• Nem Talált Eredményt

Folyóiratszemle

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Folyóiratszemle"

Copied!
3
0
0

Teljes szövegt

(1)

7. szám

—681— 1937

Estatistica comercial, 1934. I. köt. Importagröes e exportaeőes por classes e artigos da pauta. Re—

partieao central de estatistiea geral. Luanda.

Estatística do movimento dos partos e dos industrias sujeitas a fiscalizaeao dos servieos de

marínlra, 1932. Repanticáo central de estatística geral. Luanda.

Ausztrália. (Australia.) — Statistical register, 1936/6. VIII. r-ész. Law, crime, etc. IX. rész. Ilo—

spitals, charitable institutions, etc. X. rész. Educa—

tion, science, and art. Government statistical office.

Perth.

Au8ztrla. (Autriche.) — Jahresheft der Sta- tistik des Aussenhandels Österreichs, 1936 Bundes—

ministerium für Handel und Verkehr. Wien.

Public finances. Second report by the financial organisation of the League of Nations. November

HBB—March 1937. League of Nations. Geneva.

Statistisches Jahrbuch der Stadt Wien, 1930/

11935. Magistratsabteilung für Statistik. Wien.

Brazilia. (Brésíl.) —— Districto federal. Pre- feitur—a do distrioto (federal. Rio de Janeiro. 1936.

Ouadros estatísticos, Apresentados a primeira exposigáo nacional de educacáo e estatística. Rio de Janeiro.

Cseh-Szlovákia. ( Tchéco-Slovaguie.) —— Armen—

fürsorge und ,Fiirsorge für die Schutzbedür'ftige Jugend in der Cechoslovakischen Republik, 1931.

I. rész. Öffentliche Armenfürsorge in den Gemein- den, Bezirken und Löndern der Cechoslovakisehen Republik. Statistisches Staatsamt. Prag.

Expo-sé sommaire des travaux législatifs de l'Assemblée nationale de la Répabligue Tche'co- slovague. Session de printemps, 1936. Assemblée nationale. Prague.

Prague aux abois. Lettre ouverte du Conseil slovague a la nation tchégue. 16 1. 1937.

Dánia. (Danemark.) __ Les impőts dlEtat sur le reoenu et sur la fortune, 1936/7. I. rész. Apereu général. Département de statistigue. Koebenhavn.

(Communications statisticlues. IV. 103. II.)

Population et industries aux Iles Féroe". Dé- partement de statistigue. Koebenhavn. 1937. (Com—

munications statistigues. IV. 103. IV.)

Statistigue sur l'agriculture, 1936. Emploi de la terre, re'coltes, bétail, personnel de Pagriculture.

Département de statistigue. Koebenhavn. (Commu- nications statistigues. IV. 1013. V.)

Danzig. (Dantzig.) —— Danziger statistísches Taschenbuch, 1936. Statistisches Landesamt. Danzig.

Die Ergebnisse der Obstbaumzáhlung vom Jahre 1934 in der Freien Stadt Danzig. Statistisches Landesamt. Danzig.

Dél-Rhodésia. (Rhodésie du Sud.) —— Annual statement of the trade of Southern Rhodesia with British countries and foreign countries, 1936. De- partment of statistics. Salisbury.

Egyiptom. (Egypte.) — Annual statement of the foreign trade, 1935. lII. köt. Statistical de- partment. Cairo.

Vital statistics, Cairo.

Nagy, Dr. Iwan Edgar: Die Landwirtsehaft im heutigen Ágypten und ihre Entwicklungsmőg—

lichkeiten. 163 l. Wien. 1936.

Észtország. (Estonie) —— Annuaire de la sta—

tistigue agricole, 1936. Bureau central de statis—

tigue. Tallinn.

Estonie en chi/tres. Re'sume' rétrospectif, 1920]

1935. Bureau central de statistiuue de l'Estonie.

Tallinn.

1935. Statistical departrment.

Folyóiratszemle. — Revues.

Bulletin de la Statistigue Géné- rale de (a_France (26.1cot. 1. sz., Páris 1936, fr.). -—— Denue J.: A belhajózás a háború óta. —— (2. sz.), — Depoid P.: Franciaország há- zassági és termékenységi táblai az 1930—4932.

évekre—(3. sz.). Bunle H.: A vidékiek Párizs- ban 1931-ben.

