3. szám. —271—— 1927
A politikai lapok után legnagyobb az ipari tartalmú újságok csoportja. Ilyen újság 101 (10'80/0) volt. E csoportba soroztattak az ipari munkások és érdekképviseletek újságjai is s innen is származik az ipari újságok nagy száma.
A szintén jelentékeny (10'60/0) vallasi tar—
talmú újságok között a római katholikusok 45, a reformátusok 29 újsággal szerepelnek. A kath. újságok a vallási tartalmú újságok 45'50/0-at képviselik.
A további csoportok nagyság szerint így
— övetkeznek: általános társadalmi újság volt 7 (8'20/0), kereskedelmi, közlekedési, utazási 55
;(5'90/0), tanítási, nevelési 50 (5'40/0) stb. , Az újságok egy évfolyamának terjedelmét kiszámítva, azt találjuk, hogy az összes újsá—
gok terjedelme egy év alatt atlagban több , mint 60.000 négyzetmétert tesz ki. Csupán a
*i—i budapesti újságok atlagos terjedelme megha- ladja a 38.000 négyzetmétert (63'50/0), (L.
XI. sz. táblázat.)
Az újságokat egy—egy szam átlagos oldal-
Résume'. La guerre prit au de'pourvu les services statistigues, manguant de cette soup—
lesse gui leur eút permis de réseur/re les problemes posés par la situation changée. Les guestions de la gestion éeonomigue, ainsi gue les problemes si importants de suppléer au matériel, furent réglés, presgue partout, sans avoir été dúvment mis en lumiere par la statistigue. Depuis la fin des lzostilités, les laeunes de la statistigue devinrent, peut- étre, encore plus évidentes. Au cours de la conclusion et de Fapplication des traite's de paix, un besoin pressant (les données statis- tigues se fit sentir,on les rechercha presgue jiévreusement. Des guestions completement nouvelles, demandant une solution imme—
diate, furent éclairées de la fagon Za plus opposée devant les facteurs compétents, gui ne connaissant, souvent, gue de loin _la si- tuation, nleussent pu avoir une base suffi- sante, po'ur prendre une décision, guilt liaide de chi/tres statistigues sűrs et détaillés. (Nous ne parlons pas ici r/es decisions ayant eu
száma szerint csoportosítva, túlnyomó a 8 (7) atlagoldalas újságok szama. Ilyen 188 (20'20/0) volt. Az újságok hosszmérete't tekintve két kate- gória emelkedik ki nagyobb tömegben valo elfordulásaval: ezek a 30—32 centiméter hossz—
méretű újságok és a 40—42 hosszméretű új- sagok. Előbbiből, mely a 28—30 cm.—es hossz- mérettel együtt, úgylátszik, a folyóiratok tipi- kus alakja 163 (17'50/0) van, utóbbiból, mely a hírlapok főtipusa, 196 (21'10/..). Legkisebb előforduló hosszméret a 12 cm. (XII. se. táb- lázat).
A Statisztikai Hivatal adatgyüjtése kimu—
tatja —— XIV. és XV. sz. táblázat —— az új- ságok példányonkinti és évi előfizetési árát is. Az újságok példányonkinti árára vonat—
kozó kimutatásban leggyakoribbak az 1500—
2000 koronás újságok. Az évi előfizetési ár szempontjából legnagyobb kategóriák a 40—60 ezer és 80—100 ezer koronasak. Előbbibe tartozott 113 újság (12'10/0) utóbbiba 107
(11'50/0). Elekes Dezső dr.
A magyar konjunktúrastatisztika megszervezése.
Organisation de la statistigue hongroise des conjonctures.
une vive répercussion politigue et e'conomigue, oil, par parti pris ou par intérét politigue, on ne tint pas compte (les faits statistigues existants et indiseutables).
(Test dans llexamen approfondi de la gues- tion des prix on*on voit, la premiere fois, aux temps ayant suivi la débácle, la statistigue siadapter a la nouvelle situation. Depuis, on releve, mensuellement, des données détaillées des prix de gros et de detail; puis on établit les indi—
ces du coút de la vie et des prix de gros, gui con- tribuent a [observation de la formation des prix; on public aussi, par mois, des données au sujet de la fiuctuation des changes, des ehangements des cours de Bourse, des salaires, du chömage et en général, de la situation du marché du travail. (Juant a la production industrielle, les documents statistigues, se com—
plétant de plus en plus, s*enrichissent par les chifres concernant la production mensuelle des principaua: produits des monopoles et des mines.
De méme, on constate un développement
pour la maniere de publier les données, les-
3, szám.
