LUKÁCS OTTÓ :
AZ IPARSTATISZTIKA OKTATÁSÁNAK NÉHÁNY KÉRDÉSE *
A statisztikai munka további fejlődésének fontos előfeltétele a statisz—
tikai oktatás, illetve az oktatás színvonalának emelése.
_ Az iparstatisztikusok eddig is fontos segítői, támaszai voltak a kor—
szerű szocialista ipiarvezete'snek, de sok esetben még nem töltötték be fel—
adataikat úgy, ahogyan a megbizható, mindenhol jelenlévő, a vezetést tény- legesen elősegítő statisztika alapján ez szükséges lett volna. A képzett iparstatisztikus biztosítja elsősorban a statisztikai feladatok jobb, magaa szabb szivonalú elvégzését; ezért van nagy jelentősége az iparstatisztikusok oktatásának.
Jelenleg számos helyen- és különböző formában folyik az iparstatisztika oktatása.
Felsőfokú oktatás folyik a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye—
temen, és a Központi Statisztikai Hivatal (továbbiakban KSH) felsőfokú
tanfolyamain.Középfokú az oktatás színvonala a Számviteli Főiskolán, a KSH sta—
tisztikaf technikumaiban és a KSH és a Minisztériumok által szervezett le—
velező tanfolyamokon.
Alapfokú képesítést nyernek a közgazdasági technikumok tanulói és a Minisztériumok által szervezett ialapfokü tanfolyamok hallgatói.
Az iparstatisztika e széleskörű oktatása szükségessé teszi az eredmé—
nyes oktatás néhány alapvető tényezőjének megvizsgálását. Ebben a cikk—
ben két kérdéssel foglalkozunk: az egyik az elméleti oktatás és a gyakorlat kapcsolata, a másik az iparstatisztika néhány módszertani problémája.
Mindkét kérdés jelentős, minden felsorolt fokon és területen—, de különös—
képpen fontos ott, ahol nem a már dolgozó statisztikusok továbbképzéséről
van szó, hanem jövendő életpályára készítjük elő a hallgatókat (egyetem, főiskola, középiskola).Nézzük az első kérdést, az elmélet és a gyakorlat egységét. Az egye- tem és a főiskola az elmélet és gyakorlat egységét a nyári üzemi gyakorla- tok révén valósítja meg. A Marx Károly Közgazdaságtudományi E etem statisztika szakos hallgatót a II. évfolyam után vállalatoknál, mig a II. év- folyam elvégzését követően részben vállalatoknál, részben főhatóságoknál (minisztérium, KSH) végzik kötelező üzemi gyakorlataikat. E gyakorlatok időtartama természetesen korlátozott, s ezért nem terjedhet ki az iparsta—
tisztika minden területére, hanem csak egy-egy speciális kérdésre (pl.
munkatermelékenység, önköltség elemzése stb.). Hasonló jellegű és tarta- mú az üzemi gyakorlatok megszervezése a Számviteli Főiskolán is.
LUKÁCS: az IPARSTATISZTIKA ÓKTATASANAK NÉHÁNY nemesa _ _ 205
A statisztikai, technikumokban a nyári üzemi gyakorlatok szolgálták eddig a gyakorlati oktatást. Ez azonban nem volt- kielégítő. Ezért a Köz- ipontí. Statisztikai Hivatal statisztikai technikumaiban ebben a tanévben már a gyakorlat és elmélet szoros egységét — rendes órarend szerinti —- üzemi gyakorlatok segítségével valósítja meg. A budapesti technikumban a folyó iskolai évben még csak a llI. osztályos tanulók vesznek részt üzemi gyakorlatokon, az elkövetkező tanévben már a IV. osztályos tanulók is. Az
üzemi gyakorlatokat részben vállalatoknál,— részben a statisztikai igazgató—
ságokon bonyolítjuk le. A gyakorlatok szorosan kapcsolódnak majd az órá- kon tanultakhoz és felölelik az iparstatisztika összes fontosabb kérdéseit (termelés, munkaügy, anyagstatisztikia, műszaki- és önköltségstatisztika
stb.).
