Olaszország. Árak

4. szám

intézetek, valamint falusi és agrárpénztárak helyzetéről és működéséről. Az agrarhitelin- tézetek mezőgazdasági iizemi befektetésekre, falusi liazépitésekre, talajjavításokra, útépí- tés—ekre, öntözési célokra és ültetvények lé- tesítésére folyósítanak kölcsönöket. A fo—

lyósított ilyen kölcsönök összege 1935—ben megközelítette az 1 milliárd lirat. Hasonló agrarhitelműveleteket bonyolítanak le egyes autorizalt intézetek, a Banea del Lavoro és a Consorzio Nazionale, amelyeknél a folyó—

sított szóbanlévö kölcsönök összege 1935—ben néhány százmillióval nagyobb volt, mint az agrárhitelintézeteknél. A középlejáratú és részben a hosszúleja'att'i hitelnyujtas tekin—

tetében különlegesen jelentős tevékenységet fejt ki Olaszországban az lstituto Mobi—

liare ltaliano és az ezzel kapcsolatosan mű- ködő (lonsorzio per sovvenzioni su valori industriali. Ez az intézet az 1934. évi álla—

pot szerint 1'2 milliard lira összálladékot mutat ki, amelynek körülbelül a fele jegy—

zett részvénytőke, a másik fele pedig köte-- lezvény. A (Zonsorzío per sovvenzioni su va- lori industriali által az 1935 végi állapot szerint kimutatott teljes allomany 4'6 mil-v liárd lira, majdnem kétszerese az előző évi- nek. Az említett adatok szerint rendelke- zésre álló anyagi eszközök a középle'jaratú hitelellátás terén az olasz közgazdaság adott viszonyai mellett mutatkozó feladat lebo—

nyolítasz'n'a szerényeknek latszanak, figye—

lembe véve azonban a szóbanlévő szerveze—

teknek a Banca d'ltaliaval való kapcsola—

tait, feltételezhető, hogy a tőke'készletek na-

-—375——

1937

gyobbmérvű növelése a szükséghez mérten nem távol jövőben már bekövetkezik.

Ebben az ismertetésben csak mozaikszerű vázlatossággal rajzolhattuk meg Olaszor- szág pénz— és hitelüzleti életének viszonyait.

Az adott keretben is megismerhetökké val- nak azonban e hitelintézeti tevékenységnek a nemzeti sajátosságokból kinőtt legföbb jellegzetességei. Nagy vonásokban lattuk, hogymilyen méretekben alakult ki a feladat- körök különleges megoszlása az intézetek egyes típusai között. Az ilyen megoszlásnak kétségtelenül meg "annak a maga nagy elő- nyei, bár tagadhatatlanul lehetnek hátrá- nyai is. Hogy ezek a hz'it'z'inyok fognak—e és mennyiben fognak jelentkezni, az föképen attól függ, hogy a jegybank a legújabban részére biztosított irányító és ellenőrző ha- táskört mennyire tudja a gazdasagi célsze- rűségeknek megfelelöen gyakorolni. Ezidő szerint miként a felsorakoztatott adatok ta.

nusítjak, az olasz pénz- és hitelintézetek a háborús gazdz'ilkodas legnymnasztobb hata- sain mar túljutottak. immar biztató tünetek közepette folytathatják azta nagy munkát, amely reájuk mindenekfelett az országban, de az ország határain kívül is egyes helye- ken vár. Abban, amit a határokon kívül kell végezniök, Magyarország is érdekelve van.

Magyarország egyik tekintélyes pénzintéze- tének és több, ez intézet keretén kívüli hi—

teliigyi vonatkozású életmegnyilvánulása—

nak olasz tőke és olasz irányítás áll a háta mögött.

Szigeti Gyula dr.

Árak.

Pragai.

Riassunta.l prezzi in Italia sono ora total—

mente rontrollati dalle Autoritá e ci é (lato di giudicare con completa obiettivitá il vero signi—

j'icato del liuello dei preui soltanto se teninmo presente che:

]. II valore della lim é agyi circa (lel .á0%

inferiore a (melle degli anni scorsi dopo la stabi—

Iizzazíone del 1928.

2. Dalla svalutazione nellülutiltinr) 1936 i prezzi italiani non si sono sviluppati libe- ramente, ma sono stati stabiliti dalle Autorítá.

Secondo i alllingrosso

nuvenuta

numeri imlíei del commercio italiana, la diminuzione dei prezzi prouoeam dalla erisi raggíunse il suo piü basso litello nel 1934 auando ltindice era del 38% in—

Ieriore a gizello del 1928, Du allom I'indice sale.

AI tempo della svalutuzione llaumenlo dei numeri indicí dei prezzi all'ingrosso era soltanlo del 6'1%

come media annuale, invcce liindiee del 1936 era, come media unnuale, (101 12% superiore (111711an precerlente.

Llindice (lel commercio alllingrosso italiana diffcrisce mollo (la guello unglierese nel sistema dei gruppi di cui soltanto la media príncipale ge—

nemle si presta (ul una conzpamzione. Confronfando le media generuli rileviamo ehe le oscilluzioni dei due numeri imlíci moslmno un accordo sorpren- dente tanto nella proporzione (Iuanto nella tendenza.

L'abbassumento delllindice ungherese nel 1930 era ancora in proporzione piü notevole, ma nel

28

4, szám —376——— 1937

1931, Panna della crisí ftnanziaría nelltEuropa centrale, i numeri indici mostrano guasi lo stesso liuello. Nel 1933/34 tanto l'índice ungherese (luanto

gucllo italiana restano piü del 30% al di sotto dí guelli del 1929, poí ne! 1935 in tutte e due si rileua una grande stabilité. Soltanto nel 1936 sí puö notare una notevole divergenza fra (li loro provo—

cata dalla eccezionale delllcconomía italiana. Net prími tre mes-í (lel 1937 l'indice un—

eondízione

gherese oscilla (: non mostra una tendenza icrma, Pindice italiana invece nello stesso periodo sale.