Bulletin Périodigue (104. sz., Brüsz- szel 1937, fr.). —-— Doman R: Argentina új pénz- ügyi rendszere. —— Bonvoisin P.: Egy újabb gaz- dasági válság felé halad a világ? —— Ngaosiang Tchou L.: Az új Kína. —— Ryclcmans P.: A leérté- kelésnek és a vámpolitika megváltoztatásának kö—

vetkezményei Kongóban. -— Olesen H. C: A gaz- dasági helyzet Dániában. —— Bacher E. L: Az Egye- sült Államok külkereskedelmének fejlődése. ——- Solitander A.: Afinn fatermék ipar. — Leslie Bur- gin E.: Nagy—Britannia vas— és fémipara az utolsó évek folyamán. —-— Bellegarde D.: A Haitii köz- társaság és Belgium. —— Hevesy P.: A világ búza- terme'se. 'Oliuetti G.: A japán verseny és az euró—

pai ipar. —— Bokalderís J: Lettország külkereske- delmének iránya. —— Norton de Mallos: Portugália gyarmati mérlege 1936-ban. —— Lima Basta E A.:

A pénz értékvá—ltozásának hatása a mezőgazdasági munkabérekre és árakra. —— Richards C. S.; A je- lenlegi gazdasági helyzet Dél—Afrikában. —— Bilimo- vitch A.: Kereskedelmi kapcsolatok Belgium és Jugo—

szlávia között. —— (105. sz.). —— Frowein: A nemzet- közi pénzügyi megegyezés. —— Mender Casariego:Ar- ge—ntina petróleumpromblémája. —— Strigl R.: Auszt—

ria devizapolitikája. 4—— Frey O.: A belga gyémánt—

ipar és az anversi gyémántkereskedelem. —— Mar- tougin A.: A kereskedelmi és iparkamarák szerve- zete és szerepe Belgiumban. — Hauch H.: A dán mezőgazdaság. —— Vaucher G.: Egyiptom költség—

vetése az angol megegyezés után. —— Modeen G.:

Finnország ipara a gazdasági világválság alatt. ——

Thery R.: A nemzetközi forgalom normális ala- pokra helyezésének feltételei. —— Csizik B.: Magyar—

ország és a devizaforgalmat korlátozó rendelkezé—

sek megszüntetése. —— Kriksciunas J.: A litván mezőgazdaság fejlődése a mezőgazdasági válság alatt. —— Wehrer A.: Luxemburg nagyhercegség kiilkereskedelme a belga-luxemburgi gazdasági unió keretében. —— Matsuoka Y.: A Mandzsu allam megszületése és létjogosultsága gazdasági szem—

pontból. —- Gíelen' Maeslricht vidékének hajózható útjai—Mandele K.P.: A holland forint. -— Kazu—

chowski J.: A lengyel ipar a válság alatt. — Kauf- mann O.: A román külkereskedelem fejlődése és a klíring-egyezmények. —— Boehler E.: Svájc pénz- ügyei és a válság. ——- Kemal Tengirsen Y.: A mun- kaügyi törvényhozás Törökországban. —— Schumann C. G. W.: Délafrika külkereskedelmének új irá- nyai. —— (106. sz.). -— Nedeltche/f C.: Bulgária külkereskedelme. —— Serruys M.: A Kongói Ipari és Kereskedelmi Társaság alapításának ötvenedik évfordulója. —— Jacobsen W.: Dánia ipari kivitele.

—— Arnaud R.: Franciaország külkereskedelme a leértékelés óta. —— Malfeí J.: A brit gyarmati köz- igazgatás. —— Lefevre M.: A kereskedelmi kapcso- latok kérdése Marokkóban. Haaland Ch.: A norvég fegyverkezés jellege és hivatása. —— Sejer-

(2)

?. szani

sírd Bodlker J.? Norvégia kölesönei az utóbbi évek folyamán. — Janta—Po'lczynski L.: A lengyel gaz—

daságpolitika fordulata. —— Duarte '1'.: Portugália renaissanee—a tengerentúli gyarmatai révén. — Ta—

bacovich N.: A gazdasági világválság lefolyása Romániában. —— Geer G.: A vasipar Svédországban.

