A NÖVÉNYTERMELÉS __
És A MEZÖGAZDASÁGI TERMELÉSI FUGGVÉNY MAGYARORSZÁGON*
DR. KENESSEY ZOLTÁN
0.1. Az utolsó három év folyamán a Központi Statisztikai Hivatal statiszti—
kai és matematikai módszerek közgazdasági alkalmazásának laboratóriuma meg- kísérelte egy Magyarországra vouatkozó - makroökonómiai modell kidolgozását
III, /2/.
E modell kidolgozásának temészetmen egyik főfeladata az volt, hogy egy elfogadható népgazdasági termelési függvényt állítson fel.
0.2. A munka eredményei nagy általánosságban bíztatóknak bizonyultak, s jelenleg, az első enni—tett modell kidolgozása után egy második és nagyobb mo-
dell kidolgozása folyik a laboratóriumban. '
Meg kell azonban említenünk, hogy az első modell eredményei egy szem—
szögből nem voltak kielégítők. A modellt két változatban szerkesztették meg:
a) az első változatban az egész népgazdaság számána egy aggregált termelési függvényt becsülték, b) a második változatban a népgazdaságot két szektorra (nem mezőgazdasági és mezőgazdasági szektorra) osztották. Ennek megfelelően a második esetben két termelési függvényt becsülték, egyet a mezőgazdaságra s egy másikat valamennyi többi termelőtevékenységm vonatkozóan.
A becslés eredményei kielégitök voltak a termelési függvény összevont vál—
tozatainál, valamint a kétszektoros modell nem mezőgazdasági szektorára vonat- kozóan. Ezzel szemben a mezőgazdasági szektor termelési függvényének ered—
ményei meglehetősen rosszak voltak. (Lásd az 1. függeléket.)
0.3. Mig a többszörös korrelációs együttható négyzete szabadságfokok sze—-
rint korrigálva (Ez) minden termelési (és egyéb) egyenletben meghaladta a O,90
értéket, ez az érték a mezőgazdasági termelési függvény esetében —-—0,04 volt.Röviden: a mezőgazdaság esetében a regressziós függvény paramétereinek becs—
lése azt mutatta, hogy a magyarázó változók nem alkalmasak, vagy legalábbis nem elégségesek a függő Változó alakulásának megmagyarázására.
0.4. Az említett nehézségek miatt további kutatások váltak szükségessé
ahhoz, hogy; Magyarország második makroökonómiai modelljében a mezőgazda-ságot megfelelően lehessen kezelni.
* A FAO (Food and Agriculture Organization of the United Nations) által 1966. október 81-—
november 12 között Budapesten rendezett szemináriumon megvitatott dolgozat.
696 DR. KENESSEY ZOLTÁN
1. A MEZÓGAZDASÁGI SZEKTOR JELENTÖSÉGE
1.1. Magyarország népgazdaságában a mezőgazdaság igen jelentős. Külön—
féle mérések némileg eltérő súllyal értékelik ezt az ágazatot, de. jelentősége nem Vitatható.
1.2. Annak ellenére, hogy az iparosítással összefüggésben a mezőgazdaság-
ban való foglalkoztatottság évek óta csökkenő tendenciát mutat, a mezőgazda—ságban foglalkoztatott-ak aránya 19654been mégis 32 százalékát tette ki az összes foglalkoztatottnak.
