SZEMLE
ÖTVENÉVES A MUNKAUGYI VILÁG-SZERVEZET
OLAJOS ÁRPÁD
A világ munkaügyi szakemberei 1969—ben ünnepelték a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labour Organisation -— ILO) fennállásának 50. évfordulóját. Ez alkalomból a.
Világszervezet a társadalmi igazságosság és a munka nemzetközi megbecsülése érdekében kifejtett tevékenysége elismeréséül elnyerte a Nobel békedíjat.
1919-ben, amikor a fegyverek éppen csak hogy elhallgattak, Párizsban, a békekonferen- cia első (január 25-én tartott) ülése 50 tagú bizottságot hozott létre abból a célból, hogy vizsgálja meg a dolgozók foglalkoztatásának nemzetközi feltételeit, az ehhez szükséges eszközök megteremtésének lehetőségét, s tegyen javaslatot egy állandó intézet létrehozására, amelynek feladata lenne a dolgozók foglalkoz- tatása tárgyában kitűzendő feladatok végre- hajtása.
A bizottság munkájának eredményeképpen április hó 11-én beterjesztették a békekonfe- rencia elé az alapokmány-tervezetet, amelyet azután néhány részletmódosítással el is fogad- tak. Az alapokmány első fejezete a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet létrehozásával foglalko- zott, a második fejezet pedig azokat az általá-
nos alapelveket tartalmazta, amelyeket a
békeszerződésben is közzétettek.
A Szervezet, melynek munkája a Népszö- vetség tevékenységéhez kapcsolódott, a két világháború között megszakítás nékül mű- ködött.
1946-ban a Nemzetközi Munkaügyi Szer—
vezet az ENSZ szakositott intézményévé lett, s mint ilyen részt vett a háború utáni újjáépí- tésben, a. gazdasági fejlődés és a társadalmi egyensúly korszerű elképzeléseinek megvaló—
sításaban.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet a kü—
lönböző nemzetiségű népeknek egyenlő felté- telek mellett biztosított emberi jogaiért, anyagi körülményei javításáért és szellemi gyarapodá- saért száll síkra. A dolgozókkal való bánásmód alapelveként kinyilatkoztatja, hogy a munka- erő nem ám.
Operatív programját az alábbiakban rögzi—
tette:
1. A teljes foglalkoztatás megvalósítása és az életszín- vonal állandó javítása érdekében kifejtendő tevékenysé . 2. Törekvés arra, hogy a dolgozóknak foglalkozása — nak megfelelő — ügyességüket és tudásukat hasznosító
— munkakörülményeket biztositsanak,igy jobban hozzád járulhatnak a tarsadalmi jólét megteremtéséhez és növeléséhez.
3. E célok elérése érdekében törekszik arra, hogy minden érdeklődő számára -— megfelelő biztosíték elle—
nében — a gyakorlatban biztosítsanak lehetőséget a szakmai továbbképzésre.
Az alapokmány értelmében a Szervezet in—
tézményei:
—— a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia,
—— az Igazgató Tanács és a
— Nemzetközi Munkaügyi Hivatal.
A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (Bureau International du Travail) a Szervezet operatív intézménye, mely jelentős statisztikai appará- tussal is rendelkezik Az intézet az évente megjelenö Munkaügyi Statisztikai Évkönyv
(Annuaire des Statistiejues du Travail), a negyedévente megjelenő Munkaügyi Statiszti- kai Értesítő (Bulletin des Statistigues du Travail) közzétételével igyekszik megterem—
teni a nemzetközi munkaügyi tájékoztatást, és elősegíteni az országok munkaügyi adatainak összehasonlitását. A statisztikai részleg 174 országgal —— köztük hazánkkal is — szoros kapcsolatot tart fenn. A Nemzetközi Munka- ügyi Hivatal statisztikai tevékenysége a munkaügyi statisztika lO legjelentősebb terü- letét öleli fel, nevezetesen a népesség aktivitás szerinti megoszlását, a foglalkoztatottságot, a munkanélküliséget, a munkaidőt, a munka- termelékenységet, a kereseteket, a fogyasztói
árak alakulását, a háztartásstatisztikát, a munkahelyi baleseteket és a munkabeszünte—
tések különféle okait. A különböző szakértői csoportok által vizsgált és ajánlott módszertani
kérdések és megoldások, valamint osztályo—
zások közül elég, ha csak a legfontosabbat ,,A
foglalkozások nemzetközi csoportosítását" em- lítjük meg.
SZEMLE
4 O CA
A munkaügyi statisztikai módszerek közelí- tése és egységesítése céljából nagyobb idő—
közökben megrendezik ,,A munkaügyi sta- tisztikusok nemzetközi értekezletét" és a statisztikusok továbbképzése érdekében rend- szeresen tartanak két háromhónapos tanfolya- mokat.
A Hivatal különös gondot fordít a fejlődő országok szakmai támogatására, saját költség—
vetése terhére munkaügyi szakértőket küld az afrikai és ázsiai országokba a kormányoknak nyújtandó segítségadás céljából.
A felszabadulást követően hazánk erőtelje- sebben 1954 után kapcsolódott be a Szervezet tevékenységébe, és azóta a többi szocialista országgal együtt arra törekszik, hogy a nem—
zetközi munkásosztály érdekeit ezen a világ- fórumon is hűen képviselje.