Tanto l'indice (lel all'ingrosso guanto guello del costo della vita auevano la stessa tendenza in Ungheria come in Italia. Superata la crísí, nelllanno 1934, ambedue gli indici comin—

ciarono a salire e a parlíre da guesto periodo Ilintlíce italiano sali del I/r1% e guello del costo della vita ungllcrcse (luasi precisamente nelle stesse propor-

commercio

zioni, cíoé del 14'7%. Da guunto sopra si constola

pure che, almeno finom, la della

lira non Iia ín/luito molto sulllindice dí costo della vita italiana. Dal settembre 1936 la media del coslo della vita in Italia segna un aumento complessivo

del 4'4%, l'uumento dell'índice (lel costo della vita

ungherese slato stesso

proporzionalmcnte un pero piü elevato, e cioé del 5"3%.

Le accluse tabelle

svalutazione

inverre, (? nello periodo

(latino una ('hiam visione delllinsieme dei prczzí e numeri intlici italianí neg/li ultimi tempí.

$

Az árak Olaszországban ezidőszerint ál—

talában az egész vonalon hatósági ellenőr- zés alatt állanak. A lirának 1928-ban tör—

tént stabilizációja óta egészen az 1936. év őszéig a hatósági beavatkozás nem volt nagymérvű s ezalatt az idő alatt a líra ér—

téke is —— legalább formailag -—— változat- lannak volt tekinthető, bár az abesszíniai háború kitörése óta kétségkívül voltak bi—

zonyos zavaró körülmények észlelhetők,

melyeknek befolyása az áralakulásra azon—

ban nagyon nehezen volna nyomon kísér- hető.

A lira értékének 1936 október 7—én 59'0696—ra való leszállítása azonban két—

ségkívül oly lépés volt, melynek elsőrendű fontossága volt az áralakulás szempontjából is. Az ártényezők egyensúlya a pénzértók oldaláról megzavarodott s nyilvánvaló, hogy erre reagálni kell-ett a többi árténye—

zóknek is. Elmeletileg mindezek hatásának áremelkedésben kell nyilvánulnia, míg az árszínvonal eléri a pénzérték változásának arányát. Az olasz depreeiáció óta eltelt hó- napok adatai azonban azt mutatják, hogy

az áremelkedés Olaszországban eddig csak aránylag kis mértékben jelentkezett s az olasz kormány rendkívül energikus intéz—

kedésel sok esetben gátat vetettek oly ár—

emelkedéseknek, melyeknek indító oka pusztán a líra leértékelése lett volna. Az olasz kormány ugyanis életbeléptette az áraknak hatósági ellenőrzését, még pedig a legszigorúbb mértékben, amennyiben maximálások útján úgyszólván az Összes fontosabb életszükségleti cikkekért kérhető legmagasabb árat megszabta.

A jelenlegi olasz árszínvonal valódi je—

lentőségét teljes tárgyilagossággal tehát csak úgy ítélhetjük meg, ha szem előtt tartjuk, hogy:

1, A lira értéke ma mintegy 40%-kal alacsonyabb, mint az 1928. évi stabilizáció óta eltelt években,

2. Az 1936. év őszén történt depreciáció óta az olasz árak nem szabadon kialakult, hanem hatóságilag megállapított áraknak

"tekintendők.

Az ármaximálások rendszere különösen rálunk, ahol még élénk emlék—ezetben áll a két évtized előtti háborús időszak maxi- málási korszaka, aligha kelthet kellemes- eml-őkeket. A mai olasz maximálások és a háborús maximálások között azonban le'—

nyeges megkülönböztetést kell tenni. A há—

ború alatt — és utána is, míg a maximálá- sok rendszere fennállott állandóan foko—

zódó pénzromlással és részben növekvő áruhiánnyal kellett számolni, amivel szem—

ben állott a hadseregek növekvő szükség- lete. Ezeknek az elementáris erejű ténye—

zőknek semmiféle maximálással sem lebe—

tett gátat vetni, legfeljebb ideig—óráig tartó és akkor is többnyire kétséges eredményt lehetett elérni. A valódi árszínvonalat pedig a zugkereskedelem árai jelentették s a zug- kereskedelemnek az irtózatos mérkőzésben mindjobban gyengülő állami erők nem tud—

tak gátat vetni.

A mai olasz ármaximálásoknak viszont csak egy tényezővel, a pénz értékében be- következett változással kell számolniok s ez az egy tényező is olyan, melynek csak meg- határozott mértékű befolyása lehet, miután a pénz értékének állandósága a leszállítás után biztosítottnak vehető. Ebben az eset- ben az árszínvonal szabályozása, vagy leg—

alább ugrásszerű áremelkedések megaka- dályozása ———— a külfölddel szemben és ma amúgy is mindenütt fennálló for- galmi szabályozások 1nellett w— tulajdon—

4. szám —-377— 1937 képen csak két tényezőtől függ. Ezek elseje

olyan centrális államhatalom feltételezése, mely akaratát az egész vonalon keresztül is tudja vinni. Nem lehet kétséges, hogy ez Olaszországban megvan. A másik pedig az, hogy az ár'maximálások vessenek számot azokkal az árt—ényezőkkel, melyek a depre—

ciácíótól függetlenül hatnak, mert az ár- meghatározások 'megmer—evítése végül az egész rendszer felborulására vezethet. A meghatározott legmagasabb áraknak tehát rugalmasaknak kell lenniök és nem szabad szembeszállaniok a gazdasági élet örök tör—

vényeivel. Hogy ezt az olasz kormány is átérzi, mutatja a hatóságilag megszabott árak gyakori változtatása, melyek mindig számot vetnek a nemzeti és nemzetközi gazdasági élet áralakulásának általános 'irányzatával.

