• Nem Talált Eredményt

DR. SZUTTER LÁSZLÓ

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "DR. SZUTTER LÁSZLÓ"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

DR. SZUTTER LÁSZLÓ

1891–1973

Állatorvosdoktor, az állatorvos-tudomány doktora, címzetes egyetemi tanár, a honvédség állatorvos-ezredese, az állatorvosi szemészet nemzetközileg elismert tudósa.

Szutter László 1891-ben Potyondon (Sopron vármegye) született, 1910-ben Sopronban érettségizett. Állatorvosi diplomáját 1915-ben szerezte meg, majd 1923-ban summa cum laude állatorvos-doktori oklevelet kapott. Élete nagy részében honvéd állatorvos volt, főleg állami ménesekben dolgozott. Precíz munkája és kiváló emberi magtartása révén magas katonai beosztást, ezredesi rendfokozatot ért el. A második világháború után mint a Magyar Néphadsereg szerződéses állatorvos-ezredese tovább dolgozott. Negyvenöt évi munka után, 1959-ben kérte nyugdíjazását.

Munkaköréből adódott a ló szemének tudományos alaposságú vizsgálata. Önálló, nagy számú állaton végzett, alapos kutatómunkája eredményeinek (a szemfenék részletes morfológiai leírása, a szem törőközegeiben észlelhető, eddig még nem ismert elváltozások kimutatása) hitelessége, tudományos és gyakorlati értéke kivívta a hazai és külföldi szakemberek elismerését. Mint az állatorvosi szemészet kiemelkedő hazai ismerője és művelője az egyetem meghívott előadója volt. Az 1950-es években mindemellett úttörő szerepet vállalt a ló és a szarvasmarha mesterséges termékenyítésének hazai megszervezésében és kiszélesítésében.

A munka volt az éltető eleme, napi 10–14 órát írt, fordított, rajzolta a szemfenék csodálatos szivárványszíneit. Felszabadult nyugdíjas korában aktívan, változatlan frissességgel rövid három év alatt írta meg az Ophthalmoszkópos vizsgálatok újszülött háziállatok szemének postnatális változásairól című akadémiai doktori értekezését. A sebészeti és szemészeti tanszéken segítette és irányította több téma kidolgozását. Ennek eredményeként nyerte el a címzetes egyetemi tanári címet.

Fő műve, a Kómár professzorral írt Tierärtzliche Augenheilkunde, az Akadémiai Kiadó és a Paul Parey cég kiadásában jelent meg német nyelven 1968-ban, 1972-ben pedig japán nyelven adták ki. A házagpótló mű nemzetközi elismerést váltott ki. Szutter Lászlót, Otto Überreiter és William G. Magrane amerikai sebész professzorokkal együtt felkérték az 1967. évi XVIII. Állatorvos Világkongresszus számára a szemészeti témakör kidolgozására.

A Magyar Országos Állatorvos Egyesület két ízben is pályadíjjal jutalmazta, magántanári képesítést nyert, 1953-ban kandidátusi, 1960-ban az állatorvos-tudomány doktora fokozatot kapott.

Szorgalmas és eredményekben gazdag munkás élete 1973. május 8-án szakadt meg, 82 éves korában. 1973. május 16-án temették Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Irodalom

B. Kovács András: Szutter László dr. 1891–1973. Magyar Állatorvosok Lapja, 1973.

28. 9. 519–520.

Dr. Fehér György, 2007

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

O rvosdoktor, állatorvos, egyetemi tanár, a Magyar Tudós Társaság levelezô tagja, a Pesti egyetem Orvosi Kara állatgyógyászati tanszékének és állatgyógyin- tézetének

Az állatorvos-tudomány kandidátusa, címzetes egyetemi tanár, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola takarmányozási tanszékének megalapítója, első vezetője, a

Á llatorvosdoktor, egyetemi tanár, Kossuth-díjas akadémikus, a hazai önálló pa- razitológiai tudomány megteremtôje, a parazitológia világszerte elismert tudósa, a

Á llatorvosdoktor, röntgenológus, fényképész, az állatorvos-tudomány doktora, az összehasonlító anatómia és a fejlôdéstan tanára, az anatómiai és fejlôdéstani intézet,

Állatorvosi Farmakoterápiai és Toxikológiai Társaság – Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Gyógyszertani és Méregtani Tanszék,

Á llatorvosdoktor, az állatorvos-tudomány kandidátusa, az Állatorvostudományi Egyetem járványtani és mikrobiológiai tanszékének egyetemi docense, a viro- lógia (1985), illetve

Á llatorvosdoktor, az állatorvos-tudomány kandidátusa, egyetemi tanár, a szü- lészeti tanszék, a tejhigiéniai laboratórium vezetôje, a szülészet és a tejhigiénia

Állatorvosdoktor, az állatorvos-tudomány kandidátusa, a Phylaxia Állami Oltóanyagtermelő Intézet igazgatója (1952−1956), kutatási igazgatóhelyettese (1969−1975), a