(melles sont présentées actueltement, aussi vite gue , possible, par rles graphigues encadrc's dfexposés, comparées internationalemcnt. 'Pa- rallélement a ce, progrcs, onvoit, __tle plus
en plus, d'essais 'tendant a chercher une con—
nexion entre les diférentes données et a ojfrir une vue générale de la situation économigue.
Clest oles rapports mensuets relatifs a la situation
économigue gulon voit naitre l'a forme actuelle de la recherche des conjonctures, inspirée (les conceptions théorigues (le l'économie politigue.
Cette recherche, en examinant le mouvement (tlensemble (le la vie économigue, s'e'tend aussi aux probabilités de Pavenir. Evoluant sur une base scientiűgue, la recherche des conjonctures s'alirnente (lonc de la source ouverte par la statistioue. A la science de l'économie politigue cl'élarg'ir cette source et (if: la concluire dans une juste direction.
Ce progri—s de la recherche des conjonctu- res explicite la creation a'es organisations y relatives. Universités, Offices (le statistigue, representations d'intéréts e'conomigues, autres institutions importantes pour la politigue éco—
nomigue, s'occupent de la guestion des con—
jonctures; en partie, ils ont cro'e' pour cela des organes spéciaux.
Voyant l'intérét gulon portait, en Hongrie, aa probléme, l'O/fice royal hongrois de sta—
tistigue, gui etait jusgu'ici trop entravé par des (tifficultés budgetaires pour s"'occuper de cette guestion, a conver/ué. pour le 18 jani—tor der- nier, une réunion, afin d'e'tablir comment il pourrait y contribuer.
Apres avoir pris llaiis (les milieuo: inté—
ressés de Hongrie, il veut éturlier, pour proűter de leur experience, aussi les organisations e'trangeres destinre'es ír examiner les conjonctures.
Afin d'étudier lllnstitut autriehien oles conjonctures, crée' récemrnent, et pour onteni/re, a Vienne, la conference de ll. Ernest W a g em a n, le'minent president de l'Of/ice de statistigue (l*Allemagne et (le [Institut alle- mancl de la recherche (les conjonctures, MM.
Jules de Konkoly Thege, sous-directeur de lyOfűce hongrois (le statistigue et Alexandre de Dobrooits, conseiller (le section minis- tériel, se rendirent le 15 courant a Vienne.
——-272—
Eniin, pour étuttier les principales institu—
tions allemandes (lestinées a la recherche des
conjonctures et leur collaboration avec l'Ofíice allemarul (le statistirlue, le 27 mars M.; Jules (lc Konkoly T/iegecst parti pour l'Allemagrze.
A statisztikai szolgálatot a háború kitörése készületlenül találta. Világszerte megállapított tény, hogy a statisztika szerveZetei nem nni—
tatták a kellő rugalmasságot, mely őket az
új helyzet által felvetett statisztikai problémák,
megoldására képesítette volna. A háborús
gazdálkodás, az utánpótlás oly nagy jelentö—
ségü kérdései majd mindenütt kellő' statisz- tikai megvilágítás nélkül nyertek elintézést.
A statisztika hiányai a háború utáni időkben talán még fokozottabb mértékben váltak érezí hetővé. A békeszerződések megkötése, majd végrehajtása során szinte lázas kapkodás tapasztalható a statisztikai adatok után. Azon- nali megoldást követelő teljesen újszerű kér—
dések a legellentmondóbb beállításban kerül- tek a döntésre hivatott tényezők elé, kik sajnos, gyakran a viszonyok közvetlen isme—
retétől igen távol állva, szinte egyedül a meg—
bízható és részletes statisztikai adatokból nyerhettek volna munkájukhoz megfelelő tám- pontot. (Nem szólunk itt azokról a politikai—
lag és gazdaságilag messze kiható döntések—, ről, amikor elfogultság és politikai érdek a meglevő kétségbevonhatatlan statisztikai té- nyek figyelembevételét mellőzte).
A statisztikának az uj viszonyokhoz való alkalmazkodása az összeomlást követő idök—3 ben először az árkérdés beható művelésénél tapasztalhato. A nagy- és kiskereskedelmi árakról havonta gyüjtetnek részletes adatok s ezzel kapcsolatban összefoglaló megélhetési és nagykereskedelmi indexszámok szerkesz—
tése mozdítja elö az áralakulás megügyelését.
A valuták hullámzásának, a tőzsdei árfolya—
mok alakulásának vizsgálata mellett a munka- bérekröl, a munkanélküliségről s általában a munkapiae helyzetéről közöltetnek havi adatok. Az ipari termelést illetően a fontosabb bányatermékek és jövedéki cikkek havi ter—
melésének adatai gazdagítják az egyre bő—
vülő statisztikai anyagot.