Természetesen csak a jövő fogja megmu- tatni, hogy mily eredményt sikerül elérni Olaszországban az árbefolyásolások mai rendszerével s hogy az végül is hova fog vezetni. Mai szempontból elég annak a megállapítása, hogy ha az árak ma nem is alakulhatnak ki Olaszor- szágban szabadon, a maximális árak jelen- leg minden valószínűség szerint olyanoknak tekinthetők, melyeken tényleg a nemzeti javak túlnyomó többsége gazdát cserél s így az ezekre vonatkozó adatok álta—

lában mégis (alkalmasak az általános gaz—

dasági helyzet megítélésére. Merész követ- keztetésektől mindenesetre tartózkodni kell, mert bizonyos, hogy a mai olasz ár- helyzet csak átmenetinek tekinthető s csak

ezután alakulhat ki majd az a színvonal,

melyen a pénzért—ék mellett az árszínvonal is stabilizálódik.

Nagykereslcedelmi árak.

N agykereslcedelmi árak ind exszámai.

Olaszországban hivatalos nagykereske- delmi árindexeket a ,,lstituto Centrale di Statistica" (Központi statisztikai intézet) számít. Az indexszámot az intézet elsőiz-

ben 1934 novemberében tette közzé?) Az indexszvám rendkívül széles alapokon nyug- szik, 293 ára van a számításokba bevonva,

1) L. ,,Gazzetta Ul'fieiale del Regno dlltalia"

1934 november 8. számának mellékletét (Bollettino dei Prezzi), mely függelékben ismerteti az olasz hivatalos nagykereskedelmi árindex számítási módszerét.

melyek mindegyikéről a lehetőség szerint több városból gyűjtenek be árakat, úgy hogy a tulajdonképen feldolgozott árjegy—

zések száma meghaladja az 1600-at. Az in- d—exszámítás alapjául az 1928. év átlagos árai szolgálnak s eddig az évig minden egyes évről az indexszámok visszamenőleg ki vannak számítva.

Az új olasz index egyike a legérdeke- sebb ily fajta modern számításoknak. (Ezt megelőzőleg Olaszországban csak Bacchi professzor, továbbá a milanói kereskedelmi kamara számított nagykereskedelmi in- dexet). Beosztása a következő:

I. Nyersanyagok.

a) Ásványi eredetű nyersanyagok.

b) Növényi eredetű nyersanyagok.

1. ipari célra,

2. élelmezési célra.

a) az élelmezési ipar céljai—ra,

c) Állati eredetű nyersanyagok.

1. Ipari célra.

2. élelmezési célra.

II. Félgyártmányok.

a ) Ásványi eredetűek.

b) Növényi eredetűek.

c) Állati eredetűek.

NAEYKERESKEDELMl ÁRAK INDEXSZÁMM OLASZGRSZÁGBAN.

INDlCl DEL CDMMERCIO ALL' INGROSSO IN lTALlA

Főátlag "___ Nyersanyagok Media generale Materie greggte ... _(Félgyártmányuk miüyádmár—yok ,

Materíe semuvlavorate Prodotti tabbncali

400 400

mazlim

90 "' .." . ," 90

e' 'a 4-'

. "__,-

: 'N

.//

. r

80 : f', so

! ,

'./_/JE:/Mw

" f'N'

90 , " ízt—'" 90

%...

" _,,.l

%

so ,,I 60

Somlaitttttttitttlttttso

1935 1936 1937

M 5: Sz 1937! R. St. U. 19374

28*

4. szám —— 378 — 19'37m

III. Gyártmányok. E csoportokon kívül még a következő összefoglaló indexek számíttatnak: a) Tex—

a) Ásványi eredetűek. tíLipar és hőripar; b) vas-, fém-, gépipar;

5) Növényi vagy állati eredetűek. c) tüzelőanyagok és kőolaj; d) vegyi anya-

c) Élelmezési cikkek. gok és műtrág;ya e ) pxapirosipa-r; f) fa—

]. Nagykereskedelmí árak índexszámai Olaszországban.

Indici del commercio all' ingrosso m Italia.

(1928 : 100)

Nyersanyagok gÉ § Gyártmányok Élelmezésicikkek

§ Magerie greggie _ % fej—$$$ Pfodotti lauoratí Generi alímeníari

) . a % wr— 3225. s: § 0 % A . S '

Ev es hónap § § MÉ gas §§E1§§ § W: § És § § % x

. . N (I) M ! N 3 " _ L. "* m * N N

Anm, MÉSZ ɧ §; § 'ÉÉEÉÉÉÉÉÉÉÉ 33 3733, %ÉÉ ...—§ §€§§ faág

333 %: ÉÉeÉ É3e§ EÉÉÉÉ 958 ÉÉ—É m:": is "§§'§§§§§f§

ÉN ga $$$ g-űaaa-am 335 7383 usage gs 3334§§ss§

Évi átlagok :

Medie amme :

1929 954 953 95 4 947 975 944 932 971 94'9 920 101 6

1930 854 82 9 839 761 893 849 84 5 856 841 821 886

1931 745 711 729 591 769 734 733 736 73 0 730 731

1932 696 67 2 70' 2 486 692 709 73 2 66-0 708 78 4 65 4

1933 634 57 9 59' 5 471 674 65 0 66 7 614 610 59 9 63 4

1934 620 573 58 8 475 666 625 64 9 572 600 ,60 8 58 1

1935 682 65' 6 67 6 52'4 74'9 683 72 2 60'1 685 72' 0 61 3

1936 764 76'2 77"? 654 897 728 78'5 71'3 76'6 78'4 727

Havi adatok:

Dati mensili:

