A népgazdasági terv anyagmérlegei

A; KURSZKI]:

A NÉPGAZDASÁGI TERV ANYAGMÉRLEGEI*

I. AZ ANYAGMÉRLEG FELADATA

A Szovjetúnió szocialista népgazdasága hatalmas temelési szervezet.

amely 'az egységes állami terv szerint dolgozó sokmillió munkás tevé—

kenységét öleli fel. A szovjet népgazdaság sokféle t—eimelézsí ágat, sok—

százezer, az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, az áruforgalom és a_kul—

turális—szociális épités területén működő Vállalatot és építkezési szerve—

zetét foglal magában.

A szocializmus győzelme a Szovjetúnióban és a népgazdaság tech—

nikai újjáépítésének befejezése megerősítette az egyes népgazdasági ágak közötti kölcsönös kapcsolatokat, biztosította a szocialista bővített újra—

tvemielés egész folyamatának egységességét A népgazdaság technikai újjá—

építése beüej-ezésének következményeként megnövekedett a szocialista ipar, elsősorban a nehézipar és annak ;magva; a gépipar vezetőszerepe. Az ipar, , a mezőgazdaság, a közlekedés egyes [ágai a nehéz-gépipar alapján fejlőd—

tek ki, és fejlődésükben mind szorosabban kapcsolódnak a gépipalrhoz, mely _ biztosítja a népgazdaság számára a legkorszerűbb felszerelések tömeges temelését. A gép, és ezzel együtt a fémek, a Villamosenergia és a tüzelő- anyag min—d hatalmasabb mértéldbaen válik valam-ennyi népgazdasági ág termelési folyamatának nélkülözhetetlen feltételévé. Ahogy a szovjet L' gépipar fejlődése alapja az iparágak közötti kapcsolatok fejlődésénetkraz _állóalapok újratemetése terén, ugyanúgy a (nyers-, tüzelőanyag és energiatermelési ágak fejlődése képezi az iparágakon belüli és az ipar—

ágak közötti kapcsolatok kibővítésének alapját a népgazdaság forgóalap—** ; jainak újratermelése szempontjából. '

A szocializmus építésének és a népgazdaság technikai újjáépítésének befejezése az ipar és a mezőgazdaság termelési szövetségének megerősö—

dését és kifejlődését jelentette. ,,A szocialista társadalom —— mutatott rá Sztálin elvtárs —— az ipar és mezőgazdaság munkásainak termelési—fogyasz—

tási szövetsége. Ha ebben a szövetségben az ipar nincs összhangban a mezőgazdasággal, amely az ipart nyersanyaggal és élelnúszerrel látja el és felveszi a termékeit, ha tehát az ipar és a mezőgazdaság nem alkot egységes népgazdasági egészet, akkor ebből semmikép sem jöhet létre szocializmus. Ezért az ipar és a mezőgazdaság kölcsönös viszonya, a pro—

letaréátus és a parasztság kölcsönös viszonya a szocialista gazdaság építé-

sének alapvető kérdése."1 ' '

" Kéziratból fordított tanulmány első, rövidített része. A következő fejezeteket a Statisz- tikai Szemle folytatólagosan fogja közölni.

1 J. V. Sztálin: A leninizmus kérdései, 9. kiadás, 172. old.. oroszul.

!

KURSZKIJ: ANYAGMÉRLEGEK 473

A szocialista gazdasági rendszer mind az iparban, mind a mezőgazda- ságban egységes. A mezőgazdaság iparcikksziikse'glete hatalmas mérték- ben [megnövekedett. Az ipar és a mezőgazdaság termelési kapcsolatai mind sokoldalúbbakká Váltak. Az első két sztálini ötéves terv alatt (1929—1938) a mezőgazdaság 597 000 traktort, 9,9 millió lóerő—kapacitással, ezenkívül soktizezer kombájnt és egyéb, a Szovjetúnió gépgyáraiban készült kor- szerü mezőgazdasági gépet kapott. A traktor- és kombaájnpark növekedése a mezőgazdaság ásványolajtermék—fogyasztásának hatalmas emelkedését vonta maga után. A mezőgazdaság műtrágyafogyasztása 1913 és 1938 között több mint tizenhétszereséne emelkedett. A villamosenergia—fogyasz—

tás a mezőgazdaságban 1928 és 1938 között 35 millió kWó—ról 382 millió kWó-ra, vagyis majdnem tizenegyszeresére emelkedett.

A szocializmus győzelme a mezőgazdaságban és ennek teljes technikai újjáépítése biztosította a mezőgazdaság" nyersanyag— ésélelmiszerforrásai—

nak gyors növekedését. A városok lakosságának ellátására szolgáló, vala—

mint a szocialista iparban feldolgozásra kerülő mezőgazdasági termékek mennyiségének növekedése nemcsak az össztermelés növekedésének, hanem a kolhozok és szovhozok árutermelése emelkedésének is követ—

kezménye. 1926/27 és 1938/39 között az árugaxbo-natermelés több, mint három és félszeresére, a gyapottermelés ötszörösére, a lentermelés 2,4-sz.e—

rese're, a cukorrépetenmelés 2,7—szeresére, a tejtermelés majdnem két—

szeresére és a gyapjútermelés két és félszeresére növekedett.

A sokmillió fogyasztó növekvő szükségletét biztosító áruforgalom emelkedésének anyagi alapjai: a könnyű-, élelmezési és helyi ipar növe—

kedése, a mezőgazdaság élelmiszerforrásainak gyarapodása, a fogyasztási javak választékának nagymérvű bővítése. Az iparágak közötti, az ipari és a mezőgazdasági termelés közötti, a termelés és az áruforgalom közötti kapcsolatok biztosítását a szocialista közlekedés szolgálja, amely az egyes gazdasági ágakat és vidékeket egységes termelési szervezetté fogja Össze.

