6.szhn
-— 250 —— 1944
A negyedik fejezet az egyes gazdasági főcso- portok indexeit ismerteti bőséges számanyag kisé- retében s ebben a (fejezetben szerző a konjunktu—
rális hullámzásoknak a vizsgált időszakban végbe ment változásait vizsgálja egyrészt a nagykeres—
kedelmi (fűindex és mezőgazdasági s ipari csoport- indexek, másrészt pedig más közgazdasági tényezők
— mint a mezőgazdasági, ipari termelés, bankjegy—
-forgalom, váltótá-rca, takarék- és folyószámlabeté- tek, a MÁV személyi és telkei-forgalma, a behozatal és kivitel stb. — számadataibói súnnított indexek- nek párhuzamba állításával.
Az ötödik fejezetben pedig bőséges kommen- tárral látja el a nagykereskedelmi árindexek 1929——
1940. évi adatait, az árak havonkénti alakulásának ismertetésével. Maga az adatmagyarázat módszere- sen terjed ki az index n'wy főcsoportjára (mező- gazdaság és állattenyésztés termékei, mezőgazda- sági ipar termékei, gyarmatáruk, ipari anyagok és termékek). Ez a fejezet mindegyik csoportban az összes alapcso'portokra nézve a 12 éves vizsgált időszak folyamán havi ár-, illetőleg indexadatokat tartalmazó táblázatokat is felölel.
Általában szerzö munkáit mindig is az jelle- mezte, hogy elméleti fejtegetései és s'vakorlati is—
mertetései mellé bőséges adatanyagot is nyujt, s ezzel minden olvasónak lehetővé teszi, hogy az egyoldalú ifeúttegetések gyakorlati értelmezését mind- járt a közölt szá-madatoklbó] a legkülönfélébb kom—
bimáoiókban magának megvilágítbassa. Szerzőnek ez a gyakorlata minden munkáját bizonyos tekin—
tetben egyidejűleg jól összeállított, könnyen kezel—
hetö és hozzáférhető fmásmunkává is avatja.
A munka végén egy függelékben megtalálható mind az 548 árucikknek 1929—1940. évekre vonat- kozó é'vi nagybani átlagára, majd pedig egy másik felsorolásban mindezeknek a oikkeknek ]? évi indexszámai olvaslhartók. Az egésznek a végén egy praktikusan összeállított, szinte statisztikai tábla- formába Öntött tárgymutatót találunk, amely ismét az összes árucikkekre nézve tájékoztat a cikkek minőségéről, valamint arról, 'hogy a könyv melyik
oldalán található a keresett cikk havi, vagy évi
ára. avagy pedig havi. vagy évi indexe.
G. E. dr.
Török Pál: Pest-Buda 1850—ben.
Paul Török : Pest et Buda en 1850.
Statisztikai Közlemények, (Szerkeszti Illyefalvy Lajos dr.) 98. kötet 4, sz. Kiadja: Budapest Székesfőváros Statisz—
tikai Hivatala.
Pnblzmlíons Statístigues (rédigées sous la direction dit Dr Louis Illyefalvy). 986 rolume, numéro 4. Puhl, par le
[harm/l de Statístlgue de la Ville de Budapest.
Budapest 191 1. — pages.
Szerző, aki BudaPest lof'ú'allbkori0 ) történelmén dolgozik, nmnkásságának kiindulo pontjain az
1849—50. e'v Pest—Budájámak megrajwlá—sát vá- lasztotta. Ebben, a szabadságharc és az azt követő katonai megszállás folytán roppant válságoktól ter- hes évben ugyanis különös élénkséggel mutat- koztak a történelem formáló erői éppúgy, mint a városépítő erők. Szerző vizsgálódásaiban nem kő- vet időbeli krónikás sorrendet. Figyelmét az é.,et legkülönbözőbb vonatkozásai ragadják meg, s ezek- ből mintegy mozaikszerűen varázsolja elénk a száz év előtti Budapest hatalmas körképe't.
Tanultmányát az 1849. évi katonai megszállás alatt vergődő, zaklatott életű, pénzügyi válságokkal küzdő város megrajzolásával kezdi, majd bennt-' tatja az 1850. év lábbodozó Pest—Budájá't. Szól eb- ben a Dunának a város életében betöltött, akkor még ura.kodó szerepéről, sok apró szinfoltból rakja össze a külvárosok és a belváros képét, melyben még sok furcsaság és visszásság akad, de megtalál- juk már benne a nagyvárossá való fejlödés csi- ráit is.
Statisztikai adatok kíséretében bemutatja to- vábbiakban Budának és Pestnek ma is felismer—
hető keltős arculatát, a csendes, akkor főként bor-
tei'melesből élő kisvárosias Budát és a kétakkora lélekszámú Pestet, a lüktető életű vásárvárost, ahol
egy ország termékei cserélnek gazdát. Megrajzolja a kor politikai és közgazdasági ele—tét, szól a kor- mányzati rendszerről, a nyomában járó nyugtalan- ságról és bizonytalanságról, bemutatja az új rend vezető embereit.
Statisztikai adatokban különösen az 1850. évi Pest—Buda hétköznapjait vázoló fejezet bővelke- dik, melyből megismerjük a város gazdálkodását, az árszabályozás akkori kérdéseit. a kor iparos és kereskedő társadalmát s a fejlődésnek indulo Pes-
ten összpontosuló gyáripart.
A következő fejezeteket a kor szellemi és tár—
sadalm'i életének szenteli. Beszámol a pesthudai egyházak és iskolák küzdelmeiről nemzeti jellegük megtartásáért, a fokozottan nemzeti öntudatra éb- redő társadalomról, a sajtó szerepéről, a társada-
lom hangulatáról, elemzi az akkor oly nagy szere—
pet játszó ,,úri ember'" sajátos fogalmát, figyel- met szentel az egyesületi és társasélevtnek, bemu- tatja a színházak világát, azok nemzeti törekvé- seit. Végezetül reámullat azokra az erőkre és tú- nyezőkre, melyek szükségszerűen a két város egye- süléséhez vezettek.
Bár a tanulmány elsősorban történelmi jel- legű. szerző ott, ahol arra lehetőség nyílik., él a statisztikai adatok nyujtotta jellemző erővel.
líönvve szakszerűsége mellett minden egyhangú- ságtól ment, mindvégig lebilincselő olvasmány.
Szt. Gy. dr.
