Schmidt, H. – Ruf, R.: A mezőgazdasági termelés távlati alakulása a Német Szövetségi Köztársaságban 1975-ig

(1)

STA'I'IS ZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

227 díjtalan ellátása felmenti a családot a kisgyermekkel kapcsolatos teljes élelmi-

szer—kiadástól. A háztartásstatisztikai ada-

tokból megállapítható, hogy a 35 rubel—

nél kevesebb egy főre jutó jövedelmű

családokban mennyi az élelmiszer—kiadás

fejátlaga. Ez, tételezzük fel 15 rubel. Ezt

az összeget módosítani kell a már előbb

ismertetett K' korrekciós együtthatóval,

jelen esetben O,'786—ta1, hogy a szóban forgó jövedelemcsoport nem- és korössze—

tételének megfelelő racionális élelmiszer—

kiadást (OC) megkapjuk: OC : 15/0,786 : : 19,08. Az 1—3 és a 3—7 éves gyer- mekek aránya a kérdéses jövedelemcso—

*portban 0,04, illetve 0,12, e két gyermek—

xcsoport fogyasztási aránya (egy felnőtt

férfi fogyasztását l-nek tekintve) pedig

íl),40, illetve O,49. Az intézkedések beve-

, zetésével tehát az alacsonyjövedelműek—

nél egyéb fogyasztásra felszabaduló egy főre jutó összeg:

19,8-0,04-0,40 : O,33 és 19,8-O,12-O,49 : 1,12

összesen megközelítően 1,5 rubel.

A bemutatott és ehhez hasonló számi—' tások nagyon hasznosnak bizonyulnak a dolgozók életszínvonalának emelését célzó

javaslatok kidolgozásánál, az ország kü—

lönböző területeire vonatkozó létfenn—

tartási költségindexszek koefficienseinek

megállapításánál és más gazdasági szá—

(Ism.: Nádas Péterné)

MEZÖGAZDASÁGI STATISZTIKA

SCHMIDT, H.——-RUF, R. :

A MEZÖGAZDASÁGI TERMELÉS TÁVLATI ALAKULÁSA

A NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGB AN 1975-IG

(Die langfristige Entwicklung der landwirt—

"schaftlichen Erzeugung in der Bundesrepub—

lik Deutschland bis 1975.) — Wirtschaftskon- iunktur. 1967. 1. sz. 25—37.p.

Az Amerikai Egyesült Államok föld—

művelésügyi minisztériumának megbizá—

sából vizsgálatot végeztek az Institut für Wirtschaftsforschungban (IFO) a Német Szövetségi Köztársaság mezőgazdasági termelésének 1970—1975—ig Várható ala—

kulásával kapcsolatban. E vizsgálatok módszerét és eredményeit ismerteti a cikk.

A távlati fejlődés előreszámitása két pilléren épül; az egyik az elmúlt időszak alatt bekövetkezett változás ismerete, a másik a gazdasági, politikai és műszaki feltételek mérlegelése. Ez a vizsgálat az 1960—tól 1963—ig tartó három gazdasági évet veszi bázisidőszaknak. A másik pil- lér felépítése sokkal összetettebb feladat.

Nem lehet a bázisidőszak trendjeit egy—

szerűen extrapolálni az egyes országok mezőgazdaságára, hanem a Közös Piac 'agrárviszonyait is vizsgálni kell. Tekin- tetbe kell venni továbbá olyan tényező-

ket is, amelyek a bázisidőszakban még nem hatottak. Az előreszámítást ezért

ún. analitikus modellel kell elvégezni. A matematikai megfogalmazásnál tehát az összes befolyásoló tényezőket számításba

kell venni, mégpedig az egyes kombiná—

cióknál azok valószínűségeit kell fel—

használni.

A Német Szövetségi Köztársaság nép—

gazdaságában a mezőgazdaság helyzetét több tényező határozza meg. Ilyenek:

a többi népgazdasági ággal a munkaerőért és a tőkéért folytatott verseny a termelés lehető legnagyobb racionalizálását kívánja meg;

az egyéb népgazdasági ágak jobb kereseti lehetőségei miatt a kis mezőgazdasági üzemek tulajdonosai más kereset után néznek, ésa gazdálkodást csak mellékfoglalkozásként űzik, vagy teljesen feladják. A nagyüzemeknél a magas bérek okoznak problémát. így egyre inkább a családi középüzem lép előtérbe;

az egesz népgazdaságban növekvő jövede- lem befolyásolja az élelmiszerárakat. A nö—

vekvő minőségi igények miatt egyre jelentő- sebb az állattartás;

a mezőgazdaság mint a népgazdaságnak a termelékenységet és a jövedelmet érzékenyen felfogó ága, jelentős gazdaságpolitikai támo—

gatást igényel főleg azért, hogy szociális szem—

pontból mérsékelje a strukturális változások élességét.

Fentiek alapján dolgoztak ki feltétele—' zett árakat a főbb mezőgazdasági termé-

kekre. Ezeket az árhipotéziseket azután

egybevetették az élelmiszer—fogyasztás várható alakulásával.

A fogyasztás alakulásában áttolódá-

sokra is kell gondolni. A húsfogyasztás terén a marha- és disznóhús minőségi

eltérését számításba lehet venni. A tej és vaj viszonylatában a magas tejárak

miatt —— legalábbis az első években —

fogyasztói árszubvencióra lehet szükség.

