• Nem Talált Eredményt

A mezőgazdasági termelés statisztikájának újjászervezése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A mezőgazdasági termelés statisztikájának újjászervezése"

Copied!
4
0
0

Teljes szövegt

(1)

1—2. szám. —— — 1923.

Munkanélküliség néhány államban?) ,

Chómage dans guelgues pays.

A munkásszervezetek tagjainak munkanélkülisége

A m'unkásokszámaezrekben

4' Ebbőlmunkanélküli %—ban

- z allam neve . A _

1913 . 1919 1920 1921 1922

654433 _§§.:'§' Éz: § (55:- Éio' § _: Év.

__ e ;, a 's §?) ;, a, We :; s % a, .; a % s _;a s %

237 243 252 251 3ll§ 303 308 17 329 343 345 351 344 364 368§ 370 379 374 381

Ausztrália ... 6'4 7'3 7'() 5 3 6'5§ 8'5 G'L) :'2 56 62 6'2 7'811'412'5 11 4 95 !)'2 l) () 9 6

78 79 76 7 —— §—— —— —— 118 546 668 669 746 757 730 711 690 ——

Belgium ... 1'5 ,2'1 32 3'5 §—- _ —— 5'817'410'4 9'9 9'6 (I'!) 52 26 1'4-

110 109 115 '118 286§ 293 310 295 306 308 311 204 299 287 282 278 269 266

Dánia ... 7'8 3 ? 3'8 15'1 9()'5§3'6 31 16'5 6'7 2'0 ,?"715'123'616'8 16'625'2 27 9 13221 620'3

62 64 68 70 263§ 304 314 ' 404 407 407 399 394 396 393 395 368 355 ——

Hollandia ... 3'4 3'9 4 9 9'1 149 87 45 90 7'7 5'9 4'1 13'4139 8'1 68 166141 9]

__. —— —— 174151 192 174 171 194 189 208 207 182 183 161 158 152 161 ——

Kanada ... —- 56§ .9'6 2'2 35 34 2'5 3'3 13'116'513'3 8'5 10'1 9'6 5' 3 2" 8

171 172 177 1_78 255 250 257 274 281 248 255 297 237 243 237 209 217 216 229

Massachusett ... 8 ? 4'5 )'() 8':;" 114)' 8 :2'7 4' 1 14'616'4 29'222'1 201 191 247.) 18 8 1292 3'8 ——

908 922 943 965124313341418 15411567 1603 1636 1535 1528 1279 1433 1432 1353 1394 1300 1246

Nagybritánnia . . . . 1' 9 19:):? 26 2'8§1'7 1'6 )1' 1 1"? 221) 6'110'023'1 14'8 16' ) 11) 3 15' 714'6 14'0

, 2004 2010 1994 1980 2934§ 3711 4316 44974939 5600 5442 5664 57795841 5965 6103 6284 6239 6339 ——

Németország ... 28 2"? ?"7 4'8 ? 9§ 2 5 ;)",2 ) 9 1'9 3 9 4'5 4'1 3'7, 31) 1'4 [' 6 1' 1 ()" 6 08

_ _ 29 29 29 29 33§ 36 38 38 46 46 46 45 _ 49 45 40 37 36 35 34 ——

Norvegia ... 1'8 0'7 1 ,? 3'7 2'2§ 1 1 122 ,2'6 2'0 0'8 1'8 6'816'520'0' 17'3 23'4 25 ! 1) ő

_ 50 53 54 60 107§ 119 118 119126 126 151 146 165 145 154 144 150 128 139

Svedorszag ... § 7'1 ,'.)'6 2'3 44 76) G'] 322 3'8 45 34

29 15'824'5'27'7§27'3 337.) 3(,)'()' 21 :) 15 2 li Nemzetek szövetsége : ,Bulletin Mensuel de Statistigue" 1923. 1.

