Péter György megnyitó beszéde

PÉTER GYÖRGY MEGNYITÓ BESZÉDE- "

Örömmal üdvözlöm kéthetes Szemináriumunkon Budapesten az europai statisztikai hivatalok a nemzetközi szervezetek és a statisztikai tudmnányos

élet képviselőit. Szemináriumunkon 20 európai ország és 4 nemzetközi mente—

zet szakértői ültek össze, hogy a reprezentatív módszernek a folyamatos gazda—

sági statisztikában történő felhasználása fontosabb kérdéseit megtárgyalják és

tapasztalataikat kicseréljék.

Az Európai Statisztikusok Értekezlete e téma napirendre tűzésével hang—

súlyozni kívánta, hogy a reprezentatív módszer alkalmazásának nagy jelentősé—

get tulajdbnít nemcsak az egyszeri felvételek, hanem a folyamatos gazdasági

statisztika tekintetében is. Ehhez a témához tartozó egy kiemelkedő kérdéskört

—— a háztartásstatisztikát —-— a két évvel ezelőtt Bécsben megrendezett Regionális Statisztikai Sümináriuinon vitatták meg, a folyamatos gazdasági statlsztika

egyeb ágaiban azonban ezen amostani Szenúnárimnon szeretnénk az európai tag- pasztalatokat felmerni. '

Tanácskozásunk szeminárium-jellege azt jelenti,hogy üláeinken nemtö—

rekszunk ajánlások kidolgozására, nemzetközi konvenciók kialakitására. A be—

vezető előadások és az azokat követő vita célja; szabad véleménycsere, az új és,

a jobb keresése, gondolatok ébresztese Mégis úgy gondolóm, hogy mindez nem-4

zetközi ajánlásokra való formális törekvés nélkül is szükségszerűen az alkalma-

zott módszerek közeledéséhez vezet. Ez a statisztikai fejlődés természetéből, a

helyesebb, alkalmasabb módszerek és forma—k önkéntes átvevéséből, külön aján—

lások nélkül is bekövetkező elterjedés—ából következik. *

A Szemináriumra benyújtott dolgozatok szerzői —— akiknek fáradságukért

az Európai Statisztikusok Éxtekezlete elnökségének köszönetét ez úton tolmá—

csalom -—— arra törekedtek, hogy tartalmas vitákhoz szolgáljanak kiinduló anyag—- gal. Azt reméljük, hogy a Vita folytatásához —— a szemináriumi jellegnek ismeg- felelően — kellő időt sikerült biztosítani.

Szémináriumunk első három témája a reprezentatív módszer fontos öm—

foglaló kérdéseit öleli fel. Az általános bevezetésül szolgáló dolgozat ——- H G. D Allen professzor tanulmánya —— bizonyos értelemben Szemináriumunk témájá-

nak sűrített kifejtését tartahnazza. Ezért ezen dolgozat megvitatásánál számi

tünk a témával kapcsolatos általános vita kialakulására.

* ' Dr. Párniczky Góljai—(dolgozatát a minta'l'ételi' tanításról és a torzítás ki-

küszöböléséről; amely a; reprezentatív módszertan egyi-k speciális " (bár nem; le- becsülhető fontosságú) kérdését vizagíálja, szintűt az összefoglaló Mk közé

sorolnám minthogy a témát a reprezentatív felvételek vonatkozásában általá—

ban elemzi.

unenvrro BESZÉD , 1 19

Különösen fontos, hogy a' reprezentatív felvételek költségeivel és hatékony—' ságuk fokozásával Szennnáriumunk behatóan foglalkozzék. Dr. K. Szameitat és

dr. K- A. Schüffer érdekes dolgozata alapján talán ez lesz az első nemzetközi

alkalom arra, hogy ez az általános mintavételi probléma részletesebb tapasz-

talatcsere tárgyát képezze. Azt hiszem, hogy a dolgozat és az annak kapcsán

Várhatóan kialakuló részletes tapasztalatcsere sok európai országban —— így Magyarországon is —— az eddiginél jobban rá fogja irányítani a figyelmet a

mintavételek optimalizálásának feladatára. Lehetséges és valószínű is, hogy az alkalmazandó optimalizálási eljárásoknak bizonyos sajátosságai, eltérései országonként szükségesek lesznek, a téma tudatosabb elemzése és kezelése azon—

ban Szemináriumunk egyik fontos és kézzelfogható eredményének igérkezik Európa-szerte.

