Beszámoló a munkaügyi statisztikáról

(1)

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

1283

tapasztalatok közül érdemes kiemelni,

hogy a testi fogyatkozásokkal, az egész-

ségügyi és öregkori biztosítással kapcso—

latos kérdéseket helyesebbnek tartják a mikrocenzusok kérdéskörébe utalni.

A továbbiakban szerző az intézeti ház—

tartások, a Bundeswehr, a határőrség, a külföldi fegyveres erők, a diplomáciai testületek tagjai és a hajósok összeírását

ismerteti, majd részletesen foglalkozik a

népszámlálási propagandamunkával. A sajtó, a rádió, a televízió, a mozi, ripor-

tok, fotók, karikatúrák, plakátok, címkék stb. igen intenzíven népszerűsítették a

népszámlálást — mintegy 4200 cikk jelent

meg, 132 millió példányban —, s annak jelmondatát: ,,csak az számít, akit számba vettek...". Jelentős részben ennek követ—

kezménye, hogy a válaszmegtagadás csak

kivételesen ritkán fordult elő, s a nép-

számlálás eredményei nagyon megbízha—

tóknak bizonyultak.

A tanulmány végül a feldolgozás tech—

nikáját és az eredmények közzétételét vázolja. A feldolgozás IBM 1401 típusú elektronikus géppel történt, amely anél—

kül, hogy minden eredményt szükség

lenne táblákon vagy szalagon rögzíteni, lehetővé teszi a szerzett információk ki—

terjesztését, az adatok raktározását, el—

végzi a kérdéses számításokat és végül közlésre kész táblázatokat ad. Az ered—

mények közzétételét öt lépcsőben tervez—

ték: 1. összegkártyák, 2. előzetes adatok,

3. az adatok rendszeres nyilvánosságra hozása, 4, részletes regionális közlési program, 5. útbaigazító és felvilágosító program.

Szerző végül az ún. FOSDIC—szisztémát (Film Optical Sensing Device for Input to Computers) és három különböző -- egy azonnali, egy betűrendes, és egy jellegösszehasonlító —— ellenőrzési rend—

szert ismertet.

A befejező részben szerző a népszám- lálási eredmények tudományos értékelé—

sének szükségességét hangsúlyozza. Meg—

állapítja, hogy ennek a feladatnak ellá—

tására egyedül a statisztikai hivatalok tudományos képzettségű személyzete nem elegendő. A korszerű apparátussal, nagy költséggel megszervezett adatok tömege, amelyre — s még inkább az ezekből le—

vonható tudományos következtetésekre

— egy fejlett államban az élet minden területén égető szükség van, nem marad—

hat a ,,számok temetője". Ezért a külföld példájára a statisztikai hivatalokban tu—

dományos demográfus állások, az ország—

ban pedig demográfiai intézetek létesíté- sét sürgeti, amely utóbbiak a hivatalos statisztikával együttműködve sikerrel dolgozhatnának.

(Ism; Acsádi György)

MUNKAUGYI STATISZTIKA

BESZÁMOLÓ A MUNKAUGYI STATISZTIKÁRÓL

(Rspport général sur les statisgues du travail.) Geneve. 1962. BIT. 55 p.

A beszámolót a Nemzetközi Munka—

ügyi Hivatal készítette, a munkaügyi statisztikusok 1962. évi 10. nemzetközi konferenciája részére, és a nemzetközi munkaügyi statisztikai adatszolgáltatások terén az 1956—tól 1961—ig terjedő 5 évben elért fejlődést ismerteti. Ezt a fejlődést a Nemzetközi Munkaügyi Statisztikai ÉV—

könyv és a Nemzetközi Munkaügyi Szemle részére adatszolgáltató országok

számának növekedésével szemlélteti,

külön—külön részletezve a munkaügy különböző témáira kiterjedő adatszolgál—

tatások fejlődését világrészenként. Rész—

letesen foglalkozik a nemzetközi munka- ügyi statisztika körébe vont különböző témák adatgyűjtési, illetve szolgáltatási problémáival, hangsúlyozva, hogy a sta—

tisztikák folyamatosságának-, minőségé—

nek, megbízhatóságának javítása és nemzetközileg összehasonlíthatóvá tétele mind a fejlett, mind a gazdaságilag el—

maradott országoknak egyaránt érdeke.

Azok a munkaügyi témák, melyeket az

évkönyv felölel és melyekre vonatkozólag a statisztikai adatfelvételek, illetve adat—

szolgáltatások problémáival, módszerei—

nek javitási lehetőségeivel e jelentés fog—

lalkozik, a következők:

a foglalkoztatottság, a munkanélküliség,

a munkaidő tartama,

a munkabérek nagysága,

a fogyasztói árindex,

az üzemi baleSetek és a foglalkozási

betegségek előfordulása,

a társadalombiztositás helyzete,

a munkaügyi viták (sztrájk stb.) ala- kulása.

