IRODALMI SZEMLE '
Könyvismertetések. -- Chronigue de lit—res.
(C'est le Journal de la Société Hongroise de Statistigue gut" rend compte en francais, dans sa ,,re'o—ue d'est publications hongroises", des ou'vrages statistigues publiés en Hongrie.) "
Hamvas József: Budapest Székesfőváros is- kolaügye 1920-tol 1938-ig.
Joseph Hamvas: Les affaires scolaz'res de laoille de Budapest de 1920 ü 1938.
Statisztikai Közlemények. (Szerkeszti: Illyefalvi 1.) La—
jos dr.) 91. kötet, 3. szám. Kiadja: Budapest szekes- fováros Statisztikai Hivatala.
,,Publicaiíons Statístigues" (rédigées sous la direction du Dr Louis I. [Nye/elvi), !!]e volume, no d. Pu—
bliées parle Bureau de Statisíigue de la Ville de Budapest.
Budapest, 1940. 80 l. —— p.
Budapest kulturális fejlődése az utolsó húsz esztendő alatt — szorosabban 1920-tól 1940—ig ——
művelődéstörténetünknek egy külön, önálló s jelen—
tőségében is nagy fejezetét kell alkossa, mivel ez- időben az ország központjában számottevő s nem- zeti szempontból rendkívül értékes művelődési té—
nyezők érvényesültek s bontakoztak ki a kulturális események változatos és megszakítatlan láncola- tában. Ez a húsz éves időszak az ország megcson—
kításával és a háború okozta rendkívül nehéz viszonyokkal kezdődött; nagy erőfeszítések és áldo- zatok tették lehetővé a fokozatos újjászervezést és továbbfejlődést s ezen az úton jutottunk el a húsz éves időszak utolsó nagy eseményeihez, az ország megnagyobbodásához, ami ismét újabb átalakulá- sokat idézett elő és új lehetőségeket nyitott meg közművelődésünk terén. Magyarországnak ez a kul- turális szempontból rendkívül értékes és változatos, mondhatni hősi korszaka, amely nagyban hasonlít
a 48-as szabadságharc utáni küzdelmes időszakhoz,
történeti és statisztikai szempontból eddigelé in- kább csak töredékesen és egyoldalúan kapott meg- világítást. Egységes, átfogó és magasabb nézőpon—
tokból figyelő kulturális összefoglalása a korszak- nak, mely a statisztikai adatok bő tárházából is merít s így rögzíti meg a húsz év eseményeit, még a jövő feladata.
A közműveltség fejlődésében a fővárosnak önálló, sőt vezető és irányító szerepe van; a köz- művelődést előmozdító munkálatokban és anyagi áldozatokban a fővárosnak aránylag nagyobb mér- tékben kellett kivennie a részét, mint az ország többi részeinek s természetes is, hogy az itt kifej—
tett törekvések is sokszor igen figyelemreméltó, sőt páratlanul álló eredményeket hoztak létre. Ezért egy olyan összefogó művelődéstörténeti áttekintés—
ben, aminőre fentebb céloztunk, elsősorban a fő- várost kell szemügyre vennünk s ezen a téren is a közoktatás és az egyéb közműveltség körében külön-külön kell megfigyelnünk a fejlődést és a jelenlegi viszonyokat.
Hamvas József könyve a főváros közművelő—
désének háború utáni időszakából 18 évet, az 19205 tól 1938-ig terjedő időszakot veszi vizsgálat alá, az imént mondott első művelődési kör, a közoktatás keretében. Tanulmánya nem tart igényt arra, hogy kiforrott és rendszeres alakban nyujtson képet a' főváros közoktatási életéről és az abban végbement változásokról, de a fontos és értékes adatoknak hosszú sorát vonultatja fel időrendi és tárgyi ,sor—
rendben és ezáltal a fentebbkörvonalazott, eljő—, vendö művelődéstörténeti alapmunkához nyujt gaz—
dag és sokoldalú adatmennyiséget. Könyve így tulaj-—
donképen hasznos forrásmunkának, alapvető adat—
tárnak tekinthető. A szerző egyszerűen az esemé—
nyek felsorolására szorítkozik, nem kutatja az eszmei kiinduló pontokat, az összefüggéseket, sem a távolabbi következményeket, de az adalékok sor-
rendben való előtárásában nem is lehet ez a célja,
hiszen legtöbb helyütt maguk a tények besz-élnek minden egyéb helyett s mivel —— amint említettük ——
a kép ezen a téren nagyon változatos és a tényeket rögzítő krónikásnak igen sok lehetamondanivalója.
