és kínálati rendszerekre.

Tudjuk. hogy nem lehet 23 millió háztar- tást úgy kezelni, mint egyetlen egyet bár vannak olyan feltételek, amikor ez mégis le—

hetséges (Gorman'feltétel). Ehhez az kell, hogy a keresleti struktúra változatlan ma- radjon. ha az egyes háztartások jövedelme változik. Ez azonban igen jelentős megszo- ritó tényező és a valóságban rendszerint nem így van, ezért más elégséges feltételek után kell kutatni, amelyek lényegében az állandó eloszlási jellemzőkben rejlenek. A jövedelmeknek és a háztartás hasznának ál- landó eloszlásának kell lenniük. A mikroel- mélet annak elfogadásán alapul, hogy az egyes háztartások hasznukat, az egyes cé- gek nyereségüket maximólják és létezik egy olyan árrendszer, amely esetében ez párhuzamosan lehetséges. A maximalizálási feltételekből megszorítások keletkeznek a keresleti rendszer számára. Ha nem ez lenne a helyzet akkor a haszonmaximalizáló ház- tartásokról és a nyereségmaximalizáló cé- gekről alkotott elképzelés használhatatlanná válik. A kiutat az eloszlások figyelembevétele

jelenti.

A makroökonómiai modellek mikroökonó- miai megalapozottsága tisztázatlan. A való—

ságban nem találtuk meg az átmenetet a mikroökonómiából a makroökonómiába. Az ökonometriai előrejelzési rendszerek azon—

ban a makroelméleten alapulnak, azaz azon az elképzelésen, hogy az ősszgazdasági nagyságrendeknek léteznek törvényszerűsé—

geo.

Az eddigi ökonometriai előrejelzési rend—

szereknél messzemenően hiányzott a társa- dalmi és politikai folyamatokkal való össze- kapcsolás. bár történtek ilyen irányú kisérle-

tek.

A felsorolt nehézségek a gazdasági elmé- letek hiányosságaibál erednek. Vannak azonban olyan problémák is, amelyek az ökono- metria oldalán jelentkeznek például a para- métereket meghatározó eljárások minősége.

Az ökonometriában érvényes uralkodó tétel a Cowles Bizottságtól származik. Ez az ökono- metriát differenciálegyenletek rendszereként írja le. a rendszer összes paraméterét mind a referencia-[mind az előrejelzési periódusra rögzítettnek veszi. A fő előfeltétel az egyen- letek paramétereinek időbeni változatlansá—

ga. Vannak azonban további feltételek is.

Elfogadjuk. hogy az alapul szolgáló elmélet.

annak függvényformája és dinamikájának meghatározása helyes. Az elmélet annyiban azonban kényszerűen tökéletlen. amennyiben nem tartalmazhat minden befolyásoló ténye—

zőt. A központi értéktétel csak akkor érvénye- sül, ha ezek hatása csekély és sztochasztikus.

Az ilyen becslési eljárások központjában a maximum-likelihood eljárás áll.

659

A legtöbb ökonometriai rendszer tartalmaz exogén tényezőket. azaz olyanokat, amelyek befolyásolják a rendszert. a rendszer azon—

ban nem befolyásolja azokat. Ezáltal a gaz- dasági tényezők általános kölcsönös függő—

ségét, ami a gazdasági elméletekből követ- kezik, kizárják. Az exogén tényezőknél hiány- zik a visszacsatolás.

További feltételezés. hogy valamennyi meg—

figyelés hibamentes. A statisztikusok tudják milyen szigorú megszorítás ez.

Nyilvánvaló. hogy a felsorolt feltételek megléte bírálható. van azonban kiút. Eltérhe- tünk az emlitett ökonometriai becslési eljárá—

soktól és alkalmazhatjuk a Kalman—Filter módszert. Úgy tűnik. ez az eljárás kiutat je-

lentene, mert változó paramétereket tartal—

maz, és minden új megfigyelés természetes módon változtatja a korábbi becsléseket.

