A munkapiaci információk

(1)

MÓDSZERTANI TANULMÁNYOK

A MUNKAPlACl INFORMÁCIÓK

DR. OLAJOS ÁRPÁD

A munkapíací jelenségek felerősödésével egyre inkább nehéz a dolgozóknak el- igazodni (: munka világában, a társadalmi munkamegosztás és a képzés sok át—

tételen keresztül érvényre jutó kapcsolatában. A munkaerő—kereslet és -kínálat terü—

letenként és szakmánként eltérő jelzéseket ad, a munka értékelése a piac különböző területein gyakran speciális és egymásnak ellentmondó. A munkapiac önszabályozó mechanizmusa a mindenkori gazdasági környezet befolyása alatt fejti ki hatását. te—

remti meg a maga egyensúlyát. mely egyensúly a valós arányok vagy aránytalan- ságok felszíni -— és tegyük hozzá gyakran megtévesztő — megjelenési formája.

A munkavállalók többsége nehezen láta piaci jelenségeken túl. nehezen ismeri fel a túlzott kereslet vagy kínálat mögött megbújó, hosszan ható, tartós tendenciá- kat, a tényleges szükségletet és annak strukturáltságát. Ilyen körülmények mellett mind nehezebb a képzettségnek és a képességnek leginkább megfelelő munkahely megválasztása. Még ennél is bonyolultabb probléma elé állítják a munkavállalókat a hosszabb távú előrelátást igénylő döntések, olyanok. minta piaci hatások által ki—

kényszerített pályamódosítások. a pólyakorrekciót kiváltó elhatározások.

A fejlett munkapiaccal rendelkező országok többségében létezik olyan intéz- ményrendszer, amely a munkavállalók elhelyezését. pályairányítását, a pólyakor- rekciós tanácsadást és a rehabilitációt is segíti. Ezekben az országokban a munka—

piac működésének figyelemmel kísérése fontos központi feladat. E feladat ellátását szintén a területenként szervezett intézményrendszer, a munkaerő—közvetítéssel fog- lalkozó irodák segítik. A munkaközvetítés számítógépes rendszerekre, nyilvántartá- sokra és adatbankok használatára épül. A legfontosabb munkapiaci információk a munkaközvetítés forgalmának számbavételéből és értékeléséből származnak.

Hazánkban csak a közelmúltban ismertük fel azt, hogy a piacra orientált gaz—

dálkodás a munkaerőt sem hagyja érintetlenül. A munkavállalók munkahelyek kö- zötti mozgását, a munka anyagi értékelését a piac által közvetített hatások szabá- lyozzák, befolyásolják. A munkaerő-gazdálkodás humánus jellege megköveteli azt, hogy a munkát vállalni kívánó népességet ne hagyjuk magára, hanem kulturált mó- don segítsük a piacon való eligazodásban.

A MUNKAPIACI JELENSÉGEK STATISZTIKAI MEGFlGY'ELÉSE AZ 1970—ES ÉVEKBEN

A munkapíacra vonatkozó ismereteink az 1970—es években nagyrészt a munka- erőmozgás mérésére rendszeresített statisztikai megfigyelésekre támaszkodtak. A szocialista szektorhoz tartozó munkáltatók (vállalatok, szervek) az egységes munka—

ügyi adatszolgáltatásí rendszer keretében közölték a munkaerő—vándorlás adatait, a

5 Statisztikai Szem le

(2)

1266 x DR. owos ÁRPÁD

beszámolási időszakban felvett vagy kilépett dolgozók számát. a v áltás mutatóját, a munkaerő—forgalom összetételét. A folyamatos statisztikai megfigyelés mellett a mun-

kaerőmozgás minőségi mutatóinak megismerése érdekében számos rövidebb idő—

szakra vonatkozó vagy egyszeri statisztikai felmérésre is sor került. Kialakultak a munkaerőmozgás mérésének szociológiai módszerei. amelyeket elsősorban vállalati szintű vagy reprezentatív felvételek során alkalmaztak.í

Az adatok a piaccal összefüggő számos új jelenségre is felhívták a figyelmün—

ket. A teljesség igénye nélkül az alábbiakat említjük meg:

— az információk alapján a munkaerő—kereslet és -kínálat dinamizmusára is következ- tethettünk;

— meggyőződhettünk a munkaerőmozgás keresetnövelő hatásáról;

— hiány- és divatszakmák alakultak ki. jelentősen átrendeződött a foglalkozások presz- tízse;

— egyre nagyobb hányadot tett ki (: féléven belül el nem helyezkedő munkavállalók szá- ma és aránya.

