Geary, R.C.: Elmélkedések a nemzetgazdasági elszámolásokról

GAZDASÁGSTATISZTI KA

GEARY. R. C.:

ELMELKEDESEK

A NEMZETGAZDASÁGI ELSZÁMOLÁSOKRÓL

(Refiections on national accounting.) — The Re—

view of lncome and Wealth. 1973. 3. sz. 221—251. p.

A nemzetgazdasági elszámolások rendsze—

re a negyvenes évek norvég és holland kísér—

leteit követően igen gyors fejlődésen ment keresztül. A fejlődésnek olyan jelentős állomá- sai voltak, mint az ún. régi SNA megjelenése a hatvanas évek elején, majd mintegy tíz év—

vel később az annak tökéletesítésére irányuló törekvések eredményeként a módositott SNA, illetve néhány nemzeti elszámolási rendszer jelentkezése a közgazdasági irodalomban (amerikai és francia munkák). A tanulmány ezek közül két munkával foglalkozik: az új SNA-val és az RR-nek elnevezett elszámolá- si rendszerrel.

A két újabb keletű munka közül az elsőt.

az új SNA-t az ENSZ Titkárság szervezésé—

ben egy szakértői csoport dolgozta ki R.

Stone elnöksége alatt. A másikat az Egye- sült Államok Országos Gazdaságkutató Hiva- talának munkatársai állították össze, Nancy és Richard Ruggles irányításával. (Az RR rendszer innen kapta elnevezését.) Ez az in—

tézmény az Egyesült Államok ilyen jellegű témákkal foglalkozó egyik legtekintélyesebb Hivatala. Az RR elszámolási rendszerhez az indítást —- mint alkotói hangsúlyozzák -- az SNA javasolt módositása adta. Másfelől vi- szont —- erre a tanulmány is felhivja a figyel- met — kidolgozásában bizonyos mértékig enyhe rivalizálás is közrejátszott. Az RR szer- zőinek a véleményét az új SNA kialakításánál nem hallgatták meg, nem vették közvetlenül fi- gyelembe. Mint a tanulmány szerzője, aki szemmel láthatóan inkább az RR elszámolási rendszerrel ért egyet, hangsúlyozza. az új SNA több gyengeségét is el lehetett volna kerülni. ha annak szerkesztőit idejében meg- hallgatták volna.

A tanulmány nem ismerteti egymás után rendszeresen a két munkát. Csupán azokat a tulajdonságokat veszi közelebbről szemügy- re. amelyek a két rendszerben valamilyen ok- ból felkeltették a szerző érdeklődését. Ilyen például a V. elszámolás az új SNA—ben, mely

kilenc számlát ölel fel, és a közületeket tár- gyalja. Az elszámolásokhoz kapcsolódó hu—

szonnyolc, ,,kiegészítő" adatokat felsorőló táblázattal viszont egyáltalán nem foglalko—

zik. mivel úgy ítéli meg, hogy azokat legfel- .jebb néhány ország tudja majd csak kitöl- teni. Az a jelentés, mely az új SNA-t közre- adja, prioritást sugall, ezzel összhangban a tanulmány elsősorban a nyolcoldalas fő fo—

galmakat tartalmazó összefoglalót ajánlja tanulmányozásra az olvasónak. Ha összefog—

lalóan akarjuk a tanulmányt érzékeltetni, ak- kor a szerzőnek arra a megállapítására kell utalnunk, mely azt az egyetemek közgazda- sági fakultásainak ajánlja a következő meg- fogalmazással: .,. . . bármelyik tanuló. aki ké—

pes a jelentést végig áttanulmányozni úgy ahogy van. szakértőnek tekinthető a modem

leíró közgazdaságtanban".

A tanulmány kritikai megjegyzései első- Sorban az új SNA-vel szemben fogalmazód—

nak meg, és az alábbiakban foglalhatók ösz-

* sze.

Az új SNA előszava utalást tartalmaz arra.

hogy az Egyesült Nemzetek Statisztikai Hiva—

tala (UNSO) jövedelemeloszlási statisztikát készit. Az új SNA—ből azonban ez még a ki—

egészitő adatokat felölelő táblázatokból is hiányzik. A jövedelmek nagyság szerinti el- oszlásónak fontosságát annak valamennyi vonatkozásában, beleértve az egyéni és a családi jövedelmeket, valamint azokat az új—

raelosztás előtt és után, nyomatékosan hang—

súlyozni kell. Az az elmélet. mely az új SNA—t áthatja, ti. hogy amennyiben a GDP növek- szik, akkor a jólét is fokozódik, olyan hipo—

tézis. mely ellenőrzésre, de legalábbis minő- sítésre szorul. A gazdag és a szegény kö- zött fennálló ,,szeméremsértő ellentét az a legnagyobb gond, mellyel modern világunk kénytelen szembenézni".

Mind az új SNA—t, mind az RR elszámo—

lásokat ismertető munka a dolog természe- ténél fogva módszertani jellegű. Mint ilye—

neket a statisztikai hivataloknak szánták. Jól- lehet ezek a hivatalok szintén fejlődnek. rend- szerint túl vannak halmozva munkával. kapa- citásuk korlátozott. Erősen kérdéses, hogy elegendő forrással fognak-e rendelkezni az

STATlSZTlKAl IRODALMI FIGYELÖ 89

új SNA—ben megsokszorozódó adatigények kielégítésére. Az RR elszámolások kapcsán ez a gond alig merül fel, mivel ugyanaz mint a régi SNA. Legfeljebb a vélelmek (pél—

dául a háztartási munka értékelése) kiter- jesztése okozhat némi munkatöbbletet.