A gyakorlatok célja megismertetni a tanulókkal egyrészt a kérdőívek , kitöltésének módját, másrészt ennek kapcsán az alarpbizonylato-kat és a sta- tisztikának a számvitellel és a tervezéssel való kapcsolatát. További cél a kérdőívek revíziójának és ellenőrzési munkájának elsajátítása és végül a rendelkezésre álló adatok alapján az elemzésre való oktatás, az elemzési készség kifejlesztése. Nagyobb összefoglaló elemzésekre a nyári kötelező
üzemi gyakorlatok nyújtanak majd alkalmat.
A lenti célok elérése csak gondos előkészítő munka alapján lehetséges.
Az előkészítésben résztvettek az üzemi gyakorlatokat irányitó vállalati sta- tisztikusok,- a technikumok statisztika, számvitel és tervezés tanárai, to- vábbá a KSH oktatási osztályának munkatársai. A tervek szerint a tanulók tizes csoportokban vesznek részt az üzemi gyakorlaton. Ebben a tanévben mintegy 10 ötórás gyakorlatottartunk meg. Az egyes gyakorlatok a követ—
kező kérdésekkel foglalkoznak:
Az első gyakorlaton a vállalat szervezetét ismerik meg a tanulók. Ez magában foglalja az összes osztályok és üzemek főbb feladataimak'leírását és a feladatok egymással való összefüggésének sémáját, továbbá néhány legfontosabb üzemi szervezési, tervezési, számviteli kérdést. Tehát pl. terv- felbontás menetét, vagy az egyes fontosabb bizonylatok útjának menetét. A második gyakorlat a termelés természetes mértékegységben való számba—_
vételét öleli fel. A gyakorlat magában foglalja a bizonylatok útját, a kész- vagy íélkésztermék elkészülését igazoló alapbizonylat kiállításától (MEO- jegyzőkönyv), a készáruraktáron, a könyvelésen keresztül a statisztikai jelentésekig, illetve e bizonylatok alapján a statisztikai kérdőív összeállítá—
sáig. A kérdőívet a meglévő aliapbizonylatok alapján az Egységes Árulista segítségével a tanulóknak önállóan kell kitölteni. A tanulók által kitöltött kérdőívet összehasonlítják a vállalat statisztikai osztályia _által már koráb- ban kitöltött kérdőívekkel.
A 3—10. gyakorlatnak még csak a tematikája áll rendelkezésre, a gya- korlat részletes menetének kidolgozása még folyamatban van. A tematikia a
következő: —
3. gyakorlat: A készárutermelés és a befejezett termelés kiszámítása változatlan áron.
4—5. gyakorlat: A.vállalati teljes termelés meghatározása változatlan 'áron és folyóáron; a különböző kiszámítási módszerek alkalmazása.
6'. gyakorlat: A létszámstatisztika alapbizonylatai és a létszámstatisz-
tika összeállítása. .
7. gyakorlat: A létszámváltozás (hullámzás, forgalom, vállalati mun- kvaerőmérleg stb.) statisztikájának összeállítása. —
!
( , 206 ki Luucsf orra 8—9. gyakorlat: A munkabérstatisztikia bizonylatai, a munkautalvány, a bérelszámolási ívek, a bérfizetési jegyzék és az ebből készített bérstatisz- tikai kimutatások.
A 10. gyakorlaton a kitöltött kérdőívek alapján a konkrét számok össze- függéseinek vizsgálatát végzik a hallgatók. A gyakorlatok sikeres lebonyom lításához —— véleményünk szerint —— hozzájárul az, hogy megfelelő számú űrlapot rendelkezésre bocsátva általában 2—2 tanuló önálló elemzést vé—
gcz. Ennek megszervezése olymódon érhető el, hogy mindegyik két tagból álló csoport más—más hónap alapbizonylataival dolgozik. Annak biztosítása, hogy a tanulók e munkát el is végezzék és —— pedig önállóan —, a statisz—
tika tanárok és a vállalat statisztikai osztályának szoros együttműködését és az összes tárgyi feltételekről VlalÓ előzetes gondoskodást követeli meg.