A közlekedés növekvő szerepe a népgazdaságban fokozott anyagellátást követelt az ipartól. A közlekedés a népgazdasági anyagellátás rendszeré—

ben jelenleg az egyik legdöntőbb helyet foglalja el.

Tekintettel a Szovjetúnió népgazdasága szocialista bővített újrater- ,melésének hatalmas méreteire, az iparágak közötti kölcsönös kapcsolatok nagymérvű fokozódására, döntő szerepe van a népgazdasági tervek össze—

állításánál az egyes iparágak fejlődése közötti helyes viszony megállapí- tásánalk és mindazon intézkedések kidolgozásának, amelyek megakadá—

lyozzák azt, hogy a népgazdaságban aránytalanságok álljanak elő. Az egyes iparágak közötti helyes arány megállapításának és az egységes népgazda—

sági terv biztosításának legfőbb eszköze az anyag—mérlegek rendszere.

A népgazdaság tervezésénél a szocialista épités mindenegyes szaka—

szában/* azon terméskfajták mérlegeinek volt a legnagyobb jelentőségük, amely ek elsősorban döntötték el a terv politikai és gazdasági feladatainak megoldását. A legelső ilyen anyagmérleg a gabonatakarmány és tüzelő- anyagmérleg volt. amelyet már a tervgazdálkodás első lépéseinél kidol—

goztak. A polgárháború idején, a népgazdaság helyreállításának békés munkájára való átmenet időszakának kezdetén, a népgazdaság legfőbb feladatai a gabona és tüzelőanyag problémájával voltak kapcsolatban.

Lenin ebből az időből származó munkáiban és beszédeiben azt követelte, hogy fokozott figyelmet fordítsanak a gabona és tüzelőanyag kérdéseire és konkrét utasításokat adott a gabona és tüzelőanyag számbavételére és

%

§.

%, a

47 4 ' Konszxu

elosztására. Oroszország villamosítási tervének (GOELRO) összeállításánál még sokkal nagyobb mértékben alkalmazta a mérlegmódszert, amelyben nemcsak a tüz'előanyagmérleg elemei, hanem a fémek, felszerelések, építő- anyagok mérlegei is szerepeltek. Lenin a GOELRO-tervet jellemezve megiegyezte, hogy a szocialista tervgazdálkodásnak milyen hatalmas ered—

ménye az a tény, hogy a GOELRO—tervben először adták meg ,, .. .a vil—

lamosítás anyag— és pénzügyi (aranymbelben) mérlegét (kb. 370 millió munkanap, ennyi és ennyi hordó cement, ennyi darab tégla, ennyi-' pud Vas, réz, stb., ilyen kapacitású turbogenerátorok, s így tovább). Ez a mér— , leg (,igen durva becslés szerint? a feldolgozóipar 809/0-05 és a bányaipar 80—1000/o—os nöVekedését feltételezte az elkövetkezendő tíz év alatt"."'

* Lenin, mikor a Szovj etek XVIII. ÖssZoroszországi kongreszusán az egy—- séges gazdasági terv megteremtéséről beszélt, külön kihangsúlyozta a gaz—

daság különböző ágaiban megmutatkozó fejlődés egybehangolásának szük-—

ségeségét: ,,Az egyes termelési ágak terveit szigorúan össze kell egyez- tetni és kapcsolni és ilymódon kell megalkotni azt az egységes gazdasági tervet amelyet annyira nélkülözünkf"

A népgazdaság helyreállításával és a szocialista iparosítás megvaló—

sításával kibővülnek mind az iparon belüli, mind az ipar és a népgazdaság egyéb ágai közötti kölcsönös kapcsolatok. Ez új anyagmérlegek összeállí- tását tette' szükségessé. Az ország szocialista iparosítása, a hazai nehéz- ipari bázis és annak magva, a gépipar megteremtése, szükségessé tette a gépi felszerelések mérlegének, mint az egyik legfontosabb anyagmér- legnek összeállítását. A gépi felszerelések mérlege szerepének fokozódá—

sával fegyütt megnövekedett a fém-, a tüzelőanyag— és energiamérleg jelen—

tősége is, mert a népgazdaság technikai felkészültségének növekedése fokozza a fém, tüzelőanyag és villamosenergia termelési célra való fogyasz—

tását. Az új iparágak megteremtése számos új anyagmérleg kidolgozását követelte meg Ide sorolhatjuk például a gépkocsitermelés és elosztás mérlegét és vele kapcsolatban a gumimérleget, amely azt mutatja, hogy a külföldtől való függést ezen a téren is meg kell szüntetni, a traktor- mérleget, amely a mezőgazdaság szocialista újjáépítésével kapcsolatos és sok más mérleget.

Az első és második ötéves tervben végzett hatalmas építkezési mun—

kék és annak szükségessége, hogy az anyagkészleteket ezeknek az épít—

kezésekn—ek legfontosabb területeire kellett összpontosítani, megkövetel—

ték az építőanyagmérlegek rendszeres kidolgozását.

A könnyűipar újjáépítése, az élelmiszeripar megteremtése és a mező—

gazdaság belső nyersanyagforrásainak növekedése a mezőgazdasági nyersanyagmérlegek kidolgozását tették szükségessé.

