Városfejlesztés, városrendezés, városépítés

1. szám

tekintetben jól megalapozott földreform, a leg—

hathatósahb mezőgazdasági munkásvédelmi eszköz, mert hiszen mindegyiknek főfeladata lehet a mezőgazdasági proletáriátus számát apasztani azzal, hogy az .érdemeseket önálló gazdákká, esetleg bérlőkké emeli, külön fejezetben részletesen foglal—

kozik ezeknek az agrárpolitikai eszközöknek nem- csak a mezőgazdasági munkáspolitikával kapcsola- tos szerepével és lehetőségeivel, hanem azon túl- menően általánosságban is, meg a kis— és törpe—

birtokosság szempontjából is. Fejtegetéseinek kiemelendő eredménye, hogy a földbirtokmegoszlás helyesbítésére minden ellenérvvel szemben is leg- főképen azért van szükség, mert a földtulajdonosok és a földet csupán művelő tömegek közötti arány—

talanSág nemcsak társadalmi, de nemzeti veszélye—

ket is rejt magában, továbbá, mert a jelen struktu- rális mezőgazdasági munkanélküliség csökkentése a birtokviszonyok megváltoztatásával járó több munkáskéz foglalkoztatása útján csökkenthető csupán, végül pedig, mert az egyoldalú szem—

termelésből folyó értékesítési nehézségeinket csak a belterjesebb kisgazdaságok térfoglalásának emel—

kedésével együttjáró sokoldalú termelési rendszer- rel lehet megszüntetni.

A következő fejezetekben szól még élettani alapokon a mezőgazdasági munkásság táplálkozási viszonyairól és szokásairól, azok javításának szük- ségességéről, továbbá a javításukra adódó lehető-

ségekről. Figyelemreméltó itt az a megállapítása,

hogy a mezőgazdasági népesség táplálkozásának a kívánatos mértékre való emelése közgazdasági viszonyainknak lényeges javulását vonná maga után.

A könyv utolsó fejezetei a mezőgazdasági munkások szervezkedési lehetőségeit és érdek- képviseleteik jelentőségét, továbbá a mezőgazdasági munkásvédelemnek a közigazgatással való kapcso—

latát ismertetik.

Befejezésül vizsgálódásainak rövid összefogla- lását adja és összegezi a mezőgazdasági munkás- védelem terén nemcsak ennek az osztálynak, de a nemzet egyetemének is érdekében álló legsürgősebb feladatokat. Ezek lényege a következő: Mezőgazda- sági munkásvédelmi intézményeink és eszközeink javarészt a századfordulón hozott törvényeken nyugosznak. Ezek a törvények pedig még a munka—

adó és munkavállaló egyenlőségét feltételező libe- rális szellemben hozattak. Természetes, hogy az azóta nagyot haladt élet követelményeinek már nem felelnek meg. Ezért a közeljövő legsürgősebb feladata, hogy a nemzet e széles rétegét, mely egyúttal szétszórtságánál fogva önsegélyre is a legképtelenebb, a korszerű szociálpolitika ,,sán- caiba" legalább is annyira bevonjuk, mint ameny—

nyire annak áldásait a nem mezőgazdasági foglal- kozású munkavállalók élvezik. G. G. dr.

Yárosteitesztés városrendezés. városépítés

L'urbamsme et la création de vállas

A korszerű közszolgálat útja 11. kötete.

11e volume de la ,,Voie du Service palma modemet.

Budapest, 1940. 752 1. —— p.

A fenti című hatalmas kötetben tette közzé vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter, Mártonffy Károly dr. szerkesztésében az ötödik közigazgatási továbbképző-tanfolyamon elhangzott előadásokat. E könyv 58 szakember s köztük többi országos vezetőférfi tanulmányát tartalmazza,

melyek a városfejlesztés, városrendezés s a város—

építés sokágú elméleti és gyakorlati kérdéseit és megoldandó feladatait világítják meg. Szakszerű alapvetést, irányítást és ösztönzést is nyujtanak ahhoz a nagyvonalú munkához, mely a városrende- zésről és építésről szóló 1937. évi VI. törvénycikk életbelépétge óta megindult.

Ezek az előadások nemcsak a tanfolyam hall—

gatói, hanem más szakemberek s a nagyközönség részére is sok szükséges ismeretet nyujtanak s számos eddig elhanyagolt kérdést tárgyalnak, egy- úttal elősegítik oly közszellem kialakítását, mely a városrendezést s az azzal járó áldozatokat szüksé- gesnek tartja.

A könyv szerkesztője, egyben a tanfolyam szervezője 9 fejezetben kitünően tagolta az egy—

másba kapcsolódó három tárgykörrel foglalkozó sokágú tanulmányokat, melyek a részletes tény—

megállapítások mellett a fejlődéstörténetre s a tennivalók megvilágítására is kiterjeszkednek. Rész—

letesen foglalkoznak továbbá az 1987. évi VI. tör- vénycikk rendelkeZéseinek magyarázatával. Az elő- adások csoportositása a következő: általános kér—

dések, a városrendezés előkészítése és végrehajtása,

jogi és közigazgatási, pénzügyi és gazdasági vonat- kozásai, különleges szempontjai, a kapcsolatos köz- lekedési kérdések, fontosabb jogszabályok s városi üzemek ismertetése. Tőbb tanulmány értékes, bő statisztikai adatokat, térképeket és grafikonokat is közöl egyes kérdések, városok és üzemek ismerte—

tése során. így Tattay Pál újszerű ténymegállapí- tások és statisztikai összehasonlítások alapján Budapest tágabb környékének községeit osztályozta, Hergár Viktor az adatok gyűjtését és felhasználását ismerteti és sok a grafikon Bierbauer Virgilnak a Városrendezés eszközei és feladatairól szóló tanul—

mányában. Kifejezetten statisztikai tárgyú Thirríng Lajosnak ,,Statisztikai vonatkozások a városrende—

zésben" és Sipos Sándornak ,,A statisztikai anyag grafikus ábrázolása" című dolgozata. E tanfolyam s az előadásait közlő könyv az 1937, évi VI. tör—

vénycikkel együtt hazánkban a városrendezés és fejlesztés lendületes új korszakát nyitja meg és sok régi hibát, mulasztást hivatott jóvátenni.

B. A. dr.