Az első gyakorlatok tapasztalatai fogják természetesen csak megmutatni.
hogy a programm nem túl széles—e, nem kell-e esetleg csökkenteni. Az isko—
laévben végzett gyakorlatokat a nyári szünidőben tartandó termelési gya—
korlat követné, amikor is az eddig átvett kérdéseken belűl főleg a munka—
termelékenység kérdéseivel foglalkoznának különösképpen elemzési szem—
pontból.
A IV. osztály első félévére maradna a műszaki statisztika, az anyag-u
statisztika.A gyakorlat fogja megmutatni, hogy ez a felépítés helyes—e. Lehetsé—
ges, hogy szükségessé válik a műszaki statisztika bizonyos kérdéseinek előbbrehozftala, miután azok a termelés kérdéseivel függnek össze. Vilá- gos, hogy csak néhány év alatt fognak kialakulni a végleges módszerek, amelyek maradéktalanul biztosítják, hogy az üzemi gyakorlatok meghoz—
zák a kívánt eredményt.
A másik kérdés, amivel foglalkozni kívánok, a statisztikai oktatás mód—
szertani problémái. Az iparstatisztika viszonylag új tantárgy az egyete—
men, a főiskolán és a technikumokban is, ezért a tanítás módszertana még csak most van kialakulóban. Néhány gyakorlati tapasztalat és elméleti el—
gondolás azonban már kialakult és ezeket szeretnénk itt összegezni. Az első ezek között a fogalmak (mutatószámok) tanítása ésa példák alkalmazása.
Ma már világosan áll előttünk, hogy bár mind a felsőfokú, mind az alap—
fokú ipiarstatisztikai tankönyvek nagyrészt statisztikai mutatószámokat is—
mertetnek, mégis a tanítás elvont. túlzottan elméleti. Az iparstatisztikának ilyen —— elvont —— tanítása nem vezethet kellő eredményre. Több iskolában sikerrel alkalmaztuk azt a módszert, hogy majdnem minden mutatószám, vagy elméleti tétel tanítását példák megoldásával kötöttük össze. Például, amikor az iparági csoportosítást tanítjuk, akkor a tanulókkal olyan példán kat kell megoldatnunk, amelyek a vállalatoknak és az áltlfdlllk termelt ter—
mékeknek felsorolását tartalmazza. A tanulók feladata az adatok alapján
a vállalatoknak iparágakba sorolása. A konkrét iparstatisztikai fejezeteknél
még nagyobb a lehetőség a fogalmak miegtanitásának és a konkrét példák—nak összekapcsolására; de itt is vigyázni kell arra: ne csak ottiadjunk fel gyakorlati feladatokat, ahol a tankönyv is utal erre. így a bérstatisztika tanitásánál nemcsak a béralap ellenőrzésére és a bérszínvonal dinamikai vizsgálatára kell példákat adnunk a tanulóknak, hanem mikor a béralapba tartozó és nem tartozó tételeket tanítjuk, helyes olyan feladatokat is kitűzni, amelyek mindkét csoportba tartozó tételeket tartalmaznak. Ezekből a tanu-—
AZ ipARsrArrsanA OKTATASÁNAK NÉHÁNY KÉRDÉSE , 207
lóknak kell kiválasztani a béralapba tartozó tételeket és ennek alapján
összeállítani a bénalapot.A számonkérésnél és vizsgáknál is a mutatószámok és példák össze—
függő alkalmazásának kell megvalósulnia. Sohasem elég csak az elméleti számonkérés, tehát csak na mutatószámok értelmezését kérdezni, mert abból rendkívül nehezen ítélhető meg, hogy a tanuló tudása mennyire mély és ho-
gyan tudja ezt a gyakorlatban alkalmazni.
