Az iparstatisztika néhány kérdése az új kormányprogram tükrében

PETÖ MÁRTON :

AZ IPARSTATISZTIKA NÉHÁNY .KÉRDÉSE AZ ÚJ KORMÁNYPROGRAMM TUKRÉBEN

Népgazdaságunk az elmult évek alatt hatalmas eredményeket ért el.

A munkásosztály erőfeszítése következtében a gyáripar termelése az ötéves terv három éve alatt több mint kétszeresére emelkedett és 1953-ban majdnem.

három és félszer termelt többet, mint 1938-ban.

A népgazdaság és az ipar nagymérvű fejlődése mindinkább kidomborí—

totta az ellenőrzés fontosságát s ezzel együtt az ellenőrzés fontos eszközeinek, a számvitelnek és a statisztikának fejlesztését.

Az iparstatisztika az 1948—ban újjászervezett Központi Statisztikai Hiva—

talban kezdetben —— mint a statisztikai adatgyűjtések is ——- szervezetlen, a többi ágazati statisztikához (mezőgazdasági, kereskedelmi) képe-st mégis viszonylag fejlett volt; 1948-tól kezdve jelentős fejlődésnek indult, de még 1949—ben, sőt 1950-ben is az íparstatisztikának egyes fontos fogalmai tisztá—

zatlanok voltak.

*; Pártunk II. kongresszusa egy sor olyan kérdésre mutatott rá, melyek az ipar további fejlődésére döntőek voltak. Az ötéves terv felemelése mellett rámutatott az ipar legfontosabb feladataira: a takarékosság, az önköltség—

csökkentés, a technika fejlesztés stb. fontosságára.

Nagyrészt ebben az időszakban, 1950—51-ben jelentek meg magyar for- dításban a szovjet iparstatisztika eredményeit ismertető könyvek, folyóirat- cikkek stb. Pártunk II. kongresszusának útmutatásai, valamint a szovjet ipar—

statisztika tanításai alapján 1951. I. negyedévétől kezdve már foglalkoztunk az önköltség, az anyagnormák és 1952. I. negyedévétől a műszaki fejlesztés sta- tisztikai megfigyelésével.

Többek között az iparstatisztiaka területén elért eredményeket rögzítette a statisztikáról szóló 1952. évi VI. törvény: "Statisztikai rendszerünk az állan—

dóan növekvő feladatoknak megfelelően a szovjet statisztika élenjáró példá- ját követve jelentős fejlődésen ment keresztül. Szélesebb körű, gyorsabb és pontosabb az adatszolgáltatás, mélyrehatóbb az adatok elemzése. Minde'zelás révén a statisztika a vezetés és ellenőrzés mind hatékonyabb eszközévé válik?!)

Az ipar és az iparstatisztika fejlődése között dialektikus kapcsolat van.

Ez kifejezésre jutott egyrészt abban, hogy az iparstatisztíka tájékoztatóival, elemzéseivel a felsőbb iparvezetés eszközévé vált s így elősegítette az ipar fej- lődését; a dialektikus kapcsolat másik oldala, hogy az ipar fejlődése viszont hatással volt az iparstatisztika fejlődésére. Amint az ipar gyorsütemű fejlő—

dése visszatükrözödött az iparstatisztika fejlődésében, ugyanúgy: a gazdasági életben, az iparban megmutatkozó hibák fékezték az ipar—statisztika fejlődését.

! 1952. évi VI. törvény indokolása.

PETÖ: AZ IPARSTATISZTIKA AZ ÚJ KORMÁNYPROGRAMMBAN 375

A gazdasági életben megmutatkozó hiányosságokra Pártunk Központi Vezetőségének június 27—2w8-i határozata és az ezen alapuló új kormány- programm hívta fel a figyelmet. Annak érdekében, hogy az ipar—statisztika hiányosságaira rámutassunk tekintsük át előbb röviden —— a Párt és az új kormányprogramm által felvetett — a népgazdaság fejlődésében mutatkozó hiányosságokat.

* * *

Az utóbbi években, de főként 1952—ben és 1953. első felében, gazdaság- politikánkb'an nem támaszkodtunk megfelelően a szocializmus objektív gazda- sági törvényeire, nem használtuk fel azokat kellőképpen, ellenkezőleg: meg—

sértettük azokat. Ezekre a hiányosságokra Pártunk 1953. júnil'is 27—28-i határozata és az ezen alapuló új kormányprogramm mutatott rá. Felfedte többek között azt, hogy az utóbbi években:

nem tartottuk be a népgazdaság tervszerű, arányos fejlődéstörvényét, aminek következtében:

aránytalanság jött létre a szocializmus gazdasági alaptörvényének célja és annak esz—köze között.

