A jegybankok és a gazdasági válság

10, szám.

—— 957 — 1981

ÁRSTATISZTIKA És PÉNZÚGY

I'll-IIII-III.!-llIllIllIllllIll-IIlllI'lllIIUIIIIIlllllIllIlIIIIIll-ll...-II.C.-IIIIIIIIIIIIIIIII

A jegybankok és a gazdasági válság.

Les Bangues d'émission et la crise économz'gue, Résume'. Des Bangnes d,émíssíon des pays

possédant peu de capitaux, For va dans les pays (lui prétent d I'étrunger. Pour le mois d'aoút 1931, la reserve-or des Bungues d'émission du monde peut étre éualuée d 11'3 milliards de dollars, dont enuíron les trois guarts (8'3 milliards de dollars) appartierment ami 7 pays pretant () I'e'tranger. Lu reserve-or de la France vient d'utteíndre 2'3 míl- líards de dollars; celle des Etats—Unis était de 4'4 milliards de dollars en septembre 1931. Par suite de la crise financiére éclatée en juillet dernier en Allemagne et en septembre duns- la Grande-Bre—

tagne, les rluantités (For accumulées ont augmente' non seulement en France, mais aussi en Belgigue, (lux Pays—Bus et surtou! en Suisse.

*

A jegykibocsátó bankok ,státusában páratlan érdekességgel tükröződnek vissza a gazdasági vi- lágválság jelenségei. A pénzügyi és hiteléletnek oly méretű megzavarmlásával állunk szemben, amilyet régebben bárki is elkt'-1')zelhetetlennek tar—

tott volna. A Schweizerischer Bankverein 1930. évi üzleti jelentése, illetőleg az intézet elnöke, Stache—

lin M. dr., joggal állapítja meg, hogy a tőkeforgalom a világpiac-okon ugyanolyan természetellenesen alakul, mint az áruk forgalma és elosztódása. Az északamerikai nagy gabonatermelő területeken óriási búzakészletek halmozódnak fel s a gabona úgy- szólván elértéktelenedik, nn'g másutt éhínség ural- kodik. A braziliai termelő nem tudja eladni ká- véját, New—Orleansban elégetik a pamutkészlete- ket, a világ más részeiben pedig az emberek a leg- szükségesebbeket is nélkülözik. Az áruk felhalmo- zódnak ott, ahol jóformán semmi hasznukat sem vehetik, és nem tudnak eljutni oda, ahol keserve—

sen nélkülözik azokat.

Kétségtelen, hogy a tőkepiacon a helyzet ha- sonló. A tőkék azokra :: piacokra áramlanak. ahol semmi szükség sincs rájuk, ahol megfelelő gyü—

mtölcsöztetésük úgyszólván lehetetlen s így alig kamatoznak valamit, míg másutt, ahol hiába csá—

bítják a tőkét igen magas kamatokkal s ahol rá- adásul a tőkehiány már gazdasági katasztrófával fenyeget, a még meglévő tőkék is kiáramlanak.

Mig tehát az egyik oldalon túlkínálatot és elér—

téktelenedést látunk, a másik oldalon a keresletet nem lehet kielégíteni és teljes a tőkehiány?) Ez 1) L. Sehweizerischer llankverein 1931. évi 1.

sz. jelentése: ,.Uberangehot und lintwertung am

elsősorban a bizalmi válságnak a következménye.

Túlközel vannak még a közelmult tapasztalatai és a tőke elsősorban a biztonságot keresi. A jöve- delmezőség szempontja csak másodrendű jelentő—

séggel hír, ha magának a tőkének az állaga látszik veszélyeztetve.

A mai időkben, mikor a világ monetáris

aranykészlete :! jegybankoknál van felhalmozva,.

az egyes államok aranykészletei jellemzően mu—

tatják a helyzetet: az arany a tókeexpor'táló álla——

mokhoz áramlik, mig a tőkeimportáló államok aranykészlete következetesen fogy. Ma tulajdon——

képen csak hét államot tekinthetünk olyannak,.

mely tőkét exportál, és pedig az Amerikai Egye—

sült Államokat, Nagy-Britanniát, Franciaországot,

Belgiumot, Svájcot, Svédországot és Hollandiát.