Jelentős feladat az egyes iparstatisztikai kérdőívek tanítása. Amennyi—
ben a tanár csak annyi időt tud fordítani erre, hogy éppen megmutassa az egyes űrlapokat, vagy esetleg felrajzolja azokat a táblára, akkor a kérdő—
ívek tanításának nincs sok értelme. A fogalmakat a tanulók már általában ismerik és így a kérdőív csak az egyes fogalmak (mutatószámok) kérdő—
íven való elhelyezését mutatja meg. A diákok ennek alapján az űrlapot (te- hát a mutatószámok elhelyezését) megtanulhatják, azonban ennek gyakor—' lati hasznát nem igen veszik, mert az űrlapon a mutatószámok elhelyezése gyakran változik nem is szólva arról, hogy a kérdőív formájának ismerete még nem jelenti azt, hogy kitöltését is elsajátították. Ezért feltétlenül helye- sebb a kérdőívek ismertetését az üzemi gyakorlatokkal kapcsolatba hozni, amikor a tanulók számára a kérdőív konkrét kitöltési, revidiálási és esetleg elemzési kérdései jelentik a tanulnivaló anyagot. Amennyiben üzemi gyakor—
latok beiktatása nem lehetséges, akkor inkább kevesebb kérdőívet tan itsunk,
de azokat gyakorló órákon konkrét kitöltési és revideálási példákkal egybe—kötve. Rendkívül fontos helyet foglal el az ipiarstatisztika oktatásában az elemzés tanítása. Általában mind a felsőfokú, mind az alsóbbfokú tananyag úgy van méretezve, hogy az elemzésre nagyon kevés idő jut. Ez helytelen.
Az iparstatisztikai oktatás főfeladata — a több és alapvető fogalmak ismer—
tetésén kivül —— statisztikussá, iparstatisztikussá való nevelés, ami éppen és főként elemzésben való jártasságot jelent. Világos, hogy ha egy tanuló érti, hogy a statisztikában tanult mutatószámokat hogyan kell felhasználni, ho—
gyari kell azokból következtetéseket levonni, [akkor (amikor már a gyakor—
latban dolgozik) egy-egy új mutatószám megismerésénél nem lesz nehéz azt is felhasználnia elemzése számára.
Az elemzésnél mindig arra törekszünk, hogy a tanuló egyszerű szavak— , kal magyarázza meg a történteket és ne statisztikai ,,fanyelvet" használjon.
Például amikor egy tröszt termelékenységének alakulását elemzi a tanuló, nem helyes a következő elemzés: ,,A tröszt termelékenysége változó állomá- nyú indexszel számítva 120% -ra emelkedett, a változatlan állományú index 108,6% -os, az arányelt—olódási index llO,5%." Ez az elemzés csak arra mutat, hogy a tanuló mechanikusan megtanulta, hogy mi az első lépés a tröszt termelékenysége alakulásának vizsgálatánál. Az, hogy ténylegesen érti-e a problémát és hogy a nem statisztikus vezetőknek is meg tudja—e magya- rázni, hogy mi történt, ez már nem derül ki ebből. Helyesebb elemzés pl. a következő: ,,A tröszt termelékenysége 20% -kal emelkedettf Ezt alapvetően két tényező alakította ki: egyrészt, hogy az egyes vállalatoknál emelkedett a termelékenység, átlagosan 8,6%-ka1 (ennek az emelkedésnek okait még külön kell elemezni), másrészt, hogy nagyszámú munkást (4000 főt) a ki— ' sebb termelékenységű vállalattól a nagyobb termelékenységűhöz rendeltek ' át és ezek a második vállalatnál már magasabb termelékenységgel termel-- tek."
,208' . * ; § _ ; museum
%
Tehát arra kell a diákokat hanitanunk, hogy az elemzésnél ne csak szá— '
mokat soroljanak fel, hanem a ténylegesen végbement folyamatokat hozzák
összefüggésbe és a vállalatoknál lejátszódó eseményekről számoljanak be,természetesen számokkal alátámasztva.
A statisztika oktatásának fontos problémája a statisztikának és a mate- matikának a kapcsolata, illetve a matematikai tudás felhasználása a sta—
tisztikai munkában. Feltétlenül meg kell követelni ,a statisztikustól a mate- matikának biztos kezelését, mert a matematika segítségével egy sor statisz- tikai összefüggést is egészen világossá tehetünk. A matematikai eszközök, műveletek sok esetben biztosítják a tanár számára, hogy világosan és egy—
szerűen magyarázhasson meg különben nehezen megmagyarázható össze—
_ függéseket. Csak statisztikai értelmezésen keresztül pl. nehéz megmagya-
* rázni a különböző munkatermele'kenységi mutatókbóLkiszámitott munka—
termelékenységi indexek összefüggéseit, tehát: hogy milyen összefüggés van az egy órána eső termelés, az egy teljesített munkanapra eső termelés, az egy fő dolgozólétszámra eső termelés és az egy fő állományi létszámra weső termelés alapján kiszámított munkatermelékenyse'gi indexek között. A tanulók algebrai tudására támaszkodva ez az összefüggés rendkivül egy—
szerűen magyarázható meg.
