• Nem Talált Eredményt

Á DR. TÓTH BÉLA LAJOS

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Á DR. TÓTH BÉLA LAJOS"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

Á

llatorvosdoktor, az állatorvos-tudomány kandidátusa, biokémikus, a bioké- mia oktatója egyetemünkön (1965–1972), majd a Gödöllôi Agrártudományi Egyetem állatélettani és állategészségtani tanszékének vezetô egyetemi tanára.

Az elektroforézises technika bevezetôje az állatorvosi kutatásokba.

Tóth Béla Lajos 1925-ben született Budapesten, 1951-ben állatorvos-doktori oklevelet szerzett. Rövid ideig a Phylaxiában gyakornokoskodott, majd Polgáron volt gyakorló állatorvos. Kemény professzor hívta meg az újjáalakult élettani tanszékére 1952-ben. Némethné dr. Gáspár Zsuzsanna segítôjeként szervezte a biokémia tantárgyat, majd a docensnô halálát követôen 1965-tôl a tantárgy felelôs elôadója volt. Az új kiadásban megjelenô Biokémiacímû tankönyv már az ô átdolgozásában jelent meg.

Kutatómunkája sokrétû. Az elektroforézises technikát ô vezette be az állat- orvosi kutatásokba. E témájú kandidátusi értekezését 1963-ban védte meg. Fô témája a kalcium-anyagforgalom és a gazdasági állatok szénhidrát-anyagcseré- jének vizsgálata volt.

1972-ben elfogadta a Gödöllôi Agrártudományi Egyetem meghívását, és az egyetem állatélettani és állategészségtani tanszékének tanszékvezetô egyetemi

tanárává választották. Közel 20 évi tanszékvezetôi tevékenysége után 1991-ben 356

DR. TÓTH BÉLA LAJOS

1925 –1999

204-391 Biographia 2007.12.04 10:00 Page 356

(2)

nyugdíjba vonult. Munkájának elismeréséül az egyetem elsôk között professor emeritus címmel jutalmazta.

A hallgatók által is elismert és kitüntetett kiváló elôadó és oktató volt. A szak- ma igényének és a tudomány színvonalának megfelelôen korszerûsítette, új ele- mekkel gazdagította tantárgyait, kiváló elôadó és szigorúan vizsgáztató tanár hírében állt. Fô célja az volt, hogy a végzett agrármérnökök azonos szemléle- tû partnerei lehessenek más, a mezôgazdasági gyakorlatban vagy kutatásban dolgozó szakembereknek.

Tudományos publikációinak száma közel száz, és majdnem egy tucat szak-, illetve tankönyv megírásában vett részt. Az Állatorvostudományi Egyetem TDK- tanácsának 10 évig volt elnöke, 1969-tôl, docensi kinevezése után 1972-ig az Orvostovábbképzô Intézet külsô munkatársa volt. Számos hazai és nemzetközi tudományos társaság tagja, illetve vezetôségi tagja. A Kiváló Dolgozó, a Peda- gógus Emlékérem kitüntetései mellett legbüszkébb azokra az elismerésekre volt, amelyeket elôadásaiért kapott a hallgatóságtól.

Autóbalesetben szerzett sérülésének számos utóhatása sok gondot okozott számára, mégis nyíltszívû, példaértékû tapintatosságával segített mások gond- ján, baján. Megfontolt, elôrelátó emberként óvta környezetét az elhamarkodott döntésektôl. Szorgalmával, tudománya iránti alázattal szolgálta hivatását.

1999. február 23-án, életének 73. évében hunyt el Budapesten.

Irodalom

Bárdos László: Tóth Béla Lajos (1925–1999). Magyar Állatorvosok Lapja, 1999.

121. 9. 570.

357

204-391 Biographia 2007.12.04 10:00 Page 357

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Á llatorvosdoktor, egyetemi tanár, a sebészeti és szemészeti tanszék és klini- ka vezetôje (1957–1981), az állatorvos-tudomány doktora, 10 éven át az egye- tem

Á llatorvosdoktor, egyetemi docens, az Állatorvostudományi Egyetem életta- ni és biokémiai tanszékének állatélettan oktatója, a fiatal állatok élettanának és az

Á llatorvosdoktor, az Állatorvostudományi Egyetemen a szülészeti és szapo- rodásbiológiai tanszék és klinika vezetô tanára (1966-tól 1972-ig), az állatorvos- tudomány

Á llatorvosdoktor, tanszékvezetô egyetemi docens, 1950-tôl 1959-ig az Állat- orvostudományi Egyetem belgyógyászati tanszékének docense, 1957-tôl 1961-ig pedig a

Á llatorvosdoktor, orvosdoktor, bel-, és ideggyógyász szakorvos, az állat- orvos-tudomány kandidátusa, az állatorvosi belgyógyászati klinikai diag- nosztika tanára, kutatója,

Az állatorvos-tudomány kandidátusa, címzetes egyetemi tanár, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola takarmányozási tanszékének megalapítója, első vezetője, a

Á llatorvosdoktor, egyetemi tanár, Kossuth-díjas akadémikus, a hazai önálló pa- razitológiai tudomány megteremtôje, a parazitológia világszerte elismert tudósa, a

Á llatorvosdoktor, röntgenológus, fényképész, az állatorvos-tudomány doktora, az összehasonlító anatómia és a fejlôdéstan tanára, az anatómiai és fejlôdéstani intézet,