1. szám
___39__ 1941
könyvtár, az iskolaköteleseket nyilvántartó hivatal, a tanszerműhely és végül az iskolánkivüii nép- művelési bizottságok. Az iskolánkívüli népművelést külön is ki kell emelnünk, minthogy a jelzett idő—
szakban a közművelőd—ésnek valóban igen fontos és széles körben ható tényezőjévé nőtte ki magát.
A nevezett közoktatási szervek működését az ismer—
tetés mindenütt statisztikai adatok bemutatása kere- tében vázolja s végül megállapítja, hogy ,,Budapest iskolái a magyar iskolák példái lettek. A romokból újjáépített, megerősödött Magyarország nagyszerű
erőfeszítéséből Budapest minden téren kivette részét;
hogy az iskolaügyben többet tett, mint amire kötelezve volt, ez mutatja a főváros nagy kultúr- értékét a' nemzet életében." A. ]. dt.
Elekes Dezső dr.: Hazánk, népünk, szomszé- daink. Az ezeréves, a trianoni és a háromszor megnagyobbodott Magyarország ismertetője.
' Dr Désiré d'Elekes: Notre patria, notre peupte, nos voisins. Onvragc faisant connaitre la Hongrie millá- naire, celle de Trianon et la Hongrie agrandie trois fois.
A Magyar Statisztikai Társaság kiadványai. 13. sz. A ke- leti területek visszacsatolása után átdolgozott máso—
dik kiadás.
Publicatians de la Société Hongroise de Statistígue, nn- méro 13. 2; édítion, contenant des remaniements faits dcpnis la réíncorporation de territotns orizntaux.
Budapest, 1941. 134 i. — p. (1 térképpel —- avec 1 carte).
Elekes Dezső országismertető könyvének hiány- pótló voltát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy - rövid idővel közreadása után teljesen elfogyott; holott a mű a második bécsi döntés előtt hagyta ela sajtót, tehát adataiban a visszatért keleti részek még nem foglaltattak. A gyorsan elkészített második kiadás most ezekre a területekre is kiterjeszkedik, vagyis a háromszor megnagyobbodott mai Magyarország sokoldalú ismertetője. A könyv valamivel terjedel- mesebb, mint az első kiadás; egyébként azonban teljesen annak beosztását követi és jó részben szövege is megegyezik. Tartalmának részletesebb méltatása helyett tehát az első kiadás ismertetésére utalunkf)
Szeberthy János : Mezőgazdasági munkás-
védelem. ,
Jean Szeberthy : Loprotection des ouoriers agricoles.
Kiad'a a Magyar Közgazdasági Társaság.
Pub icatíon de la Société Hongroise thconomíe Politigne.
Közgazdasági könyvtár XXIII. kötet.
"Közgazdasági Könyvtár", XXIIIe volume.
Budapest, 1940. 439 i. —— pages.
Szeberthy, az agrárszociológiának néven jól ismert munkása,
,könyvben foglalta össze mindazt, amit az állam, társadalom,
munkásságnak az önsegélyre alapitott
Szeibert
gének, a munkabérkeresetre/ utaltaknak érdekében és azok javára eddig megvalósítanak, de azt is, ami e vonatkozásban mindezideig cs'upánitörekvés maradt; A mezőgazdasági szociálpolitika lényegének
1) L. M. Stat. Szemle 1940, évf. 619—620. l.
régen nélkülözött ' továbbá magának a mezőgazdasági:
szervezetei a mezőgazdasági munkavállalók legnagyobb *réte—r
megértése céljából először az általános szociál-*
politika egységes elvi szempontjait, a jelenlegi tár- sadalmi és gazdasági rend fennállását biztosító szerepét, majd utána a mezőgazdasági szociál- politika lényegét és célkitűzéseit ismerteti. A mező- gazdasági szociálpolitika passziv alanyai mindazok a mezőgazdasági foglalkozásúak, akik szociális védelemre szorulnak. A mezőgazdasági munkás-a védelem azonban a mezőgazdasági termelésben csak testi munkával résztvevő mezőgazdasági munkavállalók (gazd. cselédek, mezőgazdasági munkások és napszámosok, kubikusok, dohány- kertészek stb.) szűkebb körét öleli fel; ez nálunk a mezőgazdasági népesség legszélesebb rétege. Szo—
ciális helyzetük, védelmi intézményeik és eszközeik—
tárgyalása előtt még rövid áttekintést nyujt egy- felől e réteg szociális kérdéseinek történeti fejlődé- séről és változásairól, koronkint különböző alakban jelentkező megoldatlan szociális problémáiknak
századokról századokra szállásáról, másfelől az
utolsó század mezőgazdasági munkásvédehn-ének
alakulásáról s az 1840 óta hozott mezőgazdasági munkástőrvényekről, tmajd pedig a visszacsatolt területek munkásságával megnövekedett mezőgaz-t dasági munkásréteg statisztikai adatainak alap- ján azok tagozódását mutatja be.