—" Preiss D.: Cseh—Szlovákia gazdasági helyzete tekintettel Közép-Európa és Délkelet—Európa álla- mail—a. —— Radosavljevic M.: A szabadkereskedelem mint eszköz a válság elleni védekezésben.

Jahrbiicher für Nationalökono-

mie und Statistílc (143. köt. 4. sz., Jena 1936, ném.). —— Huhle F.: A gazdasági élet ellen- őrzése a fogyasztás oldaláról mint a gazdaság- politika feladata. " Meusch Hi: A kézműipar a Né- metbirodalomban. —— (5. sz.). -— Hoemíglc R.: A német fogyasztási szövetkezetek. —— A nemzetközi pénz— és tőkepiac és az egyes államok piacainak alakulása 1935—ben. (6. sz.). —— Fossali E.: Vizs—

gálódások a termelési folyamatról a korporatív gazdaságban. —— Muhs K.: Az árak és a termelés hullámzásának párhuzamossága. —- Apelt K.: A német textilipar problémái. — A nemzetközi pénz—

és tőkepiac és az egyes államok piacainak alaku- lása 1935—ben. —— (144. Icőt. 1. sz.). ___ Wildbrandf R.: A vásárlóerő megújulása. — Píister B.: Az angol és a német munkapiac statisztika. —— Hobre—

('ker A.: A német elektromos energiagazdasag az energiagazdasági törvény tükrében. — Oberschall A.: A németség szocialis tagozódása Cseh—Szlová—

kiában. —— (2. sz.). Blofcnberg J.: A tojáseladás szövetkezeti szabályozása és a lojásgazdaszig ren—

dezése Németországban. —— (3. sz.). —— Navratil Á.:

A haszonelméletek helyes értelmezése. —— Linhardt H: A vezetők személyes képességének szerepe a brit Investment Trustöknél. —— Mahr A.: A mellék- foglalkozásos telepítések közgazdasági jelentősége.

——4 (4. sz.). —— Balás K.: A népesedés kvantitatív problémája és a nemzetközi megegyezés. Geck L. H. Ad.: Munkások mint vállalkozók vagy üzem- igazgatók Franciaországban. —— Jaclm O.: A mun—

kakönyv. —— Hoernle R. F. A.: A faji probléma Délafrikában. —— (5. sz.). _, Geck L. H. Ad.: Mun- kások mint vállalkozók vagy üzemigazgatók Fran—

ciaországban. Seeberg S.: A generációk tartama és a népességszaporodás. -— (6. sz.). —— Zimmer- mann W.: A munkások szabadideje és szabadsága.

———- Keck K.: Gazdaságpolitika és gazdasági fellen—

dülés Svédországban az BBS—4936, években. ——

(145. köt. I. sz., 1937.) Abel W.: Az úr a mező—

gazdasági piacrendezéshen. __ Tluzrnwald R. C.:

A gyarmati kérdés. Wnl/f G.: Az átlagos életkor és a halandóság a Némethirodalomban a háború előtt és után. —— (2. sz.). _ Divtzc C.: A kényszer- szindikátusok mint az agrár árpolitika eszközei. ——

Scheffbuch A.: Svédország gazdasági fellendülése valutapolitikájának keretében. Huhle FJ Akom- penzáeiós üzlet a német kereskedelempolitika ke- retében a gazdasági válság óta. Wciland R.:

Afiatalság gondozása Svájcban. —— (3. sz.). —— Zizelc F.: A nem reprezentatív jellegü statisztikai rész- felvételek. —— Hennig R.: Észak—Szibéria és az orosz sarkvidék megnyitása a világkereskedelem számára.

—— Sommet A.: A német takarékpénztár-ügy újra rendezése. —— Danaillow G, Th.: Bulgaria szociális és gazdasági struktúrája. —— (4, sz.) —— Navratil Á.: Gazdaság és jog. Az egyszerű és összetett gaz—

dasági jelenségek elmélete. —— Vöchlíng P.: Az olasz belső telepítés. —— Nönch H.: A munkás- vede-lem és a munkaidő Németországban 1933 óta.