:Illlll-IllI-IIIIIIIIll.-IllllIlllllIIlllIllllllllllllllllllIll.-IllII.-Ill-IlllllllllllllllIIIYIlllllllllllIII-IIIIIIIIIIIIIIIIIIII

§ a MEZÖGAZDASÁG a E

Ill-ll-Ill.-IllIII-llllnlllllnnIll.-I.u.l-nlnunnull-...llllllluIll.-ll-..Il-I-lnnlnu-nuIII-llll-lll-l-llllllll-lulll-llllll-llnl-l

A mezőgazdasági termelés statisztikájának újjászervezése.

La réorgamsation de la statistigue sur la production agricole.

Mezőgazdasági termelési statisztikánk a multban majdnem kizárólag becslésen alapult.

Konkrét adatokat csupán a 100 kat. holdas és ennél nagyobb gazdaságok a bevetett terü- letre vonatkozólag szolgáltattak. Egyébként a bevetett területek nagyságát a községi elől- járóságok községenkint egy összegben állapí- tották meg, a termés nagysága pedig a gazda—

sági tudósítók által szolgáltatott termésátlagok segítségével számittatott ki. Az ország mező- gazdasági termelésének ezeken az adatokon alapuló megállapítása azonban megfelelőnek már a háborút megelőző években sem bizo—

nyult. A háborút követő esztendőkben pedig már határozottan megbízhatlannak mutat- kozott, annyira, hogy statisztikánknak ezek az adatai ma mar csakis a leggondosabb mérlegelés mellett használhatók fel. Holott ma7 amidőn megcsonkított és kiiosztolt hazánk gazdasági újjáépítését minden erőnkből elő—

segíteni, összes gazdasági termelőerőinknek

tervszerű és fokozottabb kihasználására töre- kedni és e gazdasági újjáépítést a leghelye—

sebb irányba terelni kell, termelési és export—

politikai szempontból egyaránt oly pontos és kimerítő adatokra van szükségünk, amelyek az ország termelési viszonyait a legmegköze- lítőbb módon tárják fel.

A m. kir. központi statisztikai hivatal termelési statisztikánknak megbízhatlansága tudatában már az 1921. év folyamán foglal- kozott annak újjászervezésével és ezt az újjászervezést az egész mező- és erdőgazda- sági statisztikai adatszolgáltatásnak újjáépí- tésével együttesen óhajtotta megoldani. E cél- ból a mező- és erdőgazdasági statisztika egész terjedelmére vonatkozólag oly részletes terve- zetet dolgozott ki, amely a mező- és erdő—

gazdasági életnek minden fontos jelenségére s így a termelésre is kiterjed. Az 1922. év folyamán azonban mező- és erdőgazdasági statisztikánknak ez a teljes és alapos újjá-

'

(2)

1923. 1.5 —— 1—2. szám.

szervezése nem volt keresztülvihető. A kor- mány költségvetést nem terjesztett elő és így a statisztikai hivatalnak a költségvetéssel egyidejűleg a nemzetgyűlés elé terjesztendő munkaterve sem volt benyujthatő. Az újjá—

szervezés munkálatai ennek következtében az

1923. évre maradtak, amikor is a statisztikai

hivatalnak a nemzetgyűlés elé terjesztendő munkatervébe a tervbevett mező— és erdő- gazdasági statisztikai adatgyűjtéseknek leg—

fontosabb ágazatai már felvetettek. Sőt ezzel egyidejűleg gondoskodás történt arról is, hogy a mező- és erdőgazdasági adatgyűjtéseket szabályozó külön törvény alapján, amelyet a kormány ugyancsak ez év tavaszán terjeszt a nemzetgyűlés elé, az 1923. év folyamán egy általános ingatlan- és mezőgazdasági üzem- statisztikai fölvétel, valamint állat— és mező—

gazdasági gépszámlálás is végrehajtassék, Mezőgazdasági statisztikánknak részleges újjászervezése azonban az 1922. év folyamán mégis megkezdődött. A kormány, tudva azt, hogy mezőgazdasági termelésünk pontos isme—

rete mind termelési, mind exportpolitikai szeni—

pontből mennyire fontos érdeke az országnak.

még az 1922. év tavaszán rendeleti úton gondoskodott arról, hogy az 1921/22. gazda- sági évre vonatkozó termelési adatok a tervbe- vett és újjászervezett adatgyűjtés szerint szereztessenek be. Az erre vonatkozó 3300/M. E.

számú kormányrendelet a mezőgazdasági ter- melési statisztikai adatgyűjtést már a statisz- tikai hivatal tervezetének megfelelő módon, a becslési eljárásnak lehetőségig teljes kiküszö—

bölésével az egyéni bevallás alapján rendeli el.

