• Nem Talált Eredményt

DR. KAKUK TIBOR

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "DR. KAKUK TIBOR"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

DR. KAKUK TIBOR

1924–1994

Az állatorvos-tudomány kandidátusa, címzetes egyetemi tanár, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola takarmányozási tanszékének megalapítója, első vezetője, a takarmányozástan országosan elismert szakembere, a nagyüzemi baromfitartás-technológia és -higiénia fejlesztője, a mikroelemek és a hiánybetegségek elismert szakembere, a juhtenyésztés és bárányhízlalás nagyüzemi módszereinek kifejlesztője.

Kakuk Tibor 1924-ben Kápolnásnyéken született. 1942-ben érettségizett és beiratkozott a M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem állatorvosi osztályára. A közbejött háborús körülmények és hadifogsága miatt csak 1948-ban kapott kitűnő minősítésű állatorvosi diplomát. Hadifogságában szerzett francia nyelvtudását céltudatosan az angol és német nyelvvel egészítette ki.

Mócsy János professzor meghívására 1949-től a belgyógyászati tanszéken dolgozott, de a legelső politikai „szűrés” alkalmával felmentették asszisztensi állásából. 1952-től több mint tíz éven át mint állami állatorvos és mesterséges termékenyítő dolgozott. Úttörője volt a mesterséges termékenyítés üzemi alkalmazásának, majd az iparszerű baromfitartás, a mélyalmos technológia terén ért el sikereket. Ennek érdekében a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen 1965-ben baromfitenyésztési és baromfiipari szakmérnöki oklevelet szerzett.

1964-től 1976-ig a Phylaxia Állami Olótányagtermelő Intézet, majd a Phylaxia Oltóanyag- és Tápszertermelő Vállalat kutatatási osztályvezetője, takarmánykiegészítőket, premixeket (Fermin, Viton, Laktin, Phylasol-Combi) fejleszt. Eközben tíz éven át (1965–

1975) a takarmánytechnológia meghívott előadója a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen.

1968-tól baromfi takarmányozást oktatott a Kaposvárott. Veress Lászlóval kidolgozták a bárányok korai elválasztási és expressz hízlalási technológiáját. 1977-ben lerakta a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola takarmányozástani tanszékének alapjait és annak első tanszékvezető tanára volt. 1973 és 1976 között Marokkóban, 1983 és 1986 között pedig Algériában dolgozott minisztériumi konzulensként.

Kakuk Tibor termékeny szakíró volt: hatvan tudományos és közel száz ismeretterjesztő cikket adott közre. Tizenkilenc monográfia, szakönyv társszerzője. Közülük kiemelésre érdemes a többszerzős Takarmányártalmak, hiánybetegségek című szakkönyv.

1981-ben német szerzőkkel közösen jelentette meg a juhtenyésztésről szóló kézikönyvét.

Élete fő művének a Schmidt Jánossal közösen írt, 1988-ban megjelent Takarmányozástan című kézikönyvet tekintette.

A Pannon Agrártudományi Egyetem cmzetes egyetemi tanára, az Ujhelyi Imre- emlékérem tulajdonosa. Életteljesítménye alapján nyerte el a kandidátusi fokozatot.

(2)

Szakmai igényessége, éles esze, kiváló emlékezőképessége, átlagon felüli innovatív és kreatív készsége kitűnő gyakorlati érzékkel párosult. Nyers, szókimondó, az igazsághoz körömszakadtáig ragaszkodó modora miatt nem mindenki kedvelte. Az embert, annak teljesítményét, magatartását méltányolta.

A családszerető, fáradhatatlan tudós 1994. augusztus 2-án, hetvenedik életévében hunyt el.

Irodalom:

Holló Ferenc: Dr. Kakuk Tibor. Magyar Állatorvosok Lapja, 1995. 50. 3. 189–190.

Veress László: Kakuk Tibor (1924–1994). Állattenyésztés és Takarmányozás, 2004.

53. 6. 514.

Dr. Fehér György, 2007

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Állatorvosdoktor, az állatorvos-tudomány doktora, címzetes egyetemi tanár, az állattenyésztési genetika fakultatív tantárgy előadója (1981–1982), az

O rvosdoktor, állatorvos, egyetemi tanár, a Magyar Tudós Társaság levelezô tagja, a Pesti egyetem Orvosi Kara állatgyógyászati tanszékének és állatgyógyin- tézetének

Á llatorvosdoktor, az állatorvos-tudomány kandidátusa, az Állatorvostudományi Egyetem járványtani és mikrobiológiai tanszékének egyetemi docense, a viro- lógia (1985), illetve

Állatorvosdoktor, egyetemi tanár, a keszthelyi Gazdasági Akadémia, illetve a Magyar Agrártudományi Egyetem keszthelyi osztálya állategészségtani tanszékének vezetője,

Á llatorvosdoktor, az állatorvos-tudomány kandidátusa, egyetemi tanár, a szü- lészeti tanszék, a tejhigiéniai laboratórium vezetôje, a szülészet és a tejhigiénia

Állatorvosdoktor, az állatorvos-tudomány doktora, címzetes egyetemi tanár, a honvédség állatorvos-ezredese, az állatorvosi szemészet nemzetközileg elismert

Állatorvosdoktor, az állatorvos-tudomány kandidátusa, a Phylaxia Állami Oltóanyagtermelő Intézet igazgatója (1952−1956), kutatási igazgatóhelyettese (1969−1975), a

Á llatorvosdoktor, az állatorvos-tudomány kandidátusa, biokémikus, a bioké- mia oktatója egyetemünkön (1965–1972), majd a Gödöllôi Agrártudományi Egyetem állatélettani