• Nem Talált Eredményt

O DR. MODOR VIDOR

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "O DR. MODOR VIDOR"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

O

kleveles gyógyszerész, bölcsészdoktor, kémia, biológia, ásvány- és kôzet- tan szakos középiskolai tanár, egyetemi docens, a növénytani tanszék vezetôje 1953-tól 1971-ig, a növénycönológia és a gyógynövények kutatója.

Modor Vidor 1910. október 18-án született Désen (Szolnok-Doboka vár- megye). Apja méneskari százados volt. Elemi iskoláit szülôvárosában végezte.

Érettségi után gyógyszerészetet tanult, és 1935-ben okleveles gyógyszerész dip- lomát szerzett. Ezt követôen a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem növénytani tanszékén gyakornok, majd tanársegéd lett. 1936-ban kémia és ter- mészetrajz szakon tanári diplomát szerzett. 1940-ben bölcsészdoktorrá avatták.

1941-ben lett adjunktus. Még ebben az évben áthelyezték a Gyógyszerkutató Intézetbe, ahol 1952-ben tudományos fômunkatárssá nevezték ki.

1952-ben az Állatorvostudományi Fôiskola megbízott elôadóként felkérte a növénytan oktatására. 1953-tól a növénytani tanszék vezetésével bízták meg, egyetemi docensi minôségben. Közel húsz éven át vezette a tanszéket, 1971-ben nyugdíjba ment.

Tudományos érdeklôdési köre a gyógyszer-analitika, a növényrendszertan, a növénycönológia, a gyógy- és mérgezô növények szövettani vizsgálatának témakörére terjedt ki. Különféle tudományos folyóiratokban összesen 32 közle- 245

DR. MODOR VIDOR

1910 –1979

204-391 Biographia 2007.12.04 09:23 Page 245

(2)

ménye jelent meg. A növénytani mikrotechnikának elismert szaktekintélye volt, és tudományos körökben elismerést szerzett a növényszövettani, szövetfejlô- déstani és a növényeknek szövettani alapon végzett azonosítási vizsgálataival.

Beszélt, írt és olvasott német, francia és román nyelven (utóbbit anyanyelvi szinten beszélte).

Tagja volt a Magyar Biológiai Társaságnak (1952-tôl), a Magyar Gyógyszeré- szeti Társaságnak (1966-tól). 1967-ben megválasztották a Gyógynövény Kutató Intézet tudományos tanácsának rendes tagjává. A Magyar Növénytani Társaság- nak 1950-tôl 1952-ig titkára volt.

Tudományos és oktatói tevékenysége mellett aktívan részt vett a politikai élet- ben is. 1949-ben a Budapesti Büntetô Törvényszék népi ülnöknek kérte fel, és ezt a tisztséget több éven át lelkiismeretesen betöltötte.

Oktatómunkájában a gyakorlati képzést, a növényismeret és az állatorvos- képzés célját szolgáló gyógy- és mérgezô növények oktatását helyezte elôtérbe.

Eredményes tudományos munkásságának elismeréseként 1964-ben a Mezô- gazdaság Kiváló Dolgozója, 1971-ben, nyugállományba vonulása alkalmával pedig a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetésben részesült.

Modor Vidor aktív, kedves, készséges, rendkívül szerény vezetô és munka- társ volt.

1979. október 25-én, 69 éves korában hunyt el.

Irodalom

200 éves a magyar állatorvosi felsôoktatás 1787–1987. Szerk.: Holló Ferenc.

Mezôgazdasági Könyvkiadó, Budapest, 1987. 464 p.

246

204-391 Biographia 2007.12.04 09:23 Page 246

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Á llatorvosdoktor, az állatorvos-tudomány kandidátusa, egyetemi tanár, a szü- lészeti tanszék, a tejhigiéniai laboratórium vezetôje, a szülészet és a tejhigiénia

Á llatorvosdoktor, egyetemi docens, a sebészeti és szemészeti tanszék és kli- nika kisállatkórházának vezetôje, traumatológiai mûtôjének alapítója, a csont- sebészet

O kleveles mezôgazda, mezôgazdasági doktor, egyetemi docens, az élettani tanszék keretében mûködô elsô biokémiai részleg vezetôje, a biokémia elô- adója; az

O kleveles mezôgazda, halbiológus, haltenyésztô, a szarvasi Haltenyésztési Kísérleti, majd Kutató Állomás igazgatója 1968-tól 1974-ig, a haltenyésztés, a ha- lak

Svikruha Márta hegedűművészt-tanár, egyetemi docens (Széchényi István Egyetem

o Meghirdető tanszék: Közlekedésüzemi tanszék o Felvehetik: ipari és szállítási logisztika szakirány o Létszámkorlát: minimum 8, maximum 20 fő

A SZIE Szenátusa Kosáry Domokos-díjat adomá- nyozott Mézes Miklós (1953–) agrármérnök, tan- székvezető egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, az

O volt ugyanis az egyetemi népművelési képzés megálmodója (1956) és vezetője a KLTE-n, s ugyanitt az első Felnőttképzési és Közművelődési Tanszék irányítója