A tárgyalt 18 évet szerző két részre tagolja: az;
1920—1926. év, az újjáépítés és az 1926—1938. év
az alkotószervezés időszaka. Az első rész vázolja azokat a nehézségeket és akadályokat (szénszünet, járványok, helyiség- és személyzethiány), amelyek az időszak kezdetén, az első években jelentkeztek és amelyeknek elhárítása már eleve sok munkát jelentett, Azután az egyes iskolafajok keretében történt szervezeti és tanulmányi változásokat érinti s felemlíti mindenütt a legfontosabb statisztikai- adatokat. A második — nagyobb —— rész a tulaj—
donképeni fejlődést szemlélteti; ismerteti az isko—' lák helyiségviszonyait, a főváros iskolaépitési pro—
grammjának végrehajtási részleteit, a tanszemélyzet státusviszonyait és illetményrendezési ügyeit, a kü—
lönfélo tanulmányi rendeket, a tanszemélyzet munkarendjét, továbbá az iskolai könyvtárak, az, étkeztetési akoiók, a testnevelés, a cserkészet, a.
levente—intézmény, a tanulmányi kirándulások, a' gyermekvédelem (napközi otthonok), a könyvsegé——.
lyezés ügyét s végül az iskolaorvosi és iskolanővéri intézményt. Ezután az egyes iskolafajok és az iskolaüggyel kapcsolatos intézmények fejlődését és állapotát vázolja az ismertetés; sajátos jellegüknél fogva kiemelhetők ezek közül az ú. n. irányító pol—
gári iskola, az iparrajziskola, a kertészképzés (ker—
tészeti múzeum), a Székesfővárosi felsőbb zene—
iskola, a Pedagógiai szeminárium, a Pedagógiai
1. szám
___39__ 1941
könyvtár, az iskolaköteleseket nyilvántartó hivatal, a tanszerműhely és végül az iskolánkivüii nép- művelési bizottságok. Az iskolánkívüli népművelést külön is ki kell emelnünk, minthogy a jelzett idő—
szakban a közművelőd—ésnek valóban igen fontos és széles körben ható tényezőjévé nőtte ki magát.
A nevezett közoktatási szervek működését az ismer—
tetés mindenütt statisztikai adatok bemutatása kere- tében vázolja s végül megállapítja, hogy ,,Budapest iskolái a magyar iskolák példái lettek. A romokból újjáépített, megerősödött Magyarország nagyszerű
erőfeszítéséből Budapest minden téren kivette részét;
hogy az iskolaügyben többet tett, mint amire kötelezve volt, ez mutatja a főváros nagy kultúr- értékét a' nemzet életében." A. ]. dt.
Elekes Dezső dr.: Hazánk, népünk, szomszé- daink. Az ezeréves, a trianoni és a háromszor megnagyobbodott Magyarország ismertetője.
' Dr Désiré d'Elekes: Notre patria, notre peupte, nos voisins. Onvragc faisant connaitre la Hongrie millá- naire, celle de Trianon et la Hongrie agrandie trois fois.
A Magyar Statisztikai Társaság kiadványai. 13. sz. A ke- leti területek visszacsatolása után átdolgozott máso—
dik kiadás.
Publicatians de la Société Hongroise de Statistígue, nn- méro 13. 2; édítion, contenant des remaniements faits dcpnis la réíncorporation de territotns orizntaux.
Budapest, 1941. 134 i. — p. (1 térképpel —- avec 1 carte).
Elekes Dezső országismertető könyvének hiány- pótló voltát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy - rövid idővel közreadása után teljesen elfogyott; holott a mű a második bécsi döntés előtt hagyta ela sajtót, tehát adataiban a visszatért keleti részek még nem foglaltattak. A gyorsan elkészített második kiadás most ezekre a területekre is kiterjeszkedik, vagyis a háromszor megnagyobbodott mai Magyarország sokoldalú ismertetője. A könyv valamivel terjedel- mesebb, mint az első kiadás; egyébként azonban teljesen annak beosztását követi és jó részben szövege is megegyezik. Tartalmának részletesebb méltatása helyett tehát az első kiadás ismertetésére utalunkf)
Szeberthy János : Mezőgazdasági munkás-
védelem. ,
Jean Szeberthy : Loprotection des ouoriers agricoles.