1935

január —— gennaio . . . 620 583 600 469 665 628 663 553 613 63 0 575 február — febbraio . . . 627 591 61'1 463 665 636 674 553 623 65 3 563 március — marzo . . . 64'6 61'8 640 47 4 674 65'6 70'1 56'2 65'2 691 57 5 április — (write . . . . 657 632 656 48 3 68 6 667 716 56"? 667 711 581 május —— maggio . . . . 664 64 3 665 50 3 69 8 677 727 576 677 732 570 június -— giugno . . . . 674 65 0 670 52 0 70 6 689 740 586 68 3 740 573 július —— luglio . . . . 682 65 3 67'1 536 730 680 720 596 68 O 72'5 590 augusztus — agosto . . 693 67 4 69 4 540 747 69 4 737 604 70 2 74 9 601 szeptember —— settembre 714 67 0 68 7 557 786 714 75'5 628 72 3 76 4 642 október — ottobre . . . 72 6 70 8 727 581 826 714 746 649 73 0 76 3 668 november —— navembre . 740 72 7 746 60 1 875 709 732 661 741 770 681 december —— dicembre . 743 730 751 595 892 706 724 668 744 768 692

1936

január — gennaio . . . 74 3 72 2 740 600 908 712 723 68 8 735 773 657 február — febbraia . . . 74 5 726 743 61'2 92 2 714 722 699 737 775 660 március —— marzo . . . 75 4 741 75'8 626 920 716 723 704 750 784 67 9 április — aprile . . . . 759 753 771 628 919 71 4 716 709 758 780 713 május — maggio . . . . 756 750 766 629 913 71'2 71'5 708 755 781 701 június — giugno . . . . 758 74-9 766 633 910 71 7 719 71 6 75'1 77'7 707 július —— luglio . . . . . 74"? 73-2 745 643 89 0 72 1 725 71 5 740 753 71 1 augusztus —— agosto . . 759 757 775 637 86 9 731 739 71 4 766 780 73 4 szeptember — settembre 769 778 798 641 86 0 73 7 748 71'5 735 798 757 ! október —— ottobre . . . 77 1 784 796 701 85'7 739 751 716 784 79 5 762 november — novembre . 778 794 806 710 866 744 757 716 793 802 774 december —— dicembre . 790 805 817 733 862 751 768 716 804 814 783

1937

január —— gennaio 791 82-9 823 8647 88 1 737 779 648 816 827 793 február — febbraio . 809 851 85 0 87'1 90 8 74'5 79'2 64'9 835 846 81'1 március — marzo

4. szám

ipar; g) agyag— és iivegipar; h) élelmezési anyagok és termékek.

Az olasz nagykereskedelmi ind—ex tehát rendkívül részletes és így élesen megvilá—

gítja az ország gazdasági viszonyainak minden megnyilvánulását.

Az olasz nagykereskedelmi index ala—

kulását az 1929—1937. években az 1. sz.

táblázat és a közölt grafikon mutatja be.

A válság által előidézett árcsökkenés Olasz- országban az 1934. évben érte el a mély- pontját, mikor az index 38 %—kal állott ala- csonyabban, mint 1928—ban, mint ezt a 62'0-en álló évi átlagos indexszám mutatja.

Legnagyobb volt az áresés természetesen Olaszországban is a nyersanyagoknál, ahol az 1933. év átlagos adatai szerint a nem élelmezési célra szolgáló nyersanyagoknál 52'9%—os, az élelmezési célra szolgáló

nyersanyagoknál pedig 40%—ot meghaladó olcsóbbodás jelentkezett. 1934-ben az (élel- mezési célra szolgáló nyersanyagoknál már némi szilárdulás mutatkozott. A félgyárt- mányoknál és a gyártmányoknál az áresés

aránya jóval kisebb volt.

Az 1935. évben már határozottan ki- domborodik a nagykereskedelmi index emelkedő jellege. Ez év januárjától decem- berig az index emelkedése 19'9%-()t tesz ki.

Az év végén ekkor az index 74'3, tehát kis híján eléri az 1931. évi átlagos színvona—

lat. A drágulás 1935-ben megszakítás nél- kül, folyamatosan jelentkezik hónapról-hó—

napra s itt már éreztette hatását a hadiké- szülődés, majd az év őszén az abesszíniai háború kitörése. (Ismeretes, hogy az abesz- színiai háború kitörésével egyidejűleg az olasz kormány az összes gazdasági jellegű statisztikai adatok közzétételét beszüntette s csak a folyó év tavaszán kerültek a visszamenő adatok nyilvánosságra.) Maga a háború nem hozott ugrásszerű áremelke—

déseket s az egész Világon akkor már je- lentkező áremelkedő irányzatban az olasz indexből semmiképen sem lehetne arra következtetni, hogy az ország háborút vi- selt. Az 1935. év átlagos nagykereskedelmi indexe 68'2, és kereken 10%—kal magasabb az előző évinél.

1936—ban az olasz nagykereskedelmi index egészen júliusig inkább stagnálónak volt nevezhető, fel- és lefelé irányuló kis—

mértékű .kilengéssekkel. A lira leértékelése ez év október 7—én történt meg, de — mint már említettük —— ez sem hozott az átlagos index adatai szerint nagymérvű drágulást,

———379—— 1937

legalább távolról sem olyat, melyből arra lehetne következtetni, hogy a lira aranyér—

tékét 40%-kal leszállították. 1936 szep- tember óta havonta az olasz nagykereske—

delmi index emelkedése a következő arányú volt:

Növekedés 0[aban

1936 október ... 4— 03 1936 november ... _t- 0 9 1936 december ... —t— 15 1937 január ... %— 01 1937 február ... —t— 23 1937 március ... %— 09 1936 október— 1937 március %— 6 1

A devalváció óta eltelt 6 hónap alatt tehát az olasz nagykereskedelmi index mindössze 6'1%-kal emelkedett, ami a ha- tósági árbefolyásolások sikerét, illetőleg eredményes voltát mutatja, hiszen bizonyos- fokú áremelkedésnek a lira értékelésétől függetlenül be kellett következnie a világ—

piaci irányzatoknak megfelelően. Évi átlag—

ban az 1936. évi nagykereskedelmi index 12%—kal magasabb .az előző évinél.