.t Federal Reserve Board?) a világ egész monetáris aranykészletét az 1931. év augusztusában 113, az elmult év végén pedig 109 milliárd dollárra be—

csülte s így e nyolc hónap alatt ez adatok szerint az egész aranykészlet emelkedése mintegy 3'7%- nak felel meg. A felsorolt hét tökeerportáló állam részesedése a világ aranykészletéhen a következő- volt:

— ér A s

:x - : _ E N 5 E *45

_ O :; x... —— v— "; §" . m bux .: .,. VE ; — ... .. J),_. .

v: E 0st . § :: a 3 c 0.— E ;?

cu cvs .— N ;.w ':' fs .._, w; N*d ..— a a;

;: § w 'en": 530 : .1 .a, m ; :. t.a—

hip—4; ;. 5 f: g; ru _; ; ; W !) :: 9.

Ld Lt. Z CG _ U) II) 10 (C

aranykészlet millió dollárban

1930 XII. 4.225 2.100 718 191 171 138 65 7.608 10.907

1931. 1. 4.285 2.176 679 191 175 126 64 7.696 10.953 11. 4.309 2.192 685 197 179 124 64 7.750 11.008

111. 4.343 2.200 699 200 179 124 64 7.809 11.071 IV. 4.373 2.180 712 201 181 124 64 7.835 11.107

V. 4.445 2.181 735 201 181 124 64 7.931 11.217 Vl. 4.593 2.212 793 199 200 162 64 8.223 11.264, VH. 4.587 2.290 643 214 236 225 64 8.259 11.210 VIlI. 4.632 2.296 649 221 260 229 62 8.349,11.288—

IX. 4.362 2.326 656 346 282 328 53 8.353 .

Az 1930. év végén it világ arnnykészletének 69'89'5—21 esett a hét tt'ikeexportáló államra, 1931 augusztusában pedig ez az arimyszám 74'0%-ra emelkedett. Ha mint egészet tekintjük e hét állam aranykészletét, az 1930. év vége óta szakadatlan emelkedést látunk, az egyes államokban azonban az arany mennyiségének változása nagyon is el—

térő volt. Állandó emelkedést idéztek elő a vál- ságos idők Franeiaország, Belgium, Hollandia és

einen ()rte und unstillbare Nachfrage und Mangel nm anderen ()rte" (10. lap).

?) Federal Reserve Bulletin, 1931 október.

10. szám. —— 958 —— 1931

Svájc aranykészlete'ben (Svájcnál az év elején lá- Tisztán látni, hogy az aranyözön főkép július- motl csökkenés csak átmeneti volt). Ha az 1930 ban indult meg ezekbe az országokba, nyilvánvaló decemberi álladékot 100—zal vesszük egyenlőnek,

e négy állam jegybankjainak aranykészlete a kö—

vetkező arányszámokat mutatja:

F rancía H 01-

ország Belgium landia SVá—lc (1930 decemberi álladék .: * 100)

1980. XII. 100 100 100 100

1931. I. 104 100 102 91

11. 104 103 105 90

III. 105 105 105 90

IV. 104 105 106 90

V. 104 105 106 90

VI. 105 104 117 117

Vll. 109 112 138 163

VIII. 109 116 152 166

IX. 111 181 165 238

összefüggésben a német válság kirobbanásával.

Júniusban a német nettó-aranyexport meghaladta a 200 millió dollárt s mikor azután a Hoover-ak- cióhoz fűzött remények pillanatnyi fellángolás után hamarosan ellobhantak, következett július 12-én a Darmstádter National Bank fizetésképte—

lensóge, a bankszünet és a betét- és devizaforga—

lomra vonatkozott kényszerinte'zkedések sora. Jú—

nius végétől szeptember végéig a francia bank 114, a belga bank 147, a hollandi bank 82, a svájci bank pedig nem kevesebb, mint 166 millió dollár- ral növelte aranykinesél. Ez összesen 509 millió dollár, melynek nagyobb része azonban —— a né-

]. Aranytartalék, bankjegyforgalom és bankkamatláb országok szerint 192846] 1930-íg.

