9. szám.
—844—— 1930
évad megfelelő adataival, megállapíthatjuk, hogy mind a fővárosban, mind a vidéken a bemutatott filmek műfajszerinti megosz—
lása tekintetében említésreméltó változás nem történt.
Tárgyalt évadban az egyes filmműiajok közül a legnagyobb látogatottsága volt Bu—
dapesten: a mozgok 44'6% -ában a szomorú-
játék-filmeknek, továbbá 38'3%—ában azegyéb drámai színművekhez tartozó _— és
10'6%-ában a vígjátékfilmeknek. A vidé-
ken pedig a legnagyobb látogatottságnak, ia mozgok 34'570—ában az egyéb drámai
színművekhez tartozó nm, továbbá 26'6%-á- ban. a szomorújáte'k- és 18'7%-ában a víg—
játékfilmek örvendettek. A közölt adatokkal szemben az előző mozie'vadban legszíveseb—
ben látogatták: Budapesten, a mozgók 46'2
% -ában az egyéb drámai színművekhez tartozó, 21'3%—ában a szomorújáték- és 2()'2%-ában a vígjátékfilmeket; a vidéken
Viszont, a mozgók 27'5%-ában a szomorú—
játék-, 26'7%—ában az egyéb drámai szín—
művekhez tartozó és 23470 —ában a vígjáték—
filmeket.
Darvas G gala dr.
A legnagyobb részesedők és Magyarország jelentősége a világadatokban.
Dimportance des plus grands participants et de la Hongrie dans les données mondiales.
Szemlénk 1925. évi folyamában (7., S., 9.
és 11—12. szám) a világstatisztika több adatának a világháború előtti állapottal szemben való eltolódását mutattuk be. Ak—
kor közölt tábláink és grafikonjaink fel—
tüntették a világstatisztikában a legnagyobb adattal szereplő államok részesedését a há—
ború előtt, a részesedési arány megváltozá—
sát a legújabb állapot szerint s egyúttal szemléltették a háború előtti és utáni Ma- gyarország statisztikai adatainak világvi- .szonylatait is.
A most közölt adatok, a háború előtti
adatokkal való összehasonlítást mellőzve, hasonló elnagyoló áttekintés célját szolgál- ják. Talán nem érdektelen a főbb statiszti- kai adatokról nyujtott e nagytávlatú kép a
nemzetközi adatok azóta történt módosulá- sára való tekintettel sem. Mostani adatköz—lésünk azonban egy szemponttal bővült. A Világstatisztikai adatokat (s mellette Ma-
gyarország adatait nemcsak abszolut szá—mokban adjuk, hanem mindenütt a lélek—
számhoz való Viszonyításban is. Kimutatjuk,
hogy az egy főre jutó arány mekkora világ- átlagban és mekkora Magyarországon.
Jól tudjuk, hogy az ilyen viszonyítások,
habár sokszor az abszolut számoknál jellem—zőbbek, óvatosan alkalmazandók. Szó fér—
het ahhoz, hogy helytálló-e éppen az itt szóbanforgó gazdasági világadatoknál egy a világ,r egész népességének figyelembevétele-
vel kiszámított arányszámnak a hasonló magyar arány mellé állítása, amikor tudva- levő, hogy a világ népességének jelentős ré-sze a világgazdálkodás szempontjából alig _ jöhet figyelembe. Felvethető az is, hogy
,;
egyes adatoknál (pl. bányászati termékek—
nél) megfelelőbb a területhez való viszo—
nyitás.
Úgy véljük mégis, hogy ha a világada-
tokból a világlélekszámhoz való viszonyí- tással kapott arányszámok önmagukban
nem is mondanak sokat, emez arányszá—moknak az egész vonalon a megfelelő ma-
gyar arányszámokkal való szembeállításaérdekes és tanulságos. Az arányszámoknak
területi alapon való számítását pedig még ott is ahol ez indokoltabb volt, mellőztük, már csak az összes adatoknak egységes ala- pon való szemlélhetése kedvéért is. De más—részt azért is, mert, ha a területhez való vi—
szonyítással kiszámított arányszámok az
egyes államok közötti összehasonlítás cél—jára jó] használhatók is, a föld egész terüle—
tére kiszámított ily világarányszámok még
a lélekszámon alapuló arányszámoknál is
tökéletlenebbek. A föld területe ugyanistöbbé-kevésbbé mégis minden részében be- népesült, de területileg "— ha csak a föld szárazföldi felületét tekintjük is — igen nagy kiterjedésben nem áll gazdasági meg- művelés és kihasználás alatt. Egy—egy mező—
gazdasági termény vagy bányászati termék termelése aránylag kis területre korlátozó- dik, tehát kevésbbé helyes termelési világ—
adatukat vonatkozásba hozni az egész föld—
területtel, mint az össznépességgel, amely a, főbb termelvényekre ott is rászorul, ahol
azok nem termelhetők.