A tervszerű, arányos fejlődés törvényének megsértése főképpen az iparo—

sítás túlfeszített ütemében, az iparnak az alapanyagbázistöl és a mezőgazda- ságtól tört-énő elsza'kadásában mutatkozott meg. Az iparon belül a nehézipar túlzott előtérbeállítása, a nehézipar egyes ágainak aránytalan fejlesztése, az ötéves terv túlzott felemelése — mindez a tervszerű, arányos fejlődés törvé—

nyének megsértését hozta létre.

Rákosi elvtárs a következőképpen foglalta össze a hibákat: ,,Hibát követ- tünk el elsősorban azzal, hogy nehéziparunrk és a termelési eszközöket gyártó iparunk fejlesztésében túl gyors i'ramra tértünk át és a tervezés munkájában gyakran figyelmen kivül hagytuk hazánk gazdasági erőforrás—ait és reális lehetőségeit. Figyelmen kívül hagytuk nem egyszer azokat a nagy lehetősége- ket, amelyek a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal való együttműködés jobb kiépítésében rejtettek. A legkomplyabbvhibát azonban ott követtük el, amikor 1951. februárban túlságosan megemeltük az első ötéves tervünk ipari

célkitűzéseit." (Szabad Nép, 1953. július 12.) ;

Mindezek eredményeként a szocializmus gazdasági alaptörvényéiiek célja (,,az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének bizto-sitása")1) és a cél elérésének eszköze (,,a szo- cialista termelésnek a legfejlettebb technika alapján történő szakadatlan növe—

kedése és tökéletesedéseÚZ) között aránytalanság keletkezett. Míg ugyanis a gyáripar termelése az ötéves terv három éve alatt több mint kétszeresére emelkedett, addig e nagyiram'ú fejlödés mellett nem emelkedett megfelelően — a dolgozó nép életszínvonala, sőt 1951—től 1953. nyaráig csökkent.

A gazdasági életben bizonyos mértékig a ,,termelés Önmagáért" elv érvé- nyesült. Többször elfeledkeztünk arról, hogy 'a termelés csak eszköz és a cél az ember 'a maga szükségleteivel. Nem láttuk, hogy a termelés emel—ését és a dolgozókról való fokozottabb gondoskodást nem lehet és nem szabad egy—

mástól elválasztani. ( '

A Központi Vezetőség 1953. június 27—28—i ülésén rámutatott a legfőbb

hiányosságokra. Ugyanakkor határozatet hozott az elkövetett hibáik :kijaví— *f—j tásáról. A határozat feladatul tűzte ki többek között a beruházásoknak és

1 Sztálin: A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban. Szikra, Budapest, 1953. 41. old.

? U. a.

376, ' . *Ö , ' p,, raminm_ '

az ipar termelésének átcsoportosítását, a nehézipar fejlődési ütemének lassí- ' tását, a mezőgazdaság fejlesztését, a fogyasztási javak termelésének, vala—

mint a város és a falu közötti áruforgalomnak növelését.

Az ,,új szakasz" feladatai a szocializmus gazdasági alaptörvényének eélját és eszközét összhangba hozzák. Az új kormányprogramm központi eélja: népünk jólétének emelése.

* * ll!

Azipar fejlődéséről megállapított hiányosságok az iparstatisztikában nagyrészt a következőkben mutatkoztak meg:

Az ipar tervszerű (arányos) fejlődését vizsgáltuk, az ipar arányainak alakulását néztük ugyan, de nem kellő mértékig és nem rendszeresen;

az iparstatisztikai elemzésekben, vizsgálatokban is érvényesült bizonyos

fokig a ,,termelés önmagáért" elv; (

bár törekedtünk az iparstatisztikai"módszerek dialektikus, összefüggései—

ben való alkalmazására, ezt rendszeresen nem mindig valósítottuk meg.