A munkaerő-mozgásra vonatkozó -— többségében vállalati szinten aggregált in- formációk —— az egyén piaci helyzetéről nem adtak tájékoztatást. *,

Mivel a munkaerő—vándorlás a dolgozók munkába lépéseinek és kilépéseinek eseteiről (számáról) tájékoztat, csak közvetett információkat nyújt a kereslet és a ki- nálat alakulásáról. Ugyanis a munkapiacon megjelenő tényleges és realizálódott kereslet és kínálat között időszakonként. területenként és szakmánként számottevő eltérések lehetnek. A be— és kilépési forgalom pedig csak a realizálódott kereslet- ről és kínálatról ad képet. Nem kétséges, hogy még a nagy volumenű — és a munkapiacon időnként jelentős feszültséget kiváltó - munkaerő—kínálat mellett is előfor—

dulhatott az, hogy bizonyos szakmákban vagy területeken a munkát keresők nem ta—

láltak megfelelő munkaalkalmat.

Az 1970-es évekről közölt statisztikai információk mind arról tájékoztattak, hogy (: munkaerő-vándorlás puszta ténye keresetnövekedést eredményezett. Ez a jelenség a munkapiac létére és béralakító szerepére utal.

A piaci viszonyok felerősödése nem marad hatástalan a társadalmi értékrend-

szerre sem. Az átalakuló értékrendszernek szerves részét képezi a foglalkozások, szakmák presztízse is. A foglalkozások presztízsének és vonzásának alapját a megszerzett tudás mellett egyre inkább az elérhető jövedelem adja. A presztizsjelensé- get — véleményem szerint — a közgazdasági környezet változásával összefüggésben célszerű megítélni. A köztudatban kialakult értékítéletek és ennek kapcsán az egyes szakmák tekintélyének növekedése vagy elnéptelenedése - bár társadalmi—gazda—

sági hatásokat tükröz — nem mindig akkor jelentkezik, amikor azt a foglalkozások rangsorát kialakító objektív tényezők is kellően indokolják. Ily módon a ,,divat" ese-

tenként túléli a piac értékítéletét, vagy fordítva. a hiány egyes foglalkozásokban a

magas jövedelem elérésének lehetősége mellett is fennmarad.2 Ezt a megállapítást támasztják alá az állami iparban foglalkoztatot'takról3 és a 7. osztályos iskolai ta—

nulók pályaválasztásáról közreadott szakmai—foglalkozási adatok.4

A munkapiaci jelenségek felerősödéséhez jelentős mértékben hozzájárult a má- sodik gazdaság egyre nagyobb térhódítása. A második gazdaság nemcsak a jöve-

i Andicsi Jenő — Olajos Arpád: A munkaerőmozgás és mérése. Statisztikai Szemle. 1971. évi 7. sz.

688—705. old.

2 Dr. Olaios Arpád: A technikai színvonal változásának hatása a szakmák presztízsére. Pályaválasztás.

1978. évi 1. sz. 3—10. old.

3 Adatgyűjtemény az állami iparban foglalkoztatottak létszám-, bér— és kereseti arányairól. Statisztikai időszaki Közlemények. 495. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1982. 210 old.