Csupán azon nemzetközi adatok ismer—
tetésére szorítkoztunk, amelyekben Magyar-
ország is szerepel s amelyeknél a világadat
legalább megközelítőleg megállapítható. Meg
9. szám.
—845— 1930
kell jegyeznünk azonban, hogy a világ—
adat néhol (pl. állatállomány) csupán az
ismert adatok összesítése lévén, a tényleges
világadatnál kisebb, habár a nemzetközi statisztika egyre jobban tökéletesedik ama lok felé, amidőn egy-egy ország nem azért
hiányzik a nemzetközi kimutatásokból, mertadata nincs, hanem mert szerepe elhanya- golhatóan jelentéktelen.
Terület. A 132 millió king-es világadat a Nemzetek Szövetsége Évkönyvéből való. A sarkvidékek száraz- földjének beszámításával a tényleges világadal több millió kInZ-eI magasabb. Grönlandnak pl. csak jég—
gel nem borított része vételelt figyelembe. A terü—
letileg legnagyobb Szovjet—Unió háborús terület- veszteségei után is nagyobb, mint Kína és Kanada, a. sorban következő két legnagyobb állam együtt.
Magyarország kőzet másfélezrelékes aránnyal sze—
repel a föld szárazföldi teritletében.
Népesség, Lélekszám szempontjz'llu'n viszont Kína esaknem eléri az utána legnépesebb Brit-India és Oroszország együttes lélekszámát. Magyarorszá—
gon a világnépesség közel fél százaléka él
Búzutermés. A mezőgazdasági adatoknál az idő- szaki ingadozások kiküszöbölése céljából három- éves átlagokat közlünk. Búzából legnagyobb az Amerikai Egyesült Államok termelése. Oroszország, amely 5—6 évvel ezelőtt a búzalermésben még csak ötödik helyen állott, azóta csaknem megháromszo- rozta termelését s újból elfoglalta háború előtti má—
sodik helyét. Magyarország csaknem 2%-kal sze—
repel a világterme'sben s helyzete természetesen az egy főre jutó mennyiség szempontjából még ked—
vezőbb; arányszáma a világátlagol több mint négy—
szeresen felülmúlja.
Rozstermés. A Szovjet-Unió adata messze ki—
magasló, utána Németország és Lengyelország a legnagyobb termelő, Cseh-Szlovákia termelése újab- ban nagyobb, mint a korábbi években őt megelőző Egyesült Államoké.
Államok és
álló nem szerepel a négy legnagyobb
Vezet az
korábban harmadik Árpatermés.
Oroszország. A Brit—India már
Egyesült
helyen
termelő között. A háború előtt Oroszország egy- maga csaknem annyit termelt, mint az Egyesült Államok, Német0r52ág és Brit-India, a három ak- kori legnagyobb termelő.
Zabtermés. Az Amerikai Egyesült Államok után következő Oroszország háború előtti pozícióját visz—
szafoglalta.
Tengeriterme's, Az Egyesült Államok a világ—
termés közel kétharmadát szolgáltatja. A második termelő Argentina, a harmadik helyet a Brazilia elé nyomult Románia foglalja most el.
Burgonyatermés. Oroszország, amely a háború
után itt. is lemaradt a termelésben, a vezetőhelyet ismét elhódította Németországtól.
()ukorrépaterme's. A mindenkor első helyet el—
foglaló Németország után a háború előtt Francia—
ország, Államok következtek.
Most Oroszország és Cseh-Szlovákia tőrt előre. Ma—
gyarország részesedése a világtermés mennyiségé—
utána az Egyesült
ben 2'5 a, tehát szerepünk arány szerint jelentő—
sebb, mint a búzatermelésben. lgen jó, a világátla- got több mint ötszörösen meghaladó, az egy főre
jutó arányszámunk is.
sorrend Bortermele's. .t francia-olasz-spanyol
hosszú idő óta nem változott.
