A mezőgazdasági statisztika egyes fogalmainak egységesítése

_ 430 ^SZEMLE

Egy rövid fejezetbmtfoglalkomak a szer-

zök a bürokmácia tolvajnyelvével is. Felhívja a könyv a figyelmet, hogy bürokratikus ki—

növések (bizonyára a Habsburg-kancelláriák , hagyatéka) a ,,hibát elkövetni", ,,jelentést adni", ,,intézkede'st hozni" stb. kifeiezések hibázni, jelenteni, intézkedni helyett. Ezekkel

rokona ,,téren", ,,vonalán", ,,viszonylatában", ,,szeretnék kitérni" is. Az ezekkel tűzdelt mondatok dagályossá, *homályossá, elvonat- koztatottá, személytelenné válnak. A tb—ümo—

, leratikus nyelv meghamisítja azt, amit mon—

j dani akarunk és eltávolít bennünket az em- , berektől.

,,A mozgalmi nyelv és a gondolkodás"

című fejezet arra hívja fel a figyelmet, hogy a zsargon használata bilincsekbe veri a gon—

dolatokat és a gondolkodást. A szavak jelen—

tése elhomályosul, a mondatok zavarosakká válnak, a jótanács érthetetlenné, a bírálat

megfoghatatlanná lesz a zsargtmnyelv hasz—

nálata következtében A zsargon rabja hizo- nyos szavakat, mon—datrészeket, mondatokat, típusgondolatokat hordoz a fejében, azokat szajkózza, ha kell, ha nem. Ezért válik abe—

SlZlédle, írása kétértelművé, semmitmondóvá.

,,Hogyan kell harcolnunk a mozgalmi zsar- gon ellen?" — hangzik el kérdésként az utolsó fejezet cím—ében. Mindenekelőtt úgy, hogy nem szabad lebecsülni a veszedelmet.

Nem lehet azt mondani, :hogy valamilyen in—

tézkedés ,,nem a szavakon múlik", —- mert

a szavak gondolatokat fejeznek ki, s a gon- dolatok a tettek rúgód. Nem lehet a zsargon elleni harcot csak a nyelvészekre bízni, ha—

nem azt mindenki tegye saját, személyes ügyévné. A mozgalmi nyelv, a nyakatekert, bürokratikus kifejezések elleni harc a munka megjavításának, magasabb szinten való el—

végzésének mindenütt fontos feltétele.

Horváth Tibor

A mezőgazdasági statisztika egyes fogalmainak egységesítése

Az egységes beszámolási rendszer felada—

tául tűzte ki, hogy a statisztikai beszámoló—

jelentésekben előforduló fogalmakat egysé—

ges utasítások segítségével tisztázza. Az egy—

ség megteremtése az 1953. évi mezőgazda—

; sági beszámolási rendszerben kismértékben

sikerült, de az 1954. évi beszámolási rend-

szer is csak hiányosan oldotta meg ezt a feladatot. Változatlanul több kérdés maradt tisztázatlanul. Ez a helyzet nagymértékben akadályozta a helyes statisztikai munkát.

A mezőgazdasági fogalmak egységesíté—

sére a Központi Statisztikai Hivatal Mező- gazdasági Főosztálya értekezletet hívott ösz—

sze 1954. április 9—én. Az értekezleten meg—

jelentek az érdekelt szervek (FMYOT, KSH) képviselői. Az értekezlet tisztázta a földterü—

leti, valamint a növénytermelési statisztiká—

val kapcsolatos legfontosabb alapfogal- makat.

A művelési ágakkal kapcsolatban tisztáz- ták a kert, az üzemi gyümölcsös és az üzemi kertészet fogalmát. A kert fogalmánál fel- merült az a kérdés, hogy szükség van-e _ a KSH javaslatának megfelelően —— a kert szektorok közötti elhatárolására. Az érte—

kezlet úgy döntött, hogy mivel a kert fo- galma szektoronként változó, szükség van a szektorális elhatárolásra. Amig a szocia—

lista szektorban a kert kiemelésére nincs szükség, az egyéni gazdaságokban ez feltét—

lenül indokolt.