A szovjet kereskedelem fejlődése és a dolgozó tömegek jólétének emelkedése szükségessé tették, az áruforgalom anyagellátásának biztosí- tására, az iparcikkek és élelmiszerek fogyasztási terveinek besorolását az anyagmérlegek rendszerébe. A népgazdasági terv anyagmérlegei a szo- cialista újratermelés döntő részeire terjednek ki.

Az ipar és a mezőgazdaság főbb termékfajtáinak anyagmérlegében nemcsak a mennyiséget, hanem az értéket is meg kell adni. Az anyag—

mérlegek rendszerének felépítése a népgazdasági mérleg ösSzeállitásának egyik legfontosabb eleme, amely utóbbinak feladata, hogy a szocialista

2 V. I. Lenin: Összes művei, XXVI. kötet, 170. old., oroszul.

s U. o., 43, old.

ANYAGMÉRLEGEK _ ' 475

bővített újratermelést tervszámokban fejezze ki, mégpedig mind a társa- dalmi termékek előállításához szükséges munkaráforditás pénzbeni érté—

két, mind a szocialista újratermelés anyagi elemeinek természetes mér—

tékegységben megadott mennyiségét. Az anyagmérlegek rendszerét az egyes termékfajtáknak a társadalmi újratermelés folyamataban elfoglalt helye és jelentősége határozza meg. A különböző anyagmérlegek tartalmát és azok összeállításának módszerét pedig az egyes termékek különböző

gazdasági rendeltetése szabja megf

A társadalmi termék két alapvető csoportra való felosztásának meg- felelően _az anyagmérlegeknek két csoportját kell megkülönböztetni:

l. a termelőeszközök mérlegét, amely biztosítja a népgazdaság fejlesztésé—

nek termelési és építkezési programmját, 2. a fogyasztási javak mérlegét, amely biztosítja az áruforgalom anyagi fedezetét és a lakosság jövedel—

mét. *A termelőeszközök mérlegeit a következő főbb csoportokra oszt- hatjuk:

a) Azon ipari termékek mérlegei, amelyeket mint forgóalapokat hasz—

nálnak fel a népgazdaságban: vas—, acél—és színesfém—, villamosenergia—, tüzelőanyag-, fa—, érc-, koksz—, fonal—, stb. mérlegek. ,

b),, Azon mezőgazdasági termékek mérlegei, amelyeket mint forgó- alapokat használnak fel a népgazdaság—ban: gabona—, gyapot—, len—, cukor—

répa—, bőr—, gyapjú—, hús-, stb. mérlegek. '

c) Azon ipari termékek mérlegei, amelyeket a beruházási épitkezé-*

sekre használnak fel: gépek és felszerelések, cement, tégla és egyéb építő—

anyagok mérlegei. .

E csoportokon belül az anyagrmérleg'eket még tovább kell részletezni, s e részletezésnek ki kell terjednie a. szocialista újratermelés alapvető anyagainak termelésére és elosztására.

Jelenleg a népgazdasági terv anyagmérlegei a következő feladatokat oldják meg:

1. Az anyagmérlegek segitségével határozzák meg a népgazdaságnak az egyes termékfajtákban fennálló szükségleteit és állapítják meg az egyes népgazdasági ágak termelési ütemét és méreteit az egész népgazdaság fej- lesztése szükségleteinek megfelelő-en.

_ 2, Az anyagmérlegek és az elosztási tervek teszik lehetővé elsősor—

ban az ország honvédelméhez szükséges anyagellátás biztosítását és a nép—

gazdaság főbb ágainak komplex fejlesztését. A népgazdasági tervben meg- határozott ipari és mezőgazdasági nyers-, alap— és tüzelőxany'agokat, villa—

mosenergiát és fogyasztási cikkek—et olyképpen kell elosztani, hogy azok a népgazdasági terv legfőbb feladatainak megfelelően elsősorban a nép- gazdaság vezető ágainak fejlődését biztosítsák. ;

3. Az egyes termékekben fennálló szükségleteknek és a népgazdaság egyes ágai közötti helyes aránynak az anyagmérlegek segítségével tör—' ténő megállapítása lehetővé teszi, hogy feltárják a népgazdaság fejlődé—

sében mutatkozó szűk keresztmetszeteket és kijelöljék az ezek megszün-

tetéséhez szükséges rendszabályokat. ,,

Az anyagmérlegek alapvető célja az adott termékek tartalékainak teljes kihasználása: új lanylagfajták, nyers- és tüzelőanyagok, új, élenjáró felsze—

relések, pótanyagok használatának Széleskörben valórbrevezeté—se és mind—

azoknak az erőforrásoknak mozgósítása, amelyek elősegítik a népgazda- sági terv feladatainak teljesítését.

^476—

Az anyag'mérlegek biztosítják az összes belső erőforrásoknak az importált nyers- alapanyagok és felszerelések helyettesítése céljából való széleskörű kihasználását s ilymódon az ország technikai—gazdasági függet—' lenSégének megValórsítása szempontjából hatalmas 'jelentőségük van.

4. Az anyagmé—rlegeknek nagy jelentőségük van a nyers-,, alap- és tüzelőanyagok, villamosenergia, gépek és felszerelések jobb kihasználásá— _ , nak tervezésében is.