!)ohánytermés. Az Egyesült Államok termelése erősen dominál, Oroszország háború előtti második helyét visszaszerezte, Brit—India lemaradt a verseny-
ben. A hazai egy főre jutó átlag igen jó.
Szm-vasmurhaállomány. Brit-India után mind a háború előtt, mind a háború utáni években az Egye—
sült Államoknak volt a legnagyobb állománya, most a Szovjet-Unió áll a második helyen.
Lőrillmnány. Oroszország és az Egyesült Álla- mok után régebben Németország, l'lraneiaország és Kanada rendelkezett a
míg most Délamerika nagy államai jutottak előtérbe., legnagyobb állománnyal,
Sertésállomány. A sertésállomány a tábláza- tunkban nem szereplő Kínában a legnagyobb, becs—
lés szerint mintegy 77 millió. Ez az adat azonban A Kína kikapcsolásával számított világadalban az ligyesiilt Államok s jóval mögötte Oroszország és Németország vezetnek.
megbízhatatlan.
Juhállomány. A Szovjet—Unió állománya most nagyobb, mint az Ausztráliai Államszövetségó, ho- lott a háború előtt még akkori nagyobb területén sem érte el, Ausztrália állományát.
(ígamútermelés. Mindenkori vezető természete—
sen Ausztrália, Az líayesiilt Államok a háború előtti negyedik helyről második helyre került.
Selyemguhőtermelés. Erősen kimagaslik Japán termelése, Európában Olaszország szerepe jelentős.
Táblázatunkban nem szerepel Kína, de nyersselyem—
exportjának nagyságából következtetni lehet, hogy termelése Japán termelését legalább is megközelíti.
Müselyemtermelés. Amint az ipar és bányászat termékeire térünk, az Egyesült Államok nagy része—
sedé'se figyelhető meg a világadatokban. így a mű—
selyemtermelesben is (30'3%l. A magyar arány 1930—ban még sokkal kedvezőbben fog alakulni.
Kőszéntermelés. Az Egyesült Államok százalé- kos részesedése a világtermele'sben 43'3%, a három európai nagy termelő, Nagy-Britannia, Németország és Franciaország együttes termelése sem éri el az Egyesült Államokét.
Burnuszéntermelésl Németország 79'l%-os ará—
nyával szinte monopolizálja a világtermelést. Ma—
9. szám.
—-—-—846—— 1930
Magyarország néhány statisztikai adata nemzetközi viszonylatban.
Guelgues données statistt'gues de la Hongrie, par rapport aux résultats mondidux.
: : ...%—*"
. Egy főre jut
Egy főre jut
A legnagyobb részesedők és ;Abszolut szam Par A legnagyobb részesedők és YAbSZOmt SZám Par Magyarország "A,-aránya a Aombres absolus habitant Magyarország (Vo-aránya a Aombres absolus habitant
Világadatban —— Pourcmla— _ ; vílágadatban _ Pourcenta— _ , .
ges des pays participanl lc "138 $$$ : 33353 ges des pays participant le Vilag $$$ § § gya plus aux données mondiales monde ;; ; 10 ggg § 55 % §: plus aux données mondiales monde $$$ ga ug ; %% §):
- — aug.—0.2 GH ' ' ect—01.303 ska
el de la Hongru entzer ; Ott: ; E" 2 cm et de la Hongrie enber 2 em .; E.,. 2 cm
T 8 r ii I e t —— Territoire (1929)
Snovjet—Unió .. .. .. 160 1000 km? km?
Égtgída " " ?; 132 230 93 0.07 0.01 Németország ., .. .. 18'4 1000 (] (!
Brazília-A .. " 6'4 ' Szovjet—Unió_,. .. "1419 .
Magyarország 01 ggglégsüzlíoxiálkágok 32 586.627 14.459 0230; 1'67
Magyarország 25
N é p e s s é g — Poputation (1929) !
, B o r te r 111 e lé s — Production de 'vin 1926—28
§g§ a u--—--.§§§ 10001oek —— hatnanu F ( )
n—n xa .. .. .. .. ' . , . " 323
%ZOVJ'giP'ÁiÉMOÉ- -—
A e u .,§"?