Munkája tulajdonképeni tárgyának, a mező-.
gazdasági munkásv-édelem intézményeinek, keretei-
nek és eszközeinek, valamint azok fenntartásának,
müködés—ének tárgyalása során legelőször is be- mutatja a mezőgazdasági munkajog és munka- viszonyok eddigi (fejlődését és vázolja e vonatko—
zásokban a tennivalókat. Tág teret szentel ezután a mezőgazdasági munkabérkérdésnek, ahol 'nem-' csak a! sokféle munkabértizetési módozat, hanem a különböző mezőgazdasági munkáskategóriák kere-L seti viszonyainak alakulása is statisztikai adatok alapján nyer ismertetést. Miután a mezőgazdasági.
munkásság réletszintjének emelése közérdek, köz—
hatalmi úton kell bérviszonyaikat szabályozni., A szabályozás módozatait, elveit, az e téren felmutat- ható eredményeket s a sürgős teendőket, köztük a családi munkabéry bevezetésének szükségességét tárgyalja még itt.
Ugyanilyen módon, külön fejezetekben foglal- kozik a mezőgazdasági munkáspolitika egyéb ágai——
val és eszközeivel, nevezetesen a munkaidő szabá-' lyozással, a női- ,_ és gyermekmunkával, a fizetéses szabadság és szabadidő kérdésével, a társadalom-' biztosítással, az egészségvédelemmel, a munka-:
nélküliséggel, a munkaközvetítéssel, a munkás—
házak és lakások ügyével, a szociális neveléssel és;
a szakk-épzésselpa munkaszervezéssel, a munkás—,, szövetkezetekkel, a munkásvédelem egyéb eszkö;
zeivel: munkaalkalmak teremtésével ésa háziipar-
ral, végül pedig az egyes munkásc'soportok különc?
leges Védelm'ével; , '_ , _ __ ' Miután a nemzeti Célkitűzések '—*—szolgálatában álló földbirtokpolitika, különösen pedig a minden
1. szám
tekintetben jól megalapozott földreform, a leg—
hathatósahb mezőgazdasági munkásvédelmi eszköz, mert hiszen mindegyiknek főfeladata lehet a mezőgazdasági proletáriátus számát apasztani azzal, hogy az .érdemeseket önálló gazdákká, esetleg bérlőkké emeli, külön fejezetben részletesen foglal—
kozik ezeknek az agrárpolitikai eszközöknek nem- csak a mezőgazdasági munkáspolitikával kapcsola- tos szerepével és lehetőségeivel, hanem azon túl- menően általánosságban is, meg a kis— és törpe—
birtokosság szempontjából is. Fejtegetéseinek kiemelendő eredménye, hogy a földbirtokmegoszlás helyesbítésére minden ellenérvvel szemben is leg- főképen azért van szükség, mert a földtulajdonosok és a földet csupán művelő tömegek közötti arány—
talanSág nemcsak társadalmi, de nemzeti veszélye—
ket is rejt magában, továbbá, mert a jelen struktu- rális mezőgazdasági munkanélküliség csökkentése a birtokviszonyok megváltoztatásával járó több munkáskéz foglalkoztatása útján csökkenthető csupán, végül pedig, mert az egyoldalú szem—
termelésből folyó értékesítési nehézségeinket csak a belterjesebb kisgazdaságok térfoglalásának emel—
kedésével együttjáró sokoldalú termelési rendszer- rel lehet megszüntetni.
A következő fejezetekben szól még élettani alapokon a mezőgazdasági munkásság táplálkozási viszonyairól és szokásairól, azok javításának szük- ségességéről, továbbá a javításukra adódó lehető-
ségekről. Figyelemreméltó itt az a megállapítása,
hogy a mezőgazdasági népesség táplálkozásának a kívánatos mértékre való emelése közgazdasági viszonyainknak lényeges javulását vonná maga után.