Az értekezlet elfogadta a KSH javaslatát.

A kert, mint művelési ág, pontos meghatá—

rozása ezek szerint a következő:

,,A kertet, mint művelési ágat, a múltban a földterület fokozottabb kihasználásán ala- puló, progresszív adóztatás érdekében halá—

rozták meg. A mezőgazdaság szocialista át—

alakulásával a kertnek, mint külön műve—

lési ágnak fogalmi megkülönböztetésére az állami gazdaságok-nál és a közös gazdálko—

dású termelőszövetkezetekne'l nincs szükség.

Az egyéni gazdaságok keretében a fokozot—

tabb kihasználáson alapuló adóztatási szem—

pont azonban még fennáll.

Az adóztatás szempontjából a kert az a terület, melyet a kataszter ,,kert", művelési ágként 'tart nyilván. A kataszter az elkülö- nített gyümölcsös területeket is ,,kert" mű- velési ágnak minősíti"

A művelés módja és a hasznosítás célja szempontjából a kert az olyan kisebb, rend—

szerint házköríili terület, amelynek művelé—

sét főleg kézi erővel végzik és rajta rend- szeresen a házi szükségletnek megfelelő nő—

ve'nyeket (zöldség, gyümölcs, virág, stb.) ter—

melnek. Ebből a szempontból a szocialista szektorban a lakóház körüli ilyen haszno—

sítású területek is kertnek tekintendők."

Ez a meghatározás mindaddig érvényben marad, amíg valamilyen gyakorlati ok nem teszi szükségessé ennek megváltoztatását.

Ugyanez vonatkozik a többi tisztázott foga- lomra is. (Például a mezőgazdaság szocialista átalakulásával nem lesz szükség a kert- terület statisztikai megkülönböztetésére.)

A kert művelési ág után az üzemi gyü—

mölcsös fogalmát tisztázta az értekezlet.

Ennél a fogalomnál több vitás kérdés me—

SZEMLE

, rült fel. Melyek azok a tulajdonságok, ame—

lyek a gyümölcsöst ,,üzemivé" teszik?

Egyik álláspont az volt, hogy az üzemi gyümölcsösnek azonos gyümölcsfajból kell állnia". Az értekezlet megállapította, hogy ez nem szükséges feltétel, mivel előfordulhat, hogy nagyterületű összefüggő gyümölcsös- ben például bogyós gyümölcsöt telepítenek.

Mások szerint ahhoz, hogy egy gyümöl—

csöst üzeminek minősíthessünk feltétlenül szükséges, hogy a "gyümölcsösben lévő fák koronái összeérjenek. Az értekezlet megál- lapította,, hogy a fakoronák összeérése a termelés szempontjából helytelen. A kor- szerű gyümölcsösökben a koronák össze- érése ellen mindent elkövetnek.

A továbbiakban felvetődött az a kérdés, hogy az üzemi gyümölcsösökben lehet—e közl tes növénytermelést folytatni?

Az értekezlet megállapította, hogy az üzemi gyümölcsösökben (tehát zártan be- ültetett területen) köztes növénytermelést lehet folytatni, csak a termelés szempontjá- ból nem célszerű. Sok vitára adott okot az üzemi gyümölcsös nagyságának kérdése.

Egyesek! szerint elég, ha .a gyümölcsös áru—

termelő, —— akkor már üzemi. Mások szerint

szükség van egy statisztikailag mérhető te—

rületi elhatárolásra. Az értekezlet —— hosszú vita után — az üzemi gyümölcsös területi minimumaként 2 kat. holdat 4—— hogyósok—

nál 1 kat. holdat — fogadott el.

Fentiek figyelembevételével az üzemi gyü- mölcsösök pontos definícióját az értekezlet a következőkben rögzítette: _

,,Uzemí gyümölcsösnek a kat. holdat meg- haladó (bogyósoknál 1 kat. holdat megha—

ladó), gyümölcsfákkal zártan beültetett te—

rületet nevezzük. Zártan beültetettnek kell tekinteni azt a területet, amelyen a fák tel- jes kifejlődése után szántóföldi növényter- melést folytatni nem célszerű. *Az ilyen te- rületeket a szocialista szektorban gyümöl- csősként, az egyéni gazdaságokban ,,kert",' művelési ágként tartjuk nyilván. Az újon- nan telepitett gyümölcsösökben köztesként vetett növényeket külön kell kimutatni."