——-- Laufenburger H: A konjunktúrapolitika válto—

zz'isai Franciaországban. — Ungern-Sternberg R,:

——682— 1937

A gazdasági konjunktúra és a születések gyako- risága. —- Dreydor/f R.: Egy új birodalmi lakás—

számlálás végrehajtása. —— (5. sz.). —— Roedern:

Az élelmiszerellátás biztosítása a kisbirtokok ter—

méseredményeinek javítása által. — Speer J.: A fa mint nyersanyag a, német gazdasági életben. -—

A nemzetközi pénz— és tőkepiac és az egyes álla- mok piacainak alakulása 1936—ban; ——- (6. sz.).— ——

Isc'hboldin B.: A Dunavölgye'és a középeurópai jövő. —— A nemzetközi pénz- és; tőkepiac és az egyes államok piacainak alakulása 1936—ban.

Mezőgazdasági Közlöny (10. évi. 5.

sz., Budapest 1937, m ). — Schandl K.: FöldbérlőÁ szövetkezetek Magyarországon. —— (6-7. sz.). ——

A'eubauer Gy.: A mezőgazdaság és az ipar ellen—

téte. Keszlyüs L.: A tiszántúli kis- és nagy—

birtok közteherviselése.

Városi Szemle (23. évi. 3. sz., Budapest 1937, m.). —— Márffy E.: A közháztartások gazdál- kodása. — Salamon G.: A székesfőváros közegész—

ségügyi intézményei. —- Magyary Z.: A közigazga—

tás legfőbb Vezetése szervezési szempontból. ——

Manninger V.: A rákbetegség gyakorisága Buda—

pesten és Magyarországon.

Városok Lapja (32. évi. 10. sz., Buda- pest 1937, m.). —— A magyar Városok és a belvízi hajózás. —_— Déznaí V.: A világ nagyvárosainak statisztikája. —— Sebestyén L; Városaink bevételi gazdálkodásának bírálata.

Wirtschaft und Stalistik (17. évf.

12, sz., Berlin 1937, ném.). —— A világ légiforgal- mának fejlődése. —— A gyógyintézetek 1935—ben.

—— (13. sz.). —— Az építkezési költségek és a be- ruházások a lakásépítkezéseknél 1933—tól 1935—ig.

—— A szeszternielés és eladás az 1935/36. üzemi évben. A német tengerhajózás fizetési mérlege 1936—ban. A közúti vasutak személyforgalma.

Az élelmiszerek kiskereskedelmi árának időszaki ingadozása. — Az óra— és hetíbérek alakulása az iparban 1936—ban. —— A birodalmi adok az 1936/

37. számadási évben. —— Adatok a ruházati kisipar üzemi szervezetéhez és költségalakulasához.

Weltwírtschaftlíches Archiv (45.

köt. 2. sz., Kiel—Jéna 1937, ném.). —— Kung H. H.:

Kína iparának fejlődése. —— Hsien-Díng Fang:

Kína iparosodása különös tekintettel a falusi ipa—

rokra. —— Hai—Fong Cheng: Kína iparosodása és a munkapiae, —— Chi Chu: A tőke. Kína iparoso—

dásának alapja. —— Ssu—Mu Linng. Tőke— és valuta- problémák kapcsolatban Kína iparosodásával. ——

Ho-Sen Chen: Kína szállítmányozási viszonyainak fejlődése és lehetőségei tekintettel az iparosodásra.

— Chan Y.—S.: Kína iparosodása kés a vasútiigy.

—— Liang—Je'n Chang: A postaügy és az iparosodás Kínában. —— Kuo P. W.: Az iparosodás és a kül- kereskedelem Kínában. —— Casper K.- Németország és Kína kölcsönös áruforgalma. —— Hasenclever Ch.: Bibliográfia Kína il'iarosodásának kérdéséhez.

—— (3. sz.). Pedersen J.: Az állami pénzgazdá- ság néhány problémája. —— Lautenbach W.: J. M.

Keynes kamatelméletéhez. —— Simmons E. C.: A merev árak jelentősége a pénzelme'let szempont- jából. Forslmann A.: A produktív és nem in- flációs hitel. —— Bmeuiignm H.: Automatikus de- fláció, semleges pénz és tőkekőpződés. P/leide—

ren: A negyedik nemzetközi agrártudományos konferencia. -— Pertot V_: A húzagazdaság szabá- lyozása Jugoszláviában.