E kormányrendelet alapján az 1921/22.

gazdasági évre vonatkozó vetésteríileti adato- kat már az összes gazdaságok egyéni bevallás alapján szolgáltatták. A 20 kat. holdas és ennél nagyobb gazdaságok egyéni kimutatá- sokon jelentették a főtermények bevetett területének nagyságát, valamint a mellék- terményeknél (a közöttes- és szegélynövények- nél) az elvetett mag mennyiségét, vagy a fészkek illetőleg palánták számát. A 20 kat.

holdnál kisebb gazdaságokről pedig mindezek az adatok lajstromokban irattak össze. A ter méseredményekre vonatkozó adatok össze- írása viszont két alkalommal: a termés be- takarítása folyamán és annak befejeztével történt. A termés nagyságának előzetes adatai . a termés betakarítása folyamán becslés útján:

a gazdasági felügyelők által szolgáltatott átlagtermési adatok alapján állapíttattak meg.

A végleges eredményeknek megállapitása pedig, amely most van folyamatban részben egyéni bevalláson, részben becslésen alapszik. A 20

kat. holdas és ennél nagyobb gazdaságok a termés nagyságát egyéni kimutatásokon jelen- tették. A 20 kat. holdnál kisebb gazdaságok- nál azonban még ma is becslési eljárást tartva legcélszerűbbnek e gazdaságok ter- mesének nagysága a gazdasági felügyelőségek által községenkint megadott átlagterniési ada- tok alapján állapittatik meg. ,

A vetésterületnek' és a termés nagyságának bejelentési kötelezettségen kívül a gabona- termés eredményeinek ellenőrzése céljából még a cséplési statisztika is rendszeresíttetett.

A eséplőgépek Összeirattak és az összeírás alapján minden eséplőgéptulajdonos va gyannak kezelője (a kézi eséplőgépek tulajdonosainak, illetőleg kezelőinek kivételével) a 20 kat.

holdas vagy ennél nagyobb és a 20 kat; hold- nál kisebb gazdaságokra vonatkozolag külön bejelentőlapokon köteleztetett az általa ki—

csépelt búza. rozs. árpa és zab mennyiségé- nek hetenkint való bejelentésére és egyúttal annak a területnek kimutatására is. amelyen az általa kicsépelt és bejelentett mennyiségek termettek. Mindezt abből a célból, hogy a kat. holdankinti átlagos termés e eséple'si statisztikai adatok alapján is megállapítható legyen és ezáltal a gazdasági felügyelők ideiglenes, valamint a gazdaságok Végleges termésadatai ellenőrizhetők is legyenek.

Termelési statisztikánknak ez az ujja- szervezése normális időkben is nagy és rend- kivül körültekintő munkát igényelt volna.

A mai normálisnak még egyáltalán nem nevez- hető viszonyok között pedig mondhatni ember—

feletti munkát okozott. Gazdakőzönségünknek, sőt nagyon sok esetben az adatgyűjtéssel megbízott hatósági közegeknek bizalmatlan- sága. valamint 'az általánosan megnyilvánuló nemtörődömség, sőt rosszakarat az adatgyűjtés- folyamán sok és nagy nehézséget okozott.

A szívós kitartás azonban mégis célt ért

mert az adatgyűjtés újjászervezesének már

ebben az esZtendőben is kétségtelen ered- ménye lesz. Sőt már eddig is volt, mert a statisztikai hivatal máris oly jelenségekre tudott rámutatni. amelyekre nézve eddigelé adatok nem állottak rendelkezésére.