MAGYAR SZAKIRODALOM
DR. SÁRKÁNY PÁL:
A HARMADIK ÉVEZRED KUSZÖBÉN
Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. 1968. 216 old.
Hosszú ideig el nem évülő, a mezőgazdaság nagyszerű fejlődési távlatait bemutató könyv Sárkány Pál munkája. Olyan ez a mű, amely megmozgatja az olvasó fantáziáját, és mégsem vezeti a fantáziák birodalmába, mert reális, tudományos —— túlnyomórészt a gyakorlatban is kipróbált — eredményeken alapul csaknem valamennyi megállapítása. A szerző nagy érde- me, hogy felismerte a fejlődő jelenben a jövőt, és a hozzáértő bátorságával tárja fel a tudo- mány és a technika várható fejlődését, vala- mint azt a lehetőséget, hogy a termelt élelmi- szerek mennyisége megtöbbszörözhető, minő- sége alapvetően megjavítható. A mezőgazda- sági termelés jövőjének sok eleme —— irja — máris objektív, létező valóság a világ külön—
böző tájain. Elég volna csupán a ma már meglevő és a gyakorlati termelésben üzemileg kipróbált és bevált új, modern eljárások meg—
ismerése és általános alkalmazása ahhoz, hogy szinte beláthatatlan fejlődést és emberi jólétet eredményezzen. Valóban azt mondhat- juk, hogy Földünk a már ma ismert eljárások alkalmazásával a mai népességnek sokszorosát is képes a jelenleginél jóval magasabb élel- mezési színvonalon eltartani.
A könyv gyakran meglepő távlatokat tár fel, olyanokat, amelyeket a ma emberének elkép- zelni is nehéz. Ilyenkor a szerző meggyőző történelmi példákat idéz, felhivja a figyelmet olyan eredményekre és általánossá vált terme—
lési módszerekre, amelyeket néhány évtizede még a szakemberek is az utópiák világába
tartozónak ítéltek. Emlékeztet arra, hogy
korunkban a fejlődés hallatlanul meggyorsult, amíg régen évezredek vagy évszázadok kel—
lettek egy-egy új termelési eljárás elterjedé- séhez, addig ma már elég néhány évtized vagy év, és feltételezhető, hogy a fejlődés a jövőben még gyorsabbá válik.
A szerző munkáját tizenöt fejezetre és sok alfejezetre tagolta. Logikus és jól áttekinthető * rendszerben tárgyalja témáját, gondolatait az emberiség jövője és a mezőgazdasággal fog- lalkozók képességei iránti optimizmus hatja át.
Ezt az optimizmust az olvasó is reálisnak találja, és magáévá teszi. A munka legnagyobb terjedelemben a mezőgazdaság várható új technikai forradalmának eszközeivel — a bio- lógiai és a kémiai eljárások jövőjével —— foglal—
kozík, de feltárja a ,,hagyományos" módszerek
fejlesztési lehetőségeit is. A könyv főbb gondo- latai vázlatosan a következőkben foglalhatók ossze.
Az élelmiszer—termelés nagymértékű nö- velése az előttünk álló néhány évtizedben nemcsak lehetséges, hanem múlhatatlanul szükséges is. Egyrészt azért, mert komoly tudományos számítások szerint a világ lakos-
ságának 70 százaléka _ főleg Ázsiában, Afri- kában és Dél-Amerikában — még ma is éhezik, 10— 15 százaléka rosszul táplálkozik, tehát az emberiségnek csak 10—15 százaléka étkezik kielégítően. Másrészt az ENSZ által végzett becslések szerint a Föld jelenleg 2,8 milliárdra becsült népessége az ezredforduló tájékáig 6 — 6,5 milliárdra szaporodik. A mezőgazdaság előtt tehát az a feladat áll, hogy fél évszázadon belül — mialatt az emberiség létszáma leg—
alábbis megkétszereződik — az élelmiszer- termelést megháromszorozza, de elfogadhatób- bak azok a becslések, amelyek szerint meg kell azt négyszereznie!
Az élelmiszer-termelés növelhető a termő- terület kiterjesztésével és a már használt terüle—
teken a hozamok fokozásával. Jelenleg a Föld szárazföldi területeinek alig egytizedét műve- lik. A közeli évtizedekben a művelésbe vont földek területe megduplázható.
Ismeretesek már olyan módszerek _ a ho.
mokjavítások, a talajfelszin alá helyezett műanyagfóliás termelés, műanyaghabos eljá- rás, mesterséges eső stb. — , amelyek kiterjedt alkalmazásával a sivatagok egy része is viszony- lag rövid idő alatt termékennyé tehető. Ter- melésbe vonhatók továbbá a dzsungelek, sztyeppék, tundrák, lápok, szíkesek is, sőt távolabbi időkben a termelés a vízfelületekre is kiterjeszthető. Bizonyos területek a tudo- mány és a' technika segítségével felszabadít-
hatók az élelmiszer-termelés számára, számí—
tani lehet ugyanis például az alkohol, a rostok, a gyapjú és más termékek mesterséges ipari elő—
állítására.