3. szám.
Fejlődést tapasztalunk a közlések módjá-
nál is. Az adatok grafikai ábrázolás, szöveges
ismertetés keretében, lehetőleg gyors időközök- ben, nemzetközi beállításban tétetnek közzé.
Ezzel párhuzamosan mind gyakrabban talál- kozunk kísérletekkel, melyek a különbözö ada—
tok összefüggését kutatva, a gazdasági hely—
zetről összefoglaló képet óhajtanak nyujtani.
A gazdasági helyzetjelentésekből alakul végül ki a közgazdasági tudomány elméleti elgon- dolásaitól ösztönözve és irányítva a konjunk- túrakutatás mai formája, mely már a gazda—
sági élet összefüggő folyamatát vizsgálva, a jövő eshetőségeit is tanulmányi körébe vonja.
_A tudományos alapon továbbfejlődő konjunk- ti'irakutatás tehát a statisztika által még- nyitott forrásból táplálkozik. E forrás kibő—
vítése, szertefolyásának megakadályozása s helyes irányba terelése, célkitűzése elsősorban a közgazdasági tudomány feladata.
A konjunkti'irakutatás fejlődésének
nete magyarázza mai szervezeteinek megala—
kulását. Egyetemek, statisztikai hivatalok, közgazdasági érdekképviseletek és gazdaság- politikailag jelentős egyéb intézmények fog- lalkoznak a konjunktúrakutatás kérdéséveL S e célból részben külön szerveket is létesí—
tettek. A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal,
melyet a költségvetési nehézségek ily irányú tevékenységében befolyásolták, látva a Ma- gyarországon is megnyilatkozó érdeklődést a kérdés iránt, saját munkásságának és közre—
működésének megállapítása céljából folyó évi január hó 18-án értekezletet tartott.
"le-
Az értekezleten jelen voltak: Kovács Alajos, a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal igazgatója, mint elnök. Konkoly Thege Gyula, a Központi Sta- tisztikai Hivatal aligazgahija, Tóry Gergely min. ta- Kerékgyártó György min. tanácsos, ifj.
Kéthly Károly báró rmin. tanácsos, Halász Tibor min, titkár. a Kereskedelemügyi Minisztérium képvisele-
tében. l)éesey Lajos min. titkár a Pénzügyminisz—
térium képviseletében. Gyulay Tibor ügyv. titkár a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara képviseleté—
ben, lmrédy Béla h, igazgató a Magyar Nemzeti Bank képviseletében. Fellner Frigyes, Navratil Ákos egyetemi tanárok. Heller Farkas műegyetemi tanár.
nát-sos,
Attenburger (iyula egyetemi megh. előadó, Vágó .]óz—el' szerkesztő. Szigeti (ivnla, Farkas János,
—2-73—
1927
Farkasfalvi Sándor, Dobrovits Sándor min. 0. taná-
esosok, Sajóhelyi István min. titkár és Elekes Dezső min. fog. a Központi Statisztikai Hivatal részéről. '
Kimentették magukat: Kenéz Béla, Laky Dezső
egyetemi tanárok, 'l'ormay Béla postatakarékpénz-tári vezérigazgató, Vadnai Béla, a Pénzintézeti Küz-
pont í'őrevizora és Dálnoky-Kováts Jenő. az Orsz.Iparegyesiilet igazgatója.
Kovács Alajos elnöki megnyitó szavai után ki—
fejti, hogy a konjunktúrastatisztika ma világszerte aktuális problémája hazánkban eddig kevésbbé fog—
lalkoztatta a hivatalos tényezőket, mint a külföldön.
lízt részben a költségvetési megkötöttség okozta. A Statisztikai Hivatal jövő évi költségvetésében azon- ban már gondoskodás történt, hogy e kérdéssel ha- zánkban hivatalosan is intenzívebben foglalkozni lehessen. Azért hívta össze az értekezletet, hogy a tudomány és gyakorlat szakemberei mondjanak ve—
konjunktúrakutatás mikép volna a—statisztikai hivatal által is előmozdítható. Az (idols statisztikai hivatal feladata lehet.
egyrészt, mert az adatszolgáltatókat kímélni kell több oldali zaklatástól, másrészt. mert a statisztikai törvény csak a hivatalnak biztosít szankciókat az adatok lmgyiijtésére. A hivatal azonban együtt kí- ván működni a konjunkttira—statisztikával foglalj kozó egyéb szervek-kel s azért a hivatal által vég—
zendő adatgyiijtésekre saz együttműködés mikéntjére nézve kéri az értekezleten megjelentek véleményét.