Másik lehetőség a látens változók alkalma—

zása. amelyek becslésére az ún. PLS (partial least sguares — parciális legkisebb négyze- tek) eljárást Herman Wold fejlesztette ki. To- vábbi megoldási lehetőséget tartalmaz a hangulati vagy magatartási változók explicit bevezetése, vagy az elvárások becslése.

Ezek alkalmasak lennének a lassú paramé- terváltozások figyelembevételére.

A szerző ezután megemlíti a paraméterek nélküli elemzés módszerét. azaz a mértani analízist, véleménye szerint ez azonban a ,,mérés elmélet nélkül" kategóriába tartozik.

További lehetőség a flexibilis függvényformák használata, amelyek közül a lorgensen által kifejlesztett négyzetes logaritmikus függvény a legismertebb és leginkább használt és amely ,,ex post" jó eredményeket mutat.

Az ökonometria és az idősorok elemzésé- nek összekapcsolása szintén jó lehetőség. En—

nek megvalósítására a Box—Jenkins-mádszer vagy az ARMA (autoregresszív mozgó átla—

gok) módszere alkalmas.

Az ökonometriai modellek felépítésének jellemzőiről szóló rész végén a szerző meg- említi a mikroszimuláció ilyen jellegű felhasz-

nálási lehetőségét.

A tanulmány második részében a Bonn—

ban kifejlesztett ökonometriai programrend- szerekről van szó.

Bonnban 1962 óta készítenek modelleket.

A főmodell mellett létezik egy ún. éves modell. amelyet folyamatosan naprakészen tartanak. Ha jelentős változásokra kerül sor. a modell új számot kap. Jelenleg a 11. szám—

nál tartanak.

A tanulmány végén 23 táblázat található.

amelyek néhány Bonnban kifejlesztett modell jellemzőit és a modellekre ható tényezők eredményeképpen bekövetkezett változásokat

mutatják be.

A tanulmány végül összefoglalja az előre- jelzési rendszerek óltal nyújtott eredménye—

ket. A szerző nagy jelentőséget tulajdonít a

(3)

660

STATISZTIKAI lROÓALMl FIGYÉLÖ

gazdasági előrejelzéseknek. Kétségtelen, hogy a gazdasági madellektől nem lehet szó- mon kérni, hogy politikai döntések hatásait prognosztizálják. A politikai döntések exogén változók. Bizonyos esetekben azonban ezeket is figyelembe lehet venni a modell kidolgo- zásakor. Ennek megoldására szolgál az ún.

állandó kiigazítások (constant adjusments) módszere. Természetesen szükség van ,,külön- leges ráérze'sre" is az exogén tényezők je—

lentőségének megítélése területén. Ugyanak- kor a statisztikának komoly szerepe van az elméleti ismeretek és a megfigyelések össze-

kapcsolása területén

A modellek legfőbb célja —- mondja a szer- ző —, hogy egy lehetséges politika következ- ményeit szimulálják és ebben rejlik az előre—

jelzési modellek jelentősége.

(Ism.: Lulzer GyőrDY)

KULFOLDI FOLYÓIRATSZEM LE

BMI!!!

GW

A SZOVJET'UNIÓ KÖZPONTI STATlSZTlKAl HIVATALANAK FOLYÓIRATA

1986. ÉVI 2. SZÁM

Vascsukav, L,: A falu káderei —- a mezőgazdasági termelés intenzitikúlásának fő tényezői.

Nfscseretava, V.: A kongresszust megelőző mű—

sza .

Kaszourov, Iu. —- Zabuzov, A.:

kezdeni az új ötéves tervet.

Szergeev, Sz.: A területi mutatószámok szerkesz- tési módszereinek tökéletesítése.

Aínaliev, !. -— Sarudilo, N.: Munkasikerekkel ün- nepeljük a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVll.

kongresszusát.

Raboscsuk, N.: A kolhoz—könyvvitel komplex gépe—

sítése.

Szvírcsevszkii, V.: Az ipari munkások munkabérei növekedésének elemzése.

Amerik, E.: A gazdasági képzés középpontjában annak hatékonysága áll.

Popkova, V.: Az SZM lóoo'as speciális processzor programkönyvtóra.

A Szovjetunió társadalmi—gazdasági fejlődésének alapmutatói 1986-ban.