A termelés legyen (30 és 01 (l beszámolási időszak, O alapidőszzak),
A teljesített órák 00 és O1 '
A munkatermelékenységi index
(2; _ Oo __ 9100 (21 _ 01 Termelés indexe
. . , azaz
()1 ()o 90 01 9, 00 Teljesített órák indexe
... I.
Ha sa teljesítettnapokat ni és nÚ—val jelöljük, akkor a munkaidő kihasz—
craálás indexe ' _ . A l *
' 01 00 01 n., 01 n! Teljesített órák indexe
——-;——:———— :——:———, azaz:
nl na 111 09 O, 110 Teljesített napok indexe
... II.
I. és H. összeszorozva:
23.33. EL ,
90_Oo_90:O1_ 111201. 00 01 "1 111 (20 no 111 n0
?; 71." 17
Ezzel tehát bebizonyítottuk, hogy ha az egy órára eső termelés indexét s'szorozzuk a munkaidő-kihasználás indexével, akkor az egy teljesitett mun- kanapra eső termelés indexét kapjuk meg. Hasonló módon juthatunk el az
'egy fő állományi létszámra eső termelés indexéhez is.
igy tehát a közgazdasági összefüggés mellett az algebrai összefüggést ' is bebizonyítottuk.
Az algebrai módszerek általános alkalmazása nélkül egy sor összefüg- gés nem állhat a tanuló előtt világosan,. nem is beszélve arról, hogy egész egyszerűen nem is tud megoldani bizonyos statisztikai kérdéseket. Ezért statisztikai oktatásunk alapja a szilárd számolnitudás és az algebrai mű—
"kveleteknek, egyenletek megoldásának biztos ismerete kell, hogy legyen.
az lPARSTATISZTlKA OKTATASANAK NÉHÁNY KÉRDÉSE 209 * ;
A fentiekben kifejtettek arra is mutatnak, hogy nagy gondossággal kell eljárnunk az oktatásra szánt anyiag kiválasztásánál. Vigyáznunk kell, hogy az anyag olyan terjedelmű legyen, hogy a fogalmak és a mutatószámok megtanításán túlmenően elegendő idő álljon rendelkezésre ezeknek példák—
kal való összekapcsolására, az elemzésre és lehetőleg a kérdőívek kitöltésé—
nek, elemzésének gyakorlására.
Az oktatási anyag kiválasztásánál még egy szempontra szeretnék ki- térni. Ez az anyag tanításának sorrendje. Milyen sorrendben oktassuk az iparstatisztika egyes kérdéseit? Az eddigi iparstatisztikai tankönyvekben és ennek alapján a tanmenetekben lényegében —— magyar sajátságokkal bő- vítve, —— Szavin'szkij: Az iparstatisztika tankönyve c. művének sorrendjét alkalmazták. A sorrend általában szerencsésnek mondható, azonban egyes
részletkérdéseknél, —— különösen a magyar vonatkozású anyagoknál van
néhány megfontolandó probléma.Az első, hogy vajjon helyes—e az összehasonlíthatóság kérdését az anyag elején tanítani, holott az összehxasonlíthatóság tárgyalása a terme- lés egy sor részletproblémájának ismeretét igényli. Éppen ezért a statiszti—
kai teclinikumok tanmenetébe a termelési fogalmak ismertetése után (de a termelés egyenletességének vizsgálata előtt) vettük fel az összehasonlitha-
tóság problémáját.Az Egységes Árulista tanítása is problémákat vet fel. A felsőfokú tan- könyv az Egységes Árulistát a gyártmányjegyzék után tanítja, és általá- ban minden olyan iparstatisztiklai oktatásnál, ahol az Egységes Arulistát ta—
nitják, ez a gyártmányjegyzékkel kapcsolatosan történik. Az ilyen módon való oktatás azonban nehézséget okoz: mert míg a gyártmányjegyzék a leg- fontosabb termékeket és azok természetes mértékegységeit tartalmazza és lehet összevont, vagy részletes, addig az Egységes Árulista más tulajdon—