Az indexszám negyes csoportjainál persze az emelkedés aránya igen külön—

böző és itt bizonyos ellentmondó irányza—

tok is észlelhetők, ami mindenesetre mes- terséges befolyásokra vezetendő vissza.

Ilyen főkép az a különös jelenség, hogy a nyersanyagok erős drágulása ellenére, a félgyártmányok indexe alig növekedett, a tulajdonképeni kész cikkek, vagyis a nem élelmezési célra szolgáló gyártmányok ára pedig nemcsak hogy nem emelkedett, hanem elég jelentős mértékben visszaesett, mint az kitűnik az alábbi adatokból:

O/o—os változás 1936 szept. — 1937 febr.között

Nyersanyagok (nem élelmi célra) —l— 35—90/0 Félgyártmányok ... 5'60/0 Gyártmányok (nem élelmi célra) —- 9'20/0 Ez az irányzat mindenesetre természet- ellenes és aligha tartható fenn hosszabb ideig. A gyártmányoknak közel 10%-os ár—

csökkentése a mai nemzetközi irányzat mellett a termelés rentabili'tását veszélyez—

teti. A nyersanyagdrágulás alól Olaszor—

szág, mely tekintélyes mennyiségű külföldi nyersanyagra van utalva, nem vonhatja ki magát s ennek visszahatása nem maradhat

el a gyártmányoknál sem. Érdekes, hogy

az élelmezési célra szolgáló készgyártmá- nyok árát az olasz hatóságok nem csök—

kentették, holott itt a nyersanyagok drá—

gu'lása is jóval kisebb arányú volt a fenti

4. szám

—— 380 —— 1937

2. Nagykereskedelmi árak indexszámai egyes államokban.

Indiai dei prezzi del commercio all'ingrOSSo m singoli pacsi.

(1929 x 100)

61

5 G

a' § %" ! 37 'E § _ no

%._ *4'5 N § abc 8 . PD

. . mb" 'c.-e u) 9 .És- 9 135. ** 0291 Nm 0§ É **

Anm Mesz m4_5 135 ' -§ 08 339 mm %% '; 55- 83 u.n _03

ra?! gg ÉSS %% ág:" 3935 §"? %S (53 _Ez; §§ 613

5133 cca 06" EG $$$ 35 3.5 zu: Én. Én: öm 3355

Évi átlagok — Media am'me

1928 ... 101 5 100' 0 106 1 102" 9 102' 8 105' 6 111'91028 102'5 1020 104 8 102'4 1929 ... 100 0 100 0 100 0 100" 0 100 0 100 0 100 0 100'0 100'0 1000 1000 1000!

1930 ... 907 900 888 884 82'4 86 1 79 7 87'5 89'9 90'8 89.5 89 6 1931 ... 76'6 839 806 800 696 725 78'7 76'8 765 808 781 777 1932 ... 68'0 862 745 682 733 648 763 749 648 703 730 680 1933 ... 693 831 722 636 816 64'0 62'8 750 631 680 665 645 1934 ... 787 846 740 600 808 62'8 65'5 77'1 63'2 71'7 65'0 63'6 1935 ... 83'9 84'4 77'2 540 844 65'5 742 779 617 742 71'3 63'6 1936 ... 848 839 774 65'5 899 680 736 827 640 759 79'7 67'7

Havl adatok — Dati mensili

1936 január -—-—- germaio ... 846 833 77' 1 57.3 873 707 778 804 626 75'5 779 645 ,, február — febbraio ... 84'6 82'6 77 3 593 869 69'6 769 803 622 755 781 644 ,, március —-— marzo ... 83'5 82'5 770 60'0 86'8 696 753 803 61'7- 75'5 79'0 64'4 ,, április —— aprile ... 836 830 770 592 87'5 68'7 72'8 80'5 61'3 756 796 651 ,, május —— mogyio . . ... 82'5 832 765 596 87'5 66'6 71'1 80'5 61'2 75'7 792 652 ,, június — giugno ... 833 840 766 603 88' 1 65'0 70'3 81'1 61'8 75'8 795 65' 1 ,, július —— luglio ... 84'5 84'5 757 624 898 652 71'1 82'0 62'5 759 783 65'9 ,, augusztus —— agosto ... 856 839 759 640 913 656 711 83'4 629 762 796 661 , szeptember —— settcmbre. . . . 85'6 84'2 77'1 67'0 914 666 720 842 628 761 806 68'6 ,, október —— ottobre ... 85'5 853 782 751 912 686 753 855 68'4 760 808 73'0 ,, november —— novembre . . 865 851 791 786 926 69'4 73'6 86'1 697 761 81'5 74'5 ,, december —— dicembre ... 88'4 856 807 828 97'8 708 761 883 71'2 765 828 756 1937 január —— genna'io ... 90'1 86'5 81'6 85'8 1061 700 794 90'] 732 76'7 82'9 76'8 ,, február —— febbraio ... 906 859 826 850104'8 705 769 910 742 769 84'8 78'9 ,, március —— marzo ... " 864 ' 884 . 717 786 ' 76'2 . 855 802

időszakban (6'5% ) _ s az (élelmiszeripar mítva szerep-el. Annál is inkább megfelelő gyártmányai csaknem ennek megfelelő ez az eljárás, mert ismer—etes, hogy a számi—

(6'O%) drágulást mutatnak.