-1,962.000 8.667! — —— oíígíáígiízgag . .. 250 1000 1 1
_ , ,. _ _
miÉyamrszág 0-4 1 gggigyolérscrag. _. _. 133 159212 1.861 81 215
Magyarország .. .. 12
B ú z a. t e r m é s — Production de froment (1926—28)
E esült Államok . 19-8 1 00 ,
ngjet—Unió .. .. .. 134 0 (l (l Egyesült Allamok .. 40'9
Kanada . . .. . 10'8 1494485 22775 01311 263 Szovjet—Unió . 11—4
Brit-India .. .. 7'2 Japán .. .. .. . .. 40
Magyarország 10 Görögország .. ,. A. 4-2
Magyarország 1'9
R o 2 s t e :- m e s —— Productzon de setgle (1926—28) S z a r v a s m
Szovjet—Unió .. .. 481 1 00
Németország .. .. 137 0 (] (] () B I 2 7
Len yelország .. 1 '4 461_731' 7313 024 '84 rit— ndia .. .. A. .. 1*
CseÉ-Szlovákía .. .. 8'2
Szovjet—Unlió .. .. .. 96
Magyarország 1'6 Egyesült Allamok .. 8'3
Argentina .. .. .. .. 55
Magyarország 03
A r p a t e r m é s —— Production d'orge (1926—28) E esült Államok .. 16-1 ()
Stzggvjet-Unió .. .. 4 137 1 00 (l (]
Németország -— -- -- 7'8 364473 5.796 0191 067
Kanaaa.. .. .. .. 4 66
Magyarország .. .. 1'6 !
Z a b 1: e r m é s —— Production dkwotne (1926—28)
Egyesült Államok .. 275 1
Szovjet—Unió . .. .. 214 000 (1 (l
Konada" :. .. .. .. 96 682590 332] 035 Nemetorszag .. .. .. 9'6 ,
Magyarország 06
Teng eri termés —— Production de mats (1926—28) 0'42
Szovjet—Ugió .. .. . 26'8 Egyesült Allamok 12'9 Argentina .. .. 8'3
Brazilia 47
Magyarország 08
Sertésállomány Egyesült Államok .. 195
Szovjet-Unió .. 7 '9 Németország . 7 -2 Brazília . , . .. 5-6
Magyarország 09
Egyesült Államok 6536 1000 (1 g
Argeptn'na " " " " 6.6 ,. Szovjet—Unió . 16'2
Romtm ' " —- " 37 1,104-187 16.467 0'56 1'9OIL Ausztráliai Álluszövt 14-2
Bram? " ' " " 3.1 Eg esült Államok .. 6-2 Magyammág -- " 15 Dé afrikai—Unió .. .. 5-6
Magyarország .. .. 0'2
Burgonyatermés
Production de pommes de terre (1926—28) IL Gyapjútermelés
I§zovjet-Unió .. .. .. ggg 1000 (l (1 Énsztrálliaí lAli.—izén Égi;
émetország .. . ' gyesüt lamo '
Lengxelorszég - 14—3 1,701.337 17.833 090 206" Szovjet—Unió ,. .. .. 10-0
Francxaorszag . 7'6 Argentma .. .. .. .. 9-8
Magyarország . 1'0 Magyarország 05
Cukorrépatermés
Production de betterave á sucre (1926—28)
' D 0 h á n y t e r m é s —— Production de taboo (1926—28)
1000 9
14.378 279
arhaállomány Effectif bovin (1926—28)
1000 db — tétes 679000 1.822
L () á. l l o m á, n y -— Effectif ohevalz'n (1926—28) 1000 db —— tétes
113000 902
—— Elfogott/' porcin 1000 db —— tétes
291000 2.523
J u 11 á l l 0 m á n y —— Efectif ovin (1926—28) 1000 db —— tétes
723000 1.660
t
1,582.500 7.100
— Productg'on de ldz'ne (1928)
kg
073 322
db —— téte 035 021
db —— téte 006 010
(1926—28)
db —— téte 015 029
db —— téte 037 019
kg
08 ' 0'8
9. szám.
——847—— 1930
lyet foglalja el a termelésben. Az ismertetett ada—
tok sorában ez az egyetlen eset, hogy Magyarország a négy legnagyobb részesedő között van. Egy főre jutó átlagunk a világátlagot nyolcszorosan haladja meg.