Kiad'a a Magyar Közgazdasági Társaság.
Pub icatíon de la Société Hongroise thconomíe Politigne.
Közgazdasági könyvtár XXIII. kötet.
"Közgazdasági Könyvtár", XXIIIe volume.
Budapest, 1940. 439 i. —— pages.
Szeberthy, az agrárszociológiának néven jól ismert munkása,
,könyvben foglalta össze mindazt, amit az állam, társadalom,
munkásságnak az önsegélyre alapitott
Szeibert
gének, a munkabérkeresetre/ utaltaknak érdekében és azok javára eddig megvalósítanak, de azt is, ami e vonatkozásban mindezideig cs'upánitörekvés maradt; A mezőgazdasági szociálpolitika lényegének
1) L. M. Stat. Szemle 1940, évf. 619—620. l.
régen nélkülözött ' továbbá magának a mezőgazdasági:
szervezetei a mezőgazdasági munkavállalók legnagyobb *réte—r
megértése céljából először az általános szociál-*
politika egységes elvi szempontjait, a jelenlegi tár- sadalmi és gazdasági rend fennállását biztosító szerepét, majd utána a mezőgazdasági szociál- politika lényegét és célkitűzéseit ismerteti. A mező- gazdasági szociálpolitika passziv alanyai mindazok a mezőgazdasági foglalkozásúak, akik szociális védelemre szorulnak. A mezőgazdasági munkás-a védelem azonban a mezőgazdasági termelésben csak testi munkával résztvevő mezőgazdasági munkavállalók (gazd. cselédek, mezőgazdasági munkások és napszámosok, kubikusok, dohány- kertészek stb.) szűkebb körét öleli fel; ez nálunk a mezőgazdasági népesség legszélesebb rétege. Szo—
ciális helyzetük, védelmi intézményeik és eszközeik—
tárgyalása előtt még rövid áttekintést nyujt egy- felől e réteg szociális kérdéseinek történeti fejlődé- séről és változásairól, koronkint különböző alakban jelentkező megoldatlan szociális problémáiknak
századokról századokra szállásáról, másfelől az
utolsó század mezőgazdasági munkásvédehn-ének
alakulásáról s az 1840 óta hozott mezőgazdasági munkástőrvényekről, tmajd pedig a visszacsatolt területek munkásságával megnövekedett mezőgaz-t dasági munkásréteg statisztikai adatainak alap- ján azok tagozódását mutatja be.
Munkája tulajdonképeni tárgyának, a mező-.
gazdasági munkásv-édelem intézményeinek, keretei-
nek és eszközeinek, valamint azok fenntartásának,
müködés—ének tárgyalása során legelőször is be- mutatja a mezőgazdasági munkajog és munka- viszonyok eddigi (fejlődését és vázolja e vonatko—
zásokban a tennivalókat. Tág teret szentel ezután a mezőgazdasági munkabérkérdésnek, ahol 'nem-' csak a! sokféle munkabértizetési módozat, hanem a különböző mezőgazdasági munkáskategóriák kere-L seti viszonyainak alakulása is statisztikai adatok alapján nyer ismertetést. Miután a mezőgazdasági.
munkásság réletszintjének emelése közérdek, köz—
hatalmi úton kell bérviszonyaikat szabályozni., A szabályozás módozatait, elveit, az e téren felmutat- ható eredményeket s a sürgős teendőket, köztük a családi munkabéry bevezetésének szükségességét tárgyalja még itt.
Ugyanilyen módon, külön fejezetekben foglal- kozik a mezőgazdasági munkáspolitika egyéb ágai——
val és eszközeivel, nevezetesen a munkaidő szabá-' lyozással, a női- ,_ és gyermekmunkával, a fizetéses szabadság és szabadidő kérdésével, a társadalom-' biztosítással, az egészségvédelemmel, a munka-:
nélküliséggel, a munkaközvetítéssel, a munkás—
házak és lakások ügyével, a szociális neveléssel és;
a szakk-épzésselpa munkaszervezéssel, a munkás—,, szövetkezetekkel, a munkásvédelem egyéb eszkö;
zeivel: munkaalkalmak teremtésével ésa háziipar-
ral, végül pedig az egyes munkásc'soportok különc?
leges Védelm'ével; , '_ , _ __ ' Miután a nemzeti Célkitűzések '—*—szolgálatában álló földbirtokpolitika, különösen pedig a minden