A népgazdaság egyes ágai termelési és beruházási—építkezési pro—

grammjának biztosítására az anyagkészletek elosztása az anyagok meg'—

hata rczott kihasználási normái alapján történik . 5 Az anyagmérlegek egyik legfontosabb feladata a népgazdasági terv- ben az hogy a népgazdaság állandó fejlődésének és az ország védelmi képessége szakadatlan megerősödésének megfelelően biztosítsák a szüksé—

ges készleteket és állami tartalékokat, főleg a tüzelőanyag, a villamos- energia és az egyes honvédelmi— felszerelések termelése terén

6. Az ipari termékek anyagmérlegei az építkezési munknlatok terve—

zéséncel legfontosabb elemei. Az építkezési munkálatok programját meg—

felelő anyagi Éedezett-el (cement, fémek, fa, gépek és felszerelések) kell biztosítani. Az enyagmérlegek határozzák meg a készleteknek az építkezés ' szükségleteire való irányítását és a tervben előirt termelési és építkezési

felad atok összeegyezteté sét.

7. Az anyagmérlegefk egyik alapvető üeladata még a távoli és ellen- irányú szállítások kiküszöbölése és az ország főbib— gazdasági területein a helyi készletek maximális biztosítása. Ezt a legfőbb ipari termékeknek területek, vidékek és köztársaságok szerint kidolgozott anyagmérlegeí bizo tosítják.

II.,A FORRÁSOK, AZ'ELOSZTÁS ÉS A FOGYASZTÁS

Az anyagmérleg három fő részből áll: a) források, b) elosztás, c) fogy:sztás Az ipari termekek anyagmérlegeinek sémája a következő:

Az ipari termékek mérlegének sema wa FORPÁSOK.

I. Készletek az év elején II. A folyó év termelése

Ebből a főbb iparágak és minisztériumok termelése.

III. A belső tartalékok .ldhasználása (a leszerelendő gépek és felsze-e relések, Lulladék'ok, maradékok, stb.).

IV. Egyéb források.

V. Forrasok összesen.

ELOSZTÁS

I. Termelői fogyasztás.

Éböből:

]. folyó termelési szükségletek,

ebből a főbb iparágak és minisztériumok szükségletei;

2. építkezési szükségletek, ebből:

a) bővítésekre,

b) nagy (generál—) javításokra, — %

ebből a főbb iparágak és minisztériumok szükségletei

L

LANYAGMÉRLEGEK _ 477

II. Személyi fogyasztás.

Ebből:

a) piaci,

b) piacon kivüli.

III Kivitel.

IV. Tartalékok.

V, Készletek az év végén.

1. A források tervezése

Az anyagmérlegek összeállításának központi feladata mindazoknak a forrásoknak meghatározása, amelyekkel a népgazdaság az egyes ter—v mékek felhasználását illetően a népgazdasági terv politikai és gazdasági feladatainak sikeres teljesítése céljából rendelkezik. A források tervezé—

sének legfontosabb része az adott termelési ág teljes termelésének meg—

határozása.

Az egész né—pgazdaságot tekintve, az egyes termelési ágak nem esnek egybe az egyes minisztériumok hatáskörébe tartozó iparágakkal. A minisz—

té'riumok' és szervezetek nem ölelik fel egy adott termékfajta teljes ter—

melését, például, az 1937—ben termelt 36 milliárd kWó villamosenergia—

termelésből a villanyerőművek minisztériumara csak 25,4 (milliárd .kWó esett A többi villamosenergiát más minisztérumok és szervezetek erőmű—

telepei termelték. A gépipari termelés jelentékeny részét a nem szövet-' ségi és köztársasági gépipari minisztériumok (pl. a szénipari, kőolajipari,.

faipari, élelmezé-sipari, textilipari, stlb. minislztériumoik) rés! a helyi ipari vállalatok és ipari szövetkezetek állítják elő. Ez vonatkozik más ipari termékekre is. A teivezésnek minisztériumok és főigazgatóságolk szerint történő felosztása határozza meg a tervfeladatok irányítását és operativitását, A tervnek népgazdasági ágak szerinti felosztása meghatá-- rozza a népgazdaság termelési kapcsolatait és arányait.

Az. ipari termelés növekedésének és az anyagi készletek gyarapításá- nak alapvető forrásai a következők:

1. A munkaerőforrásoik növekedése, a káderképzés és a lmunkatermen

lékenység emelkedése. '

2. A nyers—, tüzelőanyag—, villamosenergiaiorrások növelése és kihasz—-: ' nálásuk emelése.

3. Az ipari termelés felszerel—égének kibővítése és kihasználásának fokozása.

A Szovjetúnió ipari twemelésenek növekedése a szocialista gazdasági rendszernek a kapitalista nendszerrel szembeni hatalmas fölényén alap-—

szik. '

,, . . . ipamnk w— mutatott rá Sztálin elvtárs a SzK(b)P XVIII. kon- gresszusán —— a beszámolóban tárgyait időszak alatt több, mint kétszere—

sére nőtt, a mellett a termelés egész nömeaedését a szocialista ipar adtaf"

A szocialista iparnak korszerű, gépesített nagyiparrá fejlesztése egyik ilegí'cntosabb anyagi alapja a szocialista ipar termelése növekedésének.

Az első két ötéves terv eredményeként a Szovjetúnió ipari termelési apparátusa teljesen megújult. Ez azt jelenti, hogy az új technika az ipar

növekedésének alapvető forrása. ,

! J. V. Sztálin: A leninizmus kérdései, 11. kiadás, 576. old., oroszul és u. a., Szikra, Buda- pest, 1949, 679. old.

478 * , ' KURSZKIIM

Az ipar technikai újjászervezésével együtt a termelési kapacitás kihasználásának szerepe és jelentősége is megnövekedett. A második ötéves tervben —— különösen a Sztahanov-mozgalom megindításával és kifejlődésével —— a termelési kapacitás kihasználása vált az ipari termelés emelkedésének legfőbb forrásává

Az ipari termelés növekedése még a nyersanyag- tüzelőanyag-és energiabázis fejlődésétől is függ.