Az előbb említett nehézségek azonban a statisztikai hivatalnak megállapított munka—

tervét mégis keresztezték. mert úgy a vetés- terület, mint a termésjeredmények megállapi—

tásával az általa tervbevett határidőkre el nem készülhetett. S csupán a eséplési statisz—

tika az, amely máris majdnem elkészült s ennek eredményeiről vázlatosan már most is beszámolhatunk. A eséple'si statisztikai adat- gyüjtés ugyanis a termelési statisztikai adat—

(3)

1—2. szám. —— 16 — 1923

gyűjtés többi ágazatához képest várakozáson felül kevesebb bajjal járt. Ezért a eséplési eredmények, a téli hónapok kisjelentőségű eséplésének kivételével, amelyeknek adatai most vannak lezárás alatt, elkészülhettek és teljesen kielégitők. Fontosabb részletei az alábbiak:

Az 1922. év június havában Összeirt cséplőgépek száma 30,369 darab volt és pedig 11303 gőzcséplógép, 5820 motoros cséplő- gép és 13246 járgányos cséplőgép. A gőz- eséplógépek, valamint a motoros cséplögépek leginkább az Alföldön vannak elterjedve. Az országnak ezen a részein a eséplőgépeknek mintegy gOo/O-a gőz- és motoros eséplógép.

A Dunántúlon viszont a járgányos cséplő- gépek száma dominál. Itt az összes csépló- gépeknek csupán mintegy 400/0-51 gőz— és motoros cséplőgép.

A gőz- és motoros cséplőgépeknek Go,/O—ár'ól, a járgányos cséplőgépeknekpedig kb. lőO/O—áról nem érkezett bejelentőlap. Ugy hogy általában véve a cséplőgépek mintegy lOo/o-ának csep- léséról nem kaptunk adatokat. Az összes be- érkezett bejelentólapok száma valamivel több mint 80,000 volt és a gabonafélékkel bevetett területnek együttesen mintegy háromnegyed—

részére vonatkozólag adják a termés mennyi—

ségét. A beérkezett bejelentőlapok adatai szerint a következő eredményeket kaptak:

A cséplési statisztika eredményei az 1921/22.

gazdasági évről.

Résultats de la statistigue de battage de lc; rampagne de 1921/22.

A kicsépelt mennyi- l A termés-

A kicsépelt . .. * átlag kat.

T ermény mennyiség (] seg ÉKÉÉÉÉTRW lholdankint ;;

', ' S : erjicx'e cultivée MWÉW de Prodmt gamma 'á; la gnantité la rpcolte

egrenee égrenée en arp.cad. l par am.

i cad. g

Búza—Fromm! 10.308,617 1.689,068 6'10 ROZS ' Seigle - 3.794,823 678,088 5'60 Árpa -Orge - 3.146,195 488337 6'44 Zab — Avoine . 2.261,694 364,974 6'20

A földmivelésügyi minisztérium által közzé- tett legutolsó becslési adatok búzából 6'11, rozsból 5'78, árpából 5'72, zabból 5'61 méter—

mázsa kat. holdankinti termést mutatnak ki.

Cséplési statisztikánk adatait ezekkel az ada—

tokkal szembeállítva: búzatermésünk a csép- lési statisztika szerint is kb. megfelel a becs—

lési adatoknak, rozstermésünk valamivel alatta marad, míg árpából mintegy 120/o—kal, zabból pedig kb. Mojo-kal nagyobb a cséplési statisz—

tika alapján kapott átlag, mint ahogy azt a becslés megállapította.