Réserve-or, circulation fiduciaz're et tam: en bamme, par pays, de 1928 él 1930.

X Aranytartalék Bankjegyforg. — Circula- Bankkamatláb

' Réssr'ue-or ; tion de billcts de bangue évi átlagban

. Ország _ Pays az év végén millió P. —— á lafm de l'mmée, 1,0(1().0l)() 77. May. du mux en bum/uz

1928 1929 1930 1928 1929 1930 1928 § 1929 1930

Albánia. — Albanie . . . 15 20 21 11 18 14'8N 9'00 900 900

Amerikai Egyesült Államok — Etats ; ;

Unis . . . ;23653'5 24.566'4'26262'6 15.521 15.684 14. 6604 460 5'16 3'04 Argentina —— Argentine . 8.609'4 2.295'7 2.399'5 7.727 6.816 6.955 7; — —— ——

! Ausztráliai államszöv —— C. dAustmlie 1.353'1 1.242'2 4285 1.355 1.2651.182'6 6—7 6—7 6—7

Ausztria —— Autriche 1356 1369 172'3 861 886 877' 5 6227 737 5 75

Belgium — Belgigue 67n'9 9390 1.091] 1.960 2.347 2.628'6; 4'25 435 9296

Brazilia —— B7e'sil 8570 8520 882 2.263 2.315 1.553'4' —— m ——

; Brit—lndia —— Indes Britann. 688'7 6698 7221 3.959 3.732 336631 6220 634 589 ) Bulgária —— Bulgaria . 539 569 597 172 148 1351 9'96 950 1000

, Chile — Chili . . . 510 510 508 242 245 2130 6'40 600 64]

Cseh- Szlovákia —— Tche'co- Slovagm'e . 1962 2144 261'1 1.439 1.399 1.322'3 500 5 00 4'44

Dánia —— Danemark . . 264'4 263'8 2635 551 563 5515 500 5'12 419

DélafrikaiUnió —— Um'on Sud- Afric 2472 2345 1920 211 209 2365 561 5 69 ——

Egyiptom —— Egypte . . g 1073 1061 1159 856 743 5935 —- m— ——

Észtország —— Estonie . . . ; 95 98 10"? 36 52 490 7'50 762 776 Finnország —— leande . . 1— 43'8 43'8 433 223 197 184'2 li'őO 7'00 (J'—49 Franciaország —— France . ii 7.153'9 9.375'3 11.998*1 13.929 15.428 17.058'9 3'53 360 271 Görögország — Gréce . . . :j 408 474 37"? 422 384. 355'4 993 900 9'00 Holland— Kelet India — Imi Néerland. 8926 3234 3194 711, 760É 6113 —— — —-

lr szabad. állam — Etat libre dIrlumle 1790 1982 2198 —— ? 396; 3979 _ — w Japán — Japan . . . 36069 28397 23883 4.993 4.350; 4.437'5 548 548 53!) Jugoszlávia —— iougoslam'e —' 1002 1050 1040 554 588 5451 GM) 000 570

Kanada —— Canada. 9660 8609 1.1093 1.098. 1.072 1.1493 m —— -—

Kolumbia % Colombia 1544 1366 1086 312 261; 1970! —— _—

Lengyelország —— Pologne 3892 4514 3602 988 1.080 8532 8'00 864 721

Lettország —— Leltom'e 261 266 265 92 92 949 625 6'00 6'00

Litvánia —— Lituam'e . . . . 196 201 223 48; 55 669 ——- —- ——

Magyarország — Hongrie . . ' 2011 1627 1627 513 501 4692 6-25 7-60 59?

Nagy--Brítannia —— Gr. Bretagne . ; 4.281'4 40782 41.264 10.537 10.32410261 9 4'50 5'50 3142 Németaltöld — Pays—Bas 9973 10326 9799 1.994 1.991 1. 946 4; 4'50 512 32!

