_8. szám. -——765—-— 1937,
sek alapján megállapítja, hogy fővárosunknak az ország kereskedelmében elfoglalt jelentősége épp akkora kell, hogy legyen, mint amekkorát részben mezőgazdasági, részben ipari súlya indokolttá tesz.
Budapest belkereskedelmi jelentősége abban van, hogy országos viszonylatban mezőgazdasága jelentéktelen, ipara ellenben igen jelentős, minek következtében a vidéknek kell gondoskodnia Buda- pest mezőgazdasági termék szükségletéről, viszont a vidék ipari cikkel való ellátása javarészt a fő- városra hárul. Sem ennek, sem Budapest árugyüjtő és á'ruelosztó szerepének igazolására nem állnak kielégítő statisztikai adatok rendelkezésére, de nem is szükségesek, mert Budapest mezőgazdasági és ipari súlya úgyis jól megmutatja Budapest belkeres- kedelmi szerepét,
A külkereskedelmi megoszlást áruforgalomra és idegenforgalomra tagolva tárgyalja. A főváros or- szágos külkereskedelmi súlyának statisztikai meg—
figyelése is nagy nehézségekbe ütközik, mert annak megállapítása, hogy egyrészt Budapest, másrészt pedig a vidék mezőgazdasági és ipari termékeiből mennyit visz külföldre, továbbá, hogy egyfelől Bu- dapest, másfelől a vidék fogyasztásában mily mér- tékben támaszkodik külföldre, éppen Budapest áru—
gyüjtő és elosztó szerepe miatt úgyszólván lehe—
tetlen. Az iparcikkek értékesítésének belföldi és külföldi megoszlása az ismert hármas tagolásban vet ugyan némi fényt Budapest ipari kivitelének szerepére, de megbízható képet még e vonatkozás—
ban sem nyujt, mint ahogy csak hozzávetőlegesen tájékoztat az árubehozatalnak rendeltetési hely, a kivitelnek pedig feladóállomás szerinti adatai alap- ján eszközölt szembeállítása is a budapesti és vi—
déki eredményeknek arról, hogy a fővárosnak az országos külforgalomban való részesedése milyen jelentékeny arányú.
Az idegenforgalmat azért tárgyalja a szerző a
Külkereskedelem főfejezetben, mert az —— érdekes
okfejtése alapján _— nemcsak ingó árukat értékesít külföldre, hanem átvitt értelemben ingatlanok és szabad javak kivitelére is módot nyujt s így az idegenforgalom nemcsak rokontermészetű a kül- földi áruforgalommal, de azt igen fontos vonatko- zásban még ki is egészíti. A rendelkezésekre álló adatok vizsgálata alapján arra a megállapításra jut, hogy a tárgyalt évtized alatt Magyarországnak jelentékenyen emelkedett idegenforgalmából Buda- pest nagy mértékben kivette a részét, ami csak nő- velte a főváros országos gazdasági jelentőségét.
A Közlekedés c. utolsó fejezetben először is általánosságban fejtegeti a közlekedés szerepét a
termelésben, különös nyomatékkal mutatva arra,
hogy a közlekedés minden mozzanatát a külső és belső áru- és személyforgalom irányítja, majd rátér a közlekedés fővárosi és vidéki megoszlásának tár- gyalására. Sorra veszi a szárazföldi, a vízi, a légi
közlekedést s a hít-szolgálatot. Adatait,táblázatait itt is, mint mindenütt, ahol csak mód van rá, Buda- pestre, vidékre és Magyarországra tagoltan tárja elénk és nemcsak abszolút számokban, hanem a fejlődés gyors áttekintése érdekében jelző számok- ban is, a megoszlás könnyebb érzékeltetése céljá- ból pedig % számokban is.
Bár rengeteg adatot gyűjt össze a szerző e munkájában, egy sem mondható feleslegesnek, mert mindegyik ama célkitűzését támogatja: meg—
mutatni, mit jelentett az ország közgazdaságában a tárgyalt időszak alatt fővárosunk gazdasági kultú—
rája. E kötetben azonban nemcsak Budapestnek az ország mezőgazdaságában, iparában, kereskedelmé—
ben és közlekedésében játszott szerepét mutatja meg a szerző világosan az utolsó évtiZedről, hanem
—- miután a fővárosnak ezt a szerepét országos háttérbe állítva tárja elénk — adja egyúttal fenti vonatkozásokban országunk egészének is a gazda- ságtörténetét erről az érdekes időszakról s ez külön kimagasló érdeme a munkának.
G. G. dr.
Horst Mendershausen: Az ídényszerű válto—
zások alakulása az építőiparban.
Les variations du mouvement saisownier dans l'industrie de la construction.
Georg és Tsa R, T. Genf. — Georg et Cíe, S. A. Genéve.
1937. 2091. — p.
A francia nyelvű tanulmány ismerteti ama módszereket, amelyeket az idénymozgások kiszá- mítására és kiküszöbölésére idáig javaslatba hoz- tak. Számos gazdasági számsornál az idényhullám- zások nem mutatnak szabályszerű ismétlődést, ha- nem kisebb-nagyobb változásokat tüntetnek fel egyik évről a másikra. Szerző szerint ez okból az idényszerűség alakulásait meghatározó tényezőket előbb elemezni, azután pedig különféle hatásaikat többszörös korreláció segélyével mérlegelni kell.
A könyv második részét egy ilyen elemzés alkotja. Öt európai ország (Anglia, Németország, Dánia, Hollandia és Belgium) építőipari munka- nélküliségének idwényszerüsége kerül elemzésre. Az első három országra vonatkozólag foglalkozási és területi számsorok is figyelembe vétettek. 'SZerző a legfontosabb meghatározó tényezők kifejezése után mérlegeli a konjunkturális és meteorológiai viszonyok befolyását. E két tényező igen jelen—
tősnek bizonyul: ezek magyarázzák meg ugyanis az idényszerűség alakulásának nagy részét. Hatá- suk az év különböző hónapjai, úgyszintén a kü-
lönféle változik. Az elemzés
módszere lehetővé teszi egyrészt a kérdéses idény- mozgalom jobb megértését, másrészt általa a kon- junkturális fejlődés tisztább ábrázolása lehetséges.
számsorok szerint
