Az árpa és a zab termelésének földrajzi megoszlása Magyarországon 1926-ban

05. szám. ——456— 1927

Az árpa és a zab termelésének földrajzi megoszlása Magyarországon 1926-ban.

Répartition géographigue en 1926 de la production de llorge el de llaooine de Hongrie.

Re'sumé. Lextension de la culture de lorge et de lavoine est due non seulement a des raisons ge'ographigues, mais aussi écc- nomigues.

Le centre de la production dlo r ge est la Petite Alföld et la vallée de la Hernád, ou la moyenne des préeipitations atmosphérigues est au-dessus de 600 mm par an et ou le sol favorise également cette branehe de-culture.

Puisgue llorge ne pousse pas dans les sols sablonneua: et poreux, il est rare dans le Midi de la Transdanubie. Comme matiere premiere de l'industrie de la biere, il est ap—

pelé a jouer un grand rőle. Guant a la v 0 in 6, elle eéde le terrain aux cére'ales plus précieuses,

se retirant dans les regions pluvieuses, par exemple au pied de la montagne du Nord;

elle mangue presgue tout a fait le long de ld Tisza, fre'guenlé peu par la pluie. Puisgu elle sert de nourriture aux ehevaux, employés en grand nombre dans les exploitations intensioes, on la trouoe partoul dans celles-ci.

Az árpa és a zab 1926. évben learatott területek alapján készült ponttérképei nem csak a természeti tehat szerves, hanem külső, gazdasági hatások érvényesülésétIS mutatjak A domborzati tényezők befolyasa ugyanúgy érvényesül mind akét kalászos termelésenél, mint azt a búzanal és a rozsnál észlelhettük.

Az ár atermelés a Kis—

ÁRPA mee . 1925.

"" alföldön aHernád völgyé- ben, a Hegyalján van leg- erősebben elterjedve. Arany- lagosan nagyobb területen az Alföld déli részén találjuk meg. Legfontosabb ezek kö-

zül az első terület,aHan-

, ság—Kemenesalja— Soko- róalja által alkotott három- szög. Az évi csapadék itt 700 mm. A löszön és helyen—

ként homokon kialakult me- zőségi talaj megfelel az árpa igényeinek. Nem találunk azonban árpát a laza struk- túrájú talajokon; nemcsak a Duna—Tisza közén és

iPÚIH'SDU IM NULD 'lPlllllT-SDO ARP UMSTR.

Szabolcsban, hanem a dél-

kon sem. A kisalföldi árpa-

termelés van hivatva ny ers-

anyaggal ellátni a magy ar sörlpart; a termelés mind- * jobban át is húzódik az

elszakított dunabalparti ré—

szekről a Dunántúlra.

A zabtermele's talajigé- nye minimalis. Mindenütt a gyengébb talajra húzódik a többi kalaszossal való versenyében. Eghajlat szem - pontjából az alacsonyabb hőmérsékletet és a bővebb csapadékot kedveli. Ennek folytán a mai Magyaror- szagon, ahol a hőmérsék—

1 DOM-500 KAHlUlD.

X1PlJlN'l't500 ARPAERMSIR.

5. szám. ———457— 1927

leti viszonyok meglehetősen egyöntetűek, a természeti tényezők közül a csapadék befolyását lathatjuk legélesebben kifejezve. Ezért kevés zabot találunk azokon a területeken, ahol az

évi átlagos csapadék nincs 5150,"an felett.

Erősebben láttuk képviselve az Északi Hegy- vidék lábanal; a Cserhát—Matra—Bükk laba- nál. Kenyérmagpótló szerepe ma nem bír' olyan jelentőséggel, mint az egész Magyar-

IPAR

ország területén. Fontos gazdasági tényező azonban, amely a zabterületek sűrűségét in—

dokolja és magyarázza, az, hogy takarmány—

nak használják. A lovak száma a mezőgaz—

daság belterjességével egyenes arányban áll:

ezért latjuk a Kisalföldön és a Dunántúlon a zabterületek aránylagosan nagy elterjedt—

Ségét a- P. A. dr.

A világ platinatermele'se.

Production mondiale du platina.

A világ platinatermelése az utolsó évek folyamán emelkedést mutat. A háború előtti vilagtermelésnek azonban még csaka felét sikerült elérni, minthogy Oroszország, az ntolsó években mutatkozó fejlödés dacára, békebeli termelését még tavolrol sem tudja megköze- líteni.

A platinatermelésben a vezető ország jelenleg Kolumbia, amely 1913. évi termelését

megnégyszerezte.

Oroszorság a termelésben második helyre szorult. A háború előtti években az egész világtermelós 90, sőt 950/0?at ez az ország szolgáltatta.

Kanadának platinatermelése a világháború előtt jelentéktelen volt. 1924- ben azonban a termelés ugrásszerűen megnövekedett.

Ausztrália és az Amerikai Egyesült—Álla—

mok, valaminta többi országok termelése messze elmarad az említett három ország ter- melése mögött.

.Franciaország volt,

xtinakitermelését finanSZirozta. Ma az Amerikai A világ platinatermeléseü)

Production mondiale da platine.')

1913 ! 1923 ; 1924 ! 1925 Állam ... Pays

k i l 0 g r.

Kolumbia — Colombia 466'5 1.306'2 1.586-1'1328'2 Oroszország — Russia 7.775'0 1.181'8 1.244'0 1.866'0 Kanada — Canada . 1'5 37'8 285'6 '. 2705 Ausztrália _Aastralie 187 218 201 * *17'8

Amerikai Egy.—Áll. —— *

Etats-Unis d'Amér. 150 189 104 106 Egyéb államok ——

Autres pays . . . 7'6 ' 67'7 — 62'2 62—2

Osszes — Total 82793 26342 34208 4i4.155-3

!) Wirtsoh; 11.4Stat. 1927. s.

Újabban Transwaalban találtak platina-

tartalmú nyersanyagot.

A platina főpiaca a világháború előtt amely Oroszország pla- Egyesült-Államok visznek vezetószerepet a platinakereskedelemben.

324 '