Az olasz nagykereskedelmi index jelen- legi tösszefoglaló adataiból minden—esetre azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az olasz árfejlődés jelenleg a valutáris viszonyok következtében átmeneti helyzetben van.

Az olasz nagykereskedelmi árindex nemzetközi viszonylatban. Egyes államok nagykereskedelmi indexével Összehasonlítva a 2. sz. táblázat !és grafikonunk tünteti fel az olasz indexet. Megjegyzendő, hogy ebben a táblázatban (és a grafikonban is) a népszövetség adatai alapján vannak az indexszámok közölve és miután a népszö- vetség a maga gazdasági adatait és index—

számait általában 1929—es bázison közli, célszerűnek látszott az 1929—es évet az ősz—

szehasonlítás alapjául itt is megtartani. Igy tehát a 2. sz. táblázatban és grafikonban az olasz index is nem az eredeti 1928—as bázissal, hanem az 1929-es bázisra átszá-

tási módszerek elt—érő volta miatt az in- dexek abszolút magassága nem igen alkal- mas az összehasonlításra, mozgásuk iránya pedig jobban nyomonkísérhető, ha azonos kiindulási ponton mintegy közös nevezőre hozzuk őket.

Az egyes államok nagykereskedelmi in—

dexszámai az elmult években aszerint mu—

tattak mozgásuk tekintetében jellegzetes különbségeket, hogy az illető államok mi—

lyen álláspontot foglaltak el valutájuk ér—

tékével szemben. Azoknak az államoknak az indexszámai, melyek legtovább kitartot—

tak valutájuk aranyértéke mellett (mint pl.

Franciaország és Németalföld) hosszabb ideig tartó és nagyobb arányú csökkenést mutatnak, mint a leértékelő államoké. Az utóbbiak indexszlámai (Japán, Nagy—Britan- nia, Egyesült Államok) már 1931—32- ben elérték legalacsonyabb értéküket és azóta emelkedésük meglehetősen hangsúlyozott.

4. szám —381——— 1937

AZ OLASZ, ANGOL, FRANCIA ÉS MAGYAR NAGYKERESKEDELMI ÁRlNDEXEK ALAKULÁSÁ.

fORMAZlONE DEGU lNDICt DE! PREZZI DEL CDMMERCSO ALt'lNGROSSO lNl lTAtlA. lNGHILTERRA, FRANCIA E UNGHERIA

Angol Olasz

.... m... '

lngleset hallana

___íMagyar ...—"(F"anem

lUngherese Francese 00

'100 I 4

19?9:100

90 I' go

/ "

; ! .,/

r /' --

z ..

l...- so ,. "_a_-r:" .—"".I eo

/ ' /' N

_s,—'_' _..

.. .

,,

90 $". " DO

?. .

.-" !

/

60 ,.w—g— 60

x 1".

'*'A. '—./

so Husltui: amit lllll :: so

l935 1936 1937

, 51.87. 1931. R. St u 1937.

így az Egyesült Államok nagykereskedelmi indexszáma 1932-től 1936-ig az évi átla—

gok szerint 24'7%-kal, az angol index 10'4%-kal emelkedett, a japan index pedig, mely már 1931—ben állott legalacso—

nyabban, ez év átlagától az 1936. év átla—

gáig 29'2%-kal lett magasabb. Ezzel szem- ben úgy a francia, mint a németalföldi és a svájci index csak 1935 után kezdett emel—

kedni, s jelentősebb növekedést csak az 1936 őszén végrehajtott leértékelés után ér- tek el, sőt a németalföldi index jóformán egészen a hollandi forint leértékelézsének időpontjáig mélypontján (vagy ahhoz egé—

szen közel) állott. Az államok e két cso—

portja között állottak azok az államok, me- lyek valutájuk értékét fenntartották ugyan, de a valuta- és devizaforgalom korlátozása és szabályozása útján kényszerültek pénz—

értékiik pozícióját megvédelmezni, aminek következtében azutan számottevő különb- ség állott be pé'nziik belső és külső térté- kelése és vásárlóképessége között. Ennek hatása rendszerint nyomonkísérhető az in-

dexszámok alakulásánál, amennyiben ez

államok nagykereskedelmi indexeinek irányvonala általában az előbb ismertetett két szélsőség között mozgott.

Olaszországot jó ideig az aranyblokk országai közé sorozták; egészen 1934-ig,

mikor Olaszország is bizonyos ellenőrzést kezdett gyakorolni a devizaforgalom felett.

S az index is ebben az évben érte el leg—

alacsonyabb színvonalát, nyilván a valuta- ellenőrzés bevezetésének befolyása alatt, vi- szont ez év átlagától az 1936. év átlagáig nem kevesebb, mint 22'6%-xkal emelkedett.

Mindössze két év alatt tehát ez igen jelen—

tős növekedés, ami a devizakontroll és a későbbi leértékelés mellett a háborús vi—

szonyoknak tulajdonítandó. Kirívónak vagy ugrásszerűnek azonban ennek ellenére sem

lehet a többi államokhoz viszonyítva az

olasz index emelkedését nevezni, bár két—

ségkívül a legnagyobb arányú volt mind- azok között az államok között, melyek a legutóbbi leértékelést végrehajtották (Olasz- országnál 1934—től számítva).

A középeurópai és a balkánállamok in- dexszámaival az összehasonlítás nem ha- lás feladat. Ezek valutáris viszonyai is sok- kal zavarosabbak és komplikáltabbak vol- tak a válság alatt (jórészt ma is azok) s az áru oldaláról is számos különleges tényező gyakorolt befolyást indexszámaikra, úgy- hogy az összehasonlítás jelentős nehézsé—

gekbe ütközik és nem kecsegtet sok haszon—

nal. E'légnek látszik tehát, ha némileg tü- zetesebb összehasonlítást csak a magyar es az olasz index alakulása közt végzünk.