Németország — Allemagnc . 3.801'5 3.208'7 3.018 21_ 7.680 7.443 735917'00 710 4'93 Norvégia —— A'orvége . 224'8 225'5 223 7;§ 484 488 478 0; 553 557 4'54 Olaszország — Italic . 1.518'0 15622 1 594 4'* 5.247 5.073 4. 719 7; 7 96 6* 79 :"93 Oroszország H Russia 5235 8465 1.439 5.854 7.485 11. 847 4; 800 800 —-—

Peru —— Párom . . 1500 1500 73'5 170 150 102 5; (in—"f:? 6 7) ——

Románia — Roumam'e . . * 1724 1790 1821 731 719 6666 65-00 822 900

Spanyolország —— Espagne . 28190 27640 26919 4.461 3 746 5. 258**0A 502 5 50 '73 Svájc _ Suisse . . 530-0 659-3 7864? 1.054 1.108 1 1714! 3-50 3-50 2'89 Svédország —— Suédc . . 3609 3773 3692; 839 876 910 0] 4'01 474 372 Uj--Zéland —— Nouvelle Zélande 2028 1842 192031 203 2015 1864; —— —— ——

Uruguay. . . 3335 3736 34593 426

10. szám.

—-—959——— 1931

met kényszerintézkedések után az aranyexport a minimumra redukálódott -— már angol és (szep—

tembertől kezdve) amerikai arany volt. Az Egye- sült Államok aranykészlete az 1930. év nyarán tör- tént aranyelvonások után emelkedőben volt és az 1930 decemberi 4.225 millió dollárról augusztus- ban 4.632 millió dollárra emelkedett. A szeptem- beri adatok azonban már 300 millió felé járó csök- kenést hoznak, mikor az egyre erősebb depresszió es a fontválság a dollár helyzetét is már-már meg- ingatta. Az amerikai aranyexport hivatalos adatai még nem állanak rendelkezésre, de kétségtelen, hogy októberben is folytatódott.

Angliában már a mult esztendőben is állan—

dóan csökkentették a Bank of England aranyállov mányát az elvonások, melyek az 193]. év első hó—

napjaiban sem sziineteltek. Ez késztette az angol bankot a font védelmében alkalmazott erélyes in- tri-zkedésekre,

a Federal Reserve Bankok által nyujtott segítség sem érte el a kívánt célt és a július—augusztusi

miután azonban a francia bank és

aranylevonások millió

nettó—összege meghaladta a 150 dollárt, következett az aranyfizetés felfüg- geszte'se.

A tőkeexportáló államokat tekintve tehát lát- juk, hogy az arany özönlóse az Egyesült Álla- mokba, továbbá Franciaországba, Svájcba, Bel- giumba és Hollandiába irányult. De míg az ame- rikai aranyimport az angol válság kiéleződe'se'vel megszűnt és Amerika maga is szállítani kezdte, még pedig nagy tételekben, az aranyat Európába, az említett négy európai állam ('sak még nagyobb tételekben vonzotta magához az aranyat. Anglia viszont már jó ideje többet veszített aranykészle—

tőből, mint amennyit behozatal útján fedezni tu- dott s ez végül is a szeptemberi válsághoz és az aranyfizetés felfüggesztéséhez vezetett.

Láttuk, hogy annak a hét országnak a jegy- bankjai, mely országok tőkeexportálóknak nevez- hetők, az egész világ aranykészletének közel há- romnegyed részét mondhatják magukénak, míg az összes többi államokra csak egy negyedrész jut.

Az Amerikai Egyesült Államok egymagukban a

monetáris arany 4loo—ával rendelkeznek, Francia—

ország pedig több mint 20%-ával.

A most tárgyalt államokon kívül a többi or- szágok valamennyien többe—kevesbbe tőkeimportra szorulnak. Ezek közül a következő országok aranykincse haladja meg a 100 millió dollárt:

1930. xn. 1931 VIII.