Wirtscha/tsdienst (22. évi. '.7, sz., Hamburg 1937, nőm,). —- Krömer K.: Nagy-Bri—

tannia pénzügyi politikája. (8. sz.). —— Pritz—

Icoleit K.: Az automobil exportára. —— Schley E.:

(3)

7. szám

—683— 1937

A német gépjárműgazdaság nyersanyagszükségle' tének biztosítása és kiviteli sikerei. —-— (;). sz.). —-—

Huhle F.: A német gépkivitel. —— (10. sz.). _. Pritz—

koleil K.: A gabona világpiac. — (11. sz,). -— Huhle F.: A népességszám mint iparosodási tényezö. ——

Marguardt P.: Hamburg és Bréma szerepe a _ten- geri forgalomban 1936—ban. (12—13. sz.). Kín—

dvr H.: Hamburg népesedéspolitikai kérdései. ——

Krdmer K.: Franciaország gazdasági és pénzügyi problémája. _ Pritzlcoleít K.: A minőség kérdése az iparban. — (14. sz.). —— Oberaseher L.: A jegy—

bankok 1936-ban, a fegyverkezés évében. —— Gross H.: Az amerikai kereskedelempolilika. —— (15. sz.).

—— Muhle H.: A cukor világpiaci helyzete. —-— Drews M.: A világkereskede—lmi konjunktúra és a német külkereskedelem. —— (16. sz.). -—- Biehl M.: A mű—

gyapji'i Angliában és Amerikában. —— Sachtleben R.: A természetes és a mesterséges kaucsuk a világkereskedelemben. —— (17. sz.,). _, Huhle F.:

Belső piac és iparosítás. —— Schneider I], J.: Az amerikai ócskavas mint világpiaci tényező. ——

Drews M.: Németország növekvő külkereskedelmi forgalma.

Zeitschrift für schweízerische

Statistik und Volkswírtschaft (72.

évi. 3. sz., Bern 1936, ném.). _— Higg C.: A kan—

tonok és községek pénzügyi részesedésének gazda—

sági alapjai. —— Freudíger II.: A berni eipészipar.

.!

G

"I.-

%

—— Schwarz A.: Kis és nagy statisztikai felvételek - feldolgozása. Walter J. E: A Bortkiewicz-fe'le érték- és árszámítás problémájához. —— Schenker O.: A népességi statisztika különböző kérdései. ——

A svájci kereskedelem az 1929. évi üzemi felvétel adatai alapján. 1. —— Oppenheimer F.: A föld-.

reform története. —— Svájci bankstatisztika az 1935.

évre. —— (4. sz.). —-— Schulthess E.: A leértékelés és annak gazdasági következményei. —— Grabowsky A.: A nyersanyagprobléma. —— Masneta A.: Az ál—

lam beavatkozása az áralakulásba és annak ha- tása. A svájci kereskedelem az 1929. évi üzemi felvétel adatai alapján. ll. Hahn A.: A rövid—

tartamú tőzsdei árfolyamhullámzások. —— Egy in—

tenzívebb földhasználat és település lehetőségei a Glatt völgyében. _ Sultan H.: Az államgazdaság és a konjunktúra. —— (73. évi. 1. sz., 1937.) ——

Gartner H.: Egy gyógyhely gazdasági helyzete. ——

A svájci kereskedelem az 1929. évi üzemi felvétel

adatai alapján. Hl. — Haberlin H.: A bérek és járadékok csökkentésének hatása a szövetségi biz—

tosítópénztárakra és javaslat azoknak szanálására.

—— Az épit-'itakarékok 1935—ben. _ Giordano A.:

Az olasz-svájci gazdasági kapcsolatok és azok ki- terjesztésének lehetőségei. -— Giordano A.: Svájc külkereskedelme Bulgáriával es Görögországgal. ——

Finclcenstein: A mezőgazdaság strukturális vál—

ságai.

m.l.i'....!U.'I"!.l'-I...'I.lIII!.lll.ll..IIll.!l'".'Ill...,.Ill.!ICIIIIOICIII'll...."'..r'.'

KÚLÖNFÉLE e

Magyar Statisztikai Társaság.

Société Hongroise de Statistigue.

Előadóülések. — Se'ances d'études.