Bizonyos értelemben a mintavételi tevékenység optimalizálásához kapcso- lódik a mintavételek integrációjának a kérdése is, amelyet S. Brenna dolgo—

zata tárgyal. Amintavételi költségek hatékonyságának elemzése mellett talán eza másik olyan témakör Szemináriumunkon, amelyik nemzetközi fórumon még nem kapott jelentőségének megfelelő nyilvánosságot. Nem kívánok elébe Vágni a Vi—

tának abban a vonatkozásban, hogy az integráció kívánatos—e, illetve hogy mi—

lyen adottságok mellett jelent célszerű megoldást és tényleges fejlődést. Mégis úgy gondolom, hogy a téma megvitatása gyümölcsözőnek igérkezik, és lehet, hogy a költségelemzés és a mintavétel optimalizálására való fokozottabb tö- rekvés mellett az integrációs vizsgálatok előtérbe kerülése is Szemináriumunk

egyik eredménye lesz. '

Dr. A. I. Jezsov a reprezentatív módszer alkalmazása terén a Szovjetunió—

ban szerzett tapasztalatokat ismerteti. Az értékes információkért —— amelyek a legfrissebbek és a legautentikusabb forrásból származnak —, azt hiszem, valamennyiünk nevében köszönetet mondhatok.

Két ágazati témát, a reprezentatív felvételek munkaügyi és mezőgazdasági statisztikai alkalmazását a nemzetközi szervezetek képviselői, az ILO1 részéről H. Lacroix és a FAO2 részéről S. Zarkovié dolgozatai ismertetnek. Tekintet—

tel arra, hogy Lacroix dolgozata az árindex—számítással kapcsolatos mintavételi problémákat is érinti, úgy gondolom, hogy az indexszámítás és a reprezentatív módszer kapcsolatára vonatkozó magyar tapasztalatok ismertetése — dr.

Drechsler László, d'r. Éltető Ödön és dr. Marton Ádám korreferátumára gondo—

lok —— e téma vitájához kapcsolódhatna legcélszerűbben. Az említett két ága- zati dolgozatot szerencsésen egészíti ki dr. Z. Pawlowski dolgozata a repre- zentatív módszer kereskedelmi statisztikai alkalmazásáról. Reméljük, hogy az ágazati témák megtárgyalása szervesen kapcsolódik majd az általános problé—

mák megvitatásához.

Vitánk jellege természetesen egészen más lesz, mint a kb. hat évtizeddel ezelőtt hazánkban e témakörben tartott első nemzetközi vita volt. Budapesten

a reprezentatív módszer kérdései első ízben a mintavételi eljárás hőskorában,

a Nemzetközi Statisztikai Intézet 1901. évi magyarországi ülésén képezték nem—

zetközi tanácskozás tárgyát. Akkor még a vita súlypontja akörül volt, hogy egyáltalán van-e létjogosultsága ennek az újszerű —— akkor újszerű -—— statisz- tikai eljárásnak. A. N. Kiaemek, a reprezentatív módszer nagyszerű norvég

úttörőjének —— amint ezt dr. Kenessey Zoltán tanulmánya bemutatja —- nem

* International Labour Office (Nemzetközi Munkaügyi Hivatal).

' Food and Agricultural organization (az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete).

129 MEGNYITO mszmp

csekély fáradságába került hogy kartársat, az új módszer elfogadhafgáról meggyőzze Magyarországon Kiser törekvéseit korán szimpátiával tagadták—

Erről tanúskodik Kiser egyik1894 dedember 27—én kelt levele is, amelyet még

a reprezentatív módszer első, általakezdeményezett nemzetközi wtála előtt irt dr. Kőrősy Józsefnek, a budapesti statisztikai hivatal vezetőjének (E levél fotokópiáját. e terem bejárati fplyásóján látható kis kiállításon is amelyeztük.)

Ha a reprezentatív módszer létjagasultsága körüli vita régen lezárult is;

azt nem állíthatjuk, hogyma már sahsíísem találkozhatunk meg nem ém a mintavételi eljárás tekintetében A meg nem értés legyőzéséh'ez mindenek—

előtt türelemre, szakértelemre és talán nemutolsó sorban a nemzetközi tapasz—_ , talatak ismertetésére és megisfnertetésére 'van szükség. Kívánatos ezért, hágy

Szemináriumunk nemcsak valamennyiünk számára tanulságos viták színhelye legyen, hanem érvekkel és tapasztalatókkal is felvértezze a résztvevőket a rep—

rezentativ módszerrelszemben *még megnyilvánuló konzervatiViZmüs enem "