Európa; millió dollár

Németország . 528 325 Spanyolország 471 439 Olaszország . 27 9 283 Oroszország . 249 293

Ázsia: Japán . . . . 412 406

India . . . . 128 162

Amerika :

Argentina . . 412 311

Németország aranya tehát több, mint 200 mil- lió dollárral csökkent, mint arról már volt szó- Elveszítette tehát ez év folyamán aranykincsének 38'4%—át. Ilyen nagyarányú csökkenést más euró-

pai államoknál nem látunk, feltűnő azonban Ar——

gentinának is 100 millió dollárt meghaladó arany—

vesztesége, mely utóbbi állam ez év augusztusáig elvesztette arányának 24'5%—át. Ausztrália a fenti összeállításban nem szerepel, mert 1930 decembe- rében már csak 75 millió dollárnyi aranya volt,.

mely összeg 1931 augusztusban 52 millióra csök- kent, holott a mult év elején még jóval több mint 100 millió dollárnyi arannyal rendelkezett. Argen—

tina és Ausztrália adatai a nagy tengerentúli ag—

rárterületek kedvezőtlen helyzetet tükrözik vissza Olaszország és Spanyolország aranya nem mutat nagyon lényeges változást, az előbbi

emelkedett, az utóbbi csökkent. Oroszország aranykészlete — ha az adatok megfelelnek a va—

lóságnak —— emelkedőben van.

Összegezve az elmondottakat, a válságos 1931..

év első nyolc hónapjában a világ jegybankjainak (illetőleg kormányzatnak) birtokában levő arany—f kincs a következő változást mutatta:

valamivel

Emelkedés (—H u csökkenés (—) mill. doll. "jo 1930. Xll. 1931. VIII.

millió dollár

7 tőkekiviteli állam 7.608 8.349 —j—741 9'7' Összestöbbiállamok 3.299 2.939 ——360 109 A tőkék elosztódásának helytelen folyamata tehát a jegybankok aranyálladekának alakulásá—

ban élesen kidomborodik. Azok az államok, me—

lyek tőkeszegénységükben tőkebehozatalra szorul- nának, a gazdasági válság következtében elvesz——

tették saját aranyálladékuknak 10'9%-át, mig a hét tőkegazdag állam aranykinesót 741 millió dol—

lárral, vagyis 9'7%—kal gyarapította.

A pénzügyi helyzet teljes abnormitását mu—

tatja a jegybankok hivatalos leszámítolási kamat- lábának alakulása, melynek tulajdonképen fő célja volna az arany áramlásának szabályozása. A hiva—

talos leszámítolási kamatlábak 1929—ben, a nagy amerikai tőzsdespekulációk idején érték el leg- utóbbi kulmináeiós pontjukat, mikor a newyork'n Federal Reserve Bank is 6%-ra emelte a kamat- lábat, míg London 6%, Berlin pedig 7%%-ig*

ment el. Csak a francia és a svájci bank tartott ki végig ez évben 3%%—os leszámítolási kamatlába

mellett. Az ugyanezen év őszén kitört amerikai tőzsdekrach azonban hirtelen megszüntette a nemzetközi pénzpiac feszültségét es a kamatláb- leszállítások ezzel egyidejűleg megindultak. A ka—

matlábleszállítások igazi évének azonban az 1930,

év nevezhető, amikor az év első felében az összes számottevő jegybankok egymás után leszállították a kamatlábakat. Párizs és Svájc kamatlábat ekkor

10. szám.

—960— 1931

M

2% %-ra, London 3%-ra csökkent és Berlin is le—

szallhatott 4%-ra. A newyorki kamat ez évben 5

ízben me'rse'keltetett, mindenkor ff§%—kal, úgy

hogy az utolsó, december 23—i leszállításkor a newyorki kamatláb 2%-ra csökkent, ami a Fede.

ral Reserve—rendszer fennállása óta a legalacso- nyabb színvonalat jelezte. Itt—ott azonban az 1930.

év végén már érződött az irányzat változása és az októberi német és lengyel kamatlábemelések már rámutattak a közelgő zivatart—a. Az 1931. év az- után a kamatlábváltozások terén is páratlanul mozgalmas volt, ami kitűnik az alábbi összeállí-

lásbólű)

Leszámitolási kamatlába/c.

New-

A helyzet York London Páris Berlin Amsterd. Svájc Milano

Január 1. 2 3 2 5 3 2 1/2 iii/2

,, 3.

,, 22. t

,, 24. 21]?

Május 8. 11/2 [

,, 14 21/2 2

,, 16.