A következő tisztázandó fogalom az üzemi

kertészet volt. ,

Az üzemi kertészet fogalmánál szintén fel—

merült a nagyság kérdése. Az értekezlet megállapította, hogy á területnagyság pon- tos elhatárolására itt is szükség van. A te—

rület alsó határát 200 négyszögölben álla- pította meg. Más vitakérdés nem merült fel.

Az üzemi kertészetek pontos meghatáro—

zása tehát a következő:

,,Územi kertészetnek nevezzük azokat a 200 négyszögölnél nagyobb, összefüggő terü- leteket, amelyeken a terület többszöri kihasz-

nálása mellett zöldséget, főzelék/éléket, vi- rágot árutermelés céljából termelnek. Az üzemi kertészeteket vetésterületi összeírások

⁴⁵¹

alkalmával a szántóterülethez kell számí- tani."

A földterületi statisztikával kapcsolatban több kérdés nem merült fel.

Ezek után a vetésterületi fogalmakat tisz—

tázta az értekezlet.

Az értekezlet úgy döntött, hogy egy gazda—- sági év keretében ,,előnövény" és ,,fönövénym fogalomnak megfelelő statisztikai csoporto—

sításra nincs szükség. A tavaszi vetésekkel

kapcsolatban azonos ,,Főnövény" fogalom—4

nak megfelelő statisztikai csoportosítás szük—

séges. Ebben a vonatkozásban főnővénynek/ * kell tekinteni —— a többi vetésterületi kate—

góriákat figyelembevéve— azt a növényt,.

a) amelyet tisztán vetettek vagy b) amelyre felül vetettek vagy

c) amely között mellékesen (köztesként) más növényt termelnek vagy

d) amelyet más növénnyel szegélyeznek..

A statisztikai összeírások szempontjábóií ezentúl három vetésterülettel dolgozunk.

1. Öszi vetésterület: az ősszel elvetett nö—

vények ,vete'sterülete.

2. Tavaszi vetésállománg: a május 31—én földben lévő növények vetésterületének összessége. A tavaszi vetésállomány te——

rülete magában foglaja. ;

a) a május 31-én meglévő őszi vetések területét,

b) a tavasszal elvetett főtermények te—

rületét,

c) az álló évelő növények területét.

A tavaszi vetésállomtány és a bevetet—

len terület együtt egyenlő a szántóterü- lettel.

3. Nyári vetésterület: a június 1. után el—

vetett növények vetésterülete, melyről a termés még abban az évben betaka- rításra kerül.

Az értekezlet még foglalkozott a felülveté—

sek, keverékvetések, szegélynövények és köz,- tes növények meghatározásával. Az eredeti javaslat némi módosításával a következő meghatározásokat fogadták el: minden külö—

nösebb vita nélkül.

Felülvetésen: azoknak a növények—

nek a vetését értjük, amelyeket a főnövény—

nyel bevetett területre rávetnek, Célja: terű—

Iet jobb hasznosítása.

Keverékvetések: két hasonló növ vekedésű és fejlődésű növény egyidejű ve—

tése.

Szegélynővéngnek: azt a nö- vényt nevezzük, amelyet egy más nővérmyef bevetett területnek a szélén (szegélyén) ve—

tünk el. A szegélynóvény területét nem kü- lön, hanem a szegélyezett növény területé-

vel együtt mutatjuk ki.

Köztesnővényen : a szántóföldi ter—

melés keretében, a főnövény között termelt növényeket értjük. Vetésénekucélja: a fő..

növényként vetett kapásnövények területé- _ nek többirányú hasznosítása.

A vetésterületi statisztikával kapcsolatban több vitapont nem merült fel.

_ Ezután a terméseredmények statisztikájá- val kapcsolatos kérdéseket tisztázta az érte- _ kezlet.