ságokkal rendelkezik. Nem a legfontosabb termékeket tartalmazza, hanem az összes termékeket és rá részletezése sem egyöntetűen összevont, vagy részletes. Ezenkivül tartalmazza a változatlan árakat is, amelyekről eddig a tanuló még nem is tanult. Éppen ezért helyesebb megtanítani a gyárt;
mányjegyzék fogalmát; kihangsúlyozva a vele szemben támasztandó köve—
telményeket (legfontosabb termékek, természetes mértékegység, összevont vagy részletes), utána megtanítani a változatlan ár fogalmát és a változat- lan árjegyzék szerepét és jelentőségét, újból kihangsúlyozva a változatlan ái'jegyzék iránt támasztott követelményeket, (tartalmaznia kell az összes termékeket teljes részletességgel, tehát fajta és minőség szerinti különböző termékeket, és azok változatlan árát). Miután mindkét fogalom világosan áll a tanulók előtt, felírhatjuk a táblára egymás mellé a két fogalmat a kö- vetkezőképpen:
Gyártmány-jegyzék , Változatlan árak jegyzéke
Fontosabb termékek ' Összes termékek
Összevont, vagy részletezett Teljesen részletes fajta és minőség sze—
rint '— Ha?
Természetes mértékegység Változatlan ár
E felsorolás alapján Világosan látják a tanulők, hogy a két lista alap- vetöen különböző, mert míg az egyik csak na fontosabb termékeket tartal—
3 Statisztikai Szemle 7-5
,
LUKÁCS: AZ IPARSTATISZTIKA OKTATASÁNAK NÉHÁNY KÉRDÉSE
210
mazza, a másik az összes termékeket, mig az egyik összevont, a másik tel-
jesen részletes; tehát a kettőt összeegyeztetni nem lehet. Ezután térhetünk
rá arra, hogy a magyar Egységes Árulista ezt ia kettőt —, ami tehát össze—egyeztethetetlen —— kívánta egy jegyzékben ielölelni és ez vezetett ahhoz, hogy az Egységes Árulista, mint gyártmányjegyzék és mint változatlan árak jegyzéke egyaránt tökéletlen és a változatlan árak (csoportárak) sú- lyos hiányosságai is éppen erre vezethetők vissza. ,
A sorrendiség kérdése a műszaki statisztikában is felmerült. A felső—
fokú tankönyv a műszaki mutatókat a műszaki statisztika végén tárgyalja, annak ellenére, hogy a műszaki szervezési intézkedések hatásának mérése a műszaki gazdasági mutatók segítségével történik. Éppen ezért helyesebb a tanmenetbe ezt úgy beiktatni, hogy a műszaki gazdasági mutatókat a mű- szaki szervezési intézkedések előtt tanítsuk meg.
Fentiekben laz iparstatisztika oktatásának csak néhány módszertani pro- blémáját érintettük. Természetes, hogy ma már az évek óta tanító tanárok számos tapasztalatot szereztek arra vonatkozóan, hogyan, milyen módsze—
rek segítségével tudják az iplarstatisztikát a legeredményesebben oktatni.
Szükséges volna, hogy a tanárok tapasztalataikat ismertessék s ilymódon hozzájáruljanak az iparstatisztikai oktatás magasabb színvonalra emelésé—
hez.
A ,,SZOCIALISTA STATISZTIKA KÖNYVTÁRA"
című kiadványsorozat harmínekileneedik számaként megjelent
a
STATISZTIKA] PELDATÁR *
(IPARSTATISZTIKA)
A könyv az iparstatisztika minden területére kiterjedően . számos példát tartaimaz és közli néhány megoldás levezetését is. A Példatár nagy segítséget nyujt mind az oktatási, mind
T a gyakorlati munkához.
Ára fűzve: 21.50 Ft
Kapható : '
a 1! . sz. Pénzügyi és Statisztikai Könyvesbolt-ban L
