A nemzetközi munkaügyi statisztika egységesítése

750 STATISZTIKAI monum nevezo

gyakrabban használatos mutatók —, in— zak, üzemorvosi egészségügyi intézmé—

dexek —— felsorolása után bemutatja az nyek, körorvosi, járványügyi és más, adatok grafikus ábrázolásának különböző Orvosegészsé'gügyi egységek nyileántar—

módjait.

A népességstatisztikai —-— demográfiai—

részben a népességgel és a természetes népmozgalommal kapcsolatos fogalmakat ismerteti és szemléltető táblázatokat közöl a román viszonyokról, valamint össze—

hasonlítás céljából nemzetközi adatokat is

hoz.; Beszél a vándormozgalom —— mig—

ráció —— szerepéről a népmozgalomban, valamint a háborúk hatásainak Vizsgála—

tár'ól a különböző demográfiai folyama—

toknál.

A megbetegedések statisztikájával

—— morbiditási statisztikával —— az orvos- egészségügyi statisztika egyik legfonto—

sabb részével szerző részletesebben fog—

lalkozik. A megbetegedések tanulmá- nyozását három részre osztja: megbetege- dések általában, a keresőképtelenséggel járó megbetegedések és végül a népesség egyes csoportjai szerinti megbetegedések.

Szerző gyakorlati útmutatásokat ad a morbiditási statisztika adatainak össze—

gy'gitésére

A demográfia és a megbetegedések statisztikája képet adnak a népesség egészségügyi állapotáról, de nem monda- nak semmit a népesség testi fejlettségé- ről, mely nemcsak a társadalmi—gazdasági helyzetnek, hanem az egészségügyi álla- potnak is függvénye A népesség testi fejlettségének vizsgálatai jól mutatják az egészségügyi helyzetet is. Szerző tábláza- tokon, adatokon és példákon mutatja meg az ilyen fajta vizsgálatok lényegét és módszereit

,, A könyv (legrészletesebb, egyúttal, leg-

böyebb fejezetében az orvos—egészségügyi tevékenység statisztikáját tárgyalja. Az egészségügyi statisztikának ez a része nemcsak az egészségügyi helyzet és tevé—

kenységek elemzésével foglalkozik, hanem az egészségügyi személyek és intézmé- nyek tevékenységének hatékonyságával is.

Ez azt jelenti, hogy szintetikusan magá—

ban foglalja a demográfiát, a morbiditás statisztikáját, a népesség testi fejlettségé—

nek változásait, valamint az orvOsi tevé—- kenyiség teljes körét Alapja a minel nie-gbízhatóbbt nyilvántartás

molójélentés. Szerző sorba veszi a felnőtt kórházak, gyermekgyógyászat, szülészet, tüdőkórházak, bőr- és nemteg kórhá—

és _ beszá—f

tásait, beszámolójelentéseit és az intéz—

kedesek eredményességeit s ezeket orszá—

gos, tartományi és megyei szinten elem Szerző —— mellékletként -—i közzéteszi a Szovjetunió teljes betegségi nomenklab túráját, a nemzetközi betegségi ásban!—

oki részletes (1—999), valamint a nemzet—

közi betegségi és halálom közbülső, (1—150) nomenklatúrákat.

A rövidített (1—150) halálom nomen—'—

klatúra alapján néhány ország kompeci- fikus halálozását, valamint " tüdő tbe—ben és a rosszindulatú daganatokban ' meg—

haltak korspecifikus adatait ismerteti;

Végül táblázatot mellékel néhánykiemelt betegségben megh—alt wermekekről öt—

éves korhatárig.

(Ism.: Pallós Emil)

A nemzetközi munkaügyi statisztika, egységesítése

(La normalisation internationale des statis—

tioues du travail.) Geneve.1959.130 p.

A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal

egyik fontos feladata a mnnkaiigyi kér—

désekkel kapcsolatos adatok összegyűj—

tése és publikálása. Ehhez a munkához szükséges az egyes országok munkaügyi statisztikáinak tanulmányozása és ennek eredményeként az alkalmazott statilszti—

kai módszerek közötti különbségek meg- ' állapítása. A Nemzetközi Munkaügyi Hi—

valtal 1923 óta konferenciák tartásával, tanulmányok készítésével törekszik a munkaügyi statisztika különféle problé—

máit tisztázni; igyekszik előmozdítani, hogy az egyes országok adatg'űjtése, adatszolgáltatás—ax minél inkább egységes legyen és ezáltal könnyebgié váljon a munkaügyi statisztikai adatok nemzet—

közi össtehasonlitása A Hivatal 1959—ben megjelent és itt bemutatott iii kiadványa erről a munkáról és az elért eredmények——

ről számol be *

A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal 1923 óta kilenc munkaügyi statisztikai konfe—

renciát tartott, amelyeken főleg az egysé—

ges nemzetközi munkaügi normák kiala—

(kításának különféle kérdéseit tárgyalták.

