• Nem Talált Eredményt

Á DR. B. KOVÁCS ANDRÁS

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Á DR. B. KOVÁCS ANDRÁS"

Copied!
3
0
0

Teljes szövegt

(1)

Á

llatorvosdoktor, egyetemi tanár, a sebészeti és szemészeti tanszék és klini- ka vezetôje (1957–1981), az állatorvos-tudomány doktora, 10 éven át az egye- tem rektorhelyettese, hat éven át rektora volt (1966–1972).

B. Kovács András 1925-ben született a Békés megyei Nagykamaráson, sze- gényparaszti, napszámos család gyermekeként. Elemi iskolai tanulmányait a szülôfalujában végezte, majd Gyulán érettségizett. A József Attila Népi Kollé- gium tagja, majd a Monostori Károly Népi Kollégium vezetôjeként végezte el az egyetemet, és 1949-ben állatorvosi oklevelet szerzett.

Már diplomája megszerzése elôtt gyakornokoskodott a Magyar Agrártu- dományi Egyetem Állatorvostudományi Karának sebészeti és szemészeti tan- székén, 1951-tôl pedig tanársegéd. Idôközben elvégezte a Magyar Dolgo- zók Pártja központi pártiskoláját, majd az állattenyésztô továbbképzô iskola vezetôje volt, ahol megszervezte és vezette az állatorvosoknak indított szak- segédképzô tanfolyamot. 1952 és 1955 között függetlenített aspiráns, 1956- ban az állatorvos-tudomány kandidátusa fokozatot nyerte el. Kómár Gyu- la professzor áthelyezése után 1957-ben, 32 évesen, egyetemi docensi ki- nevezéssel megbízást kapott a sebészeti és szemészeti tanszék vezetésére.

A tanszéket 1963-tól mint egyetemi tanár haláláig, 24 éven keresztül irányí- 41

DR. B. KOVÁCS ANDRÁS

1925 –1981

1-203 Biographia 2007.12.04 08:18 Page 41

(2)

totta. 1972-ben az állatorvos-tudomány doktora tudományos fokozatot sze- rezte meg.

1959-tôl 1975-ig, 16 éven át vett részt az egyetem vezetésében. Különbözô (igazgatóhelyettesi, rektorhelyettesi) megbízatások mellett, 1966 és 1972 között, hat éven át mint rektor irányította az egyetem munkáját. Rektori mûködése alatt épült egyetemünk új részlegének elsô ütemében a négyemeletes épület- tömb és a kollégium épülete.

Tudományos munkásságát több mint 100 tudományos közleménye mutat- ja. Kutatásában a gyakorlat igényei vezérelték. Aspiránsi témájában a sebgyó- gyulással foglalkozott. Számos újítás, a gyakorló állatorvos sebésztevékeny- ségét segítô eszköz és mûszer készítése fémjelzi nevét. Fôbb tevékenysége a nagyüzemben elôforduló hibás tartás következményeként fellépô lábvég- betegségek megelôzése és gyógyítása volt. A gyakorlat tükrözôdik több ki- adásban megjelent tankönyveiben és szakkönyvében.

A hazai politikai közéletben is cselekvô szerepet vállalt. Mint a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kerületi bizottságának tagja, 1962-tôl a haláláig folyamatosan részt vett az egyetemen kívüli pártmunkában is. Tizenkét éven keresztül a párt VII. kerületi végrehajtó bizottságának, több éven át a pártbi- zottság mellett mûködô agitációs és propaganda munkabizottságnak tagjaként és 1981-ben a Pártélet címû lap munkabizottsága tagjaként is kamatoztatta mindazon gazdag tapasztalatait, amelyeket ifjúkora óta a különbözô társadal- mi szervezetekben kifejtett tevékenysége során megszerzett.

A Magyar Agrártudományi Egyesület Állatorvosok Társaságának, az MTA Tu- dományos Minôsítô Bizottsága állattenyésztési és állatorvos-tudományi szakbi- zottságának elnöke és számos egyéb társadalmi bizottság tagja volt. Munkája középpontjában az oktatás állt. Arra törekedett, hogy minél jobban képzett ál- latorvosok kerüljenek ki a keze alól. Mindig felismerte, hogy mi az igény, amit a korszerû, nagyüzemi állattenyésztés támaszt az állatorvosokkal szemben, s ezeket az igényeket mindenkor igyekezett az oktatás során kielégíteni. A ne- velés és oktatás során nemcsak a hallgatóságra, hanem a gyakorló állatorvo- sokra is gondolt.

Munkájáért méltó kitüntetéseket kapott: Kiváló Feltaláló ezüst fokozata (1961), MHE arany fokozat (1963), Ignatius J. Pesˇina-emlékérem (1969), a Munka Érdem- rend arany fokozata (1975), Felszabadulási Jubileumi emlékérem (1970), Marek József-emlékérem (1976). 1980-ban az ô irányításával rendezték meg a XIII. Euró- pai Állatorvosi Sebészeti Kongresszust, ahol a szövetség elnökévé választották.

B. Kovács professzor a háború után a népi kollégiumban nevelkedett új nemzedék nagy tehetségû, töretlen szorgalmú, nyitott, széleskörûen tevékeny-

kedô, a gyakorlatot szeretô, jó szervezôképességû tagja volt. 42

1-203 Biographia 2007.12.04 08:18 Page 42

(3)

1981. május 26-án rövid, súlyos betegség után hunyt el, 56 éves korában;

Budapesten temették.

Irodalom

B. Kovács András dr. 1925–1981. Magyar Állatorvosok Lapja, 1981. 36. 9. 579–583.

Ünnepi szakülés B. Kovács András professzor születésének 60. évfordulóján.

Magyar Állatorvosok Lapja, 1986. 41. 6. 372–374.

43

1-203 Biographia 2007.12.04 08:18 Page 43

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Á llatorvosdoktor, tanszékvezetô egyetemi docens, 1950-tôl 1959-ig az Állat- orvostudományi Egyetem belgyógyászati tanszékének docense, 1957-tôl 1961-ig pedig a

Á llatorvosdoktor, orvosdoktor, bel-, és ideggyógyász szakorvos, az állat- orvos-tudomány kandidátusa, az állatorvosi belgyógyászati klinikai diag- nosztika tanára, kutatója,

Állatorvosdoktor, az állatorvos-tudomány doktora, címzetes egyetemi tanár, az állattenyésztési genetika fakultatív tantárgy előadója (1981–1982), az

O rvosdoktor, állatorvos, egyetemi tanár, a Magyar Tudós Társaság levelezô tagja, a Pesti egyetem Orvosi Kara állatgyógyászati tanszékének és állatgyógyin- tézetének

Az állatorvos-tudomány kandidátusa, címzetes egyetemi tanár, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola takarmányozási tanszékének megalapítója, első vezetője, a

Á llatorvosdoktor, egyetemi tanár, Kossuth-díjas akadémikus, a hazai önálló pa- razitológiai tudomány megteremtôje, a parazitológia világszerte elismert tudósa, a

Á llatorvosdoktor, röntgenológus, fényképész, az állatorvos-tudomány doktora, az összehasonlító anatómia és a fejlôdéstan tanára, az anatómiai és fejlôdéstani intézet,

Á llatorvosdoktor, az állatorvos-tudomány kandidátusa, az Állatorvostudományi Egyetem járványtani és mikrobiológiai tanszékének egyetemi docense, a viro- lógia (1985), illetve