Dobrovits Sándor, kutatás statisztikai
teményt, hogy a
gyűjtés csakis a
előadó: A konjunkturi'ili's adatsziikséglete nines szorosan köriilhatárolvá. A gazdasági élet jelenségeinek egybekapesolt'nlo lant-szemei minden megmozdulá—
sukkal magukkal rántják a körbe záródó jelenség"—
láncolat többi szemeit. A konjunkturális kuta- tás ('élja lévén a gazdasági jelenségek Össze- függő alakulásának
mogató statisztikának a gazdasági élet minden moz—
zanatára ki kell terjesztenie. figyelmét. A kon- tannlnu'myozása, az őt tá—
junkturális kutatásoknak éppen ez a rend—
Ss'íviil széles megfigyelési tere. intenzív adatsziik- séglete, ösztönzőleg, termékenyítöleg hatott a sta- tisztikai tevékenységre s eddig is igen je- lentékeny mértékben kibővítette és kimélyitette a gazdasági statisztika terrénumat. Valószínű. hogy a konjunkturális kutatást alimentáló statisztika még a rohamos fellendülés korszakában van s egyhamar nem éri el azt a tetőpontot, melynek szintjén ma- radva tartósabban megmerevedhet.
A magyarországi konjunkturális kutatás adat—
sziikségletét vizsgálva. kénytelenek vagyunk minde- nek előtt megállapítani, hogy az e téren első hetven álló két állam, Amerika és Németország által már eddig is megvalósított statisztikai programm átvétele oly nagyfokú (*l'Öklijlósl igényel anyagi és személyi téren, hogy azon túlmenőleg egyelöre alig lesz le—
tiikéletesíteni. Az már
lietséges adatgyíijtéseinket adat-
3.szmn. —274—— 1927
gyűjtések tárgykörét illetöen azért a statisztikai hi—
vatta] tervezete csupán a legfontosabb s aránylag könnyebben beszerezhető adatokra szorítkozhat.
Már ez a standard-programm is, mely csak a be—
gyűjthető legreprezenta'tivebb adatokra szorítkozik, nemcsak, hogy igen nagy áldozatot kíván az adat- gyűjtést feldolgozó hivataltól, hanem részben szá—
mottevő megterhelést, jelent az adatszolgz'iltatók'a nézve is. Különösen hangsúlyoznunk kell, hogy :!
közgazdaság egyazon faktor: a legkülönbözőbb adatgyűjtéseknek gyakran hosszú sorában szerepel, mint adatszolgáltató s azért a magyar gazdasági költök újabban örvendetesen javult adatszolgáltató—
készség—ének további megerősödését, koekáztatnók.
ha a konjunkturális kutatás céljait nem ismerő, je—
lentöségtől még meg nem győzött zulatszotgáltató- kat túlságosan s talán kevésbbé, indokolt esetekben is igénybe vennök.
A Központi Statisztikai Hivatal éppen ez aggá- lyok'a 'aló tekintettel. amidőn egyrészt a konjunk—
tu'ális kutatásokat végzők részére támogatását leg- mcsszeb'lnnenöen felajánlja s addig is, míg egy eset- ágos konjunkturális intézet felállítása a magánkutatóknak a hivatal munkálataiba való in—
tézményes l)ekapesol(')dását lehetővé teszi, minden megnyilvz'mulc') kívánalmat figyelembe venni óhajt.
addig másrészt a ]egnyomatékosabban kéri a kon-
leges ors
junktturális tanulnu'tnyokkal foglalkozni óhajlókat, hogy önálló a(,latgyüjtésektől lehetőleg" tartózkod—
janak, mindenesetre azonban ily terveiket a Központi Statisztikai Hi 'atallal előzetesen közöljék.
Áttérve a Statisztikai Hivatal jelenleg folyamat—
ban levő s a konjunkturális kutatás támogatására, a legközelebbi jövöre tervezett adatgyűjtéseire, a helyzet könnyebb megítélése végett azokat szembe fogjuk állítani a berlini Institut für
t'orschung munkálataim'il felhasznált adatokkal. ,
A pénzpiac és tőzsde adatai közül a pénzkamat—
lábak különbözö fajai, záloglevelek kamatozása. a tözsdeárl'olvamok különböző csoportjai minden kii—
lönle'ges adatgyűjtés nélkül heti időközökben kimu—
tatva nálunk is közölhetök. H—asonlt';kép a jegybank Konjtmktur—
fontosabb
helyzetének megítélésére szolgáló adatok és a posta—
csekkt'orgalom.
ri: állampénzíiyy terén a bevételek és kiadások a szanálási idöszak óta havonta közöltetnek. S ugyancsak havonta nvilva'mosság'a kerülnek az ál- lami adt')bm*ételek adatai, adónemek szerinti
oszlásban. Igen értékes bepillantást engedne meg a gazdasági élet alakulásába, ha miként az Német- Iörténik, a forgalmi adók az adótárgv m eg—
országban
szerinti csopo—rtositásban is közöltetnének.
