GAZDASÁGSTATlSZTl KA
SZTAUDYNGER. !. — WELFE. W.:
NEGYEDEVES ADATOKON ALAPULÓ AGAZAT! ELÓREJELZÉSI MODELLEK
(Guarterly forecasting industrial models - exem- plified by a model of the Polish apparel industry.) Práce Instytutu Ekonometrii i Statystyki Universitetu Lódzkiego. Seria D. No. 3. Lodz. 1973. 13 p.
A tanulmány a Lódzi Egyetem Ukonomet- riai és Statisztikai intézetének kiadványso- rozatában jelent meg, és lényegében a szer—
zőknek az Ökonometriai Társaság 1973. évi Oslóban tartott konferenciájára készitett dol-
gozatát tartalmazza.
A Lódzi Egyetem Ókonometriai és Statisz- tikai Intézetében az utóbbi években népgaz- dasági szintű makroökonómiai modelleken kivül fokozott figyelmet fordítanak ágazati ökonometriai modellek kidolgozására is. Kü- lönösen nagy fontosságú ez a gyorsan fejlő—
dő ágazatok összefüggéseinek a vizsgálatá- ban, így például Lengyelországban a köny- nyűipar egyes ágazati csoportjai esetében.
A kidolgozott modellek éppen úgy további előrejelzési és szimulációs kisérletek tárgyát képezhetik, minta népgazdasági szintű mak- roökonómiai modellek.
Az ágazati modellek a tervek szerint több blokkból állnak. Ezek: a gépi berendezések beruházásai; a termelési tényezők inputja; a munkaerő. és nyersanyag—felhasználás: az ál- lóeszközök; a kapacitáskihasználás és a ter- melési volumen alakulása:végül a késztermé- kek áramlása a végső felhasználókhoz. A mo- dellek alapvető feltételezése szerint — rövid távon vizsgálva—agépi beruházások általá- ban predeterminált változók. A termelést ezenkivül elsősorban a kapacitáskihasználás határozza meg, míg a nettó termeléstől függ a ráfordítások mennyisége és a gyártási költ- ség. A végtermékek kínálata és kereslete kö- zötti egyensúlyt megfelelő mechanizmus hi- vatott biztositani, ilyen a külkereskedelem és a készletállomány változója, természetesen a már említett kapacitáskihasználás mellett. Ez utóbbinak főleg a középtávú modellekben van döntő szerepe. Hosszabb távon a szük- séges gépi beruházások volumenét elsősor- ban a jövőbeli (tervezett) termelési volumen határozza meg, ez utóbbit pedig a várható
végső kereslet. A fogyasztói kereslet alaku—
lásában szerepet játszanak az árak is. Az el- mondottakból nyilvánvaló, hogy a modellben a változók endogén vagy exogén jellegét nem csupán az ágazat speciális adottságai befolyásolják, hanem az is. hogy a modell rövid vagy hosszabb távon érvényesülő össze—
függéseket kíván—e számszerűsíteni.
Elképzeléseiket a szerzők olyan ágazati mo—
dell példájával iilusztrálják, amely a lengyel ruházati ipar rövid távon érvényesülő össze- függéseit blokk-rekurzív rendszer segítségé- vel számszerűsiti. s amelynek adatbázisa az 1961—1969. évi időszak negyedéves adatain épül. A modellezés során figyelembe vették az ágazati modellek specifikációjára vonat- kozó fenti alapelveken kivül a ruházati ipar szakmai és technikai sajátosságait is. A ruhá—
zati ipar termelésének több mint 50 százalé—
ka állami tulajdonban levő nagyüzemekből származik. A modell tehát elsősorban ennek aszektomak az összefüggéseit helyezi a vizs- gálat homlokterébe. A termelés további volu- menét állami vagy szövetkezeti tulajdonban álló kisüzemek szolgáltatják. Ezeknek terme- lését rövid távon a változó piaci igények sza- bályozzák. Ezek tehát bizonyos értelemben a kereslet és a kínálat közötti egyensúly meg- teremtése mechanizmusának láncszemei is.
A szerzők hangsúlyozzák a feladat meg—
valósitásának ,,első kísérleti" jellegét. A vi—
szonylag egyszerű modell lineáris egyenletek rekurzív rendszeréből áll, Kevéssé dinamikus;
mindössze egy késleltetett változót tartalmaz.
A modell összes változóinak száma 34; ebből 18 endogén és 16 exogén. illetve predeter—
minált, Az ágazatokon belül legjellemzőbb- nek felismert összefüggések specifikációjára 18 egyenlet szolgál, ebből 13 a sztochasztikus összefüggések és 5 az azonosságok száma.
A gépi beruházások blokkja 5 egyenletet foglal magában, amelyek a gépi beruházások növekedését az összes beruházásoknak, ka- rakterisztikus változóknak és trendváltozónak () függvényben magyarázzák, illetve technikai jellegű összefüggéseket juttatnak kifejezésre.
Három további összefüggés magyarázza a foglalkoztatottságot, a ledolgozott munka—
órák számát és a nettó termelés alakulását.