* Az általános Iskolák 7. osztályos tanulóinak iskola és pályaválasztási szándéka. Országos Pedagógiai Intézet. 1983. 160 old. (Kézirat)

(3)

A MUNKAPlACi INFORMÁCIÓK 1267

delmek átcsoportosítását és új jövedelemarányok kialakítását eredményezi. hanem közvetlen hatással is van a munkaerő hatékony felhasználására. Az említett jelen- ségek kettős kihívást jelentenek a szocialista szektor számára: a kereseti arányok

alakulására jelentős mértékben hatnak a második gazdaságban elérhető jövedel-

mek. valamint a második gazdaságban jelentkező eredmények versenyszituációt te- remtenek.

A második gazdaság hatására is engednek következtetni azok az adatok, ame—

lyeket a Központi Statisztikai Hivatal a munkaerő-vándorlás mérésének keretében gyűjt be: a munkahelyet változtatók közül a 6 hónapon túl elhelyezkedők száma és aránya. Azoknak a munkavállalóknak a száma, akik valamely munkahelyről kilép- tek, és ezt követően csak 6 hónapon túl álltak ismét munkaviszonyba, 1981-ben már meghaladta a 90 000 főt.5 1978-ban 16000 fővel, az 1970—es évek közepén pedig 30000 fővel kisebb volt ez a szám, mint 1981-ben. A munkából való kilépést —- az esetek többségében -— nem azért nem követte hamarosan újabb munkavállalás. mert nem találtak munkaalkalmat. hanem azért. mert a második gazdaságban jövedel- mezőbb munkalehetőség kínálkozott.

A vázlatosan ismertetett munkapiaci részinformációkból nehéz kialakítani a munkapiacot általánosan jellemző képet, és ezek a jelzések az egyén számára is rendkívül keveset mondanak pályaválasztási, munkavállalási szándékaik végleges eldöntéséhez. Az 1970—es évek második felétől egyre erőteljesebbé vált a tényleges

munkapiaci információk iránti igény.

A MUNKAUGYI lGAZGATÁSl STATISZTIKAI RENDSZER

Régi problémája a munkaerő—gazdálkodásnak és —tervezésnek az, hogy mig a munkaerőforrás volumene, összetétele megbízható pontossággal ismert. addig a tényleges munkaerő-szükséglet megállapítására nem alakultak ki kielégítő módsze- rek. Ez a körülmény az extenzív gazdálkodás időszakában nem okozott nagy gon—

dot. hiszen a fejlesztés mértékét alapvetően a mobilizálható extenzív források, köz—

tük a társadalmi termelésbe bevonható népesség száma alapján határozták meg.

A munkaerőforrások számottevő apadása és a kereslet megélénkülése azonban a figyelmet egyre inkább a munkaerőigények alakulását befolyásoló tényezőkre irányí- totta. A munkapiaci jelenségek felélénkülésével pedig a kereslet nagyságának. ösz—

szetételének vizsgálata előtérbe került.

A munkaerő—kereslet felmérése

A munkaerő—kereslet felmérésére a Munkaügyi Információs Központ — az egész piacot és egyes területeit illetően — több kísérletet is tett. A legrégebben begyűjtött ilyen információ a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán végzett pályakezdő szakemberek számára meghirdetett álláshelyek számbavétele volt. Ezek az adatok már a tényleges keresletet jellemezték. A munkapiaci helyzetről csak az ifjúsági munkaerőforrás viszonylag szűk rétegére. a diplomásokra vonatkozóan alkothattunk

képet.

A munkapiac negatív hatásaitól leginkább az első ízben munkába lépő fiata- lokat kívántuk és kívánjuk megóvni, nem csoda, hogy kezdetben az informálódás el- sősorban a velük kapcsolatos problémákra szorítkozott. A felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok munkapiaci helyzetét követően bevezettük a teljes ifjúsági mun-

5 Foglalkoztatottság és kereseti arányok. 1981. Adatgyűjtemény. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest.

1982. 126. old.