A statisztikai hivatal azonban ezeket az eredményeket sem találta megfelelőeknek, inert nagyon is feltűnő volt, hogy a 20 kat.

holdon aluli gazdaságoknak termésátlaga álta- lában véve magasabbnak jelentkezett, mint a

20 kat. holdas és azon felüli gazdaságoké,

ami, tekintve a közép— és nagygazdaságok nagyobb terméshozamát, nemcsak hogy való- színűtlennek, hanem teljesen lehetetlennek is

látszott. Ezért az eredményeket még további részleteire is szétboncolta és a cséplés ered- ményeit, a 20 kat. holdon aluli, a 20—100 kat. holdas és a 100 kat. holdon felüli gaz—

daságokra nézve külön állapította meg. E feldolgozás feltűnő eredménnyel járt, különö—

sen a búzatermést illetőleg. Az eredmény

ugyanis azt mutatja, hogy amíg a 100 hol—

don t'elüli gazdaságok kat. holdankint átla—

gosan 778 (1 búzát termeltek és amíg a 20 holdon aluli gazdaságoknál is 62? ez az át—

lag, a 20—100 holdas gazdaságok termésát—

laga már csak 5'20 métermázsa. Ez a jelen—

ség elsősorban arra a bizalmatlanságra vezet—

hető vissza, amellyel a tnlajdonképeni kis- gazdatársadalom, amely saját sziikségletén kivül teleslegeket'is termel, az összeírást fogadta. Mérlegelve a három átlagot, arra az eredményre kell jutnunk, hogy a búzatermés végleges megállapításakor, annak országos

átlagát legalább is a 20 holdon aluli és 100

holdon felüli gazdaságok termésátlagának középszámával 7'02 métermázsával kell majd számítanunk, ami azt jelenti, hogy a búzának mintegy 2 millió kat. holdon termő mennyi—

sége a végleges eredmények szerint a föld- mivelésügyi minisztérium által közzétett és becslés alapján megállapított mintegy 12 mil- lió grval szemben 14 millió métermázsánál valamivel többnek fog mutatkozni.

Ujjászervezett termelési statisztikánk tehát;

különösen a gabonanemüekre vonatkozólag, amelyekre nézve a cséplési statisztika is ada—

tokat nyujt. a valóságot jobban megközelítő adatokkal fog szolgálni. Ez máris igazolni látszik az újonnan alkalmazott adatgyűjtési módszernek helyességét. Hogy azonban a jö- vőben az adatgyűjtések teljessége még jobban elősegittessék s hogy ennek érdekében az adatszolgáltató hatósági közegek részéről ta- pasztalt nemtörődömség, továbbá a kisgazda—

társadalom részéről észlelt az a bizalmatlanság, amely bizalmatlanság a cséplési eredmények bejelentésénél oly jellegzetesen kidomboro—

dik, megszüntethető legyen, a legnagyobbfokú propagandára és a gazdak'o'zönség legszéle- sebb körű felvilágositására van szükség. Meg kell mindenkivel értetni azt, hogy az ország

(4)

1923 1—2. szam.

gazdasagi újjáépítése csakis megbízható ter- melési adatok alapján történhetik, hogy ennek elérése céljából mindenkinek teljes erejével és teljes bizalommal kell közreműködnie s hogy a statisztikai hivatal, a reája vagy az

altala foganatosított adatgyűjtésekre vonatkozó törvények alapján egyéni adatokat senkinek sem szolgáltathat ki, s hogy ezeket az ada—

tokat adókivetés alapjául felhasználni nem szabad. Konkoly Thege Gyula.

Németország gabonatermeléséf)

Production en, céréales

Németország mezőgazdasági termelésének 1922. évi eredménye még az 1921. évi ter- melésnél is kedvezőtlenebb.

A gabonafélékkel bevetett terület még mindig lényegesen kisebb, mint a háború előtti években volt. Sőt e terület a legtöbb gabona- neműnél még az 1920/21. gazdasági évben bevetett területhez képest is csökkent. A gabonafélékkel bevetett területnagysága Né- metország mai területére átszámítva és 1000 hektárban kifejezve a következő volt:

1812/13 1920/21 1921/22 gazdasági évben

búza . 16770 1441'5 1374'1

rozs . . . 5259'7 4265'6 4142'6 kétszeres, tönköly 2724 1507 1268 kenyértermények

összesen 7203'1 58578 56435

árpa . 1381'4 1136'5 1151'9

zab . 39255 31630 32020

Vagyis a kenyérterményekkel bevetett te—

rület még a legutolsó gazdasági évben is mintegy 230/0—ka1 volt kisebb, mint a háború

előtti években. Sőt még az 1920/2l. gazda-

sagi évvel szemben is mintegy 3'60/0—os rosz- szabbodas mutatkozik. A többi gabonafélék bevetett területe pedig szintén mintegy 17——

180/0—kal kisebb, mint az 1912/13. gazdasági évben volt. Ellenben az előző gazdasági év-

hez képest már némi növekedést mutat.