Június 13.

Július 16. 7

,, 23. Élt/2 10

,, 30. 41/2 ]

Aug. 1. 15

., 12. 10

Szept. 2. 8

,, 21. 6

.. 28. 7

,, 29. 3

Okt. 9. 2 t/g

,, 10. ! 21/2

New—York, London, Amsterdam es a svajci nemzeti bank ez év elején is további kamatlable- szállításokal vittek véghez, Parizs pedig már amúgy is 2%-os hivatalos kamatlábat jegyzett.

New-York az ő 1%%-os kamatával alacsonysagi rekordot ért el a hivatalos leszámítolási kamatláb—

nál. Az a helyzet állott elő tehát, hogy azokban az államokban találjuk az alacsony kamatlábat, ahová az arany áramlott és azokban az államok—

ban a magasat, ahonnan az arany kiszivárgott. Ez már tisztára a válságnak, a teljes bizalom hia- nyának a dokumentuma s a tőke elszivárgása az aele'rtéktelenedéstől való félelem következtében való menekülés jellegét öltötte magára. Még in—

kább mutatja ezt, hogy a tőkék tömegeinek özön- lése azokon a piacokon, amelyek felé áramlott, a 1) A Federal Reserve Bulletin adatai nyomán.

magánkamatlabat mélyen a hivatalos kamattétel alá szorította. New-Yorkban a 90 napra szóló bankelfogadványok kamatlába már az év elején

[% % alá süllyedt s mikor májusban bekövetkezett

a hivatalos kamatláb leszállítása, tovább esett 0'88

"()—ra és ezen a színvonalon maradt meg hóna- pokig. Svájcban, Hollandiában és Franciaország- ban is 1% körül állott ekkor a bankkamatláb. A Németbirodalmat pedig a tőke kiszivárgása köz- ben egyre súlyosabb helyzet elé állította, amin már nem segíthetett a júliusi válság kitörése után

a 7, 10, majd 15%—os kamat, mely utóbbi már az

inflációs idők kamattételeire emlékeztet. Az angol szeptemberi válság idején a Bank of England 6%—ra emelte leszámítolási kamatlábat, amit köve- tett Milánó 5%—ról 7%-ra való emeléssel. Október 9-e'n New-York, 10—én pedig Párizs 2% %—ra emelte a kamatlábat, míg Svájc végig kitartott a %%

mellett.

A kamatláb magasságának vagy alacsonysága—

nak befolyása az aranyáramlás irányára egyéb tényezők behatása mellett jóformán teljesen el- enyészett, vagy legalább is felismerhetetlenül el- mosódott. A tőkék a biztonságra való tekintettel oda áramlottak, ahol jóformán semmi kamatot sem hoztak és azokról a piacokról áramlottak ki, ahol sokszorosan magasabb volt a kamatláb.

A bankjegyforgalomnal általában azt látjuk;

hogy a kibocsátott bankjegyek összege azokban

az államokban, ahová az irányul.

emelkedik, a többi csökken.

így Svájcban, ahol a bankjegyforgalom évek óta 900—1.000 millió frank között volt,

1.255, szeptember végén pedig 1.462 millióra emel—

kedett. De míg azelőtt BOD—4300 effektív

arany fedezte 300%350

millió frank szeptemberi 1.462

millió frank bankjegyforgalommal szemben 1.699 aranyözönlés

allamokban inkább

júliusban millió

a kisebb forgalmat és

értékű deviza, a

millió frank arany és 341 millió idegen valutával és devizával rendelkezett a svajci nemzeti bank A*franoia bankjegyt'orgalom már elérte a 78 mit- liárd frankot, holott 4—5 évvel ezelőtt még csak 50 milliárd körül volt a rendes színvonala. Emel- kedő a belga és a hollandi bankjegyforgalom is.

A német barnkjegyl'orgalom egész volumene az 1929. év végén 5.044 millió, 1930 végén pedig 4.773 millió márka volt. Áprilisban ez az összeg 4.077 millióra csökkent, de ismét fokozatosan emelkedve szeptember végén 4.609 millió markát

azutan

ert el.

Szőnyi Gyula dr.