Az olasz és a magyar nagykereskedelmi index. A két állam nagykereskedelmi index—

számainak összehasonlilásánál annyiban kell bizonyos óvatossággal eljárni, hogy szá- mítási módszerük teljesen eltérő. A magyar index jóval kevesebb arut ölel fel, viszont mérlegelési módszerük hasonló, mert a mérlegelésnél a magyar index is a termelés értékéből indul ki, épp úgy, mint az olasz index, A számításba bev—ont áruk kisebb száma következtében a magyar index nem részletezhető annyira, mint az olasz index, de nagyban és egészben mégis összevethe—

tők egymással, A fő különbség a kettő kő- zött talán az, hogy a magyar index a hazai viszonyok szemmeltartásaval elsősorban az áruk származására van figyelemmel a cso- portindex megalkotász'inál, hogy kitűnjék külön—külön a mezőgazdaság és az ipar helyzete az áralakulás szempontjából, míg az olasz index: a feldolgozottság mérvére fekteti a fősúlyt (nyersanyagok, félgyárt—

mányok, gyártmányok) s csak ezeken be—

lül veszi tekintetbe azok származását. Ezért az olasz indexnél nagy részletessége és kime- rítő volta mellett sem találunk oly csoport-

4. szám —382— 1937 indexet, mely telj—esen megfelelne a magyar

agrárindex és ipari index fogalmának. Még leginkább össze lehet vetni a magyar ag- rárindexszel az olasz índexnél az élelmezési

nyitva 1936-ig az évi átlagok szerint a kö- vetkező volt:

O/o-os változás 1929-hez képest:

Magyar index Olasz index

célra szolgáló nyersanyagok indexét, a ma— ággá) ' ' ' ' : ggg : §;

gyar ipari indexszel pedig a nem 'ólelme- 1932: ' . __ 23—7 _. 97-0 zési célra szolgáló készgyártrmányokét, 1933. ——37'2 -—33'5

bár ez utóbbit már kevésbbé, mert a 19734; --- * ááá " 323

magyar ipari index néhány készgyártmány 1336 _" ' ' : 26'4 : 203 mellett föleg nyersanyagokat és félgyárt-

mányokat ölel fel s csak annyiban van ha—

sonlóság az olasz indexhez, hogy az élel—

mezésre szolgáló gyártmányokat szintén nem tartalmazza. Természetesen az össze—

hasonlításnál legcélszerűbb itt is a közös 1929. évi alapra redukált indexeket figye- lembe venni, mert az 1913. évi adatokon alapuló magyar indexet és az 1928. évi bá—

zissal bíró olasz indexet közvetlenül egybe- vetni aligha lehetséges.

A két index alakulása 1929—hez viszo- 3. Növényi eredetű nyersanyagok

A két indexszám mozgása tehát úgy arrá—

nyában, mint irányzatábarn meglepő meg- egyezést mutat. Az olasz áresés 1930—ban még lassúbb ütemű volt, de 1931—ben, a közép—

európai hitelválság évében csaknem telje—

sen azonos adatokat mutatnak az index—

számok. 1933-ban és 1934-ben mind a két index több mint 30%-kal marad az 1929.

évi színvonal alatt, majd 1935—ben mind a kettőnél javulás mutatkozik. Tulajdonké—

pen csak 1936—ban lehet lényeges eltérést és termékek ára Olaszországban.

Prezzi delle materie grezze (: dei prodottz' d'origine vegetale in Italia.

(Lirában —— in híre.)

. , T _ H - ;

Megnevezes %%? Rozs Árpa. Zab ggg-li %A; ;? Bab Bor Czuífr Liszt Kávé Rizs Olaj Denominazione mento Segale Orzo Avena Gum- ataíe Cipolle Fagioli Vino them Farina Cal??? Riso ()lío

iurco ed aglí

lágy fehér Friaul nyers hántolt

, ,, , jó kö— bet- bel— bel- bel— étke- Venetríl kris— Santos fénye- Mmoseg [zepes földi földi földi földi zésre 10'5—IIUI tály OAás superior zett 1. r.

gualita 311711; mm— imer- mm- inter- fáí—Ú 35"ng cm:- 0 67535:- SZÉZ' [.cgual.

a _ —

mediaA na na mi na tat/ola Il0 allo dzí'Scmtas pulilo

Jegyzés helye _— M i l a n () Roma Venezia Milano R 0 in an" ÉVI i 1 n n o

Piazza g __hTw (;

Évi átlagok illedie amme

1934 8599 6139 68'89 53'87 56'27 3630 4108 6209 110 68 622'—;126'12 14981'96 10436 56319 1935 10494 8893 87?!) 7773 76'21 4428 4252 112'38 108 35 608'95§143'78 2.083 35 12384 681'26 1936 11987 95'31 9876 9561 8614 4988 6181 138'——— 7115 595'* 15906 2.185'— 12712 68704 Havi adatok

Data" mensili 1936 szeptember ——

settembre . . 123'— 97'60 9750 9330 8625 35'90 2950 13370 65'—Á595'—— 165'—— 2.185'— 128'25 730'—

október-ottobre t23'—— 97'50 97'50 94'50 84'—— 3712 36'——— 134'50 70'— 595'-—165'25 2.185'— 123'37 730"—

november ——

d—novembre . 123'37 97'50 97'50 94'50 86'—— 37'50 36'— 140'—— 71'25 595'—166'—— 2.185'—— 12337 711'—

ecember —

diccmbre . 124'—-— 97 50 97'50 94'50 86'-—— 37'——— 85'40 140'— 75'——— 595'—_,16b"— 2.185'—— 119'—— 711'—

1937

január-gennaio 119'— 86'— 41'—— 140'— 75'— 595'——- 166'-—— 2.185'—— 119'——— 711'—

lebmár-febbra'io 119'—- 86'— 37'— 140'——— 75'— 595'— 166' — 2.305'—— t28'— 790—

március—marzo 119'-— 86'— 38'— 140'—— 75'—— 595'—— 164'— 2.260'——— 130'— 880"—

április—aprile 119'— 86'——- 40'—— 140'—— 75'— 595'—— 164'— 2.260— 128'— 880'——

4. szám

látni a két index között, amit azonban a fentebb mondottak kellőképen megmagya—

ráznak. Az 1937. év első három hónapjá- ban a magyar index ingadozott és nem mu- tatott határozott tendenciát, az olasz index azonban ekkor is tovább emelkedett.