Kitér a cikk egyenként a disznóhizlalás,

a tojás-, szárnyashús-, gyümölcs és főze-

(2)

228 lék—, valamint a cukorrépatermelés, to—

vábbá a szarvasmarha—állomány várható alakulásának kérdésére.

A Közös Piacban való részvétel miatt

a termelési tényezők versenyében a

technikai fejlesztés teljes kihasználása szükségessé válik a mezőgazdaságban. A termékcsoportok egyenkénti elemzése

után táblában mutatja be a cikk a ter—

melés várható alakulását. Végül pedig összefoglaló táblázatokban szemlélteti a mezőgazdaságilag hasznosítható terület felosztását, a növénytermesztés, a belföldi élelmiszer-termelés alakulását, a legfon- tosabb mezőgazdasági termékekkel való önellátás és nettó behozatal várható fej—

lődését, valamint az élelmiszer—termelés-

nek a bázisidőszaknak megfelelő válto- zatlan árakon való előreszámitását.

A vizsgálatok eredményeit összegezve

a cikk megállapítja, hogy az 1960/1963.

bázisévekhez viszonyítva a Német Szövet- ségi Köztársaságban az élelmiszer-terme—

lésnek 1975—ig mintegy egyharmadával

való emelkedése várható. Az ennek meg- felelő körülmények kialakítása azonban

nemcsak az agrárpolitika feladata, ha- nem az össz-népgazdasági politika függ- venye is.

(Ism.: Hankó Zoltánné)

TAEUBER, C. :

A STATlSZTlKAI ADATIGÉNYEK

KIELÉGTTÉSÉNEK FORRÁSAI És ESZKÖZEI:

A BUREAU OF THE census SZEREPE

(Resources and facilities for providing need- ed statistics: the role of the Bureau of the Census.) — Journal of Farm Economics. 1966.

dec. 1667—1673.p.

A Bureau of the Census szerepe egy változó mezőgazdaság statisztikai adat-

igényeinek kielégítésében alapvetően az,

hogy ötéves időközökben bemutassa a mezőgazdaság képét. A mezőgazdasági összeírás méri a gazdálkodás trendjeit, a mezőgazdaság szerkezetében és a far——

merek által használt forrásokban történt változásokat. 1840 óta nyomon kíséri a mezőgazdaság földrajzi kiterjedését és a földnek és a munkának a tőkével és a

technológiával való gyors helyettesítését az amerikai mezőgazdaságban az utolsó

fél évszázadban. Külön kiemelendő, hogy

a mezőgazdasági összeírás az országon belül kisebb területekre, az egyes álla- mokon belül megyékre is gyűjt adatokat.

Éppen a területi részletezettsége teszi lehetővé, hogy egyéb programok részére

a begyűjtött adatok más szempontok sze—

rint újraegyesíthetők legyenek.

arnrxsz'mcm mum nemm?

Az összeírás eredményei kiinduló pon—

tul szolgálnak speciális tanuhnányokhoz, amelyek újabb adatokkal bővítik az ősz:

szeirás során nyert információkat. Az összeírás eredményei sok éves, negyed- éves, havi és egyéb folyamatos statisz—

tikai sor irányértékéül szolgálnak.

A cenzus megtervezésekor figyelembe kell venni afelmerült vagy várható új szükségleteket, és ugyanakkor a korábbi összeírások olyan részeit, amelyek iránt, már nem mutatkozik érdeklődés, ki kell hagyni az összeirásból. (Például az újabb cenzusoknál csökkentették a lovakra és öszvérekre vonatkozó kérdések részletes—

ségét és az 1964. évi összeirásból teljesen, kihagyták a lovakra és öszvérekre, mint erőforrásokra vonatkozó kérdéseket.)

Figyelembe kell venni azt is, hogy bár az összeírás teljeskörű és a begyűjtött adatok tekintetében egyidejűséget bizto—'

sít, de mivel az egész statisztikai rend——

szernek csak egy részét jelenti, haszno—

sítani kell az egyéb statisztikai progra-

mokból származó információkat is. Az

elektronikus számítógépek alkalmazásá- nak gyors növekedése megkönnyíti és

egyben elő is írja a más információs forrásból származó adatok felhasználását.

Tekintettel kell lenni a közvélemény

növekvő ellenállására a tudakozódások

kettőződése miatt, valamint arra a tényre, hogy a statisztikai tájékoztatás iránti igé- nyek sokkal gyorsabb ütemben növeked—

nek, mint az igények kielégítését szol—

gáló források.

Az összeírásoknál alkalmazott módsze—

rek terén sok változás történt. Például az"

ipari összeírás már régóta inkább levél—

ként megküldött kérdőíveken alapszik,

mint az összeírók által gyűjtött informá—

ciókon; a kereskedelmi összeírásnál le—

hetővé vált az ,,ajtótól ajtóra" történő

számbavétel kiküszöbölése és egy sor olyan kisvállalatnak az összeírás alóli

mentesítése, amelyeknek hozzájárulása az összes kiskereskedelemhez igen csekély.

A kis egységek néhány adatát az adó- hivatalhoz beküldött beszámolójelentésük—

ből gyűjtötték össze és részletesebb ada—

tokat tudakoló kérdőívet csak az alkal—

mazottakat foglalkoztató vállalatoknak küldtek ki. Ennek következtében számos,