Nyersuastermelés. Az Egyesült Államok egyes korábbi években a világtermelés több mint felét képviselte, az utolsó évi arány 44%. Németország háború előtti második helyét visszaszerezte Angliá- tól, melyet háború után már Franciaország ismeg- előz.
Nyersace'ltermele's. Az Egyesült Államok arány- száma itt is vesztett néhány év előtti nagyságából,
de még mindig közel 47%-ot tesz. A háború előtt Németország 27%-kal részesedett a világadatban, most S—aarvidék nélküli aránya nem egészen 14%.
, Egy főre jut , Egy főre jut
A legnagyobb részesedők és fingu SZ?" Por A legnagyobb részesedők és VAbSlZOIUt Én"; Por
Magyarország "A,-aránya a A ombws absolus habztant Magyarország O/o—aránya a ( om Wes a 50 "5 halntaut
világadatban —— Pourcenta— _ , § Világadatban _ Pourcenta— , , §
ges des pays participant le Vilag ;. m$ : § bag ges des pays participant le Vilag 3503 ; % MÉ
plus aux données mondiales monde %% § 503 x ÉÉ Én plus aux données nzondíalos monde %% §: ggg _ %% § et de la Honffríc cutíer 53 S 0 § ÉS; N S 0 et de la Hongrie entícr 52 33 :: 33 S É §
** a E a : 2 ill 4 N— ; ; e. m
Selyemgubótermelés Nyer'sacéltermelés
Production de cocons (1928) Productton daczer brut (1929)
Japán - e; t kg M$; 1000t t
aszorszáu .. . 1 z . .
SzovjetUnió,. .. 3 3 431.482 436 0-2 0-1 dék nélkül) —- 13'7 118300 514 006 006
Korea .. 2 9 Nagy-Britannia 8-3
Magyarország 0 1 Franciaország .. 82
Magyarország 0'4
Műselyemtermelés . .
Production de soie artifícielle (1929) Bev1tel '— Importatzons (1929)
_ -— . Nagy——Britannia . 134 1 000 P P
§ %%gííolrlgzálglaTOli ?g 2 t kg Egyesült Államok . 12'3 ' 000
Németország __ _ 12- 7 196700 318 0.10 0.03 gfgxllecggtosrzsázív - §; 2Úl.100 1063 102 123
f Nagy-Britannia .. 12 2 § __
Magyarország 0.2 Magyarorszab 0 0
K ö s z é n t e r 111 e lé s — Production de houille (1929) Kivitel _ Emportations (1929)
noname 3313 wow t Ty 313 wooooo P P
x gígligggizsíág" ., ._. lag 1,261.812 825 0'64 0'09 gfíitigzsrzsáíg._ .. .. 33 185944' 1040 95 120
Magyarország 0'1 Magyarország 0'6 1
Barnaszénterm'elés Vasútvonalak hossza
Productwn de ltgmte (1929) Lougueur des lignes ferroviaires (1928)
132333? kia .. ' 33% 1000 * * gggfgglggjggamok 3313 ! km 11 m
_ ' 3' 2 O - - '
%;igíggxíag 24 2—1.412 7.044 0 11 0 81 ggrtggáia __ __ __ __ É-É 13222'300 8.67 0'62 1.00
Kanada 11 Magyarország " 0'7 ; l
. :
Nyersvastermelés
Production de fer brut (1929) G é pJá r 111 ti á 11 o m á n y , Egyesült Államok 44 0 H 1000 t t Elfectif del véhicules a moteur (1929)
NémetországGaarvi- Egyesült Államok . 709 db __ unités db_um-té
dék nélkül: 3-7 97_7()() 368 005 004 Nagy—Britannia 5 8
tagtársra % térségen? %f; 37352-598 29-41? 0'02 0003
Magyarország 04 H Magyarország" " 0-1
gyarország 3'2%-os részesedésével a harmadik he— Bevitel. A négy legnagyobb importáló állam, melyek között Nagy-Britannia áll első helyen, a bevitel értéke szempontjából a világháború előtti sorrendjét csak annyiban változtatta meg, hogy Németország a második helyről a harmadik helyre került.
