Kleedorfer, W. – Zechner, W.: Reprezentatív felvételek a mezőgazdasági statisztikában

434

mas lenne népszámlálási célokra. Ehhez azonban olyan gépre volt szükség. amely óriási tömegű adattal viszonylag egyszerű számításokat tud végezni. lgy megszületett a UNIVAC l., amelyet 1955-ben már siker-

rel alkalmaztak.

M. Leighton Greenough fejlesztett ki egy olyan jelérzékelő gépet, amely közvetlenül viszi át az adatokat mágnesszalagra. Ezt egy automatikus mikrofilmező géppel egé- szítették ki, amelynek modelljét Anthony A.

Berlinsky vezetése alatt tervezték és építet—

ték meg a Népszámlálási Hivatal Műszaki Fejlesztési Laboratóriumában. Az 1970-es népszámlálásnál már negyven ily'en gépet használtak. Az e gépek alkalmazása révén elért költségmegtakarítás az 1960-es

számlálásnál öt millió dollár, az 1970—esnél pedig már 10 millió dollár volt.

A számítógépek azután az adatrendszerek és az (adatbankok fejlesztéséhez vezettek:

számítógépeket ma már a statisztikai műve- leteknek majdnem minden fázisában hasz- nálnak, kezdve a postai címjegyzékektől a válaszok ellenőrzéséig, a minta kiválasztá—

sától :: becslési eljárásokon át a szerkesz- tésig. táblázásig és outputig. Egyre nagyobb mértékben használják elemzésre is a számí- tógépeket.

A szövetségi statisztika első, szerény mé- retű koordinálására — vagyis a különféle szövetségi szervek statisztikájának egyetlen rendszerbe való olvasztására - 1933-ban ke- rült sor, a Központi Statisztikai lgazgatóság (CSBl -— Central Stotistical Board) létrehozá—

sava .

nép-v

A statisztikai koordinálás eszközei a követ—

kezők:

!. a statisztikai tevékenység szervezése.

2. speciális statisztikai programok kijelölése.

I."). a koordinálással foglalkozó kiadványok közzété-

tGe.

4. szabványok és minőség.

5. ..szakmabeliség", vagyis a személyzet minőségi szintje és Integritása,

6. űrlapok; az adatok titkosságának biztositása.

7. költségvetés.

8. tanácsadó bizottságok és speciális kutatócso—

portok.

10. hosszú távú tervezés.

A Szövetségi Statisztikai Rendszer nagy lépéssel jutott előre ezeknek az eszközök- nek a segítségével a koordinálás útján., *

A cikkben ismertetett ,könyv záróiejezete a nyolcvanas évek várható fejlődését mutat—

ja be, néhány új elgondolással a statisztikus szervezetét illetően. A statisztikai szerveket ugyanis hatáskörüket tekintve háromféle ti- pusba sorolja: koordinálás. adatgyűjtés és adatelemzés.

Az amerikai statisztikának még nagy adós—

ságai vannak a társadalmi szférában, amit remélhetőleg a következő évtized közepéig törleszteni fog a Szövetségi Statisztikai Rend- szer. A szerzők az integrált statisztikai rend- szer létrehozásának feltételeit a következők—

ben látják: az általános célú adatgyűjtés fej- lesztése. politikai bizottságok létrehozása, szervekközi technikai munkacsoportok. ta- nácsadás a nagyközönségnek statisztikai kérdésekben és egy központi statisztikapoli- tikai szerv felállítása.

(lsm.: Szomor Kornélne')

GAZDASÁGSTATISZTI KA

KLEEDORFER. VV. -— ZECHNER. W.:—

REPREZENTATIV FELVÉTELEK A MEZÓGAZDASÁGI STATISZTIKÁBAN

(Stlchprobenerhebungen ln der Agrarstatistik. —- Dle amtliche Statistlk In Österreich. Gestern—Heute—

Morgen. Ausgewöhlte Ergebnisse und Probieme.) Beitröge der Usterreichlschen Statistik 483. Öster- relchlsches Stotistisches Zentralamt. 1978. 139—145. p.