* * *

_4 Az ipar—statisztika gyakorlatának egyik hiányossága volt, hogy az ipar arányainak elemzéséhez szükséges iparcsoportok és iparágak szerinti csopor—

tosítást bizonyos mértékig háttérbe helyezte. Nem finomítottuk eléggé az ipar—

csoportok és iparágak fogalmát és tartalmát sem. Nem határoztuk meg pél—

— dául, hogy mit értünk gépipar alatt és mi a különbség a gépipar és a gép—

gyártás között. Ugyanakkor az utóbbi időkig nem néztük a gépgyártáson belül az egyes iparágak: a mezőgépgyártás, bánya—gépgyártás stb. termelésé—

, nek alakulását, sőt az iparcsoporton belül ezeket az iparágakat meg is szün- tettük. A könnyüiparon belül nem néztük a bőrgyártás, a cipőipar, a textil- _ és konfekcióipar arányainak alakulását.

Az iparstatisztikában —— mint mondottuk —— érvényesült a bizonyos fokig

a

' öncélú termelési szemlélet. Ez azt jelenti, hogy a szocializmus gazdasági alaptörvénye eszközének (,,a szocialista termelésnek a legfejlettebb technika alapján történő szakadatlan növekedése és tökéletesedése")3)) eléggé mélyre—

ható vizsgálata mellett bizonyos mértékig elhanyagoltuk a cél megvalósításá—

nalk megfigyelését. Nem a szükségletek és a termelés együttes vizsgálata, hanem az ipar öncélú fejlődésének elemzése volt sokszor az iparstatisztika

gyakorlata. ' *

Nem figyeltük meg például az elmult években, hogy a termelés eredmé- nyeként elkészült terméket hol használják fel. A Központi Statisztikai Hivatal Ipari Főosztálya 1950—ben rendszeresített egy munkalapot —-— Termelés és AruelosztásF— (mennyiségben és folyóáron forgalmi adó nélkül), amelyből meg lehetett állapítani a bel- és külkereskedelmi értékesítést.

; Bár a Hivatal 9 munkalapot azzal a megjegyzéssel rendszeresítette, hogy

"csak a Központi Statisztikai Hivatal vagy a közvetlen felügyeleti hatóság külön felszólítására küldendő be", mégis a kiszállítást statisztika megterem—

téséhez ez nagy lépést jelentett. A havi kiszállítási statisztika 1952-ben fejlő- ' (lőtt a legnagyobb mértékben: rendszeresítettíik a ,,II. Kiszállítási jelentés"

című kérdőívet. E kérdőív alapján bizonyos mértékig követni lehetett az egyes termékek útját a fogyaesztőkig. VE kérdőívet 1953-ban- megszün'tettü'k. . , ,

1953. utolsó háromnegyed évében megfigyeltük 'a szállítási szerződések 'et'eljesítését, azonban a szállítási szerződés és a termelés közti összefüggést

3 Sztálin: A szocializmus közgazdaság: problémát a Szovjetunióban, Szikra, Budapesmtlős. 41. old.

'A—lZ IPARSTATISZT'XKA AZ ÚJ KORMÁNYPROGRAMKBAN 377

nem vizsgáltuk eléggé. Bár igyekeztünk esetenként a termékek felhasználását figyelemmel kísérni —— így 1952. év végén például készítettünk egy ,,Feles- leges termékekH című jelentést ——-, azonban rendszeresen ezt a kéidést nem vizsgáltuk. A készletek és ezen belül az elfekvő készletek ellenőrzése sem volt megfelelő. Az elfekvő készletek alakulásánál a termelés öncélú jellege élesen kitűnik, mégis csak a KGM vállalatainál figyeltük meg.

A lakosság szükségleteinek szem elől tévesztése az iparstatisztika gya—

korlatának egyéb területén is megmutatkozott. így a napi és dekádjelente'sek- ben túlnyomórészt azokat a termékeket, cikkeket emeltük ki, amelyek nagy- - értékűek s a tervteljesités szempontjából fontosak. E jelentésekben közszük—

ségleti cikkek csak a Könnyű— és Élelmiszeripari Minisztérium területéről szerepeltek. A Kohó- és Gépipari Minisztérium üzemeiből a motorkerékpár és a kerékpár termelésen kívül más közszükségleti cikket nem jelentettün'k, noha e minisztérium vállalatai termelik —— a fenti minisztériumokon kívül——

a közszükségleti cikkek nagyrészét Ez a tendencia bizonyos mértékig havi jelentéseinkben is megmutatkozott.

Az öncélú termelési szemlélet megnyilvánult abban is, hogy 1953-banf l952—hez képest néhány olyan termék termelésének közvetlen havi megfigye—

lését hagytuk el, amely a lakosság ellátásához szükséges. így például a szegek, a háztartási gépek, a mosószappan, a pipereszappan, a kartonkészáru, a flanellkészáru, a készétel, stb.