Ésszerűnek látszik továbbá a RR rendszer—

nek az az elgondolása, hogy a különböző el- számolások (nemzeti jövedelem, input—output, alapok változása stb.) saját belső logikájukat kövessék: a kapcsolódási pontok makroszin- ten a statikus konzisztenciát biztosítsák. Az új SNA mindent magába foglaló, végig ..egy—

séges" elszámolási rendszere túlzott követel—

mény.

Az új SNA-nek egyik jelentős gyengesége, hogy nem találtak a szerzők valamilyen esz- közt a javak ágazati eredet szerinti megkü—

lönböztetésére. Az ágazatra nem jellemző termékek értéke ugyan kicsi, mégis az elszá—

molásoknál nagy bonyodalmat okoznak. Ha—

sonlóképpen hasznos lett volna az új SNA szerkesztésénél figyelembe venni, illetve meg—

tárgyalni azokat az elgondolásokat. melyek az RR elszámolásokban a vélelmek kiterjesz—

tésével kapcsolatban mint javaslatok megje- lennek. Semmi nyoma sincs továbbá az új SNA—ben azoknak a gondolatoknak, melyek a változatlan árakon történő számolással függnek össze. Bár ezeket meglehetősen sok—

rétűen tárgyalták több lARlW (international Association for Research in income and Wealth) értekezleten, indokolt lett volna a gondolatok elfogadásával, módosításával vagy éppenséggel elvetésével foglalkozni. Ör—

vendetes, hogy az új SNA teret biztosít az in- put—output táblák számára és az alapok moz—

gásának elszámolására, de ezt csupán a ki- egészítő adatokat tartalmazó'részben teszi.

így azok nem képezik az elszámolások szer—

ves részét. Az input-output kapcsolatok rend—

szerének kezelése nem tekinthető tökéletes- nek az új SNA-ben.

A tanulmány három táblában összefoglalva bemutatja az SNA—t, az RR-t és azt a rend—

szert, melynek bevezetését a szerző javasolja, valamint nagy vonásokban áttekintést ad az SNA és az RR elszámolások lényegéről.

(lsm. : Csepínszky Andor)

HIGGINS, C. I. —— FITZGERALD. V. W.:

AZ AUSZTRÁLlAl GAZDASÁG UKONOMETRIA!

MODELUE

(An econometríc model of the Australian economy.)

—- Journal of Econometrics. 1973_ 3. sz. 229—265. p.

A tanulmány először a modell ok- és oko, zati struktúráját, a modellspecifikációval ösz—

szefüggő fontosabb kérdéseket tárgyalja, majd a modell dinamikus tulajdonságait, a hatás-multiplikátorokat. illetve a modellel

végzett előrejelzési és szimulációs kísérletek eredményét mutatja be.

A modellben a szerzők nagy szerepet szán- nak a rövid távon belül érvényesülő hatások meghatározásának: a modell negyedéves megfigyeléseken alapul. A gazdasági életben érvényesülő rövid távú hatások sokszor exo—

gén eredetű konjunkturális ingadozásokban jutnak kifejezésre: a modell elsősorban azoknak a tényezőknek a meghatározá- sát kíséreli meg, amelyek az egyensúly helyre—

állítását célozzák. Ezek különböző szférákban hatnak; leginkább a termelés. az árak és az állami gazdaságpolitika oldalán. és nem vé—

letlen, hogy az újabb előrejelzési modellek- ben ezek a tényezők valóban központi sze- repet töltenek be. A termelés oldaláról főleg a készletek, a ioglalkoztatottság és a kapa—

citáskihasználás ilyen; a növekvő kereslet egyrészt ezeknek a tényezőknek a szabályo- zásával, valamint az import és a termelé-

kenység (az egy főre jutó termelés) növelé—

sével elégíthető ki. Lényegesen befolyásolható továbbá a kereslet a bérek és az árak olda- láról, míg az állami gazdaságpolitika főleg az adózás vonalán gyakorolhat erre hatást.

Az ausztráliai modellben mindezek a tényezők megtalálhatók.

A modell egyenleteit és változóit részlete- sen a cikk A és 8 függeléke írja le. A ma—

dellnek 67 egyenlete van 67 endogén válto- zóval; az exogén és endogén változók összes száma ugyanakkor 113. A megfigyelések az 1963—1971 között eltelt kilenc év negyedéves adatait ölelték fel.

A vizsgált gazdasági jelenségeknek megfe- lelően a modell blokkokra bontható. Ezek a következőképpen csoportosíthatók: a lakos—

ság fogyasztási kiadásai, tőkeberuházásai, a forgóeszköz—készletek alakulása, az áruk és szolgáltatások importja, az adók, a bruttó nemzeti termék előállítása és felhasználása, . a jövedelmek, a munkaerő és a bérek, vala—

mint az árindexek és a pénzkészlet alaku- lása. A vizsgálat többnyire eléggé dezagg- regált szintű; így például a lakosság fogyasz—

tását a következő árukategóriáknak megfele- lően vizsgólja a modell: gépjárművek, tartós fogyasztási cikkek, élelmiszerek, egyéb nem tartós fogyasztási cikkek. Magyarázó változók ezekben az egyenletekben a személyes ren- delkezésű jövedelmek, a pénzkészlet és a re- lativ fogyasztói árindexek. A magánberuhá—

zások köre a lakásépítések és egyéb építke—

zések alakulását öleli fel. A bruttó nemzeti termék felhasználásának öt egyenletét és ter- melésének hét egyenletét indentitások képe- . zik; a modell 67 egyenletéből egyébként 35 azonossági összefüggés. Az adók blokkjában szereplő egyenletek a forgalmi adók, illeté—

kek, jövedelemadó, vámok, közvetett adók és az illetményadó alakulását magyarázzák. A modell dinamikus szerkezete késleltetett vál-