• Nem Talált Eredményt

DR. HAJDU GUSZTÁV

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "DR. HAJDU GUSZTÁV"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

DR. HAJDU GUSZTÁV

1911–1976

Állatorvosdoktor, címzetes egyetemi tanár, a Debreceni Állategészségügyi Intézet igazgatója 1949-től 1972-ig. A debreceni Mezőgazdasági Akadémia élettani és állategészségtani tanszékének előadója (1953−1957), megbízott tanszékvezetője (1961).

1911. október 13-án született Temesváron. 1930-ban beiratkozott a budapesti M. kir.

Állatorvosi Főiskolára, 1934-ben állatorvosi oklevelet szerzett jeles eredménnyel. Doktori disszertációjának kidolgozását a szülészeti klinikán kezdte, témája miatt azonban az Országos Állategészségügyi Intézetben gyakornokként folytatta. 1936. októberében Manninger professzor meghívására a járványtani tanszék gyakornoka, majd tanársegéde lett. 1936-ban summa cum laude minősítéssel állatorvos-doktori oklevelet szerzett; az állatorvosi tiszti vizsgát 1938-ban kitűnő eredménnyel tette le. 1949-ben mint állami állatorvos az Országos Állategészségügyi Intézetben dolgozott, majd néhány hónap után az újonnan létesült Debreceni Állategészségügyi Intézet igazgatójává nevezték ki. Innen vonult nyugdíjba 38 évi szolgálat után. Közben a debreceni Mezőgazdasági Akadémián az állatbonctan- és élettan előadója volt 1953-tól 1957-ig, majd az állatbonctani, -élettani és -egészségtani tanszék megbízott tanszékvezetői teendőit látta el 1961-ben. Haláláig rendszeresen oktatott, 1966-ban a földművelésügyi miniszter címzetes egyetemi tanári címet adományozott részére.

Hajdu Gusztáv kiválóan képzett szervező, vezető, oktató és kutató volt. Kutatásaiban a vírusos elvetélés, az enterotoxaemia, az actinobacillosis, az enzootiás tüdőadenomatosis első hazai megállapítása, illetve kórjelzésének kialakítása fűződik nevéhez. A ló babesiosissal kapcsolatos megállapításai is jelentősek. A II. világháború utáni munkája az új debreceni intézet megszervezése, fejlesztése volt. Kiteljesítette a diagnosztikai és kutatómunkát.

Segítőkész, derűs egyénisége széles körben ismertté tette. A közéletben is aktív volt.

Megszervezte a Magyar Agrártudományi Egyesület első vidéki állatorvosi szervezetét. A Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) Állatorvosok Társasága Hajdú-Bihar megyei szakosztályának elnöke, majd tiszteletbeli elnöke, az etikai bizottságnak több éven át tagja volt. Munkásságának elismeréseként 1954-ben a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója, 1961-ben a Munka Érdemérem, 1970-ben a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetésben részesült.

A Magyar Agrártudományi Egyesület 1964-ben aranykoszorús jelvénnyel tüntette ki és 1972- ben a legmagasabb egyesületi elismerést, a Hutÿra Ferenc-emlékérmet kapta meg.

Kora, egészségi állapota miatt 1972-ben felmentését kérte, ám a jól megérdemelt pihenést nem sokáig élvezhette, 1976. július 1-én, türelemmel viselt szenvedés után hunyt el.

Irodalom:

Hengl Rezső: Hajdu Gusztáv dr. 1911–1976. Magyar Állatorvosok Lapja, 1976. 31.

10. 674.

Dr. Fehér György, 2007

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

1948-tól 1950-ig mint a Magyar Agrártudományi Egyetem Állatorvostudományi Kara élettani tanszéké- nek vezetô professzora tanított.. 1950-ben kinevezték a Semmelweis

O kleveles gyógyszerész, bölcsészdoktor, kémia, biológia, ásvány- és kôzet- tan szakos középiskolai tanár, egyetemi docens, a növénytani tanszék vezetôje 1953-tól 1971-ig,

1951-es tanévben a Magyar Agrártudományi Egyetem Állatorvostudományi Ka- rának dékánja, 1957/1958-ban az Állatorvostudományi Fôiskola igazgatóhelyet- tese, 1958-tól

A térítéses szolgáltatás több mint ezer folyóiratot, könyvet és adatbázist érint, az OVID folyóiratainak mintegy harmadát. A Microsofttal

évi összeírás elmaradása folytán a Központi Statisztikai Hivatal a Nemzetközi Mező- gazdasági Intézet által javasolt összeírást az 1929. év folyamán ismét

rényebb összegekkel emelkedett évről—évre úgy, hogy ebben az utóbbi évben már 101'4 millió P volt, Az 1938. év azonban itt is mintegy 10 millió P összegű

Dr. áp- rilis 6-án elhúnyt dr. Elekes Dezső, a magyar gazdaság— és kultúrstatisztika ne- ves művelője. Elekes Dezső l918—tól 1948- ig volt a Központi Statisztikai

Az első tájékozódási versenyről írásos emlékek is fennmaradtak, amelyet 1897. május 13-án rendeztek Norvégiában, Bergen mellett. A versenyek jól szolgálták