Kivitel. A háború előtti sorrend megváltozott,
amennyiben a háború előtt Anglia a világexportban mintegy 18%-kal részesedve, vezetőhelyen állott, míg a háború után az Egyesült Államoké az első hely. Németország jelentősége az export terén a háború előtt megközelítette az Egyesült Államokét, a háború után poziciója gyengült, de a harmadik helyet már elhódította Franciaországtól.
Vasútvonalak hossza. Erősen vezet az Egyesült Államok, bár köztudomású, hogy területi viszonyí- tásban Belgium a vasúttal legellátottabb ország.
!
A LEGNAGYOBB RÉSZESEDÖK A VILÁGADATBAN. EGY FÖRE JUTÓ ARÁNY: !
Praga/"Hon [mar íhabífá'ű/É—
77575 paff/lóra" ? 5'5 _; 3 Ja"??? WWW/67 VILÁG *Mands ent:7, MAGYARORSZÁG-Honyf/Z! ; TE RÚLE 7—1;-
, NÉPESSEG -fDJpu/a/'/Uf7é
%m; :; : ;? ..?f'f.; (1 f; Arigi! % ?gyf's wsiágaü.
suzmenmés - Uraim/fm de fvwm
Ha" nő.; ígyű'!) arszfígűk
:: o 2 5 r E R M És - Prcdmw de seg/e.-
A,'rfv--vn:f'52_rzá [fvwm/nfs [sm [gye/15 Uf'Sl.
. ARPM' E RM E S — pfűc/UCf/Uf/ 0' 27379, Am így, M Sza/m! (/ f ,? RWE/a,."f'úynaaá [g)/á') arszágak
ZAB T ERM E S — Pma'w/mrz dám/ng,-
Ánmriba/ így M Szaz/w Uff/tí. Karám/5. fífíémpf'ww, 19/pi grg] ágak,
TENGmn Enmés *Pmdufffofz a; más
ÉFyá'WfWíj Rm [fra/ffi f'gyc'b afsx.
7M fiáí
!
a u R 9 o NYAT ERM É s 917094"an ag az?/"mes de xm—g,
Szavern/a' Nefmsmmzá!? fewliP/(P/ÉTZ francfaarsz [gye'ü orszá (Pk.?
C U KO RRE PATERM ES "Pmm/c/fm 579 ápr/waves á SMC/"9:
fűzve/ország Szaló/ef [I'm/a'. [SM—Színy 477 ügy ll/Á fgw'ű arszi'gmlf,
B 0 ma nu ELÉS wmwmfm ag wn:
f:"anuáarszág ű/aszarr/ag;
mxxw _____
, n 0 HÁNYT ERMES army/fm [79 mm.—
Ámgrfka/ iga/9550 Mama/4. Szafyke'f L/n Japán Gárágafóz. [ggg/éb ax'száyak.
, SZARVAS MARHAÁ LLD MÁNv— [WBC/if de /a rap/9 lm
Hm?-Mdf; Szofy'e/ l/n, Am [gy/1. AWE/U [g)/Hb arsza'go/f.
.XXNXXXXXXKXXXXXXXXXXXWNXXXX MXWWXXXX XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX
msssssxssw
_ LoÁLLomÁNY függ/ff de /a ram? Mafia/me:
Szay/E'f Um'a' Am Egy A//, Ámen/ma Brazz/ [Egyéb arsza'yo/f,
s nem É sÁLLo MAN Y—fff'ec/ff" de /a race part/ne:
Am így II,/l. Slam/n Alá/nem Brazil így/éb országuk
O O O O O O O
O O O
ffi/79.-
0 0
O
"
C O
O -
n o
o n
-
O
EGY FőRE JUTÓ ARÁNY:
LEGNAGYOBB RÉSZESEDÖK A VILÁGADATBAN. Fmpamw,mű,-W
Pays parf/Lv'pan/ le p/u5 á la don/vég mand/a/e v! LÁG Mgndg Én]; 1 MAGYARORSZÁG Hany/'I"
, J u HÁLLD MÁNY — [ffemf de /a race owne
SZM/Ef l/n/a' Mami/6 Am fyyAíDá/afrZ/n. Egyéb országok
HMIHHI HHIHHI
HINNI]!
, GYAPJ u TE R M ELÉS — Pmdz/f/x'on 0'8/81/78
Ausz/ra'ha Am így Á//. SzDW'Ún/á ÁryEn/ma [gyéb országa/f.