A könyv utolsó fejezetei a mezőgazdasági munkások szervezkedési lehetőségeit és érdek- képviseleteik jelentőségét, továbbá a mezőgazdasági munkásvédelemnek a közigazgatással való kapcso—
latát ismertetik.
Befejezésül vizsgálódásainak rövid összefogla- lását adja és összegezi a mezőgazdasági munkás- védelem terén nemcsak ennek az osztálynak, de a nemzet egyetemének is érdekében álló legsürgősebb feladatokat. Ezek lényege a következő: Mezőgazda- sági munkásvédelmi intézményeink és eszközeink javarészt a századfordulón hozott törvényeken nyugosznak. Ezek a törvények pedig még a munka—
adó és munkavállaló egyenlőségét feltételező libe- rális szellemben hozattak. Természetes, hogy az azóta nagyot haladt élet követelményeinek már nem felelnek meg. Ezért a közeljövő legsürgősebb feladata, hogy a nemzet e széles rétegét, mely egyúttal szétszórtságánál fogva önsegélyre is a legképtelenebb, a korszerű szociálpolitika ,,sán- caiba" legalább is annyira bevonjuk, mint ameny—
nyire annak áldásait a nem mezőgazdasági foglal- kozású munkavállalók élvezik. G. G. dr.
Yárosteitesztés városrendezés. városépítés
L'urbamsme et la création de vállas
A korszerű közszolgálat útja 11. kötete.
11e volume de la ,,Voie du Service palma modemet.
Budapest, 1940. 752 1. —— p.
A fenti című hatalmas kötetben tette közzé vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter, Mártonffy Károly dr. szerkesztésében az ötödik közigazgatási továbbképző-tanfolyamon elhangzott előadásokat. E könyv 58 szakember s köztük többi országos vezetőférfi tanulmányát tartalmazza,
melyek a városfejlesztés, városrendezés s a város—
építés sokágú elméleti és gyakorlati kérdéseit és megoldandó feladatait világítják meg. Szakszerű alapvetést, irányítást és ösztönzést is nyujtanak ahhoz a nagyvonalú munkához, mely a városrende- zésről és építésről szóló 1937. évi VI. törvénycikk életbelépétge óta megindult.
Ezek az előadások nemcsak a tanfolyam hall—
gatói, hanem más szakemberek s a nagyközönség részére is sok szükséges ismeretet nyujtanak s számos eddig elhanyagolt kérdést tárgyalnak, egy- úttal elősegítik oly közszellem kialakítását, mely a városrendezést s az azzal járó áldozatokat szüksé- gesnek tartja.
A könyv szerkesztője, egyben a tanfolyam szervezője 9 fejezetben kitünően tagolta az egy—
másba kapcsolódó három tárgykörrel foglalkozó sokágú tanulmányokat, melyek a részletes tény—
megállapítások mellett a fejlődéstörténetre s a tennivalók megvilágítására is kiterjeszkednek. Rész—
letesen foglalkoznak továbbá az 1987. évi VI. tör- vénycikk rendelkeZéseinek magyarázatával. Az elő- adások csoportositása a következő: általános kér—
dések, a városrendezés előkészítése és végrehajtása,
jogi és közigazgatási, pénzügyi és gazdasági vonat- kozásai, különleges szempontjai, a kapcsolatos köz- lekedési kérdések, fontosabb jogszabályok s városi üzemek ismertetése. Tőbb tanulmány értékes, bő statisztikai adatokat, térképeket és grafikonokat is közöl egyes kérdések, városok és üzemek ismerte—
tése során. így Tattay Pál újszerű ténymegállapí- tások és statisztikai összehasonlítások alapján Budapest tágabb környékének községeit osztályozta, Hergár Viktor az adatok gyűjtését és felhasználását ismerteti és sok a grafikon Bierbauer Virgilnak a Városrendezés eszközei és feladatairól szóló tanul—
mányában. Kifejezetten statisztikai tárgyú Thirríng Lajosnak ,,Statisztikai vonatkozások a városrende—
zésben" és Sipos Sándornak ,,A statisztikai anyag grafikus ábrázolása" című dolgozata. E tanfolyam s az előadásait közlő könyv az 1937, évi VI. tör—
vénycikkel együtt hazánkban a városrendezés és fejlesztés lendületes új korszakát nyitja meg és sok régi hibát, mulasztást hivatott jóvátenni.
B. A. dr.