Re'sume'. A la séance du íer juin 1937, le fauteuil présidentíel étaít oecupé par M. Jules de K () nk () 1 y T h e g e. A Ilordre du jour' figurait le diseours de réceptíon de M. Jules N e a b a u e r, membre ordinaire, discours portant pour titre: ,,Uimpor- tance, la répartition et les charges fiscales de la fortune nationale et du revenu national de la Hongrie."

Le president de la séance, M. Jules de K onkoly Thege, fit ensuíte des observations au sujet des idées développées par M. N e a b a a e r.

*

A Társaság június 1—én Konkoly Thege Gyula elnöklésével lefolyt előadóüle'sén Neubauer Gyula r. tag tartotta meg székfoglaló előadását: ,,A ma—

gyar nemzeti vagyon és jövedelem nagysága, meg—

oszlása és adóterhe" cimen. Az előadást folyó- iratunk egyik következő számában közöljük.

Konkoly Thege Gyula elnök köszönetet mond az értékes és érdekes előadásért, mellyel előadó, akinek munkásságát közel 20 év óta ismeri és nagyra értékeli, a teljesjogú tagok sorába lépett.

Az idő előrehaladott volta miatt vitát nem indít,

a Társaság azonban örömmel venné, ha Matolcsy Mátyás r. tag székfoglalójában, esetleg Varga István r. taggal közösen tartandó előadásban térne ki az

elhangzott kritikára. Sir J. Stamp az angol kir.

Statisztikai Társaság jubiláris közgyűlésén tartott előadásában a nemzeti jövedelemszámításokról megemlékezve, Fellner Frigyes számítási módszerét magyar módszernek nevezi. Rámutat azonban arra is, hogy a sokféle számításmód közül bármelyiket is használjuk, a végeredmény nagyjából azonos.

Nehéz problémáról van szó s a kritika, amelyet

előadó alkalmazott, nem bánthat senkit, hanem csak a tudományt viszi előbbre. A nemzeti vagyon, anemzeti jövedelem számítása ma már a legkülön—

bözőbb módszerekkel dolgozik, de az adóstatisztika még mindig gyermekcipőben jár. Pedig e három együtt, helyesen megfogva, a legalkalmasabb va- lamely ország igazi gazdasági helyzetének feltárá- sára. Felveti a gondolatot, hogy a Magyar Statisz- tikai Társaság tartson ankétet e három probléma tárgyalására, amely által legalább a hazai tudoA mányban egységes álláspont alakulhatna ki e sokat

vitatott kérdésekben. Ami az adóstatisztikát illeti,

az évekkel ezelőtt megindított munkálatok talán megfelelnek a pénzügyi hatóságok céljára, de még korántsem kielégítők a közgazdasági élet számára.

A Statisztikai Társaság ankétjuének eredménye alapján azután a pénzügyminisztériumtól az adó—

statisztika megfelelő fejlesztését lehetne kérni.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Két ágazati témát, a reprezentatív felvételek munkaügyi és mezőgazdasági statisztikai alkalmazását a nemzetközi szervezetek képviselői, az ILO1 részéről H.

A mintavételi terv hatékonyságát meghatározó egyik legfontosabb tényező az eredmények pontossága. Helytelen, ha az eredmények pontosságát csak a reprezentatív

Eltekintve az egységek formális definiciójától a keretben, a keret tényleges minőségét is figyelembe kell venni, amikor az integrált felvételek különböző ágazatokra

1 A Statisztikai Szemle 1953 októbere óta a külföldi folyóiratszemle keretében rendszeresen—' közli a Statistische Praxis tartalomjegyzékét, 1957 óta pedig a Statisztikai

lítottuk elő. Gyakran előfordul azonban. hogy az adathalmaz még verbális infor- mációkat tartalmaz, gépi feldolgozásra nem alkalmas. Ilyenkor újabb leképezést kell

lgy kitűnt az adatokból, hogy az ipari munkásoknak csak 30 százaléka 25 éven aluli fiatal, és ezek között is a nők aránya nagyobb (39 százalék).. Néhányfontos szakmában

—- Ouetelet vezetése alatt álló Belga Központi Statisztikai Bizottság indítványára a kor- mány a családi költségvetések gyűjtését rendelte el (a megfigyelés 199

Nyilvánvaló, hogy az X változók között kell olyanoknak lenniök, amelyek alap- ján a minta elemeit alkotó személyek legfontosabb tulajdonságai azonosíthatók, s így