5-

(4)

1268 DR. OLAJOS ÁRPÁD

kaerőforrás elhelyezkedési lehetőségeit feltáró statisztikai megfigyelést. a telephely szerint illetékes közigazgatási egység területi bontásának megfelelően. Ezek az in—

formációk bár részletesebbek, pontosabbak voltak a fluktuációból nyert ilyen témájú adatoknál, mégsem elégítették ki az igényeket, hiszen aggregált információk vol—

tak, újabb ismérvek. témák szerinti feldolgozásukra nem nyílt lehetőség.

igényesebb statisztikai feldolgozások készítésére és a teljes munkapiaci kereslet várható alakulásának rövid távú előre jelzésére is alkalmas a .,Jelentés a várha- tó munkaerőigények alakulásáról" c. munkaügyi igazgatási statisztika. Ez az egy évre szóló előrejelzés az adatszolgáltatóktól a vállalati munkaerőhelyzet és munka- erő-politika alapos ismeretét igényli.

A munkaerő-kínálat felmérése

A munkaerő-kínálat nagyságának és összetételének a meghatározása nagyobb hagyományokkal rendelkezik a statisztikai felvételek és becslések történetében, mint a keresleté. Az oktatási statisztika nagy múltra visszatekintő tájékoztatásaiból kép- zettségi szintenként és szakirányonként évente rendelkezésre állt a tanulmányait be- fejező ifjúság száma és összetétele. A munkaerő—me'arlegek6 alapján jól érzékelhet—

tük a munkaképes korú eltartott népesség által alkotott munkaerőforrás beszűkülé- sét, volumenét és összetételét.

Ha az első ízben munkát vállalni szándékozók számára — az említett információk—

ból -- megfelelő következtetéseket vonhattunk is le, nem volt képünk a munkaerő- kínálat piaci fogadtatásáról, arról, hogy milyen gyorsan és milyen feltételek mellett helyezkedtek el, találtak munkalehetőséget. Ezeket az információs igényeket igyek- szik a napjainkban először begyűjtésre kerülő ..Betétlap az első ízben munkába lé- pők munkakönyvéhez" c. adatszolgáltatás. Ez utóbbi alapján teljesen feltérképezhet- jük az első ízben munkát vállalni szándékozók elhelyezkedési esélyeit. feltételeit. tá- jékozódhatunk a megszerzett ismeret hasznosításáról, esetleges konvertálásáról vagy a képzettségnek nem megfelelő elhelyezkedés arányáról. Képet alkothatunk arról is, hogy a különböző szintű és szakirányú ismeretek hogyan értékesülnek a gyakorlat—

ban, milyen kezdő kereseteket biztosítanak.

'

Megjegyezzük, hogy a munkaügyi igazgatási statisztika törekvései a munkapiaci helyzet megismerésére mindaddig csak részeredményekhez vezetnek, amíg a munkaközvetítéssel foglalkozó területi munkaerő-szolgálati irodák munkájának szá- mítógépes támogatása és egységes információs rendszere kidolgozásra nem kerül.

Ezt követően a szolgáltatások színvonalának emelésével el kell érni azt, hogy a mun- kaerő—forgalom túlnyomó többsége ezeknek az irodáknak a közvetítésével valósuljon

meg.

A MUNKAERÖ-SZOLGÁLATI lRODÁK lNFÓRMÁClÓ-RENDSZERE7

A munkaerő-közvetítés egyike a munkaerő—gazdálkodás területén folyó olyan te—

vékenységeknek, amelyek —- mint a gazdasági élet más folyamatai — időnként új szabályozást igényelnek. (Az új szabályozáson új gazdasági célok kitűzését vagy az adott célok elérésének új, hatékonyabb formáját értjük.) Ahogy a munkaügyi politi-

6 A népesség munkaerő mérlege. 1982. január 1. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1982. 72 old.

7 E fejezet megírásához felhasználtam munkatársaim: dr. Légár János és dr. Piller Károly .,A munka—

közvetítés számítógépes információ-rendszerének kialakitása" (Allami Bér- és Munkaügyi Hivatal. Munkaügy információs Központ) c. tanulmányát.

