3—4. szám.
Bern, 1924. február 3—án.
Orommel tölti el a svájci népet az a körül- mény, hogy a szövetségi üzemeknek a világ—
háború és annak következményei okozta defi- cites gazdálkodása véget ért. Ezen üzemek
élén a szövetségi vasutak állanak 365 millió
bevétel és 252 millió rezsikiadással, vagyis 113 millió frank nyereséggel, mely a szövet- ségi vasutak konszolidált és függő adósságai—nak kamatait is fedezi. Ugyancsak aktív a szövetségi posta, holott az 1923. üzleti évre még 5 milliós deficittel számolt. A távíró- és telefonadminisztráció 14 milliós nyereséggel zárt. Hála ezen kedvező eredménynek, Svájc
—152-—
Svájc
Suisse.
1924
A svájci allami üzemek kedvező pénzügyi helyzetében itt bizonyságát látják annak, hogy ezen üzemek a háború gazdasági következ- ményeit kiheverték s azért úgy vélekednek, hegy a háborúval kapcsolatosan létesült be- rendezések is megszüntethetők már. Ez irány—
ban az első lépést a szövetségi kormány azon határozata képezi hogy a kölcsönpénztárt (Darlehens-Kassa) feloszlatja. Ez az insti- tució a szövetségi kormány 1914 szeptember 9-iki határozata alapján alakult a Svájci Nem—
zeti Bank vezetése alatt. Célja az volt, hogy váltó, értékek, nyersanyag és termékekre köl- csönt adjon. Pénzbeli eszközeit a szövetség
most. midőn szomszédai emelik a vasúti-, által garantált 25 frankos ,,kölcsőnpénztár-
posta—, stb. illetékeket, azok leszállításával jegyekű—kel szerezte, melyek ugy on'kulaltak,
foglalkozik, mint a bankjegyek.
Lengyelország.
Pologne.
Varsó, 1924 március 5.
Az élénk részvénytársaság alapítási tevé- kenység. mely a háborút követte, még min- dig nem hagyott ala engyelországban.
Kongresszusi Len yelország és Galicia területén, hol a koncessziós rendszer van érvényben, iparágak szerint az alanti táblázat szerinti számban engedélyeztettek, illetőleg ala- kultak meg az 1923. évben részvénytársaságok :
_ . ó'g Alaptőke Mes- Tőke
Ip ** *" a g a k És millió M 3; millió M
l ii
Mezőgazdasági rt. 4 1.300 2 H 200
Mezőgazduipar 5 ; 6.000 2 1.000
Bányászat . 2 ! 1.750 1 750
Petroleum 11 ; 20.161'4 3 3.450
Kohők . 1 1.000 1 1.000
Textilipar 24 7.050 13 3.110
Ruházati ipar . 6 1.850 3 550
Eapiripar 3 7 20 1 300
Epitési ipar 15 82.130 7 5.200
Poligrafia 4 2.200 3 1.900
Faipar 25 7.600 13 3.300
Gépipar . . . 25 15.475 10 3.650 Elektrotechnika . 6 31.550 , 2 950
Bany aipar . . . 5 1.900 4 9006
Állati termékek . 1 1.000 — —
Élelmiszeripar . 29 18736 11 4.985 Kémiai ipar . . 29 150753 19 60044 Egyéb iparágak . 3 1.300 1 1.000
Kereskedelem . . 39 15.060 25 6.130 Keresk. és ipar . 25 8.800 14 2.750
Szállítási rt. . . 1 250 1 250
Forgalmi rt. . . 13 2.017 12 171
Gyógyintézetek . 3 1 600 2 1.100
Felszerelési rt. . 1 600 1 600
Osszesen: 280 [245004'8 151 49.097'1
Mint a fenti táblázatból látható, koncesz- sziót kapott 1923 ban 280 részvénytársaság melyekből 151 alakult meg 49. 097, 189. 400 lengyel márka tőkével. Osszesen 417 kon- cesszió iránti kérelem lett benyujtva.
A lengyel részvénypiaeon 1923-ban ugyan- azon jelenségek észlelhetők, melyeket minden labilis valutával rendelkező Oiszág mutat.
Állandó gazdasági fejlődés és visszaeső va—
luta mellett a közönség körében nagy az ér- deklődés a részvénytársaságok iránt, mely körülmény a másik oldalon az inflációs kon- junktúra kihasználásához vezetett. Dacára annak, hogy a kormány részéről erős ellen—
őrzés alatt álltak, több társaság alakult még a mult év folyamán is minden gazdasági cél nélkül, tisztán a spekuláció érdekeit szolgálva.
A visszaélések megszüntetésére megjelent már egy rendelet, mely kiköti, hogy oly tár- saság, amely nem rendelkezik legalább 25.000 lengyel aranyforint tőkével, koncessziót nem kaphat
A lengyel állam vámbevételci fokozatosan emelkednek. Míg a mult év januárjában 3,455.995 svájci frank összegnek feleltek meg, decemberben már 6,462.241 frankkal gazdagították az államkincstárt. A vámokból befolyó jövedelmek az elmult év harmadik negyedében voltak a legjelentékenyebbek,
18 millió svájci frank értékben, melyből szeptember hónapban 7,157.375 frank folyt be.
Az 1923. évben befolyt vámbevételek
teljes összege 57,656.299'8 svájci frank volt.