A tömegtőjékoztatás eszközei a Szovjetunióban.

!. A társadalmi termék és a megtermelt nemzeti jövedelem népgazdasági ágak szerinti19B4—ben.

ll. A megtermelt nemzeti jövedelem növekedési üte- me. ,

Ill. A vállalatok száma, a termelés volumene és a növekedés üteme. a munkások és alkalmazottak havi átlagos munkabére iparágak szerint 1980—1984-

ben.

Rohammunkóval kell

1986. ÉVl 3. SZÁM Az emberiség és a béke nevében.

A Szovjetunió népesedéspolitikójo.

!szupav, A.: Az 1989. évi össz-szövetségi népszám- lálás elé.

Beliakov, A.: A tudományos—műszaki haladás sta- tgsztikai megfigyelésének korszerűsítése az építőipar-

an.

Borhunov, N. — Gavrilova, Sz.: A bevételek és kiadások elemzése az agráripari komplexumban.

Lüszenko, A.: A statisztikai adatok rendszerezés!

minőségének javítása.

Drackii, !u. —- Bakaraeva, A. -— Grobova, M. — Cedilenkov. A.: Komplex program a gazdasági mu- tatók dinamikájának gyors elemzésére.

A Szovjetunió társadalmi—gazdasági fejlődésének főbb mutatói, 1961—1985.

Vetésterületi adatok.

Műtrágya—felhasznólás a kalhozokban és a szovho- zokban.

DEMOSTA

A CSEHSZLOVÁK SZÖVETSÉGI STATISZTIKN A.

HIVATAL DEMOGRAFIAI INTÉZETÉNEK ' FOLYÓlRATA

1985. ÉVI 3—4. SZÁM

Jezdik. V.: Csehszlovákia gazdasági fejlődése az elmúlt 15 évben.

Schlosser, S.: A KGST-országok népgazdasági fej- lődésének nemzetközi összehasonlitása.

Jezdík, V. — Fischer, J.: A statisztikai vizsgálatok innovációs alapelvei 1986—1990 folyamán.

Glaserová, I.: A csehszlovák mezőgazdaságban dolgozó nők életkora és képzettsége.

Petrik, !. —- Hlad, F.: A munkaerő fejlődése a Szlo- vák Szocialista Köztársaság területén.

Kordová, D. — Musilavá, J.: Egészséggondozás és társadalombiztasitás.

Hochmanlová, D. — Richterová, K.: Az oktatás és a kultúra fejlődése a béke negyven évében.

Nosek, V.: Cukor és cukortermékek fogyasztása

Csehszlovákiában. ,

Srb, V.: A természetes népmozgalom statisztikájá- nak )200 éves évfordulója a cseh országokban (1785——

1985

Ctmáct, P..- A Csehszlovák Demográfiai Társaság XVI. Demográfiai Kanlerenciája. ,.1985. Világiljú—

ségi Év" tárgykörben.

STUDIA

DEMOGRAFICZNE

A LENGYEL TUDOMÁNYOS AKADÉMlA DEMOGRAFIAI BIZOTTSAGÁNAK FOLYÓIRATA

1985. ÉVI 3. SZÁM*

Frankel, I..' A paraszt lakosság nagysága és ősz- szetétele Lengyelországban. 1960—1982.

Kwiecíen, W.: Házossógok a Német Szövetségi Köztársaságban.

Maksímow'cz. A.: D. Hodgson demográfiája fejlő- désének elemzési módszere Kísérlet hasznosságának

értékelésére.

Gurai-Kaczmarek, K. — Nowak Sapota, K.: Háztar—

tások Lengyelországban az 1978. évi népszámlálás tükrében.

Malalslra. A. - Mikulska,H . — Mikulskr', H.: Jo- vaslat Lengyelorszag demográfiai regionalizálásóra.

Demográfiai felvételek trendjei :: 2000. év megvi- lágitásóban.

Dzienia, K.: Lengyelország demográfiai kilátósá- nak értékelése, 1983—2000

Wasilewska- Trenknel, H.: Lengyelország demográ- fiai fejlődése a 2000. évig. összevetve a világ cle-

magráfiai fejlődésével.