idejét, rövidebbre teszip ami annyit jelent,
hogy a fogyasztó ugyanazon idő alatt nagyobb mennyiségeket fogyaszt el azokból.
Heti szükséglet Férfiöltöny db 1/78
; Munkamba ,, lI104
Női szövet méter 4152 Rmhaflanell ,, 6/52
Kariion ,, ölő?
Fiúmha dlb l/78
Férfiing ,, 3/52
Férfi alsónadrág ,, 3/52
Női kombiné ,, 2/52
Női nadrág ,, 3/52
Női harisnya ,, 6152
Férfiharisnya ,, 4/52 Gyermekharisnya ,, 6/52
Férficipő pár l/78
Női cipő ,, 1I78
Gyermxekeipő ,, 2/ 52 Férficipő—talpalás ,, 1/52 ' Női cipő-talpalás 1/52 Gyermekeipő—talpalás ,, 2/52
A többi szükségletek csoportindexénelk megállapítása a békebeli fogyasztás szerint
történő számításoknál is változatlanul az előzőkben ismertetett szükségleti lista alap- ján (történik. EZ": az indexszámot rendszeresen egyelőne csak tanulmányozás céljából —— belső, hivatalos használa-tra —— számítják.
Fentiekben vázoltak egy budapesti négy- tagú munkáscsalád létfenntartási költségei- : mok számítási módszerét. Nem volna azonban teljes az ismertetés, ha nem térnénk ki a bérvis—zonyokra is. Ha a gyáriparban foglal- koztatott fizikai munkavállalók nie—ütő óra- keresetén—ek névleges értékét az 1947. év ált"
lagában IDO-zal vesszük egyenlőnek, akkor ez az 1948, év átlagában. 136.7, vagyis 363
%—kal magasabb, Ugyanakkor a létfenntar- tási index ugyan-csak e két év átlagát egy- mással szembeállítva, mindössze 5.7 %-kal magasabb, ami azt jelenti, hogy ,a nettó óra- keneset reálértéke az 1948. 'év átlagában 293 0lo-kal magasabb, mint az előző év átlaga.
Ebből világosan kitűnik, hogy a demokra—
tikus kormányzat mily fontos feladatának tartotta és tartja mindenkor a. dolgozók élel- szinnvonalámak emelését.
Czíntula László
A csehszlovák mezőgazdasági statisztika újjá- szervezése
A Csehszlovák Állami Statisztikai Hivatal a mult évben ujjászervezte a föld—
területnek művelési ágak szerint való számbavételére és a mezőgazdasági termények vetés—
területének megállapítására vonatkozó évi rendszeres statisztikai adatgyűjtést. Az új módszer szerint az adatgyűjtést egyelőre csak Csehországban, Morvaországban és Sziléziában hajtották végre, míg Szlovákiában idén kerül ma ld rá a sor.
Az adatgyűjtés újjászervezésének kettős célja volt.
Egyik célja: a mezőgazdasági statisztikai eredmények közzétételének meggyorsí—
tása.
Másik fontos célja: az eredmények pontosabbá tétele. Ezzel kapcsolatban az újjá——
szervezés a lehető legkisebbre kívánta csökkenteni azt a területet, amely a statisz- tikai számbavételből kimarad. Ujabban, kivált a háború alatt és a háborútkövető években, a felvételekből mindig rendkívül nagy terület esett ki.
Ehhez a kettős célkitűzéshez járult az a törekvés, amely az előkészület alatt álló 1950. évi általános mezőgazdasági üzemi statisztikai felvétel számára szüksé es Ösz—
szeirási alapot kívánta megteremteni. Ez a felvétel Csehszlovákiában a mez gazda- sagi Világcenzussal kapcsolatban kerül majd végrehajtásra. ,
Az új módszer szerint az összeírást két részben hajtották végre.
e
Az első részt márciusban végezték, amikor összetrtak minden mezőgazdasági üzemet. Egyúttal számbavették a mezőgazdasági üzemekhez nem tartozó területeket is (a közutakat, vízfelületeket, beépített területeket), valamint azokat a területeket, amelyek azelőtt mezőgazdasági üzemhez tartoztak ugyan, jelenleg azonban senki sem gazdálkodik rajtuk. Az öSSzeírás e része során az egész területet a földhasználat jogcíme, kataszteri hovatartozása és művelési ágak szerint kellett részletezni. _
Az összeírás második részét májusban hajtották végre. Ekkor került sor az összeírás első részében számbavott szántóföldek (esetleg a kerti növények belterjes termesztésére szolgáló földek) termények szerint részletezett vetési adatainak tulaj- donképpeni összeírására.