(5)

A MUNKAPIACI lNFORMÁClÓK

1269

ka alkalmazkodik a változó gazdasági feltételekhez, úgy válik nyilvánvalóvá a ren- deletek módosításának szükségessége. a felesleges adatgyűjtések megszüntetése vagy a megfigyelendő jelenségek körének bővitése. Természetesen felmerülhet a meglevő feladatok ellátására létrehozott szervezetek korszerűsítésének az igénye is.

Az a felismerés, hogy a munkaerő-közvetítés elsősorban szolgáltatás (méghozzá kétirányú: a munkáltató és a munkavállaló számára is az), elvezetett az új munka-

közvetítő irodák létesítésének javaslatához. majd megszervezéséhez.

A munkaközvetitő irodák feladatkörét — a megyei elképzelések és azok realizá-

lása összesítéseként — az Állami Bér— és Munkaügyi Hivatal (ÁBMH) határozta meg.

Az irányelvek szerint a közvetítő irodák információs bázisát alapvetően a 29/1980.

(XII. 29.) MüM sz. rendeletben meghatározott vállalati adatszolgáltatások jelentik.

Ezen túl az információs hátteret biztosítja a foglalkoztató szervekkel kiépített köz- vetlen kapcsolattartás is.

Véleményünk szerint az irodák információs bázisa a tevékenység kapcsolati rendszerének vizsgálata alapján határozható meg. Eszerint az információs bázis (:

következőképpen ábrázolható:

('0] melyek)g,i és természetes sze.mformacro-, ., . (állástb)ciószolgáltatásaokeresők)munkavállalókinformá- C)iztégmséhoikk'tsíáocts?!szervek Ymformacuo' , .,

; szol9áltatása l5 ' *] szol9áltatása

a) a foglalkoztató szervek i l

l

!

l

, ; ,

Y Y V

A munkaközvetitő iroda információs bázisa

Az információs bázis részei:

a) a 29/1980. (Xll. 29.) MüM sz. rendelet, illetve annak tervezett módositása szerint meg- határozott munkaerőigény és az egységes (konkrét) munkaerőigény közlése. továbbá a hu- mán szolgáltatások igénybe vevőinek bejelentései;

b) egységes munkavállalói adatnyilvántartás;

c) kötetlen formátumú és változó tartamú, rendszeres időközökben adott és ad hoc ti- pusú információk közlése.

A C) típusú információk területén indokolatlan bármiféle központi megkötést vagy akár egységesítést erőltetni: e területen az irodák és az adott szervek között a kooperáció során kialakulnak az ínformációszolgáltatás, illetve —csere megfelelő

formái.

Az első munkaerő-szolgálati iroda is alig több mint egy esztendős múltra te- kinthet vissza. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal irányelvei az irodák tevékenysé- gére ugyan kiterjedtek, de arra nem utaltak. hogy ahhoz milyen adatokra lesz szük- ségük. Az adatkör és a különböző házi nyomtatványok aszerint alakultak ki. hogy az iroda miként kategorizálta a munkát keresőket és a munkafajtákat. Általánosan jelentkező elvárás volt azonban, hogy az ÁBMH egyrészt közölje azt az információ- igényt, amelyet az irodák tevékenységével szemben támaszt, és egyidejű igényként merült fel az adatnyilvántartás központi szabályozása is. Az igények mögött feltéte- lezhető a hirtelen kapott ..önállósághoz" kapcsolódó tanácstalanság és az a korábbi tapasztalat, hogy gyakorta vált szükségessé olyan információk szolgáltatása. ame-

lyekhez nem álltak megfelelő formában adatok rendelkezésre.

Az egységesítés előnyei elsősorban nem helyi szinten mutatkoznak meg, hanem az irodák egymás közti információcseréjében és természetesen a különféle statisz-

(6)

1270

DR. OLAJOS ÁRPÁD

tikai adatszolgáltatásokban. Ez utóbbi megkívánja egyes adatok kötelező nyílván—

tartását. Megjegyezzük azonban. hogy az információ önmagában nem cél. Nem a létrehozott információszolgáltatási kapacitás határozza meg az információk miben- létét, hanem a célok, amelyek megvalósítása érdekében a munkaerő—közvetítés új szervezetei létrejöttek.