A KSH javaslatának majdnem teljes jóvá—

hagyásával az értekezlet a következő meg—

határozásokat fogadta el:

(A termés fogalmát az értekezlet tévesen határozta meg, mert egyes szempontokat fi-

* gyelmen kívül hagyott. Ezt a kérdést a leg—

közelebbi alkalommal újra tárgyalják.) A termés lehet:

1. Betakarított termés —— a hasznosítás , céljának megfelelő minőségben ténylegesen

—_ betakarított termésmennyiség.

( 2. Lábonálló termés ——- közvetlenül a be- takarításnak legjobban megfelelő időpont előtt, becsléssel (méréssel) megállapított

termésmennyiség. ,

A lábonálló mennyiség minden esetben nagyobb, mint a betakarított mennyiség, mert a betakarítás során fellépő betakarítási vesz- teségek a lábonálló mennyiséget csökkentik.

A ténylegesen betakarított termésmennyi- ség megállapításakor mindig figyelembe kell venni, hogy letagadások és eltulajdonítások következtében a betakarított termésmennyi- ség több, mint a statisztikai összeírás.

A betakarított mennyiség megállapításakor a következő minőségi követelményeket kell

figyelembe venni:

a) Kalászosoknál a szokvány minőségű (mintegy 13 15% víztartalmú), ocsú nél—

küli mennyiséget. Melléktermék: szalma, pelyva, törek, ocsú, amely a szemtermés

mintegy 1%—2-szeresére tehető.

b) A rizsnél idényszerűen száraz, hánto—

latlan magtermést. Mellékterméke: a szalma,

amely a magtermésnek mintegy 1%m2_

szerese.

c) Kölesnél a szokvány minőségű (mint—

egy 13—15% víztartalmú), ocsú nélküli mennyiséget. Mellékterméke: a szalma, ocsú, mely a magtermésnek mintegy l%—2-szerese.

d) Kukoricánál májusi morzsolt szokvány- minőségű (mintegy 16—15% viztartalmű) mennyiséget. Mellékterméke: a leveles szár

(szemtermésének 2—2%-szerese) és a _mor- zsolt csutka (szemtermésének 15—20%—a).

e) A burgonya és a répafélék termésmeny- nyisége földmentes, szédéskori súlyban ér- tendő. ,

A cukorrépa termése alatt a fej levágása utáni mennyiséget kell érteni. Mellékter—

méke: a leveles eukorrépafej, amely a feje—

zés módjától függően a gyökértermés 5—20 százaléka lehet.

f) A napraforgónál a hántolatlan, legszá- raz (13—15%—os víztartalmú) magsúly te- kintendő termésnek. Mellékterméke: a kóró és tányér, mely 3—4-szerese a magsúlynak.

g) A rostlennél a kinyűtt termés légszáraz állapotban (maggal együtt) értendő.

h) A rostkender termése a légszáraz kóró.

i) A gyapotnál a légszáraz magvas gya—

pot tekintendő termésnek.

j) A fűszerpaprika termésmennyiségét tö—

réskori (mintegy 80%—os víztartalmú) nyers- súlyban kell megállapítani.

lc) A dohány termésmennyisége szárított levélsúlyban értendő.

() A szénafélék termésmennyiségeit min—

den esetben száraz súlyban kell megállapí—

tani. A száraz szénasúly a zölden felhasznált, illetve levágott mennyiségnek 25—30%-a.

m) A csalamádé, silókukorica és cukor—

cirok termésmennyisége zöld súlyban értendő.

n ) A takarmánymagvak termésmennyisége a támasztónövények termése nélkül értendő.

Külön kell kimutatni a támasztó növények termését is.

A terméseredmények statisztikai fogalmá—

nak egyértelmii meghatározásával az érte—

kezlet tisztázta mindazokat a problémákat, amelyek a földterületi és a növénytermelési statisztikában felmerültek. v

A mezőgazdasági statisztika többi területén (állattenyésztés, *gépesítés, stb.) előforduló kérdéseket az értekezlet a közeljövőben fogja tisztázni.

Tor Imre.