A nyersanyag- tüzelőanyag- és villawmosenergiaforrások növekedése mellett az ipari termelés emelésének forrása kihasználásuknak foko—

zása is

A nyers-, alap-, tüzelőanyag— és Villamosenergia—felhasználási nor—

mák csökkentése, az alacsonyabb minőségű nyersanyagok és ipari terme—

lési hulladékok széleskörű felhasználásaa legfőbb feladatok közé tartoz-"

nak az ipari termelés előirt volumenének. és az ipari termékek önköltség- csökkentésének biztosítása terén.

A termelés növekedésének alapvető forrása a munkatermelékenység _ A társadalmi munkatermelékenység emelkedése kifejezésre jut mind a temlékegységre eső anyagi ráfordítások csökkenésében —— azaz az előző munka eredményeinek hatékonyabb kihasználásában —, mind a termék—

egységre eső élő munka ráfordítás csökkenésében.

_ Az első ötéves terv idején az ipari termelés növekedésének fő forrása a munkásság számbeli növekedése volt. Az első ötéves tervben megterem—

tett hatalmas gépipar új munkásoknak az ipari termelésbe való jelenté—

keny mérvű bevonását tette szükségessé. A második ötéves terv alatt az ipari termelés növekedése jelentős mmérték'ben az első ötéves terv idején felépített új ipari technikai bázisok tökéletesebb kihasználásának volt

a következménye .

A második ötéves terv alatt az ipari termelés növekedésének alap-—

vető forrása a munkatermelékenység emelkedése volt. Az ipari termelés második ötéves terv alatti általános növekedésének 600/o-a a munkaterme- lékenység emelkedésének köszönhető.

A Sztahánov—fmozgalom által feltárt tökéletesebb munkamódszerek elsajátításának sikerei teremtették meg a második ötéves tervlben elö—

irányzott munkatermelékenységi feladatok túlteljesítésén—ek lehetőségét,

** az ipar termelési feladatai teljesítésének és túlteljesítésének alapvető forr- rása pedig a magasabb munkatermelék—enység volt.

Hatalmas termelési forrást jelent még a nyersanyagok, gépek és fel—

szerelések és az egyéb ú. n. belső tartalékok mozgósítása. A termelés volu—

menének meghatározásával együtt meg kell állapítani az összes tarta- lékok, nyers— és alapanyaghulladékok, belső tüzelőanyagkészletek és a fel nem szerelt vagy leszerelendő gépek és felszerelések, stb. kihasználásá- nak tervét is.

A fémmérlegekben teljesen figyelmen kívül hagyják a színesfém—

hulladékokat különösen a réz—, cink— ón— és ólomhulladékokat, amelyek, a színesfémkohászati üzemekben a salakban maradnak.

A tartalékok teljesen elégtelen kihasználását tapasztaljuk a tüzelő- anyagikitermelés és felhasználás terén is. így például 22 miniSztérium vállalatainak belső tüzelőanyagtartalékaí: a kokszhulladékok, a kokszoló—

kemencék és kohók gázveszteségei és magának a tüzelőanyagiparnak a szén—, tőzeg-, kőolaj— és olajpalakitermelésénél bekövetkezett veszteségei.

ANYAGMÉRLEGEK 479

p

1939—ben több, mint 20 millió tonna nomál-tüzelő—anyagveszteséget, tet- tek ki.

Az anyagmérlegek feladata, hogy a termelés növelésére kihasználják a tartalékokat, mozgósítsák a vállalatok és minisztériumok rendelkezésére álló belső készleteket s hogy kérlelhetetlen harcot folytassanak azon egyes gazdasági vezetők államellenes tevékenységével szemben, akik teljesen szükségtelen anyag— és felszereléskészleteket halmoznak fel akkor, amikor ezek az anyagok gyakran a népgazdaság elsőrendű szükségleteinek kielé—

gítésére sem elegendők.

Rendkívül nagy jelentősége van a ritka nyersanyagkészletek növelése szempontjából a pótanyagok széleskö—rben való alkalmazásának. A második ötéves terv alatt a Szovjetúnióban számos pót—, illetve műanyagtermelési ágat teremtettek meg: plasztik—anyagok, műkaucsuk, műrost, stb. terme—

lését. A harmadik ötéves terv pedig több olyan intézkedést tartalmazott, amelyek a pótanyagok további alkalmazására, s ennek alapján a népgaz- daság nyersanyagkészleteínek növelésére irányultak.

2. Az elosztás tervezése

Az anyagmérlegek a termékeket először is a termelés és az'egyéni fogyasztás szükségletei szerint osztják fel.

Egy adott termelési ágban létrehozott termék eredeti formája nem mindig határozza meg annak gazdasági rendeltetését. ,, . . . hogy valamely használati érték, mint nyersanyag, munkaeszköz, vagy termék jelenik—e meg —— mutat rá Marx, —— teljesen és tökéletesen a munkafolyamatban betöltött szerepétől függ, attól, hogy milyen helyet foglal el benne és e' hely m—egváltoztatásával megváltoznak azok a meghatározásoakfm—

A szenet és villamosenergiát egyes esetekben termelési eszközként, más esetben fogyasztási javakként (pl. háztartási szükségletekre) használ- ják. A szövet a konfekcióiptarban termelési eszköz, míg a lakosság által

Vásárolt sZövetek fogyasztási javak. .