Figyelembe kell vennünk azt is, hogy az adatnyilvántartási lapokból csak akkor szerezhető jelentős kvantitatív információ, ha a munkaerő—szolgálati irodák a mun—

kaerő- kereslet és —kínálat döntő hányadát regisztrálják. Mivel napjainkban a mun- kaviszony létesítésének csak kisebb része (egyharmada) bonyolódik le az irodák közbejöttével, az adatnyilvántartásokból nyert információk elsősorban az irodák mun- kájára vonatkoznak. s a munkapiaci jelenségekre csak tendenciaszerűen utalnak.

Az adatok megnevezésénél alapvető szempontnak tekintettük a bonyolult mun-

kaügyi terminus technicusok elkerülését. Az volt a célunk. hogy a munkahely-beje—

lentő nyomtatvány —— manuális rendszerben — katalóguskartonként is használható le- gyen. A munkaközvetítő iroda dolgozói — ezen túlmenően — az érdeklődők rendel—

kezésére állnak az adatkör—megnevezések magyarázatával, és segítséget nyújtanak a munkavállalói jelentkezések kitöltésében.

Az adatok egységes adatnyilvántartó lapokon való vezetése alapvető fontossá- gú azért is, hogy a jövőben az országos egységes számítógépes rendszer kiépíthe—

tő legyen. Elképzelésünk lényege tehát az, hogy az egységes adatlap a munkálta- tók. valamint a munkavállalók oldaláról több olyan információ közlésére biztosítson

lehetőséget. amely már most is megkönnyíti a kereslet és a kínálat megfeleltetését.

Az adatszolgáltatás egységesítésének igazi jelentőségét és előnyét a számítástech- nika alkalmazása hozza meg. A spontán kialakult jelenlegi nyilvántartásokhoz ké—

pest a közlendő többletinformáció nem kifejezetten a számítástechnika által gene—

rált speciális igény. hanem olyan kérdésekre adott tájékoztatás, amelyeket későbbi időpontban eddig is megkérdeztek és megválaszoltak. Ezen azt értjük, hogy amikor az iroda a jelenlegi gyakorlat szerint. a rendelkezésre álló információk alapján ki- közvetítette a munkát keresőt valamely munkáltatóhoz, a személyes interjú során számos további olyan kérdés tisztázódott, amelyek befolyásolták a munkaszerződés létrejöttét. Az interjú teljes mértékben —— természetesen -— nem küszöbölhető ki (mindig maradnak olyan kérdések. amelyek csak akkor tisztázódnak), az egységes adatlap szélesebb információköre azonban mindkét fél számára részletesebb tájékoz—

tatást nyújt. és fokozza a közvetítés hatékonyságát.

A munkaerő—közvetítés információ—rendszerének legalább két szintjét különböz- tetjük meg: a helyi és az országos szintet. Amíg a munkaerő-közvetítés helyi rend—

szere operatív jellegű (konkrét személyek számára ajánl konkrét munkahelyeket és fordítva), addig az országos rendszer aggregátumokkal számol, a funkcionális irá-

nyítás és a szakmai felügyelet információs bázisát alkotja.

A közvetítési tevékenységnek két alapvető eleme van: a munkáltató és a mun- kavállaló. A megfigyelésnek és az adatgyűjtésnek mindkettőre ki kell terjednie. E két alapvető elem a munkaerő—közvetítő szervnél találkozik, így kézenfekvő megol- dás. hogy az országos rendszer alapját képező adatszolgáltatáshoz -— közbülső.

gyűjtő állomásként -— a munkaerő-közvetítő hálózatot használjuk fel.

A munkapiacra vonatkozó információk igénylői és "felhasználói (! munkaügyi folyamatok más-más jellemzőit minősítik fontosnak, és eltérő idődimenzióban, agg—

regátumokban számolnak.