HHHHlelHH1I llli13111illl1illl HHHHIHHIIMII
SELYEM EU 8 ÓTERM ELÉS — Produchan de coca/73
Japán. Ú/aszarszág Sanyi/n. Karea,
O O O
) M űSELYEMTERM ELÉS — Praducn'vn de 50/8 arh'h'n'e/xe
Anvar/lmi fgyasJ/M/Aym/Y ű/asznrsza'g. Néma/orszag; A/a árva/mú; fgyáb Urszaya/f.
, KÖSZÉNTER M ELÉS — PraD'z/c/l'an de mun/e
Amen'lfa/ [yea/f Álla/nak Nag—Bf/fann/b Ne'ms/arsz franc/ágra. [gye'ú arsz,
, BARNASZÉNTERM ELÉS — Fradi/[finn de, avn/78
Néma/orszag ! [seh—Sz/Wák/á. Magja ígya
a...—ma:"— li
, NYERSVASTERMELÉS —Pf0duch'z7n de fer brut
Amen/ikai [ág/esz)?! ANG/771714 Ne'/namrszág franc/237031 Magy—BNV. [g)/éb Orsz.
, NYERSACÉLTER M ELÉS - Praduc/l'an dát/ef árul
Amm'ka/ ngESÚ/fÁUamU/t Némerafsz, Nagy—Brit franczáarsz. [gyű arsz.
_ , B EVI T E L — /m/00f/a//'0n5
Nagy—BNV. Almfgy W Ne'mefarsz Ffanaaarsz Egyeb országok
, KIVITEL - fxpor/a/xons
Ám Egy. A//. Negy-Brit Néma/MSZ francvbrsz, igyál; arsza'ga/Y
O O O O O O O
VAS U TVD N ALAK H OSSZA —lonyueur de Mem/"ns DIE/ÉV
anadwf/Y'Jnd/b, fgyéb nfsza'ga/t.
' X
Amsr/ka/ fgyesJ/fAí/amok. 820431]
0
G E PJ Á RM űÁLLo M Á NY - fffem-f des véh/L'U/es á ma/Ew
Amerika/' [gyámi/f Ma'/nok. Nagy -B/'/t ff. Néma/zu: fgyíb ű/"Sz.
/////////////////////////////A
§
fspagng
Fra/7135,
O
Union Saw'e'fúps Uri/an Sud—Af/v'ca/he
" "] m Argen/fne Grande—Bfefagne Yauyns/aw'e
! I I ; l — _ ._.—__,
11'3'3'" Ausfraűe őrece g 83 Roy/name Auf/"es pays
. flangrv'e fche'm -S/avaaw'e
W
62
9. szánL
——850—— 1980
%M
A második helyen álló Oroszország után a háború előtt Németországnak volt a leghosszabb vasút- vonala, míg a háború után Kanada és Brit—India hosszabb hálózattal rendelkezik.
Gépjárműállomány. Az Egyesült Államok'érősen
dominál a világállományban. (Az elmult évfordulón részesedése közel 71% volt). Az angol, francia, német állomány emellett eltörpülő. Magyarország részesedése jóval alul van az egy ezreléken.
E. D. dr.
Magyar Kereskedelmi Statisztikai Értékmegállapitó Bizottság.
Commission hongroise pour la fixat'ion des valeurs de statistigue commerciale.
Szakosztályülések. —— Séances de sections.
A Magyar Kereskedelmi Statisztikai Értékmeg—
állapitó Bizottság megkezdette az 1929. évi egység—
értékek felülvizsgálását. Az első ülést 1930 szep—
tember hó 9-én a XXII. szakosztály tartotta Stromszky Sándor udv. tanácsos elnöklete alatt.
Jelen voltak: Becker Ágoston, Holítscher Pál dr.,
Horovitz György dr., Schweitzer Henrik és VeIez Rezső kereskedelmi tanácsosok. Napirend előtt Horovítz György dr. a hazai automobilszakma 1929.