Az utolsó, 1957. évi konferencia például

egy nemzetközi foglalkozási osztályozási

rendszert fogadott el, és a részleges mun—

STATISZTIKAI IRODALM'X FIGYELÖ

kanélküliség mérésének kérdésével és a társadalombiztosítás statisztikájának problémáival foglalkozott. A Hivatal ál—

tal készített tanulmányok részben mód- szertaniak, részben speciális; összehason—

litásokkal :, foglalkoznak. A Hivatal a módszertani tanulmányokban a soron—

következő konferenciák megvitatásra ke—

rülő problémáit dolgozza fel, bemutatja az egyes országokban használatos mód—

szereket, az alkalmazott eljárások azonos—

ságát és különbségeit, valamint javasla—

tokat tesza vizsgált statisztikák össze—

hasonlítbatóbbá tételére, A speciális ta—

nulmányok konkrét nemzetközi össze—

hasonlításokat tartalmaznak, amelyek so—

rán a szerzők kidomboritják az össze—

hasonlítással kapcsolatos elméleti problé—

mákat. Ilyen tanulmányt készített például a Hivatal 1931—ben, amikor az autóipari munkások létfenntartási költségeit hason- lította össze Detroitban és tizennégy euró—

pai városban, és ugyanakkor foglalkozott a létfenntartási költségek nemzetközi összehasonlításának módszertani problé- máival is.

A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal mel—

lett még más intézmények is foglalkoznak a munkaügyi statisztikai adatok nemzet—

közi összehasonlitásával kapcsolatos kér- désekkel. így jelentősebb e téren az Egyesült Nemzetek Statisztikai Bizottsá—

gának és Statisztikai Hivatalának mun—

kája, a nemzetközi statisztikai konferen—

ciák anyaga, továbbá néhány regionális nemzetközi szervezet, mint az Európai Gazdasági Együttműködés Szervezete vagy az Európai Szén— és Acélközösség statisztikusai által végrehajtott konkrét vizsgálatok.

A könyv második része a munkaügyi statisztika azon területeit ismerteti, ame—

lyeken sikerült már bizonyos egységesí—

tést elérni. Ezek:

1. A foglalkozási statisztika. '(OSZtá—i lyozás gazdasági ágak, foglalkozás:

tipusok és foglalkozási viszony sze—

rint).

2. A munkaerő megoszlása és fog- lalkoztatása. (A gazdasagilag aktív lakosság megállapítása; a foglal—

koztatottak oszlalyb'zasa nem; kor, foglalkozási 'viszonv szerint; a tel—

jes és részleges munkanélküliség

megállapítása). ' *

7'k

751

3. A bér és a munkaidő tartama, a munkából eredő jövedelem. (Átlag—

'bér— és bérindex—számítás, átlagos munkaidő megállapítása.)

. Fogyasztói árindexek.

Háztartásstatisztikai vizsgálatok.

6. A reálbér nemzetközi összehason—

lítása.

7. Társadalombiztosítás. (A biztosítás

rendszere, szolgáltatásai, a biztosi—

tás által érintettek száma és hozzá—

járulása.)

8. Uzemi balesetek és megbetegedések.

9. Sztrájkok.

10. Kollektív szerződések. ! 11. Munkaerő vándorlás.

sam.

fog,1 alkozá si

A könyv röviden beszámol az egyes munkaügyi statisztikai probléma—csopor- tokról, közli a kérdéssel kapcsolatos leg- fontosabb határozatok szövegét és a meg—

felelő szakirodalmat.

(Ism.: Cseh—Szombathy LászIó) Somogyi, Stefano:

A halálokok statisztikája

(La statistica delle cause di morte, I. Centri—

butl alla conoscenza della statistica sanitaria in Italia. INPS. Roma, 76 p.)

A könyv, amely az olasz egészségügyi statisztikai sorozat első köteteként jelent meg, a szerzőnek a Previdenza Sociale című folyóiratban korábban közzétett cikkeit tartalmazza, kibővített formában.

Az előszó részletesen foglalkozik az ember biológiai tulajdonságai statisztikai megfigyelésének fontosságával. E vizsgá—

latok keretein belül az orvosi, egészség—

ügyi statisztika legfontosabb feladatainak egyike a társadalom tagjai testi és lelki állapotát károsan befolyásoló tényezők hatásainak feltárása.

. A könyv első fejezete az olasz népmoz—

galmi statisztika haláloki feldolgozásai—

nak jelenlegi szervezetét ismerteti, majd a második fejezetben, a haláloki statisz—

tika történeti fejlődését mutatja be. *'—En4 nek során kitér az 1853—ban Brüsszelben megtartott első nemzetközi statisztikai kongresszuson javasolt egységes nemZet—

közi haláloki nomenklatúrára, létrejötté—

nek körülményeire, majd a későbbi kong—

resszusok —— jórészt Farr és Bertillon