Gozulov, A. I.: Mezőgazdasági statisztika

_1 26

MEZÖGAZDASÁGI STATISZTIKA

Gozulov, A. I.:

Mezőgazdasági statisztika

(Szlatisztika szel'szkogw hozjzrjszlva.) Moszkva, (loszsztatizdat 1959. 460 p-

A szovjet statisztika a mezőgazdaság te- rületéről is gazdag irodalommal rendel—

kezik. Az eddig megjelent művek azon—

ban nem tárgyalják teljes egészében a mezőgazdasági statisztika valamennyi fontos kérdését. A korábbi tankönyvek kevés figyelmet fordítottak például a mezőgazdasági termelés természeti fel- tételeinek (éghajlat, talaj, domborzati viszonyok) statisztikai kifejezésére, a nö—

vénytermelés és az állattenyésztés terme—

lési mérlegére, a szintetikus mutatók ki—

dolgozásának módszerére különösen a munkatermelékenység és az

mérésére.

A szerző ezt a hiányosságot azzal igyek—

szik kiküszöbölni, hogy könyvében a lehetőségeknek megfelelően bővebben f—

önálló fejezetekben -— tárgyalja ezeket a kérdéseket. Ami a tananyag beosztását, a tárgyalandó kérdések sorrendjét illeti, a szerző fontosnak tartja, hogy —- a korábbi mezőgazdasági statisztikai tematikákkal szemben —— a mezőgazdaság termelési alapjainak tárgyalása megelőzze a mező—

gazdasági termelési folyamat statisztiká—

ját.

Fontos szempontnak tartja továbbá a szerző —- és a tankönyvben ezt is követ—

kezetesen érvényesíti —, hogy az egyes problémakörök tárgyalását a módszerek, a mutatók stb. kidolgozásának, kialaku—

lásának történetével vezesse be. Ezáltal lehetővé válik, hogy az olvasó ,a külön- böző módszereket, eljárásokat stb. tör- téneti szempontból is értékelje, egyben tudomást szerez arról, hogy mivel járult hozzá a szovjet statisztika az adott kérdés megoldásához és bizonyos tájékozódást nyer afelől is, hogy milyen irányban kell a továbbfejlesztés útját keresni az adott viszonyok között. Gozulov könyve a ko—

rábbi tankönyveknél (például Sz. V. Solc magyar nyelvre is lefordított tankönyvé—

nél) lényegesen bővebb, éspedig nemcsak a már említett kérdések részletesebb ki- fejtése miatt, hanem azért is, mert szá—

mos új, fontos problémát is tárgyal. Eze—

ket a problémákat a kolhozrendszer fej- lődése, a gép- és traktorállomások átszer—

vezése vetette fel.

Ismeretes az a mozgalom, amelyet a szovjet dolgozók az állattenyésztési ter—

mékek termelésének növelése érdekében indítottak. A mozgalom célja, hogy a leg- önköltség '

közelebbi években utolérjék az Amerikai _ Egyesült Államokat az egy főre jutó tej-, vaj— és hústermelés terén. Gozulov erre tekintettel a két ország megfelelő mutató—

számai összehasonlithatóságának prob—

lémájával is foglakozik.

Igen érdekes ,,A népi demokratikus or—

szágok mezőgazdasági statisztikája" c.

fejezet, amely ismerteti a mezőgazdasági statisztika megszervezését és a mezőgaz- dasági termelés statisztikai vizsgálatát a népi demokratikus országokban. A "Ma—

gyarországra vonatkozó ismertetés azok—

nak az anyagoknak, összeállításoknak alapján készült, amelyeket Péter; György, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke bocsátott a szerző rendelkezésére.

Ami a tankönyv beosztását illeti, a szerző az általános mezőgazdasági sta—

tisztikai kérdések (a mezőgazdasági sta—

tisztika tárgya, feladatai, módszerei, szer- vezeté stb.) után hat fő részre bontva tárgyalja az anyagot. A fő részek: a me—

zőgazdasági termelés feltételei és anyagi alapja; a mezőgazdasági termelési folya—

mat statisztikája; a termelés számbavétele és munkaügyi statisztika; mérlegszámí—

tások; a mezőgazdasági üzemek statisz—

tikája; a külföldi országok mezőgazdasági statisztikája.

(Ism.: Máté Istvánné)

Fulde, Rudi—Hühnchen, Walter:

A mérlegszerű elszámolás mint a mezőgazdasági termelési folyamat

vizsgálatának alapja

(Die bilanzmássige Abrechuung als ernddage für die Widerspiegelmng (les Reproduktionspnk zosses in der Lan-dwirtschaft.) —— Statistische Pramís. 1959. 6. sz. Ill—allit. p., 7. sz. itta—146. p,

A szerzők a német mezőgazdaság szo- cialista átszervezésének jelenlegi szaka- szában nélkülözhetetlennek tartják az olyan népgazdasági mérlegrendszert, amely feltárja a rendelkezésre álló tar—

talékokat és a statisztikai metodikát továbbfejleszti._ Rámutatnak a mező- gazdasági újratermelés folyamatának már Marx által részletezett sajátosságaira, amelyeket figyelembe kell venni a ter—

vezés és az összefüggések vizsgálata so—

rán. A mezőgazdasági termelés szoros kapcsolatban van az ipari termeléssel: a mezőgazdaság főképpen az ipar II. osztá- lyát látja el termékeivel (fogyasztási cik- keket előállító iparágak) és a lakosságot éleImiSZerekkel, viszont az ipar I. osztá—

lyától számos terméket kap (termelő—

% %