A mezőgazdaság egyik legfontosabb fel- adata ma is a lakosság kielégítő ellátása alapvető élelmiszerekkel. Az élelmezési hely- zet helyes megítéléséhez és az élelmiszerek—

kel való ellátáshoz a mezőgazdasági és az élelmezési politikával foglalkozóknak számos statisztikai adatra van szükségük a hazai agrártermelésről. Ezért a hivatalos termés- statisztikának elsődleges feladata az éves hazai termés mennyiségének lehető legko- rábbi és pontos felmérése.

A szántóföldi növények és gyümölcsök hektárhozamait 1938 óta az Osztrák Közpon—

ti Statisztikai Hivatal megbízottai közlik. E

célból az ország területét annakidején ke—

reken 2000 beszámolási területre osztották, ezek mindegyike 1—3 települést fog át. A jelentéstevőknek meg kell ítélniök a vege- táció folyamatát. és a talajviszonyok. az idő- járás, a növényi betegségek és kártevők fi- gyelembevételével meg kell becsülníök (:

várható és a végleges terméshozamokat. Ter- mészetesen a becsléseket számos szubjektiv tényező befolyásolja; ezek között nem kis szerepet játszik az. hogy a megbízottak ma- guk is gazdálkodók, így becsléseikben öntu- datlanul is óvatosak. lly módon a becslések általában alacsonyabbak: például a gabo—

nánál 8—10 százalékkal, a burgonyánál 10——

15 százalékkal.

E hibák kiküszöbölése érdekében (a hibák különösen élesen jelentkeznek a rekord- vogy rossz termésű években), a szubjektiv becslések mellett — első ízben 1964-ben - alkalmazásra került egy új mérési módszer (reprezentatív felvétel többlépcsős mintával,,

STATISZTlKAl lRODALMl FIGYELÖ

pontos mérések segítségével) az őszi búza és a burgonya hektáronkénti hozamának megállapítására. A mintavételi módszerek H. Strecker professzor (Tübingeni Egyetem) ajánlásain alapultak. Az évek során sikerült a termésbecslési módszereket úgy kifejlesz—

teni. hogy 1972-től már további három szán- tóföldi növényre (őszi rozs, nyári árpa, sze- mes kukorica) sikerült a reprezentatív fel—

vételt kiterjeszteni.

A minta elemeinek véletlen kiválasztása a föld megművelésére vonatkozó utolsó felvé- tel alapján, négy lépcsőben történt:

község.

mezőgazdasági üzem.

parcella,

mintaterület kiválasztása.

fit-"N." naaa

E reprezentatív felvételeknél a felvételi egység a mintaterület. A mintában 150 min- tavételi község 2—2 gazdaságát —-— vagyis 300 gazdaságot egy-egy terményfajta szerint —- választják ki a terület arányában. A kivá—

lasztott mintavételi gazdaságok tulajdonosa—

it törvényileg kötelezik a mintavétel elvég- zésére és a szükséges információk megadá—

sára. A terméseredmények megállapítása kü- lönböző módszerekkel történik. Az őszi bú- zánál, az őszi rozsnál és a nyári árpánál va—

lamennyi olyan gazdaságban, ahol kombájn- nal aratnak, a teljes cséplési eredmény alap- ján, az egyéb gazdaságokban az ún. mérő- keret segítségével (a mintaterületen átlósan 5, egyenként 1 négyzetméter nagyságú min- tán aratnak) állapítják meg a termésered—

ményeket. A korrekciós tényezők kiszámítá—

sa érdekében több szántóföldön végeznek próbaaratást és —cséplést, s végül az összes véletlen kiválasztással nyert megfelelő szán- tóföld cséplési eredményeinek számtani kö- zépértéke adja meg az országos átlagos hektárhozamot. Az össztermést az utolsó tel—

jes körű felvétel vetésterületének és a rep- rezentativ felvétel hektárhozamának szorzata adja meg (fajták szerint).