1.3. Nem lehet egzakt módon megállapítani a mezőgazdasági teimékek ará—
nyát az összkivitelben. Mindenesetre az élelmiszer a teljes exportnak mintegy
20 százalékát teszi ki. *
1.4. A mezőgazdaságnak a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulását az
utolsó öt évben (1961—1965) változatlan áron számítva 20 százaléknál keve—
sebbre becsülték. Hangsúlyozni kell azonban, hogy Magyarország jelenlegi ár—
viszonyai nem felelnek meg az ágazatok, illetve a termékek tényleges termelesi költségeinek. A reálisabb arányok megállapítását célzó kutatások szerint a, me-
zőgazdaság aránya 28—34 számlák. x '
1.5. A magyar mezőgazdasági termelésben a növénytermelés és az állat—
tenyésztés együttesen kb. 95—97 százalékot tesmek ki (53—55, illetve 40—42%)
a bruttó termelés alapján A nettó termelés alapján számítva a növénytermelés arányát sokkal magasabbra becsülik1.6. A mezőgazdaság jelentőségének figyelmbevételével a második makro- ökonómiai modellben, mely a tervek szerint 9 szektorra dezaggregált, és ugyan—
ennyi termelési függvényt tartalmaz, a mezőgazdasági tennelési függvény jobb
specifikálása igen nagy fontosságú. ;
2. AZ ÁTLAGTERMÉST BEFOLYÁSOIO TÉNYEZÓK
2.1. Az első mezőgazdasági tennel—ési függvény becslésének nem kielégítő
eredményei megmutatták, hogy olyan tényezőkön kívül, mint a mezőgazdasági munkaerő, a beruházás, a műtrágya-felhasználás stb., egyéb tényezők is jelentős szerepet játszanak a mezőgazdasági terméseredmények megmgyerázásánál.2.2. Megállapítható, hogy a mezőgazdasági nemzeti jövedelem idősóránál mutatkozó évi hullámzások intenzívebbek —— többnyire változó irányban _;
mint az emlitett magyarázó változók. Ez azt jelenti, hogy a termelés idősorában más, többnyire évről évre szabálytalanul változó irányú flwktuációs hatások is
tükröződnek.
2.3. Az egyik változó tényező kétségkívül ez időjárás. így megpróbáltunk kutatásokat végezni annak felderítésére, hogy miként befolyásolja az időjárás a mezőgazdaság termelési eredményei-t, különösképpen a növénytermelésben.
2.4. Pintér László /3/ és Mészáros István /4/ korábbi kutatásai azt bizonyi—
tottak, hogy e. 'meteorolőgiái tényezők erősen determinálják Megyeromzágona
búza és a cukorrépa átlagtemnését. (Lásd a 2. függeléket.) * x
Feltételezzük, hogy az adott klímaviszonyok és a még mindig kedvezőtlen
agrotechnikai színvonal mellett az időjárás hatása még most is jelentős.MEZÖGAZDASÁGI TERMELÉSI FUGGVÉNY 69 7
2.5. Úgy látszott, hogy érdemes vizsgálat tárgyává tenni a magyar mező-
gazdasági tennel—ésben az időjárási tényezők általános hatásának kvantifikálását.
3. KÚLÖNBÖZÓ VIZSGÁLATI MÓDSZEREK
3.1. A Központi Statisztikai Hivatal laboratóriumában a számítások főleg
három különböző módszerrel történtek:
3.1.1. ,,IOWA" indexek /5/,
3.1.2. ,,De Martonne" indexek /6/,
3.1.3. A ,,kritikus meteorológiai tényezők" módszerével.i
3.2. A jelen szeminárium szempontjából ezek a módszerek ömnagukban csak korlátolt érdekességvűek. Mindegyiknek az a lényege, hogy valamilyen mennyiségi összefüggést állapítson meg a mezőgazdaság évi termelési eredmé—
nyei és az időjárás között, elsősorban a növénytermelés vonatkozásában.
3.3. Az ,,IOWA" indexek esetében feltételezik, hogy a konstans tényezők (munkabefekteté-s, tőke stb.) egy bizonyos számú vizsgált év termelési trendjé—
ben fejeződnek ki. Az egyenletes tendenciátől (trend) való évenkénti eltérések az időjárás hatásának tulajdoníthatók, s ennek megfelelően elég könnyű az ,,idő—
járásindexe " kiszámítani.
3.4. A ,,De Martonne" indexek két meteorológiai tényező (a csapadék és a
hőmérséklet) direktebb mérésén alapulnak.
3.5. A kritikus meteorológiai tényezők módszerét a laboratóriumban dr.
Halabuk László vezetésével dolgozták ki. A módszer bizonyos meteorológiai tényezők (hőmérséklet, csapadék, napsütés, nedvesség) és a terméseredmények közötti korrelációszámitásokon épül fel.