A német statisztika tíz német nagybank forgal—
mának több adatait kéthatvonkint ki ti. Ha talán ily rövid időközökben nem is remélhetjük ez ada—
tokat beszerezni. a hivatal legnagvobb intézeteiuk
legalább félévi torgahm'irt'il kívánja összefoglakian az érdeklődőket tájékoztatni.
'I'ovábln'a is havonta fognak megjelenni azon—
ban a betétekre vonatkozó adatok. Ez adatgyűjtést.
mely eddig tud'alevőeu csak tizenhárom budapesti nagy pénzintézetre szorítkozott, a jövöben közép bankok és vidéki pénzintézetek adataival óhajtjuk kibővíteni.
A tőkekibocsútásokut illetően a részvényjegy—
zésekre tényleg pénzben befizetett tőkék kinnl- tali-sát tervezzük. Részben még előzetes tt'irg'alás alatt van a fixkamatozású papirok, kötvények. to- 'ábbá a külföldi kölcsönök statisztikai szz'inrbavérte- lének terve.
A statisztikai hivatal eddig is gyűjtött áradatot" minden nehézség nélkül lehetővé teszik az á'alakulásnak a konjunkturális tanulmz'invokhoz szükséges csoport sításhan való kimutatz'isát.
Adatgyűjtéseintk kiépítése válik szükségessé a munkabérek alakulásának megfigyelése érdekében.
Eddigi adataink a munkaközvetítöknél felajánlott munkabérekre vonatkoznak s ezenkívül csak a vas—
már
és gépgyár-osok országos szövetségének bérkimuta—
tás-ai adnak a tényleges munkabére—kröl némi képet.
A jövőben legalább egyes tipikus foglalkozásra nézve a hi'atal saját maga tervezi bé'adatok be-
gyűjtését. .
A jelenlegi 'zonyok között megoldhatatlaimák látszó probléma a muItk(1nélk1'ilísé_([nek pontos sta—
tisztikai számbavétele. Mindaddig, míg a munkanél—
kiiliség esetére való társadalmi biztosítás, vagy mun—
kanélküliségi segély, mely a külföld egyes államai—
ban a munkanélküliségi statisztika alapját képezi, egy pedig a kötelező állami munkaközvetítés bevezetése arra módot, nem nyujt, a munkanélküliek állandó sta- tisztikai nyil 'ántartt'tsa lehetetlen s az —— egyébként kisebb jelentőséggel bíró — egyszeri szálnbavételiik is aránytalanul nagy költségekbe ütközik. E téren tehát továbbra is a szakszervezeteknek részleges s csoportosításaikban kevésbbé használható adataira vagyunk utalva A beteffpénztz'irak forgalmz'ibról és a munkaközvetitésröl
szintén nyujtanak e tárgykörröt tájékoztatást.
A német gazdasági jelzöszámoknak egyik igen érdekes csoportjait képezik a fogyasztási szövetkeze- tek forgalmá'a vonatkozó adatok, melyekhez kiegé- szítésként ! nagyobb kereskedelmi egyesületeknek árt'liiorgalm kimutatása csatlakozik. A Köztionti Statisztikai Hivatal a nagyobb szövetkezetekkel tár- gyalásba kíván bocsátkozni, hogy t'orgalmuknak legalább egyes Összefoglaló árt'lcsoportok szerinti havonta adatokat szolgáltassanak.
Nemkülönben tervbe vette. hogy a gazdasági élet alakulására ugyancsak rendkivül jellemzö beszer—
zési szövetkezeti t'orgalomrt'il adatokat t'oe' gyűjteni.
Magiarországon meghonosítva nincsen,
szóló jelzőszz'imaink egyébként
: i
megoszlz'isáról
líz akciónak sikere természetszert'ileg a szövetkeze—
3 szám. —- _ 5 —— 1927
leknek megértő adatszolgáltatt'y készségétőt függ.
Nagybeesű adatai a német konjunktú'a-statisztiká-
nak a kereskedői készletekről, (( tárolási időről és az árú/'orgásról szóló adatok. Sajnos. ez adatok be- szerzését technikai és anyagi okokból egyelőre kikell kapcsolnunk terveinkből.