Az élelmiszeripar számos terméke — liszt, cukor, hús, étolaj —— szin- tén különböző gazdasági célokra használható fel, így például élelmi- szerek és egyéb termékek nyersanyaga—ként és a lakosság által közvetlenül felhasznált fogyasztási javakként. !

A kettős gazdasági rendeltetésű termékeknél az egyéni fogyasztásra kerülő árukészletek meghatározásának nagy jelentősége van az áru—

forgalom és a lakosság pénzbevételei és kiadásai mérlegének tervezésénél.

Igen fontos a termékeknek a két alapvető rendeltetés: a beruházási és folyó termelési szükségletek szerint való felosztása. A*felszerelések majdnem teljes egészükbenberuházási célokra szolgálnak és csak egy bizonyos részüket (a gép—alkatrészeket) fordítják a már kész gépek pót- lására és javítására, vagyis folyó termelési szükségletekre. A hengerelt- áruk legnagyobb részét, körülbelül 800/0—át, folyó termelési szükségletekre használják fel ——-4 elsősorban a gépipar nyersanyagaként ———, a fennmaradt részt pedig a beruházási szükségletek fedezésére fordítják. A fatermékek mérlegéből a fűrészáruk körülbelül 300/0—át beruházásokra és javítáSokra használják fel, a fennmaradt részt pedig folyó termelési szükségletekre,

a fogyasztópiacra, stb. irányítják. ; —

5 Marx: A tőke, I. kötet, Szikra, Budapest, 1949, 197. old.

480 ; ' KURSZKII

A forrásoknak beruházási és folyó termelési szükségletek közötti—

elosztása lehetővé teszi az ipari termelés és a népgazdaság fejlödésének

— a beruházások fejlesztésével való egybehangolását. Az anyagmérlegek mindenekelőtt arra szolgálnak, hogy biztosítsák a népgazdaság termelési tervét, meghatározzák a helyes viszonyt az egyes termelési ágak fejlődé—

sében Ezzel egyidőben a beruházásokhoz szükséges anyagi alapok elő—

irányzatának biztosítania kell a népgazdaság egyes ágainban a további bővített reprodukciót.

Ugyanakkor, amikor az anyagi forrásokat elosztják a folyó termelési - és a beruházási szükségletek között, elengedhetetlenül szükséges, hogy ezeket a forrásokat a termelési minisztériumok és szervezetek szerint, valamint a népgazdaság és ipar egyes ágai szerint is elosrszák.

Az anyagi forrásoknak a termelési ágak, nn'nisztériu—mok és szerve——

zetek között való elosztásánál elsősorban az állami terv politikai és gazda- sági feladatainak megoldásában döntő fontosságú vezető termelési ágak szükségleteit kell kielégíteni

A népgazdaság fejlődésében döntő fontosságúak: a vaskohászat, ai tüzelőanyagkitermelés, az elektromos erőműtelepek, a vasúti közlekedés- és a hadiipar. Az anyagmérlegrek egyik alapvető feladata az anyagkészle—

tek központz'lsítása ezen iparágak termelési és beruházási progremmjának elsősorban való kielégítésére. ,-

A távoli és ellenirányú szállítások kiküszöbölése ésa Szovjetúnió kerü- leteínek egységes fejlesztése szempontjából az anyagmérlegek területi felosztásának hatalmas jelentősége van A Szovjetúnió egyes köztársasá—

gaiban és gazdasági területein elsősorban a fémek tüzelő— fa— és épit—

kezési anyagok terén kell a termelés és fogyasztás összhangját biztosítani.

Az anyagkészletek elosztásának tervezésében az egyik legfontosabb fel: dat a népgazdaság egyes ágainak gépekkel felszerelésekkel és anya—

gokkal való hiánytalan ellátása. így például az, ipari felszerelések mérle—

gében a Villamosmotorok elosztási tervének szoros összhangban kell állnia a fémvág'ó és egyéb villamosított gépek termelésével, a Diesel—motorok és gőzgépek elosztási tervének a villamosgenerátorok termelési és elosz—

tási tervével, stb. Az építkezések anyagellátása megköveteli az építkezés részére a szükséges fém, fa, cement és felszerelés biztositását. _

Az elosztás tervezésénél nagy jelentősége van az állami tartalékok és készletek biztosításának

A szocialista népgazdaság fejlődése, a népgazdaság egyes ágat közötti- kap(solatok ki bőiüle'se és elmélyülése határozza meg az állami tartalékok 'kiilönös fontosságát, mint a szocialista bővített ájratermelés folyamattá-!

ban megkövetelt arányok biztositásám' eszközeit. A kommunizmus épi- tése kapitalista környezetben, az imperializmus agreszíV erőinek növe—

kedése mellett az állami állandó tartalékok telhalmozásának növelését követeli. A SzK(b)P XVIII. kongnesszusa a harmadik ötéves terv egyik főfeladtatául a hatalmas állami tartalékok megteremtését tűzte ki.

,,A harmadik ötéves tervben az ipar és az egész népgazdaság hatal—

mas növekedése és az állami tervnek megfelelően a további zökkenés—

mentes emelkedés feltétlen biztositása —— különös tekintettel a Szovjet—

únió határaineaz imperializmus agressziv erőinek fokorzódására, —-— hatal- mas állami tartalékok létesítését követeli meg elsősorban a tüzelőanyag-, villamosenergia— és a hadiipar ágai terén. "6

' A SzK(b)P XVIII. kongresszusának határozata, Goszpolitizdat, 1949, 14. old., oroszul—

ANYAGMÉRLEGEK . 481

Az első két sztálini ötéves terv megteremtette a hatalmas állami tar- talékok létesítésének anyagi előfeltételeit. Az ipari és mezőgazdasági ter- mel—és növekedésének hatalmas mérete és gyors üteme lehetővé tette a

* lakosság fogyasztásának további növelését a szocialista akkumuláciő fokozásával együtt az ország állóalapjai kibővítésének, a tartalékok és készletek létesítésének formájában.