A nagykereskedelmi árak indexszámai—

nak egyes csoportindexei a már mondottak—

nál fogva nem igen alkalmasak az összeha- sonlításra s azért azok _— nemileg amúgy is csak erőszakolt ——— egybevetését e he- lyen legcélszerűbbnek látszik mellőzni.

Egyes közszükségleti cikkek ára Olaszor- szágban és Magyarországon.

Olaszországban az árstatisztikai adat- gyűjtési tevékenység —— mint az kitűnik már az indexszámoknál mondottakból ——

rendkívül széleskörű. Igen sok áruról gyüj- tenek állandóan áradatokat és a legtöbb cikk á tát nagyon sok városból gyűjtik be, úgy—

hogy az olasz árstatisztika valóban nagyon kimerítőnek nevezhető. Ehhez járul újab- ban a hivatalos ármeghatározások rend- szere s miután a hatósági árak is közzété—

tetnek a Gazetta Uffieiale-ban, az olasz hi—

vatalos lapban, tényleg alig van csak némi- leg fontosabb közszükségleti cikk, melynek áradatai ne állanának rendelkezésre. E he- lyen természetesen csak néhány elsőrendű fontosságú árucikket lehet foglalkozni, főleg azokkal, melyek az olasz-magyar kül- kereskedelmi forgalomban is szerepet ját- szanak s így azok hazai áralakulása magyar szempontból is érdekes.

A 3., 4. és 5. sz. táblázatokban néhány cikk áralakulása van feltüntetve 1934 óta, még pedig az 1934 36. évi átlagárak, 1936 szeptembertől kezdve pedig a havi adatok is közölve vannak. Az árak nincsenek pengőre átszámítva feltüntetve, tekintve, hogy a pengő és a líra viszonya az utóbbi évek- ben meglehetősen komplikáltan alakult. Ha pedig az olasz árakat magyar pénzre szá—

mítjuk át, a Nemzeti Bank által a külső forgalomra vonatkozólag megállapított fel- árak figyelembevétele volna szükséges. De éppen Olaszországgal szemben alakultak a valutáris és deviza-viszonyok a legkompli- káltabban s általános kulcs —— talán a leg- utóbbi igen rövid időszakot kivéve ——— a felárak figyelembevételére megállapítható nem volt. De még ha sikerült volna ilyen, _csak némileg is megbízhatónak látszó kul- csot meghatározni, legalább is kérdéses,

—383— 1937

hogy az valóban oly átszámítást eredmé- nyezett volna, mely tényleg teljes pontos- sággal lehetővé tette volna az olasz és a magyar belső áradatok (mert hiszen ily-e—

nekről van szó) abszolút Összehasonlítását.

Nem szabad elfelejteni, hogy bizonyos fok- ban már 1934 óta a líra belső és külső vá- sárlóképessége között fokozódó különb- ség áll fenn, mely az 1936. évi depreciáció óta nagyarányúvá változott.

Az olasz és a magyar árszínvonal tényleges, abszolút magasságának közvet- len összehasonlítása jelenleg alig legyőzhető nehézségekbe ütközik. Erre tulajdonképen csak egy mód volna, még pedig az egyes társadalmi rétegek keresetének az árszínvo- nalhoz való viszonyítása úgy Magyarorszá- gon, mint Olaszországban, ez azonban kí—

vül esik a dolgozat kitűzött céljainak kere—

tein. Az elmondottakat mindenesetre szem előtt kell tantani az olasz és a magyar árak alább ismertetendő adatainak mélta-

tásánál.

Gabona és lisztárak. (3. sz. táblá- zat.) A kenyérmagvak közül csak a búzának van Olaszországban jelentősége.

A fejenkinti (látszólagos) fogyasztás al—

talában meghaladja az évi egy métermá—

zsát. Az erőteljesen érvényesülő önellátási

törekvések ellenére, Olaszország ma is jelentékeny mennyiségű búzát importál és tekintve a lakosság sűrűségét, valamint a búzatermeléshez bevonható területek kor—

látozott voltát, alig van kilátás arra, hogy Olaszország valaha is teljesen maga fedezze búzaszükségletét. Mint tudjuk, Olaszország a magyar búzaexportnak is egyik legfonto- sabb felvevő piaca.

Az olasz árjegyzések lágy (,,tenero") és kemény (,,duro") búzát különböztetnek meg, ezeken belül több minőséget véve figyelembe. A minőségi megkülönbözteté- sek azonban nem a hektolitersúlyt veszik alapul, hanem finom (,,fino"), jó közepes (,,buono mercantile") és közepes (,,mer- cant'ile") búzát vesznek az árjegyzéseknól alapul. A jó közepes búza ára, összehason- lítva a 78 kg—os tiszavidéki búza árával, Milanóban, illetőleg Budapesten méter-má-

zsánkint a következő vollt.(Lásd a köv. old.

lévő összeállítást.)

Alapvető különbség a búza magyarországi és olaszországi árának kialakulásánál a jelen—

legi víszonyok között az, hogy Olaszország búzát importáló állam, míg Magyarország állandóan jelentékeny búzafelesleggel ren—