A yyúripari termelésről a német statisztika ha—
vonta közöl adatokat. A magyar statisztikai hivatal, mely e téren csak évi adatgyűjtést folytatott, a jövö- ben negyedévenkint fogja a fontosabb gyártelepek termelési és üzemi adatait begyűjteni. E reprezen—
tativ statisztikánk a jelenleg adatszolgz'tltató 3043
gyártelep közül kb. (yoo-at ölelno fel. A hivatal
egyébként évi adatgyűjtésein kívül a konjunktu'ális kutatás céljai-a alkalmasabb formában fogja kö—vőlni a Pénzügyminisztériumnak a sör-, szesz—, do—
hány- és eukortermelm'esrt'il, valamint a szén- és v: s-u ércbánya'iszatró'l rendelkezésre álló és közölni szo—
kott adatait. A uralomilpari termelésről a fővárosi malomegyesület útján remél rövidebb időközökben adatokat begyűjthetni. Az építőipari termelésről az építkezési engedélyek megadász'ira, valamint a befe—
jezett építkezésekre vonatkozó adatok fognak a jö—
vőben tájékoztatást nyujtani.
A magyar államvasa—tuknak a legújabb időkben jelentékenyen fejlődő statisztikai szolgálata a vasúti
forgalmat, illetőleg szintén több értékes adatot
nyujthat a kutatónak. Ezek közül kiemeljük a 'asúti kocsik szátmszerinti igénybevételére, valamint a szállított javak mennyiségére vonatkozó havi ada—tokat.
Kír'lkerrskeilelmí adatainknak a konjunkturális—
statisztika érdekében való némi kiegészítése s meg- felelő csoportosítása nem ütközik nehézségekbe.
Amennyiben a rendelkezesre álló hitelek erre módot nyujtanak, a jövőben a forgalom országok szerinti megoszlását is havonta fogjuk közölni.
A német statisztika a kiállított, 'alamint az óvatolt váltókro'l is nyujt adatokat. A kiállított vál—
tók számbavételére a 'áltóilletétknek Magyarorszá—
gon előírt lero'ási módja nem nyujt lehetőséget.
Ezzel szemben az óvatolt váltók szám— és összeg—
szerű megállapíti'isára a hivatal az előzetes tárgya- lásokat már lefoly—latta s ez :ulatgyűjtését már a leg—
közelebb megindítja.
Az újabb időkben megretornn'ilt fizetésképtelen—
séyi statisztikánk igen bő adatokat nyujt, a fizetés—
képtelenségek minden fájáról, úgy hogy e téren adatgyüjtésünk tökéletesbítése nem látszik szitk-
segesneky
A konjunkturális viszonyok alakulására jel- lemző az újonnan alakult. illetve megszünt válla—
latok száma. A Statisztikai Hivatal a eégbejegvzések alapján fogja ez adatait összeállítani.
A fentebb vázolt a(laltgyt'íjtések ellenére is igen kiterjedt adatgyűjtés szükséges még, hogy a fizetési
mérleg Összeállí—tható legyen. Mindazonáltal a hiva- tal a konjunkturális tanulmányok alátámasztása érdekében tervbe vette, hogy Magyarország fizetési mérlegéről újabb összeállítást készít s azt a jövőré
lehetőleg minden évben megismétli.
A vázolt adatokat természetszerüleg a lehető- ség szerint visszamenőleg óhajtjuk adni. Sajnos. ez igyekezetünk a legtöbb esetben leküzdhetetlen aka-
dályokba ütközik.
A konjunkturális kutatás a statisztika tárgv- körének kibővítésén kívül, annak kifejezési módja tekintetében is fokozott igényeket támaszt. A sta—
tisztikai hivatal adatainak megfelelő grafikai ábrá- zolása útján is igyekezni fog a kutatók munkáját
megkönnyíteni.
Nyilvános könyvtára számára a hivatal állan- dóan be kívánja szerezni a konjunkturális kutatás irodalmának lehetőleg minden jelentősebb termését s e munkák az érdeklődők részére mindenkor hoz-
zz'iférhetők lesznek. '
A mai érlekezletnek az adatszükségtet megálla—
pításán kívül célja még, hogy a konjunkturális ku- tatás terén munkálkodók együttműködéséről véle-
mény alakuljon ki. A Közoonti Statisztikai Hivatal
nem tartja, még időszerűnek a maga részéről egy speciális konjunktura tanulmányozó intézet felállí- tását. A Magyarországa vonatkozólag rendelkezésre álló adatoknak, valamint a közeljövőben megindí—tandó adatgyűjtések eredményeinek a konjunkturá—
lis alakulás szempontjából való gondos, tudományos kritikával végzett összeállítása, azoknak módszeres ,,megtisztítz'isa" minden zavaró ilCi'OlyáStÓl a közgaz—
dasági és a matematikai tudomány szakfért'iainatk
mélyreható. hosszabb időt igénylő tanulnu'invait te-
szik szükségessé.A statisztika komolyságának és hitelének bizto—
sítása szempontjából a hivatal örömmel látja. hogy Magyarorszz'tgon úgy a napi, mint a szaksajtó mind—
ezideig tartózkodott s nagyhangzású neviiknél fogva a közönség megtévesztésére könnyen alkalmas ú. n.