(2)

1284

A' fogyasztói árak mérlegelésének prob—

lémáival kapcsolatban kitér a jelentés a

háztartásstatisztika jelentőségére is és e

téren követendő példaként említi a Ma-

gyarországon és Romániában alkalmazott eljárást.

A továbbiakban a jelentés a Nemzet—

közi Munkaügyi Hivatal Statisztikai osz—

tályának feladatával és e feladat teljesí—

tése érdekében kifejtett tevékenységével

foglalkozik. Ezeket 4 főcsoportra bontva tárgyalja:

1. az adatszolgáltató országok munka—

ügyi statisztikáinak összesítése és közlése;

2. a munkaügyi adatgyűjtés részére

nemzetközileg egységes normák kidolgo—

zása és használatának szorgalmazása;

3. technikai segítség nyújtása munka—

ügyi statisztikai ügyekben az arra rászo-

ruló országoknak; ez a segítség főként szakértők kiküldésében, a helyi személy-

zet oktatásában és szervezési feladatok

ellátásában, valamint egyes felvételek végrehajtásában áll, a Hivatal saját esz- közeivel;

4. felvilágosítások nyújtása az érdek—

lődő országok, intézmények, vállalatok,

sőt magánosok részére is.

Végül a jelentés röviden ismerteti a Nemzetközi Munkaügyi Hivatalon kívüli

más nemzetközi szervek (az Egyesült Nemzetek Szervezete, stb.) munkaügyi statisztikai tevékenységét.

(Ism.: Juhász László)

AZ ÚZEMI BALESETEK STATISZTIKÁJA

(Statistigues des accidents du travail).

Geneve. 1962. BIT. 75 p.

A jelentés a munkaügyi statisztikusok 10. nemzetközi konferenciájára készült és egy szakértői bizottság 1959. évi munká—

ján alapul. Célja az üzemi balesetek és a foglalkozási betegségek statisztikája szerepének, területének, fogalmainak, módszerének, csoportosításának újabb meghatározása, továbbá határozati javas—

lat előterjesztése az adatgyűjtések fejlet-

tebb, korszerűbb nemzetközi normáinak kialakítására.

A jelentés kiemeli egyrészt az üzemi és a közlekedési balesetek elhatárolásának, másrészt az üzemi balesetek és a foglal—

kozási betegségek megkülönböztetésének fontosságát. Az előbbi elhatárolást lé—

nyegesnek tartja függetlenül attól, hogy a munkahelyen és a munkahelyre menet——

munkahelyről jövet közben történt bal—

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

eset társadalombiztosítási következmé—- nyei között van—e vagy nincs eltérés, mert egészen mások a munka közben és

a közlekedésben előforduló balesetek

megelőzésének és elhárításának feltételei.

Az üzemi balesetet a foglalkozási beteg—

ségtől a következő jellegzetességek alap——

ján lehet megkülönböztetni:

a) az üzemi balesetet előre nem látott hirtelen bekövetkező erőszakos külső ok idézi elő, melynek követkemnényei azon—- nal, kétségbevonhatatlanul megmutatkoz-

nak; az üzemi baleset időpontja határo- zott, bekövetkezése viszonylag független az egyéni adottságoktól,

b) a foglalkozási betegség fokozatosan fejlődik ki, ismételt fizikai, mechanikai vagy kémiai behatások következtében lassan folyamatosan, szinte észrevétlenül, így kezdeti időpontját alig lehet megálla——

pítani; az egyéni adottság jelentős sze—, repet játszhat a betegállapot kifejlődésé—

ben. ,

A szakértői megállapítások és a vonat—

kozó korábbi egyezmények részletes is—

mertetése után e jelentés, az üzemi bal- esetek körülményeinek alapos felderítése céljából, a következő statisztikai csopor- tosításokat ajánlja:

1. iparáganként,

2. a balesetet szenvedettek neme sze—

rint,

3. a balesetet szenvedettek korcsoport—

jai szerint,

4. a balesettel járó esemény szerint, 5. a balesetet kiváltó tényező (tárgy, gép, anyag, sugárhatás, környezet stb.) szerint,

6. a sérülés természete szerint, 7. a sérült testrész szerint,

8. súlyosság szerint (halált, állandó vagy ideiglenes munkaképtelenséget, csak rövid munkamegszakítást okozó).

A jelentés végül az üzemi balesetek