Hibát követtünk el a Központi Statisztikai Hivatal által külön megfigyelt, ú. n. kiemelt váll-altatok körének meghatározásánál is. Ennek következtében például a Tömegcikkipari Igazgatóság minden vállalata kimaradt közvetlen.

megfigyelésünkhől. A mezőgazdasági gépbGyárak közül is csak az EMAG- nak és a Vörös Csillag Traktorgyárnak volt adatszolgáltatási kötelezettsége.

Nem fordítottunk kellő figyelmet a mezőgazdaság részére szükséges gépek, kisgépek mezőgazdasági szeráruk (kasza, kapa, villa) termelésének meg- figyelésére

Már régóta törekszünka statisztikában a dialektikus vizsgálati módszer megvalósítására. Különösen régóta folyik a harc az ,,összefüggéseiben", ,,tel- jességében" történő elemzésekért. A Hivatal Kollégiuma többször tárgyalta ezt a kérdést; a Statisztikai Szemlében is több cikk jelent meg erről (például

1952. októberében). Értünk is el bizonyos eredményeket. Az új kormány—

programm tükrében azonban látnunk kell, hogy még vannak e téren is hiá- nyosságok.

Nem valósítottuk meg például az ipar, a bel- és külkereskedelem, vala—

mint a mezőgazdaság rendszeres együttes statisztikai vizsgálatát. Az ipar ter- melését, tervteljesitésének alakulását nem néztük a szociális és kulturális kérdésekkel megfelelő összefüggésben. Nem használtuk ki az ipar és a keres- kedelem export-statisztika közti összefüggés nyujtotta lehetőségeiket.

Nemcsak az egyes ágazati statisztikák összefüggéseit nem vizsgáltuk eléggé és nem hangoltuk össze az egyes kérdőíveket, de az iparstatisztikán belül is szétválasztva, külön vizsgáltuk a termelést, külön az önköltségét, a műszaki

fejlesztést, stb.

* e a:

Az új kormányprogramm nemcsak a meglévő hibákra hívta fel a figyel— ' * met, de meg is határozta a feladatokat a népgazdaság további fejlődése érde- kében. Az iparstatisztika feladata egyrészt az ismertetett hibák kijavítása, más- részt az új kormányprogramm célját határozza meg. Az új feladatok főképpen a következő kérdésekkel kapcsolatosak:

378 ) ; rare MÁRTON

az ipar tervszerű, arányos fejlődésének állandó elemzése;

a mezőgazdaság részére szükséges munkaeszközök, ezen belül az egyéni parasztság munkaeszközeinek, valamint a közszükségleti cikkek termelésének vizsgálata;

ezenkívül a termelési, a munkaügyi, a műszaki és egyéb kérdéseknek alaposabb és az új kormányprogramm szellemének megfelelő vizsgálata.

* * *

Az ipar vizsgálata a legutóbbi időkig minisztériumo—nként és igazgató—

ságonként (főosztályonként) történt. A termelés főhatóságonkénti vizsgálata szükséges a vezetés, az irányítás érdekében; ezt továbbra is feltétlenül meg kell tartanunk. Az ipart fokozottabb mértékben kell vizsgálnunk abból a szem- pont—ból, hogy miképpen oszlik meg a termelés termelőeszközö'kre és fogyasz—

tási javakra (A. és B. szektor). Ez a megosztás a termelés eredményének alap—

vető rendeltetése alapján történik, így az arányok vizsgálatának egyik leg—

fontosabb eszköze. Feladatunk: elméletileg és gyakorlatilag rögzíteni, hogy milyen vállalatokat, a vállalatok termelésének milyen részét és milyen ipar—

ágakat soroljunk a megfelelő csoportba. Annak ellenére, hogy ennek sok akadálya van, mégis megnyugtató módon kell megoldanunk az A. és B. szek- tor kialakítását.

A szovjet gyakorlatból e téren is sokat tanulhatunk. A szovjet xiparstatisz- tikában ugyanis, például a gépgyártás (a nálunk használatos gépipar, amely a gépgyártási. erősáramú berendezéseket, gyengeáramú berendezéseket, hír- adástechnikai eszközöket gyártó, valamint a finommechanikai és tömeg- cikkipari iparcsoportokból áll) iparág is két nagy csoportra oszlik:

a) termelőeszközöket gyártó (A. szektor) és

b) fogyasztási cikkeket gyártó (B. szektor) gépgyártásra.