A továbbiakban a szerzők bemutatják a mintavételi módszereket és az ezek alapján megállapított terméseredményeket a burgo—

nyára és a szemes kukoricára. Részletesen foglalkoznak a reprezentatív állatszámlálás—

sal is. A reprezentatív állatszámlálások mód- szereinek kifejlesztésében jelentős szerepe volt még az 1950—es években dr. Lothar Bossenak, továbbá dr. L. Schmetterernek és dr. Roppernek.

A szerzők tárgyalják cikkükben a termő gyümölcsösök felvételi és (: gyümölcsfaállo- mány továbbvezetési módszereit. valamint az almatermés becslését és prognózisok szá- mítását a mintavételi módszerek segítségé- vel. Ezek kidolgozása azonban még kísérle-

ti stádiumban van.

(lsm. : Kármán Tamásné)

70

433

A SZOCIALISTA BULGÁRIA 35 ÉVE

(35 godini szocialiszticseszka Bölgárija.) Komitet po edinna szisztema la szocialna informacija pri miniszterszkíja szövet. Szófia. 1979. 230 p.

A bolgár Minisztertanács mellett működő.

az egységes társadalmi információs rendszer kialakítására létrehozott Bizottság ,,A szo- cialista Bulgária 35 éve" címmel reprezen—

tatív kiállítású könyvet adott közre Bulgária felszabadulása. a dicsőséges szeptember9-í győzelem tiszteletére. A háromtagú szerkesz- tő bizottság által vezetett alkotói gárda 8 fejezetben mutatja be a bolgár népgazda- ság három és fél évtizedes fejlődését. rész- letesen ismertetve a fontosabb népgazdasá- gi ágak, az ipar, az építőipar, a mezőgazda- ság. a szállítás és hírközlés terén elért ered- ményeket. Az olvasó képet kaphat a szoci- alista életmód kialakítása, a nép kulturális és szociális életszínvonalának emelése érde- kében kifejtett erőfeszítésekről, és arról a sze- repről, amelyet Bulgária a nemzetközi mun- kamegosztásban betölt.

D. Balevszki, a Bizottság elnöke a kötet előszavában hangsúlyozza annak a gyöke- res változásnak a jelentőségét, amelyet a bolgár nép történetében a szocializmus ki—

vívása hozott. Ennek a történelmi sorsfordu—

latnak eredményeképpen jöttek létre azok a feltételek. amelyek létrehozták a fejlett gaz—

dasággal rendelkező szocialista tárasadal-

mat.

Az első fejezet (35 éves töretlen társa- dalmi és gazdasági fellendülés) az eddig megtett utat értékelve utal azokra a ne- hézségekre, amelyek a szocialista jelen és a nem is távoli tőkés múlt közötti számvetés elvégzésekor adódnak, hangsúlyozva. hogy a két társadalmi rendszer közötti különbségeket pusztán számadatokkal érzékeltetni lehetet- len. A továbbiakban a szocialista demokrá—

cia közvetlen és közvetett formáit taglalja.

Kiemeli az 1971—ben népszavazás útján el—

fogadott új alkotmány jelentőségét. melyben joai megfogalmazást nyertek a néni demok- ratikus állam új tendenciái, valamint elvei, és amely egyúttal a szocialista demokrácia egyik legfigyelemreméltább kifejezési for-

mája.

A második fejezet (Globális mutatószá- mok a gazdaság átalakulásának mérésére) először a kapitalizmusból a szocializmusba vezető átmeneti időszak gazdasáni és ooli- tikai feladatait ismerteti, majd rövid törté—

nelmi áttekintés keretében bemutatja (: bol- aár gazdaság három és fél évtizedes fej- lődését. Utal az 1950-es évek dogmatikus szemléletéből eredő hibákra, amelyek a gaz- dasági fejlődés ütemét lelassították. Az eb—

ben az időszakban elkövetett hibákat, a ve- zetés gyengeségeit a Bolgár Kommunista Párt 1956. évi áprilisi plénuma tárta fel. A párt áprilisi vonalának következetes végre—