Az összeírás céljára a helyi nemzeti választmányoknál mindenegyes mező- gazdasági üzemről két, ú. n. üzemi lapot fektettek fel az 1948—1950. évekre vonatko—
zólag. Ezekből az üzemi lapokból állították össze a mezőgazdasági üzemek községi
45
" nyilvántartását (kartotékrendszerét), amelyben feltüntették a mezőgazdasági üzemek "
' területének művelési ágak szerint való megoszlására és az egyes mező azdasági ter _mények vetésterületére vonatkozó adatokat. Ez a nyilvántartás even int kiegészít
tésre kerül majd. ,,
' A helybeli nemzeti választmányoknál felfektetett nyilvántartások lehetővé teszik amezőgazdasági üzemekre vonatkozó fontosabb adatok állandó, rendszeres k'mutatását és az egyes mezőgazdasági termények Vetésterültének az eddiginél könnyebb módon való megállapítását. A nyilvántartás egyúttal módot nyujt az 1950;
évi általános mezőgazdasági üzemi statisztikai felvételhez szükséges alapanyag gondos előkészítésére is.
_ Csehszlovákiában a mezőgazdasági üzemek számbavételére eddig csupán rit—
kán, meglehetősen hosszú időközökben került sor. Az első mezőgazdasági üzemszámlá—
lást az első világháború előtt, 1902-ben tartották. A következő ilyen természetű fel—
vételt közvetlenül az első világháború után, 1921-ben hajtották végre. Harmadízben 1930—ban, az első földbirtokreform befejezése után írták ÖSSZe a mezőgazdasági üzeme- ket. Végül a, legújabb felvétel a második világháború utáni viszonyokról, a mezőgaz—
dasági üzemek 1948. évi számáról nyujt tájékoztatást, amikor már a német lakossagot _ teljesen kitelepítették és az új földbirtokreformot részltgesen végrehajtották.
Mezőgazdasági üzemi statisztikai felvételt a különböző államokban általában 5—10 évenkint hajtanak végre. Minthogy a vetésterületi adatgyüjtés újjászervezésével évi rendszeres mezőgazdasági üzemstaliszíika áll rendelkezésre, legalábbis ami az üzemek számát és földterületét illeti, a csehszlovák mezőgazdasági statisztika reformját igen
nagy jelentőségűnek kell tekintenünk. ,
Tekintettel arra, hogy a legújabb csehszlovak mezőgazdasági üzemstatisztikai eredmények —— nagy általánosságban —— érdeklődésre tarthatnak számot, az aláb—
biakban röviden ismertetjük az 1948. évi összeírás eredményeit.
Az alábbi táblázat a csehországi, morvaországi és sziléziai mezőgazdasági üze- mek számára és területére vonatkozó 1948. évi adatokat birtoknagyságcsoportok szerint részletezve tartalmazza. Ezeket összehasonlítás kedvéért az 1930. évi felvétel adataival vetettük egybe. Szlovákiára vonatkozólag adatok a már említett okból nem állnak rendelkezésre.
A mezőgazdasági üzemek száma és területe a cseh tartományokban 1930- és 1948-ban
., , . Növekedés (Jr), ill.
Mezőgazdasági "Mezogazdasagi csökkenés (——) 1930-
Birtoknagysá? üzemek száma uzegíliáígggete tól 1948—ig
* sms leissza
1930 1948, 1930 1948
(*a-ban
0.5 hektáron alul ... 209357 211.522 54.112 56.996 % 1.0 4- 5.3
0.5——1 hektár ... 134368 123595 100.931 91.132 —— 8.4 -— 9.7
1—2 ... . . . 163997 114233 244304 167520 —— 30.31 —- 314
2—5 ... 278236 201.632 931.036 678.652 -——- 275 —— 27.1
5—10 ... 144.713 142.764 1,021.495 1,020.164 -— 1.3 -— 0.1
10—20 ... 95.459 115.007 1,355.445 1,601.037 %— 20.5— %— Is.!
20—50 ... 45.921 28.960 1384J49 807250 — 36.9 -—— 37.1
50 hektáron felül ... 8.138 7.013 2,547.497 2,496.338 —- 133 —— 2.0
Összesen : . . . l,080.689 9443726 Rá'—38.969
6,919.089 —- 123 -— 8.2 Forrás: Statisticky Zpravodaj, Prága, 1948 december, 414. old.
Mindenekelőtt megállapítható, hogy Csehországban, Morvaországban és Szilé- ziáhan a mezőgazdasági üzemek száma 1930—tól 1948—ig 12.6%-kal csökkent. Az üze—
mek területe azonban csupán 8.2%—kal lett kevesebb. Érdekes, hogy a legkisebb és legnagyobb üzem/ajták számának és területének csökkenésével szemben a középüzemck száma és területe növekedett.
Megjegyzendő, hogy az 1930. évi felvételnél az összeírást majdnem az egész területre sikerült kiterjeszteni és csupán 6.613 hektár, az ország területének 0.1 %—a, maradt ki a felvételből (a nemzetközi statisztikai szokások 0.5 %—os eltérést engednek meg). A második Világháború alatt és az 1947. évi összeírásnál a felvételből kimaradt ü. n. kivizsgálatlan terület 371747 hektár volt. Az újjászervezett 1948. évi felvétel—
nél a kivizsgálatlan területet 74.333 hektárra csökkentették, ami az országterület 0.9%—ának fele] meg. A kivizsgálatlan területet eszerint 1948—ban 80%—kal sikerült csökkenteni az 1947. évihez viszonyitva.