Számunkra is az egyik feladat, hogy a gépipar termelésének ily mód- szerbeli csoportosítását is tervbevegyük. .

Az ipar arányainak vizsgálatához a termelés A. és B. szektorának a nehézipar, könnyű- és élelmiszeripar szerinti bontásban történő megfigye—

lése nem elég. Ezért szükséges az iparnak iparcsoportok és iparágak alapján történő további vizsgálata.

Az iparágakba a vállalatokat a termékek rendeltetése szerint soroljuk be.

(a mezőgépgyártás a mezőgazdaság részére, a bányagépgyártás a bányászat részére gyárt gépeket, stb.)

Tisztábbá, finomabbá'kell tennünk az iparágak—at. Tudjuk például, hogy iparvállalataink közül nem mind termel ugyanolyan rendeltetésű terméket.

Mégsincs egy olyan vállalatunk sem, melynek termelését a számbavételnél megosztanánk) két iparág között, például a mezőgépgyártás és az építőipari

gépgyártás között.

Helyes lenne ezért, véleményem szerint, ha az iparági vizsgálat mellett a termelést az Arulista kétbetűs termékcsoport csoportosításban is megfigyel—

nénk és nyilvántartanánk. így például a mezőgépgyártás iparágon kívül a CX ,,Mezőgazdasági gépek" termékcsoportot (CX 1(l—90'-ig összesítve), a bányagépgyártási *iparágon kívül a CO ,,Bányászati gépek" termékcsopor—

tot (CO 10———90—ig összesítve) stb. is megfigyelnénk. E kérdés megoldása a második ötéves terv során alkalmazásra kerülő ,,Egységes Termék és Árjegy—

zék" használatával még könnyebben megoldható lenne, mint az eddig hasz- nált ,,Egységes Arulista" alapján, tekintettel az ,,Egységes Termék és Árjegy-

AZ !PARSTATISZTIKA AZ U.I KORMÁNYPROGRAMMBAN 379 '

zek mélyebb, gyártmányokig menő tagoltságára. E megfigyelést méginkább szükségessé teszi az, hogy például 1954— ben nemcsak a mezőgépgyártás ipar—

ághoz tartozó vállalatok termelnek mezőgazdasági gépet (CX termékcsoport alá tartozót), hanem a közlekedési és egyéb gépeket előállító vállalatok is.

Az iparági rendszer alapján vizsgálhatjuk továbbá az alapanyagiparnak a gyáriparból való részesedését és a feldolgozó iparhoz való viszonyát is.

Az íparstatisztikának az új kormányprogrammból következő fontos fel—

adata, a mezőgazdaság részére szükséges munkaeszközök termelésének ' vizsgálata.

Ismeretes, hogy a mezőgazdaság termelése elmaradt a népgazdaság egyéb ágainak fejlődésétől. Az új kormányprogramm felfedte e hiányossá- , got és határozatokat hozott a mezőgazdaság termelésének emelése érdekében.

(Ezek közül a legfontosabb a Központi Vezetőség december 17—18-i, a mező—

gazdaság fejlesztéséről szóló határozata.)

Az új kormányprogramm feladatul tűzi ki, hogy az ipar növelje a mező—

gazdaság részére szükséges gépek, kisgépek, stb. termelését. ,,Gyorsabb ütem—

ben kell fejleszteni azon iparágak termelését, amelyek a mezőgazdaság fejlő- dését segítik elő" —— mondotta Rákosi elvtárs a Központi Vezetőség október 31-i ülésén. A Központi Vezetőség október 31-i határozata kimondja: ,,A pa—

raszti vásárlókat jobban el kell látni kisgépekkel, műtrágyával, szerszámok- kal, szxegekkell, dróttal, építőanyaggal, mésszel, rézgáliccal stb."

Az elmondottak nagymértékben meghatározzák az iparstatiszti—ka felada—

tát e téren: a mezőgazdasági gépek, kisgépek, mezőgazdasági szeráru't elö-, állító gépgyárak termelését mélyebben kell vizsgálnunk. Fokozottabban kell

törődnünk azoknak a termelési eszközöknek megfigyelésével, amelyek a bel—

kereskedelem útján jutnak el a mezőgazdasági lakossághoz.