3.6. Meg kell említeni, hogy mindhárom módszer (különösen a második és még inkább a harmadik) igen nagy tömegű számítást igényel. A számításokat a legfontosabb 10 növény texmésátlagára végeztük el. A második és a harmadik módszer esetében havi meteorológiai adatokat használtunk fel, a második mód- szernél területi csoportosításban.
4. A TERMELÉSI FÚGGVÉNY TÖKÉLETESITÉSE
4.1. Anélkül, hogy lehetőségünk lenne arra, hogy az elvégzett kísérleteket részletesen ismertessük (a közeljövőben Várható publikálásuk), az alábbi általá-
nos megjegyzéseket tehetjük.
Az időjárásindexek segitségével jelentős javítás érhető el a magyar mező- gazdaság termelési függvényének becslési eredményeiben.
4.2. Ennek illusztrálására csak a legkevésbé bonyolult index (,,IOWA" index)
segitségével elért eredményeket említjük meg.2 A szabadságfokokkal megfele—
lően korrigált korrelációs együttható (RZ) —0,04—ről O,87—re emelkedett. Ugyan—
akkor a paraméterek is ésszerűbb ertekeket nyertek. Mivel az eredeti függvény-
1 Ismertetését lásd dr. Halabuk László dolgozatában. (Lásd a 701—703. oldalon.) Az említett módszerek részletes leírását és az azokkal elért numerikus eredményeket a laboratórium egyik következő jelentésében fogjuk nyilvánosságra hozni.
! A laboratóriumi kutatások eredményei szerint (az ,,IOWA" index fogalmi problémái miatt) nem ez a módszer a legmegfelelőbb. Ennek ellene;-e az ezzel elért eredmények lényegében el—
fogadhatók az ,,időjárásindex" használatának illusztrálására.
6 Statisztikai Szemle
698 , DR. mm;—mr- mmm
ben a standard hibákat nem számították ki, a paraméterek hibáit nem lehet az
eredetiekkel közvetlenül egybevetni.5. AZ IDÓJÁRÁSINDEXEK ÉS A TERMÉSBECSLÉS
5.1. Amennyiben az időjárási indexek — különösen a Halabwk—féle ,,kr'iti—
kus meteorológiai tényezők módszere" és a ,,De Marbonne" indexek egyes verziói -—-— a makroökonómiai modell szerkesztésénél hasznosnak bizonyulnak, az erre fordított kutatómunka máris jogosultnak tűnik.
5.2. A jelen szeminárium azonban alkalmat adhat a következő kéu'dés fel- vetésére: Nem lehetséges—e, hogy megfelelően kidolgozott időjárási indexek
többé-kevésbé álltalános segédeszközt képezzenek a bemnésbeslénnél?5. 3. Elméleti szempontból ennek a lehetőségét nem zárhatjuk ki. Gyakorlati szempontból legalább két figyelemne méltó előnye van: a gyors alkahnazási
lehetőség és a vele elért becslések relatív olcsósága.5.4. Az említett lehetőségek és a felmévbel'ezett előnyök ellenére a megfelelően kidolgozott időjárási indexeknek a termésbealésnél való felhasználása kétség-
kívül további komplex kutatásokat, kise''lee—teket és próbálkozásokat tesz szü—k—ségase. A kutatások egyik megoldandó feladata az lehetne, hogy a mintavételi
technika és az időjárási indexek párhuzamos alkalmazásai lehetősé-get vizsgálná a termésbetslésben.