évi helyzetét ismertette a következőkben:
A gazdasági pangás már az 1929. év folyamán ránehezedett az automobilizmus fejlődésére Magyar- országon. Az automobilok állományának gyarapo—
dása a jelzett évben (2844 db.) visszaesést mutatott avval a 3500 automobilt kitevő standardgyarapo- dással szemben, amely 1926 óta állandósitottnak látszott. Párhuzamosan csökkent a behozatal is 2850 kocsira az 1928. évi 3129—el szemben. Az el- adási forgalom visszaesése — 3638 db-ra 3772—vel szemben — csak azért tűnt fel jelentéktelennek, mert az eladások egy része a felhalmozott raktárak apasztására irányult. Az 1929. év utolsó hónapjai—
ban először fordult elő az infláció óta, hogy a
létszám rendes havi 250—300 darabos gyarapodása csökkenésbe ment át, úgyhogy csak a folyó év április havában vált észlelhetővé egy újabb, az előző évekhez képest azonban 50%—ra leszorított gyarapodás. Az általános dekonjunktúrának az automobilizmus fejlődésére gyakorolt fékező ha—
tása annyival sajnálatosabb, mivel az automobil közgazdasági jelentősége mint termelőeszköz ma már Magyarországon is teljesen átment a köz- tudatba. Hiányuk pótlására —— ha csak Ausztria és Cseh-Szlovákia átlagos viszonyait vesszük az össze—
hasonlítás alapjául, —— 20.000 további automobil kellene. Az elmult év léptékével számítva, ezen hiányzó mennyiség beszerzésére már nem 6, hanem 10 év válik szükségessé. Még komolyabbnak látszik a fogyasztási képesség csökkenésének káros ha- tása, ha figyelembe vesszük, hogy a honi gyártás, amely 1926 óta a szükséglet fedezésében állandóan fokoizódó eredménnyel vett részt .,, részesedése
1926-tól 1930—ig lO'5%-ról 24'8%—ra emelkedett, részben a bérkocsik automobilizációja révén ———
nem tud megerősödni, a közszállításoknál nyujtott állami védelem ellenére.
Az automobilkereskedelemre nézve végzetesnek bizonyult újabb és újabb képviseletek szertelen alapítása. Magyarországon még 1929—ben 120 márka volt képviselve; ezek közül azonban 70 csak 1—4 kocsit tudott elhelyezni egy év alatt. Az amerikai behozatal erős előretörése, az a kényszernyomás, amelyet az amerikai export az amerikai ipart is veszélyeztető fogyasztási világkrizis hatása alatt gyakorol, oly árnívót és oly feltételeket szabnak a többi országok exportjának, hogy a szétaprózott kis forgalom mellett az eladási költségek fedezése
lehetetlenné válik. Az elmult év bebizonyította,
hogy a 45%—ra leapadt kereslet mellett a versenyt csak gyári lerakatok állhatják ki. Nem változtat az automobilkcreskedelem válságos helyzetén az sem, hogy e viszonyok folytán a képviselt márkák száma az elmult év második felében 40%-kal csökkent.
A személykocsik és teherkocsik arányára nézve, a kocsitipusok és karosszériák, végre az árnívó és a részletfizetési feltételek tekintetében ráutalhatok a multévi jelentésemhen elmondottakra.
Ezután a szakosztály elnöke tartott rövid elő—
adást a szakma általános viszonyairól.
A termelési viszonyok a megelőző évekkel szem—
ben még kedvezőtlenebbek voltak. A belföldi piac felvevőképessége egyrészt a háborút követő fel—
darabolás, másrészt a mind kedvezőtlenebbé váló gazdasági viszonyok következtében még tovább csökkent. Ezzel szemben a gyárak rezsiköltségei, a létszámapasztások ellenére, nem csökkenthetők eu- nek megfelelő mértékben, ami a termelés drágulá- sát és exportunk csökkenését vonta maga után. A termelés és fogyasztás fokozását továbbra is nagy mértékben megnehezítik a rendkívüli adóterhek, nevezetesen a forgalmi és egyéb hasonló adók. Az utódállamok vámve'delmi politikája és a külföldi konkurrencia pozícióharca villamos iparunk ex- portját ugyancsak károsan befolyásolják. E viszo- nyok javulása kedvező nemzetközi kereskedelmi szerződések és egyéb, a kivitelt megkönnyítő intéz- kedésektől volna Várható. Hasonló célból kívánatos volna a villamosiparban használt, számos, csak kül—
földről importálható félgyártmány, nevezetesen n textíliák vámtételeinek módosítása és a behozatal módjainak megkönnyítése.