A mezőgazdasági gépeket előállító nem mezőgazdasági gépgyárak munká- jára. külön gondot kell fordítani. Nem helyezik-e a nagyértékű egyéb termé—*

kek termelését a mezőgazdasági gépek termelése elé? Gazdaságosan termelik—e ezeket az eszközöket? Vajjon szükségletre és megfelelő minőségben és kivitel—

ben állítják—e a termékeket elő? Kapacitáskihasználásuk hogyan alakul?

Részletesebben kell megfigyelnünk a mezőgazdasági gépalkatrészek termelé—

sét és kiszállítását. Külön kell vizsgálni a mezőgazdasági gépek anyagellátását, a mezőgazdasági gépjavító műhelyek munkájának mennyiségi és minőségi mutatóit, az egyénileg dolgozó parasztság termelőeszközeinek termelését

(fogatoseke, répavágó, morzsoló stb.). Figyelemmel (kell kísérni állandóan azt

is, hogy a nehézipar termelésen belül a mezőgazdaság részére történő gyártás hogyan alakul.

A mezőgazdaságot szolgáló ipari termelésen kívül fontos a közszükségleti _ cikkek termelésének ellenőrzése is, A Központi Vezetőség október 31-i hatá—

rozata kimondja: ,,Az 1953. évi 580/0-kal szemben 1954—ben a nemzeti jöve- delemnek mintegy 700/0-át kell a lakosság ellátására fordítani."

A nép jólétének emeléséhez, ahhoz, hogy 1954-ben ténylegesen a lakosság ellátására tudjuk fordítani a nemzeti jövedelemnek 70%—át, szükséges, hogy az ipar meg is termelje a lakosság ellátásához szükséges fogyasztási cikkeket,

azaz megteremtse a megfelelő árualapot. ,

A Minisztertanács 1954. évre már sokkal több közszükségleti cikk ter- ' melését rendelte el, mint az előző években. Az Országos Tervhivatal a leg—

fontosabb közszükségleti eikkekből külön is megtervezte azt a részt, amely a lakosság közvetlen ellátását szolgálja. Ilyen cikkek például: a kerékpár, a motorkerékpáralkatrész, az épületvasalás stb.

ese?

_ A Nehézipari Minisztérium 1954. évi vállalati tervezési utasítása is elő—

! irta, hogy a vállalatok tervezzék meg külön a közszükségleti cikkek termelését.

_' Mindebből következik, hogy az iparstatisztikának is sokkal több közszük- ségleti cikket és mezőgazdasági gépet, kisgépet kell megfigyelni és termelésük ',alakulását elemezni. Azt is meg kell figyelnünk, hogy a nehézipari üzemek ':milyen mennyiségű és összetételű közszükségleti cikket termelnek? Olyan

" választékban termelnek--e, amely a fogyasztók szükségletének megfelel? Nem ,válik--e a gyártás öncélúvá, vagyis a termék nem halmozódikk—e fel készlet—

, ként, jobban mondva elfekvő készletként? Megrendeltee azt a belkereskede—

lem vagy sem? Gazdaságosan termeli--e a vállalat az új gyártmányt? A nép- gazdaság számára ugyanis nem mindegy, hogy az egyik tömegcikkipari válla—

lat például 100,— Ft önköltséggel termel bizonyos terméket, mig a nehézipar V gmásik üzeme ugyanazt a gyártmányt 200,—— Ft önköltséggel állítja elő.

fFigyelemmel kell kísérnünk azt is, hogy az ipar termelési értékéből milyen rész kerül az áruforgalomba. Az árutermelés (itt a termelésnek azon részét

—_" jelenti, amely az áruforgalomba, a kereskedelembe került) megfigyelését ki

"kell dolgoznunk

* További feladatunk, hogy a választék- statisztikát a könnyűiparban meg—

szilárdítsuk és bevezessük a gumi, a tömegcikk és egyéb iparágakba is.

- A termékek minőségi vizsgálatának módszereit is ki kell dolgozni egy sm iparágban, például a tömegcikkiparban, az élelmiszeriparban, 'a gépgyártás-

": ban stb.