gazdasági barometerek és prognosztikonok közlésé—
től. Véleményünk szerint a konjunkturális kutatás gyakorlatilag hasznosítható ermlnn'myeiri'il legalább is egyelőre még alig lehet szó s az ezirányban tett megállapítz'iso—k nem bírnak még elfogadható bázis- sal. A Statisztikai Hi 'atal azonban teljesen elismeri az ellenkező tudomz'tnyos felfogásnak lehetőségét s amennyiben az általa ezennel bevezetett akciótól függetlenül a konjunkturális kutatás terén bármelv komoly megmozdulás történik, a legnagyobb kész- st'íggel hajlandó annak tíunogatására,
Heller Farkas: A Műegyetem tv'özgazdasá—gi Szemináriumában egy év óta foglalkozik a kon- junktú'aelmélet kérdéseivel, melyek a konjunktúra—
kutatás alapjai: hasonli')képen a konjunkt'ú'rakuta- tás lm'tdszereivel. Annyira még nem volt lehetséges
%
33
szám. — "..Tt) —— 1927
eljutni, hogy a való helyzetnek megfelelő konjunk—
túragörbék szerkesztessenexk. így tehát az eredmény eddig eléggé negatív. Arra a meggyőződésre jutott,
hogy hazánkban más alapokat kell (: kutatások szá—
mára keresni, mint a'kiilföldön, mert mezőgazdasági allam igényei mások, mint a nagyipari államoké. így pl. az ipari munkabérekre vonatkozó adatoknak ná—
iunk más jelentőségük van, mint az ipari álla—
mokban. A Statisztikai Hivatal a munkálatok irá- nyításánál fontos szerepkörre hivatott, de munkás—
ságaha külsö szakembereket is be kell vonnia.
Navratil Ákos: Osztja előadó és Heller vélemé—
nyét. Reméli, hogy Magjai—országon az illetékesek, együttműködésével a konjunktúrastatisztikai művelését sajátos, külföldön is mintául szolgálható módon sikerül megoldani.
Gyulai Tibor:
iparkamara már
ne
A Budapesti Kereskedelmi és folytatott konjunktúrastatisztikai munkálatokat. Szükségesnek tartja, hogy a további munkáklne izolá'ltan, hanem a Statisztikai Hi *atal irányításával folyjanak. Fontos az. hot, ' azok, akik a kérdéssel foglalkoznak, egymás működéséről tu- mássalbírjanak, alkalmat nyerjenek gondolataik ki- cserélésére s állandó kontaktusban legyenek. A mai ('*rtetkezletben az első lépést látja ily irányban.
Vágó József: Konjtinktúra-intézet felállítása időszerű már csak abból a szempontból is. hogy a Népszövetség és a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal munkaprogrammjálm heilleszkedhessünk. El kellene dönteni azt is, hogy ez az Intézet —— 'agy ha ilyent felállítani még nem akarunk, bizottság vagy más szerv —— állami szerv legyen—e. Véleménye szerint egy állami konjunklú'akutatóintézet nem rendelkez- het a kellő függetlenséggel és szahzulsággal. Vitatható, hogy agrarorszagokhan más tényezők döntenék el a konjunktúra periodikus hullámzásat, mint az ipari államokban. A tudomány ama nézet felé hajlik, hogy e hullámzás irányát elsösorban a világ mező—
gazdasági termése szabja mert. Előadó javaslata a gyűjtendö adatokat illetőleg alig hagy kívánni valót. Fontosnak tartja a _t/íl'óft)r[f(lllllí adatok nyil—
vz'ino—sságra hozatalát, a bankjeoyforyrllmi (utalok közlését, a [eszámoló egylet havi adatainak beillesz—
tését. Hasznos volna, ha a részvét!yttírsusáyok mér-
Ieymlamit negyedévenként meg lehetne kapni. Ör-
vendetes volna, hafontosabb
a nyerszms-, szén— és nyersanyag/ok (ulutuíról Imvi részletezés állna l'CndPlkeZÓSl'C. Jó volna'tudni az életbiztosítá- sok számára és összegére vonatkozó havi adatokat is. A takurékbete'tekről a vidéki adatokat is számba kellene venni és megállapítani, hogy a 13 nagybank (pénzintézet) takarérklietétje tényleg felét teszi—e ki az_ összes takarékheteleknek, avagy ez az arány idő folytán változott-e, Az építési adatok terén megkel—
lene kísérelni adatok szerzését a tégla-kartel havi el—
számolásain'd. A váltóz'írlnpok bélyegét külön fajta- lyan kellene'illetekes helyeit megáltaníttatni, ha ez a
acél-, a
közönség kényelmi érdekét nem sértik Gondoskodni"
kellene,, hogy a végrehajtások adatai, esetleg külön adó— és más ügyekben történt végrehajtások adatai közöltessenek. A mnnkanélkülíséyi statiszti—
HZ
kában a szakszervezetek adatai valószínűleg jók, de a levont pereentuális konzekvenciák bírálatra szo—
rulnak.