STAT!SZTIKAI IRO DALMI FlGYELÖ
A foglalkoztatottság a gépi állóeszközök szá- mától és a műszakok számától (tehát a ko- pacitáskihasználástól) függ. A ledolgozott munkaórákat csak szezonális változók és az ágazat összes foglalkoztatottsága magyaráz- zák;a nettó termelés az állóeszközökön és a ledolgozott munkaórákon kívül a technikai színvonaltól is függ. Ezt egy azonosság a kor- szerű. legmodernebb gépek számarányában adja meg. A modell blokk—rekurzív szerkeze—
tének megfelelően az imént meghatározott nettó termelés szerepel független vóltozóként a bérek és az anyagköltségek alakulásának egyenleteiben, az első esetben több jellegze- tes változó mellett, míg az anyagköltségek egyéb magyarázó változói a feldolgozott gya—
potnak az összes anyagfeldolgozásban kép- viselt aránya és az árindex. A költségek és a nettó termelés segítségével a bruttó output kerül meghatározásra, ez pedig több más (szezonális) változóval együtt az exportot és a belföldi fogyasztás alakulását határozza meg. Az utolsó blokkban a kínálatot és a fo- gyasztói keresletet, valamint a készletek ala- kulását határozzák meg. A kínálat a kis— és nagykereskedelmi eladások és a trendténye- ző függvénye, a keresletet ugyanakkor lénye—
gében a személyes rendelkezésű reáljövede- lem határozza meg, míg a készletalakulás ismét azonosság segítségével számítható.
Az összefüggések számszerű értékeit a be!
csült paraméterek mutatják. Ezenkívül a ta- nulmány a t-mutatókat (a becsült paraméte- rek és standard hibáik arányszámát), a több—
szörös determinációs együtthatókat és az autokorrelációs mutatókat is közli. Az ered—
mények jónak mondhatók, mindössze egy de- terminációs együttható és 4 paraméter mu, tatkozott inszignifikónsnak. Mindent egybe- vetve, a modell rendkívül figyelemreméltó kí—
sérlet, amely kellőképpen tükrözi azt a tudo- mányos tevékenységet, amely Lengyelország—
ban az ökonometria területén folyik. Biztos bázisnak látszik arra, hogy ,.első kísérlet"-iel- legénél fogva szükségszerű egyszerűsítéseken túlmenően komplex ágazati modell. illetve más ágazatok modelljeinek ,,modellje" le- gyen. A jövőben a modellt előrejelzés és szi—
muláció céljára is fel fogják használni.
(Ism.: Nyáry Zsigmond)
MATJUHA, !. —— CSERNUSEVA, T.:
MATEMATIKAI STATISZTIKAI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA A LAKOSSÁG ELETSZlNVONALÁNAK VIZSGÁLATÁBAN (Vnedrenie matematiko—sztatiszticseszkih metodov v íszszledovanie zsiznennogo urovnja naszelenija.) -—
Vesztnik Sztatísztíki. 1975. 1. sz. 15—25. p.
A szerzők hangsúlyozzák. hogy a lakosság.
de különösen az egyes társadalmi csoportok
449
életszínvonalának alakulásában végbemenő változások, ennek törvényszerűségei és össze—
függései kutatásában nélkülözhetetlenek a matematikai statisztikai módszerek. Ma már nem is e módszerek felhasználhatóságának bizonyítására van szükség. hanem arra, hogy a statisztikai szervek a matematikai statisz—
tikai módszereket elemző gyakorlatukban al—
kalmazzák. A vonatkozó módszertani kérdések eldöntése különösen nagy jelentőségű a ház- tartásstatisztika funkcionális alrendszerének
kialakítása szempontjából.
A matematikai statisztikai módszerek alkal—
mazását és a háztartásstatísztika funkcioná- is alrendszerének kidolgozását egyaránt érin—
tő kérdésekként jelölik meg a szerzők a kö- vetkezőket:
1. a lakosság életszínvonalát jellemző különböző információk gyűjtésére, átadására, tárolására. és ősz—
zehangolására vonatkozó problémák megoldása;
2. azon statisztikai munkák körének meghatározása, amelyek a családok életében lezajló alapvető gaz—
dasági és társadalmi folyamatokról pontosabb in- formációkat biztosítanak;
3. azoknak a matematikai statisztikai elemzési eszközöknek és számítási módszereknek a kiválasz—
tása. amelyek egyrészt megfelelők a lakosság külön—
böző csoportjainak és családtípusainak életszínvona—
lában bekövetkező törvényszerűségek kutatására, más- részt a statisztikai információk számítógépes feldol- gozási költségeinek jelentős csökkentését eredménye—
zik.
E kérdések egy része már megoldott, más része még a kidolgozás stádiumában van.
Jelenleg már az adatösszesítésekkel, az át—
lagszámításokkal és különböző csoportosítá—
sok összeállításával kapcsolatos statisztikai számításokat számítógéppel végzik. Emellett a háztartásstatisztikai anyagok egységes al—
goritmus alapján kerülnek feldolgozásra, a számítástechnika pedig lehetőséget nyújt olyan kiegészítő programok bekapcsolására, amelyek ugyanazon kiinduló információ alap—
ján új feladatok megoldását biztosítják.
A háztartásstatisztikai anyagok korszerű fel- dolgozása magában foglalja különböző sta- tisztikai jellemzőknek, a reprezentáció érté- kelésének stb. kiszámítását. Ezen anyagok számítógépes feldolgozása során számos ne' hézség merül fel, főként a feldolgozandó anyag nagy terjedelme miatt. A szerzők is- mertetik, hogy az állandó minta 62000 mun—
kás-, alkalmazotti és kolhozcsaládra terjed ki;
a lakosság jövedelmének egyszeri reprezen- tatív felvétele több mint 300 000 család ada—
tait öleli fel és ezen túl még egyéb. repre—
zentatív háztartásstatísztikai felvételek anya- gai is feldolgozást igényelnek.
A szerzők véleménye. hogy a nagy tömegű anyag feldolgozása során előálló problémák a statisztikai paraméterek kiszámítására szol- gáló algoritmusok helyes összeállításával megoldhatók. A legfontosabb statisztikai jel- lemzők kiszámítására szolgáló formulák ugyanis az egyedi értékek összegei. négyze—