1. FUGGELÉK
Az M—I modell becslési eredményei
R! szabad- A becsült paraméter
Az e yenlet megnevezése BáBfOkOk '
g és alakja szerint. által iellem- ? standard MEH-'S
korrigált jelzése zett válto- értéke hibája súlya, az
értéke ' zók neve Rl-n' belül
1. Aggregált termelési függvény 0,95 ao konstans 51,99 —- __
N, : ao %- "iMpt —t az], % a3 %- uu al munkaerő 0.33 (),—21 5,86
az import 0,06 (),02 4139
% trend 433 3,04 5835
la) Mezőgazdasági termelési függ— af. konstans 96—40 * —
vény _ 034 a; munkaerő w 0,44
Nm, : a?) _; uaum, Jr a; BmH 4— ag, beruházás — (Log
%— aget % a'lt % "lat a; műtrágya OAB
a; trend 2,95
lb) A nem mezőgazdasági termelési a: konstans 1195 * "
függvény O,% a: munkaerő 0,76 (),74 31,08
Net : a" —I— "':Met % a; Bet-z % a'; beruházás (),05 O,16 1,50
%— aglt %— aít —l— u; bt af, import 0,10 0,03 4734
a'; trend ' 2,80 5, 10 20,08
2. A nemzeti jövedelem felhasználá— bu konstans 14,60 —— ——
sának egyenlete 032 b[ belföldi
: Baj—13 F %B E %u felhaszná-
l t 2 t " lás _ maz om 83,66
bz export 0,03 O,!)O _ 1634:
3. A lakosság fogyasztásának egyen— co konstans — 127,68 —— ——
lete O,99 (:; reáljöve—
Flt : Óo'l'ÖlRtiőthi'ÖgF'u—liuül delem O,97 0,13 72,47
ez munkaerő 1,25 0,37 17,10
03 előző évi
_ fogyasztas 0,10 O,13 1034
4. A munkaerő egyenlete 0,92 do konstans 14,18 — —-
M, : ao %alM pt i u" d; munkaerő (),85
0,01 100,00
?;a
MEZÖGAZDAS'AGI TERMELÉSI FUGGVÉNY 699
2. FUGGELÉK
A) A PINTÉB—FÉLE KUTATÁSOKRA VONATKOZÓ MEGJEGYZÉS [3/
Pintér László számításainak alapját Peot—Pilis—Solt-Kiskrun megye búza átlag- terméséne vonatkozó idősorok képezték az 1920—1940 közötti időszakra; a szerző egy- szerü és többszörös korrelációs számítási módszereket alkalmam—tt.
Egyszerű korrelációs számítások alapján kiválasztotta azokat a tényezőket, ame—
lyek a búza átlagtenmésért legerősebben befolyásolták, s a többszörös korrelációs számításokat ezeknek a tényezőknek a ügyelembevébelével hajtotta végne.
A kiválasztott meteonológiai tényezők havi adatai, valamint a búza átlagtermé—
sének adatai között igen szoros korreláció mutatkozott (R :: 03057). Az egy hónapnál rövidebb időszakok adatain alapuló számításoknál a korrelációs koefficiens még maga- sabbnak bizonyult (R : 0,893).
B) A MÉSZÁROS—FELÉ KUTATÁSOKRA VONATKOZÓ MEGJEGYZÉS IN
Mészáros István az 1926—tól 1949-ig terjedő időszakma lúmutatta, hogy a cukor—
répa átlagtermé'sének ingadozása elsősorban a tenyészidőszak csapadékától függ.
Jordan trendszámítási módszerének alkalmazásával ötödfokú parabolát illesztett mindkét jelenség idősoraihoz. Azt a következtetést vonta le, hogy a hosszú távra való tervezésnek figyelmbe kell vennie az időjárási tényezőt olyan növények esetében, amelyek a meteomológiai befolyások iránt érzékenyek.
IRODALOM
/1A Dr. Halubuk László—Dr. Kenessey Zoltán—Dr. Theiss Ede—Kotász Gyuláné—Dr.
Nyáry Zsigmond: Az M—I statisztikai makromodell. Nemzetközi módszertani füzetek 7. Szerk.:
Dr. Kenessey Zoltán, Központi Statisztikai Hivatal statisztikai és matematikai módszerek köz- gazdasági alkalmazásának laboratóriuma. Budapest, 1965. 117 old.
/2A László Halabuk—Zoltán Kenessey—Ede Theiss: An Econometric Model of Hungary.