'A munkaerő—közvetítés a munkáltató számára létszámgondjai megoldásának egyik útját jelentheti, ezért valószínűleg elsősorban a dolgozók munkavégző képes- sége (ísmeretei, képzettsége, képessége. gyakorlottsága stb.) iránt érdeklődnek. A

(7)

A MUNKAPlACl lNFORMÁClÓK 1271

munkavállalókat a munkáltató által felajánlott lehetőségek (a végzendő munka jel—

lege és tartalma. a kereseti lehetőségek. a szociális ellátottság stb.) érdeklik.

A munkaerő-közvetítő szerv a foglalkoztatás területi felelőssége szempontjából tartja szükségesnek a betöltendő munkahelyek és a munkát keresők számának szám-

bavételét, jellemzőik megfigyelését. A felső funkcionális irányítás a foglalkoztatás or-

szágos helyzetének áttekintését igényli. beleértve a tartósan kielégítetlen munka- erőigények és a hosszabb időn keresztül elhelyezkedési nehézségekkel küzdő mun-

kavállalók összetételének vizsgálatát.

Mindezekre a követelményekre tekintettel folyik a munkaerő—szolgálati irodák tevékenysége számítógépes támogatásának kialakítása és az erre épülő információ- rendszer kidolgozása. A munkálatok eredményeként születő rendszertervről a későb- biekben számolunk be.

PEBfOME

Omnaneune ABHmeHMS paöoueü 04an nak a BeHrpm, TÖK " :; lr:,pymx CTpaHax Bbi3hl—

BaeT HeOÖXOAHMOCTb s cosnanuu cneuuansnoü uHmopmaui—iounoü CHCTeMbi.

Cnpoc u npennomenne paőoueü cum-.! BerMa paanuuubi no cneunansnocmm n Tep- pHTOpHnM, a nem CK63blBat0TCH acptpex'rbl Marepwanbnoro aosuarpamgeunn sa TPYA " onoc- peACTBOBaHHbie uepes pblHOK ennek-ram.

Ocaenomnenne noc'rynaiouiero Ha paőory Hacenei-mn — nconn ne ryMaHHoro xapaK—

Tepa 3K0H0Munn rpyAa — aosmomno ToanO npu Ham—www s pacnopmxenwu COOTBeTCT- BYiOi-UMX nHrpopMaLwü, Koropue cnocoőcraylor npaannbnoü opuemauuu. Aarop " anBOAHT ucrounukn faxot—i HHtpopMaUMH.

B Hanane 1970—be FOAOB Haőm—OAeHHe nonomel—ma a oőnacm TpYAOBbIX pecypcoa pacnpocrpauznocs Ha p.smxenue paöoueü CHan MemAy 'reM so Bropoi—i nonosune necs—

mnemn yme "meno MeCTO CTpeMneHue K yue'ry norpeőHocTeü B paőoueü cnne ny'reM yue'ra cnpoca " npennomeHi—m.

B Hamu mm nocpegunuecxue 6iopo no prAy nOMoraior npnMépHo tpe'm umyumx pa60Ty a YCTGHOBHEHHH HOBOI'O prAoaoro omowennn. l'iaamwenmo acptpenwsnocm Aen- Teanocm amx opraunaaunü cnocoőcmyet cosgam—ie cooraetcmyiomeü COBpeMeHHbIM TpeőoaaHmM unmopmaunonuoü CHCTeMbI, noctpoeHl—ioü Ha anMeHeHMM BBM.

SUMMARV

Liveliness of the labour market in Hungary, similarly to other countries, makes neces—

sary to evolve a special system of information.

The demand for and supply with manpower differs significantly by professions and sec- tors of activity and stands under the influence of the evaluation of labour and due to the

indirect market effects.

lnforming the economically active population — in view of the humane nature of labour force administration — can only be based on adeguate information. The author pre- sents the labour market information system in Hungary providing help in giving information.

The surveys of the labour market in the early 1970ies covered manpower mobility while in the second part of the decade efforts presented themselves for accounting manpower reauirement through measuring the demand and supply.

Employment bureaus assist nowadays some one third of employees in finding a new job. The activity of the bureaus became more efficient by the creation of a computerized system of information which meets up—to—clate needs.