Imrédy Béla: Ha nem is szükséges még,r szele—
sehl) keretű intézet felállítása a konjunktúrakutatás.
céljára, egy szííkehh szervezet létesítése indokoltt amely a kérdés elmeleti részét kidolgozza. A Keresi kedelmi Kamara
volna, hogy ily szervvé kifejlesztessék. A Nemzeti"
Bank szempontjából fontos az, hogy, ha kevesehlr esíráhan levő szerve alkalmas
adat is? de minél gyorsahhan puhlikáltassék. A Jegy—
hank konjuntúrakutatz'issal saját nmnkakörében foglalkozik s a jövőben is foglalkoznia kell. A Nem—
zeti Bank azon lesz. hogy a yiró— es Imnkjgyyforgm—Á—
lom adatai rendelkezésre álljanak. A külföldi rövid—
lejáratú kölcsönök adatai mellőzhetők, mert zava- rosak.
Örül, hogy a kérdésről az ér- egyöntetii véleményen vannak, Fellner Frigyes:
dekeltek nagyjában
Szükségesnek tartja az állami inveszticiók minden—
kori részletes kimutatz'isát, a jóléti viszonyok tagozó—
dásának ismeretét, így főkép a lakás-statisztika rész—
letesebb ismeretét, az egyenes és közvetett adók rész- letes statisztikájának közzétételét. A toknrékbetétek adatai lÖkÓlClOSllllÓSl'O szorulnak.
illtenburg/er Gyula: A konjunktúra-statisztikát igen fontosnak tartja, de óva int attól, hogy az adatok- lió] elhamarkodott következtetéseket le.
Ezért szükséges, hogy egy bizottság metodologiailag vizsgálja, hogy a következtetések a begyűjtött ada- tokból miként vonhatók le helyesen.
vonjanak
Konkoly Thege Gyulu: Az adatgyűjtést és fel—
dolgozást csak a Statisztikai Hivatal végezheti. az adatok konjunkturális vizsgálat tényezök Más szervek által történő puhlikz'ieióklm ist'eltétlenüi
más is_
előzetes betekintést kellene engedni a Statisztikai Hivatalnak.
llalás: Tibor: A kereskedelmi lnfíncseleknlények statisztikz'ija'a hívja fel a figyelmet. Érdemes volna különösen az ardagítások es a tisztességtelen vera seny bűnesele'kménye'inek hullámzásál vizsgálni.
Megt'igyelendőnek tartja kartellek
s a közraktárak és szövetkezeti yubonaruk—
a hefolvásál az
árakra,
tárak adatainak bevonását a vizsgálatokban.
Kerékgyártó György: A kisipari termelési és üzemi adatok szintén haszm'ilamlók a konjunktúra relációkban. A közszállításokról a Kereskedelem—
ügyi Minisztérium adatait melyek a Közszállítási
Értesítőben közöltetnek, szintén figyelembe veendők.
Kovács Alajos, elnök: Megjegyzi, hogy a ma—
gyar Statisztikai Hivatal, vsak úgy, mint a külföldi
33; szám. _ 277 — 1927
.iy intézmények, nem tekinthető egy tendenciózusan
propagandát végző állami szervnek. mert független—
sége szakügyekben gyakorlatilag biztosítva van, nem' titkolja el azokat az adatokat sem, amelyek esetleg nem kedvező színben tüntetik fel a közálla- potainkát. Az értekezleten tésiztvcttek egyhangú he—
lyesléíse mellett kimondja az értekezletkimn, határo- zatát, hogy a kérdés metodikai részének letárgya- I'ására egy bizottság alakítandó, amely egyúttal hí- mulva lesz a nem hivatalos publikációk bírálatára is.
Konjunklúrastatítsztika meg/szervezésénél az értekez—
leten felmerült kívánságokat, valamint a szervezendő bizottság javaslatait a hivatal készséggel innia figye—
lembe venni. '