Az anyagmérlegekmben megállapítják a Szovjetúnió Minisztertanácsa mellett működő Gazdasági Tanács tartalékait és az állami tartalékokat.

A Gazdasági Tanács tartalékainak felnasználása a tervidősz—ak folyamán arra szolgál, hogy biztosítsák a tervben előre nem látható, a tervteljesítés folyamán felmerülő utólagos feladatok végrehajtását és kiegyensúlyoz- zák azokat az al ánytalanságokat, amelyek az, egyes gazdasági ágakban, vagy a népgazdaság egyes részlegeiben az egyenetlen tervtelj-esítés követ—

keztében felmerülnek. Az állami tartalékok az érinthetetlen, ú. n. ,,Vas— — tartalék" alapot képezik és főleg honvédelmi szempontból fontos termé- kekből állnak.

Az anyagmérlegek feladata ezenkívül még a népgazdaság egyes ágai- nak zökkenésmentnes munkájához szükséges nyersanyag- és tüzelőanyag—

tartalékok biztositása. ,,Hogy a termelési folyamatban fennakadás ne legyen % függetlenül attól, hogy ezeket a tartalékokat naponta, vagy bizonyos meghatározott időszakokban felújítják—e vagy sem —— , igen fon—

tos, hogy a termelés területén állandóan nagymennyiségű nyersnyag—, stb. tartalékok legyenek nagyobbak, mint egy napi vagy egyheti termelés szükséglete. "7

A gazdasági tartalékoknak két formája van: a fogyasztó—vállalatok tartalékai és a készaruk amelyek az_ értékesítő szervek raktáraiban, a for—

galom szférájában vannak. A fogyasztói tartalékok színvonalát az a mini—

mális mennyiség határozza meg, amely a termelési folyamat zökkenés—

menteségét biztositja Számos iparágban és termelési ágban a gazdasági _ tartalékok állandó kiegészítésére van szükség, mint például a vasutak és elektromos, e! őműtelenek tüzelőanyag-utánpótlására. Ezzel együtt az .íipari mérlegeknek xmozgósitaniok kell a fogyasztóknál lévő összes feles—

leges tartalékokat, amelyeknek felhalmozódása ,az egyes gazdasági vezetők államellenestevékenységének, vagy az anyagellátás szervezési hibáinak, ésxgkülönösen a nem egységesen végrehajtítt szervezésnek következménye.

3. A fogyasztás tervezése

Az anyagmérlegek szerkeszté-sénél nagy jelentősége van a fogyasztás tervezésének. A termelt javaknak gazdasági rendeltetésük, iparágak és minisztériumok szerint való elosztása feltételezi az, adott termékek fogyasztásának mennyiségi és szerkezeti meghatározását. A fogyasztás terjedelmét a technikailag kidolgozott nyers—, alap-, tüzelőanyag—, villamoxsenergia— és felszereléskihasználási normák alapján határozzák meg, ,az előirányzott termelés volumenének és a beruházásoknak meg- felelően.

A nyers-, alap— és tüzelőanyagfelhasználási normákat főbb tennie—lési ágak szerint, a népgazdasági terv műszaki gazdasági mutatószámainak

rendszerében állapítják meg. *

'7 K. Marx: A tőke, II. kötet, 1936, 121. old., oroszul.

482 . KURSZKIJ

így például a tüzelőanyag felhasználása tekintetében megállapítják [a termékegység előállításához szükséges normál—tüzelőanyag mennyisé—- gét, főbb tüzelőanyag—fogyasztó iparágak (elektromos erőművek, vas-—

kohászat, cementiplar, szeszgyártás, cukoripar, stb.) szerint. A vaskohá—

szatban megállapítják az 1 tonna nyersvas előállításához szükséges vasérc—

,mennyiség—normáját, a faiparban például az 1 m3 enyvezett lemezhez szükséges nyersanyag felhasználási normáját, stb.

A gépgyártásban alkalmazott fémfelhasználási normák a túl magas anyagszilárdsági cexgyütthatókon alapszanak, amelyek a szovjet gépe ipar technikai színvonalának már nem 'felelnek meg. Ez különösen a szerszámgépiparra érvényes, amely közép— és nagykapacitású maró-, fúró—

gépek—et és .esztuergapadokat gyárt, amelyeknek alvázai felesleg-es ellen- állással rendelkeznek, vagyis sokkal több anyagot használnak fel hozzá, mint amennyi szükséges. A szériagyártásnál és különösképpen a tömeg—- széria gyártásánál a felesleges ellenállási tartalékok nagymennyiségű fém,.

veszteséget okoznak. A Szovjetúnió élenjáró gépipari ágainak és üzemei—

nek, valamint a kapitalista országok üzelmeinek gépipari tapasztalatai alapján a főbb gépalkatrészek gyártásánál új fémfelha—sználási normákat.

kell megállapítani, amelyek minimális súly mellett biztosítják a szovjet gépek magas minőségét és tartósságát.