Az átlagos termésre vonatkozó adatok épp- ily kedvezőtlenek. A hektaronkinti termés—

átlag nagyon visszaesett. A közölt adatok szerint a hektáronkinti atlagos termés méter- mazsakban a következő volt:

!) l. Wirtschaft und Statistik 1922. 24.% sz.

de L'Empz're allemand.

1912/13 1920/21 1921/22 gazdasági évben

őszi búza 24'1 20'6 14'1

tavaszi búza 240 186 155

kétszeres, tönköly 16'1 13? 80

őszi rozs 194 163 127

tavaszi rozs . 135 108 9'1

kenyértermények

összesen 203 170 129

árpa 22'0 17'1 14'0

zab 220 158 125

A hektáronkinti atlagtermés tehat a ha—

ború előtti évekhez viszonyítva az 1920/21.

évben 15—300/0-kal, az 1921/22. gazdasági évben pedig már általában mintegy 350/0-kal kedvezőtlenebb.

A bevetett területnek nagyarányu csökke- nése, valamint az atlagos termés hanyatlása a termelés eredményeiben még jellegzeteseb- ben jelentkezik. A termelés nagysaga ugyanis 1000 tonnákban kifejezve a következő volt:

' 1912/13 1920/21 1921/22

gazdasági évben i

búza . 40440 2934'5 19577

kétszeres, tönköly 4378 2072 1134

rozs . 10132'8 67994 52340

kenyértermények

összesen . 14614'6 9941'1 7305'1

árpa . 30403 1939'1 1607'6

zab 86200 50060 40155)

Vagyis a közzétett hivatalos adatok sze—

rint Németorszag mai területén az 1920/21.

gazdasági évben mintegy 30—400/0—ka1keve- sebb, az 1921/22. gazdasági év folyamán pedig általában félannyi gabonát termelt mint

a háború előtti években, , (K. Th. Gy.) *

IO

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Angliában, Németalföldön és az Eszakame- rikai Egyesült—Államokban érvényes árakat vesszük figyelembe, a ,,Nemzetközi Statisztikai Intézet* adatai alapján a háború

A háború előtti vilagtermelésnek azonban még csaka felét sikerült elérni, minthogy Oroszország, az ntolsó években mutatkozó fejlödés dacára, békebeli termelését még

gek és a terményárak (azaz rentabilitás), de nem utolsó sorban a szükségletek, a birtok- kategóriák, stb. rendkívül nagy mértékben játszanak közre abban, hogy a legjobb

éves átlaggal szemben azonban csak a burgonya, komló, árpa, lenfonal és zab megművelt területe emelkedett. Viszont jelentősebb csökkenésekkel is találkozunk. Igy a

Minthogy a vetésterületi adatgyüjtés újjászervezésével évi rendszeres mezőgazdasági üzemstaliszíika áll rendelkezésre, legalábbis ami az üzemek számát és földterületét

Ily vívási modorral szemben csak hasonló tulajdonságokkal fogunk czélt érni, mely vívási modor alkalmazása esetén a párbajban a mellett, hogy legnemesebb és

Őszi búza/őszi árpa (Mv9kr1/Igri) addíciós vonalak előállítása.. 4H Mv9kr1/Igri búza/árpa addíciós vonal azonosítása egymást

Ott ahol megértették, hogy minden ember gyönyörű, egyedi, fontos, szükség van rá, ott ahol belátták, hogy a származás, a végzettség, a pénz nem lehet mérce.. Ott ahol