Az Ipari Főosztály a közszükségleti cikkek, valamint a mezőgazdasági [gépek —— kisgépek —— termelésének megfigyelésénél már ért el bizonyos ered—

ményeket: hónapról- hónapra figyelemmel kíséri, hogy a nehézipar (a Kohó- .és Gépipari és Nehézipari Minisztérium) termeléséből milyen rész kerül fogyasztásra, illetőleg mezőgazdasági felhasználásra

A globális megfigyelés mellett rendszeresítettük 'a Kohó- és Gépipari Minisztérium területén ,,A közszükségleti cikkek és mezőgazdasági gépek, 'kisgépek termelése és értékesítése" című havi kérdőívet. E kérdőív mintegy 100 termékre vonatkozik s külön számbaveszi termékenként a termelési tervek és a szállítási szerződések összhangját. A termelés, a készlet és az értékesítés

"alakulásának megfigyelésével nyomon követi a mezőgazdasági kisgépek és a közszükségleti cikkek iparon belüli útját. A kérdőív bizonyos mértékig 'kapcsolatban van a belkereskedelmi statisztikával is Az elosztó nagykeres- kedelmi statisztika ,,Árumérlege", valamint a kiskereskedelmi statisztika .,Jelentés a fontosabb vegyesipari cikkek kiskereskedelmi forgalmáról" című kérdőíve alapján egyes közszükségleti cikkek útját figyelemmel tudiuk kisérni egészen a fogyasztásig. Az'ipar és kereskedelmi statisztika közti őssz- hang érdekében további feladat az, hogy a belkereskedelem kiskereskedelmi statisztikáját némileg megváltoztassuk. A kiskereskedelem ,,Jelentés a fonto—

sabb vegyesipari cikkek kiskereskedelmi forgalmáról" cimű havi kérdőíve ugyanis csak megjelölt cikkekre vonatkozik. E kérdőívet töltik ki a föld—

_ művesszövetkezetek is, amelyekre a falu ellátásában nagy feladat, hárul.

Azonban e kérdőív alapján nem tudjuk követni a mezőgazdasági kisgépek, műtrágya, mezőgazdasági szeráru útját a fogyasztókig, mivel a kérdőívet csak a következő cikkekre kell kitölteni: motorkerékpár, kerékpár, varrógép,

—kázlyha, tűzhely, mosószappan pipereszappan petróleum

_ Feladatunk tehát, hogy az egyes ágazati statisztikák között összhangot - hozzunk létre Ez többek között azt jelenti, hogy az iparban megfigyelt mező—

x AZ IPARSTATISZTIKA— AZ ÚJ KORMANYPBOGRAMMBAN , ; W " — *_ 381

gazdasági kisgépek és közszükségleti cikkekel belkereskedelem statisztikájá-

ban is szerepeljenek. *

Az ipar arányainak, a mezőgazdasági gépek, kisgépek és a közszükségleti cikkek termelésének megfigyelése mellett az iparstatiszti—kának természetesen * az ipar egyéb területeit sem szabad figyelmen kívül hagynia. Az új kormány—

programmból az eddigi vizsgálatok elmélyítése és továbbfejlesztése' is követ—

kezik.

Az ipar átcsoportosításával kapcsolatban például fontos a munkaerő- hullámzás, a munkafegyelem fokozottabb vizsgálata. A Minisztertanács a bérből és fizetésből élők helyzetének megjavítására egy sor bérügyi intéz- kedést tett és tesz, határozatot hozott továbbá a bérfegyelem megszilárdítása , érdekében. Az (iparstatisztika feladata ezért a bérügyi kérdések mély és alapos

vizsgálata. '

Szocialista iparosí—tásunk hibái és e hibák következményei jelentkeztek abban is, hogy a munka termelékenysége nem alakult kedvezően és iparunk nem teljesítette az önköltségesökkentés tervéthz iparstatisztika feladata ezért a termelékenység alakulásának mélyebb elemzése. Többek között meg kell

valósítani az önköltség szempontjából fontosabb gyártmányok fajlagos anyag- felhasználásának megfigyelését is. _

A műszaki statisztika fontos feladata többek között: a TMK szakszerű és általános megfigyelése, a technológiai utasítások kidolgozásának és azok betartásának, valamint a felújításoknak, a tudományos kutató és kísérleti munkáknak megfigyel—ése és ellenőrzése. Ugyanakkor sokkal jobban fel kell használnunk az iparstatisztika számára a mérlegbeszámoló—kat. -

Az iparstatisztikai kérdőívek utasításai az iparra általában érvényesek.

Az egyes iparágak sajátossága (szénbányászat, vegyipar, gépipar, gépgyártás stb.) azonban más és más s ennek következtében statisztikai problémáik is különbözőek (késztermék, befejezetlen termelés, szolgáltatás stb.). Szükséges, hogy kidolgozzuk az iparstatisztika szakmai (iparági) utasításait is _— amint máxr ez egy—két iparágra vonatkozóan megtörtént —, hogy ezz-el is ponto—V sabbá, megbízhatóbbá tegyük az iparstatisztikát.