Economics of Planning. 1965. évi 3. sz. 30—42. old.
m Pintér László: A búza országos terméseredményének előrebecslése (termésbecslés) mete—
orológiai tényezők alapján. Statisztikai Szemle, 1955. évi 2. sz. 157—169. old.
[4] Mészáros István: A cukorrépatermelésre ható időjárási tényezők vizsgálata. statisztikai Szemle, 1957. évi 3. sz. 175—185. old.
/5) L. H. Shaw—D. D. Durost: Measuring the Effects of Weather on Agricultural Output.
U. S. Department of Agriculture, Washington, 1962._
a! Emmanuel de Martonne: Une Nouvelle Function Climatologioue: l'Indlce d'Aridite La Météorologie. Párizs, 1962.
PESIOME
Peavnb'ra'ru, nonweanme Ha OCHOBC paspaőomnnoü Jlaőopa'ropneü no npnmeaennm cramcmuecxnx u marema'mvlecxux merouoa B akonomnxe llempanbnoro e'ra'mcmuecxom vnpaaennna makpoakoaomuuecxoü monenu M—l B omomeann ouemm npouasoncmenaux (pvmomü no cenbcxomv xosnücmv oxaaanncs aevuonne'raopmenbammn, Benny vero BOSHHKJIa HeoöxonuMoc-rb B npoaeneann HOBbIX nccnenosannü a aron Hanpaaneann. 3Ha'leHl/le erom Bonpoca oőycnaannsae'r aaaumenbnaa pOJlb cenbcxoxoaaücmeaaom ceKTopa B Bearepcxoü axouommce.
Cpem/l (paK'ropOB, () Kassmaioumx BJ'IMHHME Ha (popmupoaaune nponaaoncmennux pe—
anbTaTOB B BEHPepCKOM ceHbCKOM xoeaücme pemalomvxo pOJlb urpae'r diamop noroam, 6e3 vue'ra xo—roporo HeHbBH OÖpaSOBaTb curHl/ldmxalmonnym nponaaoncmennym (pyuxumo.
l/Imenno noe—rom! B naöopamppm HVTeM npumeaenug pmia meTonoa npouaBonunMCb pacue'rbl, HanpaBneHHbIe Ha yc'rauosnenne KBaHTVITáTMBHOf/l CBHSH memny noronoü " ceanKHM xosym-
cmom. Peavnb'rarm noeoii cenbcmxoaaüC'rBeHHoü dyynKm/m, oöpaaoaaaaoü c V'lETOM ynem!-HVTle pac'ie'rOB, — onpasnaa omunaam, — oxaaanucb ynoenemopmenbammn.
I/IHZIGKCH HOTOllbl KaK C Teope'muecmü, THK P! C npaK'muecxoü TO'IKH 3p6HHH HOSBOJ'IHXOT npOHBBOJIl/lTb Hp" HOMOIlll/l HX HCHOHbSOBaHHS! OllEHKV vpomafi, KOHerTHVlO paapaGO'rkv KOTOprX elne npencron'r npOl/ISBECTH.
Gt
geo na. KENESSEY: MEZÖGAZDASAGI TERMELÉSI nüoevm "
SUMMARY
Since the estimated results of the aineulturaLl moduction function of the mem——
economic model M—I, drawn up by the Laboratory of statistical ami Mathematical Methods for Economic Application of the Central Staüstical Office, were unsatís—
factory, it became necessary to performe new nesearches of this type. The imxpoa'tmlce of the problem is enhanced by the significant role the agricu—ltural sector playsin the Hungarian national economy.
From among the factors ínfluencing the production results of Hungarian egri—
culture weather effects play a decisive role and cannot be dísregarded when esta;
blishing a significant production function. For this very reason calculatims wave made by the Labomtory, using several methods, to guantify the connection between weather and agrículture. The results of the new production function. estimated on basis of calculaüons, have proved to be satisfactory and have aldo verified the
assumptions.
The meteorological indie—m make it possible — both from the theoretical and practical aspects — to perfonm cwop estimations whose concrete elebe—müon, however, is a task of the future.