A nyers-, alap— és tüzelőanyagok, gépek és felszerelések felhasználási normáinak tervezése befolyással van a megfelelő iparágak közötti ará—

nyokra. így például az acélgyártáshoz szükséges nyersvas felhasználásai normáinak csökkenése az acél- és nyersvasgyártás közötti arányok meg—

változását jelenti, de megváltoztatja az arányokat a vaskohászat és a nyersanyagot és tüzelőanyagot szolgáltató szénipar között is; Az energeti- kai felszerelések vagy a fémmegmunkáló gépek kihasználásának meg—

javítása megváltoztatja az arányt a gépipar és a megfelelő fajtájú felszere—

lést felhasználó egyéb termelési ágak között. A nyzersgyapot vagy pamut—

fonal felhasználásának megjavulása megváltoztatja a pamutipar és mező—

gazdasági bázisa közötti arányt.

' Ezért van oly nagy jelentősége a nyers-, alap— és tüzelőanyag, és fel—4 szerelés műszaki-gazdasági felhasználási normái kidolgozásának és _a normák teljesítése ellenőrzésének.

A szocialista gazdasági rendszer hatalmas fölényben van a kapitalista gazdasági rendszer felett az állóalapok és a forgóalapok kihasználása tekintetében is. A Szovjetúnió ipara jóval túlhaladta a kapitalista országo—

kat a felszerelés extenzív kihasználási mutatószámai (a gép—munkanapok száma egy évben, a műszak-[váltás-jegyüttható) tekintetében. Hatalmas haladást ért el a szovjet ipar, mezőgazdaság és közlekedés a felszerelés intenzív kihasználása (a felszerelés 1 üzelmórára eső teljesítménye) tekin—

tetében. Az új technika kihasználása terén elért sikerek alapján erősen csökkentek a nyers—, alap—, tüzelőanyag— és villamosenergiafelhasználás normái. A gépek, felszerelések, .a nyers-, tüzelőanyag és: Villamosenergia jobb kihasználására nagy hatással volt a Sztahánov—mozgalom, amely megteremtette a munkásoknak a tennelőeszközökhöz való új viszonyát.

A népgazdaság ipari és mezőgazdasági termékekben fennálló szük-—

sé'gleteinek teljes kielégítése, a termelés és építkezés hatalmas méretei, _a gazdasági készletek és hatalmas állami tartalékok megteremtésének szükségessége a legnagyobb mértékű takarékosságot követeli meg a nyers-,

ANYAGMÉBLEGEK , - 483 tüzelőanyag és villamosenergia felhasználásának és a felszerelés kihasz—

nálásának fokozása terén. ,

Nem elég azonban a nyxers— és tüzelőanyagok, gépek és felszerelések kihasználásának meghatározott szinVonalát a tervben megállapitani.

Ezzel egyidejűleg olyan szervezés-technikai intézkedéseket kell kidol—

gozni, amelyek biztosítják a tervben előirányzott mutatószámok teljesí—

tését. Ilyen intézkedések például: a fémfeldolgozás új rendszerének bevezetése (nyomás alatti öntés, hegesztés, a préselés új módszerei, stb.), a fémlemezek helyes kivágása a gépiparba—n, különböző rendszabályok az ércek bányászatánál, dúsításánál és elosztásánál fellépő veszteségek csökkentésére, a tüzelőanyagfogyasztóknál a korszerű tüzeléstechnika bevezetése, a nagy építkezések felesleges kiadásai elleni harc, stb.

A nyers- és alapanyagok kihasználásának tervezésénél nágy jelentő- sége van a kormány rendelkezéseinek, amelyek megtiltják a ritka nyers- és alapanyagoknak b—izonyoskanyagok és gyártmányok előállítására való felhasználását, úgyszintén a munkásoknak, mérnököknek és technikusok—

nak a ritka nyers— és alapanyagokkal való takarékosság terén tett ész- szerűsitési javaslataikért járó jutalmazási rendszer bevezetésének. így például a rézzel való takarékosság céljából megtiltották a nehézgép—

gyártásban, szerszámgépgyártásban, motorgyártásban és egyéb iparágak—r ban a bronzalátét és persely alkalmazását és ezeket kevésbbé ritka anya- gokkal kell pótolni. Ugyancsak megtiltották a réz— és sárgarézb-élés alkal- mazását a gépkocsi— és traktorgyártásnál is. A színesfémek takarékosságát és helyettésitésétcélzó újítási javaslatok jutalmazására a gyárigazgatók—

nak joguk van a javaslat alapján megtakarított összeg 250/o-át az üzem munkásai, mérnökei és technikus-ai között kiosztani. V _

Az ipari termékek anyagmérlegeinek alapvető feladata a népgazda- sági terv gazdasági—politikai feladatainak megfelelően a készletek, az elosztás és fogyasztás összehangolásának biztosítása. Ez az összehangolás

a következő módon történik: ;

1. Az ipari termelés növeléséhez szükséges rejtett tartalékok kikuta—

tása, a termelési kapacitás fokozottabb kihasználása, a munkatermelékeny—

ség emelése és a fógyasztó iparágak belső tartalékainak nagyobb mérvű

mozgósítása segítségével. ! -

2. A nyers-, alap— és tüzelőanyagok felhasználási normáinak további csökkentése megfelelő szervezés—technikai intézkedéseik végrehajtásával, és a népgazdaságban mutatkozó veszteségek elleni hatásosabb harc mód- szereinek kikutatása útján. —

3. A nyers—, alap—, tüzelőanyagok és felszerelések készleteinek újra—

felosztása a népgazdasági terv főbb feladatainak megvalósításában vezető szerepet játszó termelési ágak között, ami az adott gazdasági ágak szük-—

ségleteinek —— elsősorbafi a honvédelmi szükségleteknek — kielégítését és a szükséges tartalékok létrehozását biztosítja;

(Folytatása következő számunkban.)