Pártunk és kormányunk minden év lezárása előtt felhívja a figyelmet:

,,Biztositani kell az iparban az 1953. évi népgazdasági terv alapos, átgondolt előkészítését annak érdekében, hogy az átmenet 1953-ról 19'54-re zökkenő—

mentes legyen." (A Központi Vezetőség október 31-i határozata.) Az ,,átmene—

tet" az iparstatisztika eddig még nem figyelte meg. Feladatunk tehát, hogy a statisztikai módszerek kidolgozásával és azok alkalmazásával segítséget nyujtsunk a "zökkenőmentes" átmenet biztosításához.

Ugyanakkor finomabbá, pontosabbá kell tennünk az egyes fogalmak értelmét is. Az iparstatisztikában használatos fogalmaknak (termelés volu- ; mene, termelékenység stb.l hiányossága az eddigiek folyamán nem nagyon tűnt ki. Az ipar hatalmas fejlődésének szemléltetés-értél például a halmozódása következtében előforduló többszöri számbavétel esetleges torzító hatása az ipar fejlődésének számbavételére nem volt jelentős. Az iparstatisztika gyors fejlődése mellett azonban e hibák kiküszöbölése is fontos feladatunk.

Az új kormányprogrammból következően az iparstatiszt—ika havi és negyedévi beszá'molrójelentésein tehát jelentős változtatásokat kell végrehaj-"

tan—i. Ezek a változások azt a célt szolgálják, hogy a statisztikai mutatószá—

mok állandóan és folyamatosan visszatükrözzék az új kormányprogramm által kitűzött feladatok megvalósítását.

Baró; az iivAiasTATISZTiKA AZ' ÚJ KORMANYi'RoeaAMMBam

Beszélni kell a bizonylati elv megszilárdításának fontosságáról.

Felelősek vagyunk a számokért; a felelősség nemcsak a Központi Sta- ' tisztikai Hivatalra, hanem a vállalati statisztiakusokra is hárul. A Központi Statisztikai Hivatalra annyiban, hogy olyan statisztikát rendeljen csak el, amelynek meg van a bizonylati alátámasztása, vagy pedig addig ne rendeljen el statisztikai kérdőívet, míg a megfelelő bizonylati rendszert ki nem alaki—

totta. A minisztériumok, vállalatok felada-ta pedig, hogy az adatokat a bizony- latokból állítsák össze. A bizonylati rendszert minden szervnek állandóan és alaposan ellenőriznie kell.

* * *

Az új kormányprogramm az iparstatiszhika számára is megjelölte az új , feladatokat. E feladatok teljesítése nagy lépést jelent ahhoz, hogy az ipar—

; statisztika az ipar megismerésének egyik leghatalmasabb fegyverévé váljék.

A ,,SZOCIALISTA STATISZTIKA KÖNYVTÁRA"

cimű kiadványsornZat negyvenkettedik számaként megjelent

DR 'SOMOGYI GYÖRGY

EGÉSZSÉGUGYI STATISZTIKA

című könyve

Az egészségügyi statisztikai irodalomban csak alapfokú tankönyv állott eddig rendelkezésre. Ezt a hiányt pótolja ez a könyv, mely magasahbfokú egészségügyi statisztikai tankönyv.

A könyv döntő részét a morbiditási statisztika foglalja el, mivel a magyar egészségügyi statisztika jelenlegi legfontosabb feladata a lakosság egészségügyi állapotának tanulmányozása.

A tankönyv I. része az általános statisztika részletes ismertetését tartal- mazza, a II. rész pedig a lakosság egészségi állapotának tanulmányozásával foglalkozik. E rész a népesedési statisztika, a népesség testi fejlettsége és a megbetegedési statisztika kérdéseit tárgyalja. A III. rész az egészségügyi szer—

vezet statisztikáját ismerteti. Sorraveszi a gyógyító—megelőző ellátás statiszti—

kaját, az anyák és gyermekek gyógyító-megelőző ellátásának statisztikáját, a közegészségügyi-járvanyügyi tevékenység statisztikáját és végül az egészség—

ügyi személyzet statisztikáját.

A könyv komoly segítséget nyujt mind az egészségügyi statisztika okta—

tásában, mind az egészségügyi statisztika gyakorlatában és továbbfejlesztésében.

Ára fűzve: 32,—— Ft.

Kapható valamennyi ÁLLAMI KÖNYVESBOLT-ban